Hogyan hat az ön gravitációja a fényre? Ha jól értelmeztem a honlapján, akkor sehogy. Ami végletes gond, mert a csillagászok napi tapasztalata, h a nagy tömegek komoly távolságból is eltérítik a fényt: ld: gravitációs lencse.
V.László: "Csak azért vetettem ezt fel, mer a Neten fellelhetők ilyen irányú kísérletekről beszámolók. Nyilván nem a Te elméletedet akarják ezzel igazolni, inkább valami kölcsönhatás-féle magyarázatokra emlékszem a mágneses és gravitációs mező közt."
Ez így van. Az én elméletemben csak két fundamentális kölcsönhatás szerepel, de ezek különböznek egymástól, mert más elemi töltések okozzák (azon túl, hogy az elemi részecskék a kétfajta töltések hordozói, a mezök nem befolyásolják egymást).
Az elemi gravitációs töltéseket a gravitáció magyarázatára nem használta fel eddig senki sem.
Csak azért vetettem ezt fel, mer a Neten fellelhetők ilyen irányú kísérletekről beszámolók. Nyilván nem a Te elméletedet akarják ezzel igazolni, inkább valami kölcsönhatás-féle magyarázatokra emlékszem a mágneses és gravitációs mező közt.
A kondenzált elektromosan semleges anyagnál meg kell egyenlöre elégedni a proton gravitációs töltése árnyékolásával az elektron által, ami a súlyos tömeghez
V.Laszló: "Na és ha nagyon sok elektront zsúfolunk mondjuk egy szupravezető gyűrűbe, az sem árnyékolja mérhető mértékben mondjuk a Föld gravitációs terét?"
Két ok mond ennek ellent: Elöször is az elektronok a megegyzö elektromos töletésük miatt taszítják egymást, úgy hogy sokat nem lehet össze zsúfolni.
És másodszor, az elektronok által okozott statikus elektromos erö kb 10^42 -szer nagyobb mint az általuk okozott gravitációs erö, így az elektromos erö egy más e-töltés eloszlást indukál a körülötte jelenlevö semleges anyagban és tökreteszi a leárnyékolás kimutatása lehetöségét.
Who111: "Viszont ez a gravitáció árnyékolás érdekelne. Biztos nem lehet makroszkopikusan megoldani?"
A körülöttünk létezö kondenzált anyaggal biztos nem lehet megoldani.
De a proton gravitációs hatása leárnyékolja az elton (= negativ töltött proton) gravitációs hatását teljesen, ezért tünik a (P,E)-neutrínó 'tömegnélkülinek'.
Az elektron is leárnyákolja (egy kicsit) a proton gravitációs hatását, ezért a testek súlyos tömege
Az gáz, mert a Hold csak valamivel több, mint 1 másodpercre van fényből. (Baromi pontos mérés kéne.)
Viszont ez a gravitáció árnyékolás érdekelne. Biztos nem lehet makroszkopikusan megoldani?
Várgyunk csak! Árapály: Tengeren megnézzük, hogy mikor van a Hold pont a fejünk felett. Aztán megnézzük, hogy ott van-e a dagály maximuma... Nem tudom egyáltalán kivitelezni lehet-e?...
Én inkább 8 percre tippelek, csak azért, hogy iszugyi-val vitatkozzak, de igen: Csak bizonyos idő elteltével éreznénk meg.
Tényleg: Ja nem! :-)
(Szóval arra gondoltam, hogy egy napfogyi alkalmával, érzékeny műszerrel nem lehetne-e megmérni a nap gravitációját? Ha akkor jön, mint a fénye, akkor jó közelítéssel azonos a sebesség. Csak asszem a gravitációt nem lehet árnyékolni. Vagy valami ilyesmi...)
"Az elmélet magyarázatot adhat több furcsa csillagászati megfigyelésre, többek közt a Naprendszer peremén igen különösen viselkedő Pioneer űrszonda rejtélyére is.
Egy kvantumhatásokat is magába foglaló, módosított gravitációs elmélet magyarázatot adhat több furcsa csillagászati megfigyelésre, többek közt a Naprendszer peremén igen különösen viselkedő Pioneer űrszonda rejtélyére is úgy, hogy nincs szüksége a szintén megmagyarázhatatlannak tűnő sötét anyagra, vagy egy másik alternatív gravitációs elméletre, a Módosított Newtoni Dinamikára (MOND)."
A megfigyelések AZT mutatják, hogy a testek tehetetlen tömege különbözik a súlyos tömegétöl és én erre meg is találtam a magyarázatot. Ennek a következménye az, hogy a 'sötét anyag' nem is olyan sötét, mert ez az (e,p)- és a (P,E)-neutrínókból áll, a neutrínók meg az ismert stabil részecskek (elektron, pozitron, proton és elton) kötött állapotai.
V.László: "Szerintem az a helyzet, hogy neked nyilvánvaló, mert kezdeti feltételnek ezt szabtad meg az elméletedben. Nem?"
Nem!
Onnan indultam ki, hogy a newtoni G a testek mozgásegyenletében (a kétféle tömeg azonosságát feltételezve) nem az egyetemes gravitációs állandó, mert a G-mérések ezt nem mutatják ki mint egy állandót! (Ezt mutatják a megfigyelések!)
De elfogadtam Newton gravitációs erö kifejezését, mint a statikus gravitációs mezö törvényét és ezt tovább fejlesztettem, egészen a gravitációs mezö mozgásegyenletéig.
"Engem zavar az, hogy a megfigyelések mást mutatnak, és erre egy rejtélyes választ adsz: sötét anyag."
Ezt nem értem! (Az én elméletemben a 'sötét anyag' nem rejtélyes.)
Szerintem az a helyzet, hogy neked nyilvánvaló, mert kezdeti feltételnek ezt szabtad meg az elméletedben. Nem? Engem zavar az, hogy a megfigyelések mást mutatnak, és erre egy rejtélyes választ adsz: sötét anyag.
Ezek a megmaradási törvények között hiába keresi valaki az energiamegmaradást, impulzusmegmaradást, stb. (Ezekre nem csak nincs szükség, hanem egyenesen ellentmondanak a fundamentális mezök általam bemutatott tulajdonságaínak.)
A Minkowski-térben megfogalmazott Egyesített Mezöelmélet az e.m.- és gravitációs mezö leírására négyes-vektormezöket A(e.m.) és A(grav.) használ. Ezeknek a c-vel történö terjedése azonnal a hullámegyenletekhez
D D A(e.m.) = 0
D D A(grav.) = 0
vezet a töltések távollétében. De ezen túl kell még egy feltétel, ami a mezök fizikai tulajdonsága változatlanságát (invarianciáját) garantálja. Ezt a feltételt az e.m.-mezönél a fizikusok mint Lorenz-feltételt ismernek
D A(e.m.) = 0.
Úgyan ez a feltétel érvényes a gravitációs mezöre is
D A(grav.) = 0.
Ha ezekhez a feltételekhez hozzávesszük még a mezök csatolását a négyes-töltéssürüség/áramsürüség vektorhoz
D D A(e.m.) = + J(e.m.)
D D A(grav.) = - J(grav.)
már majdnem készen van az Egyesített Mezöelmélet. Csak az kell még feltételezni, hogy mindakét fundamentális mezöt kvantált (elemi) töltések okozzák, és a kétfajta elemi töltést a négy stabil rászecske e, p, P és E hordozza.
Ez az Egyesített Mezöelmélet megmagyarázza mi is az a gravitáció és miért nem szükségesl a tér 'görbölését' felhasználni a gravitáció magyarázatára. Természetesen ez az elmélet (jogosan) ellentmond Einstein áltreljének, azt visszautasítja.
Az Egyesített Mezöelméletben a fentiek alapján a Lagrang-formaliszmus elö van irva és az ebböl származó Euler-Lagrange egyenletek megadják a mezök és a részecskék helytálló mozgásegyenleteit, megfelelö mellék- és természetes határfeltételek teljesítése mellett.
Who111: "Ha végtelen lenne a sebessége, akkor is max. az adás pillanatában érné el a vevőt.
Előbb semmiképp."
Szerintem nem csak el kell fogadni azt az új fizikai axiómát, hogy a (kölcsön)hatások c-vel terjednek, hanem ez egyben a fizika egyik legalapvetöbb feltétele. Ez alá van rendelve a gravitációs mezö terjedése is. Az egyetemes állandó, a c-t, ugyan fénysebességnek nézik a fizikusok, mert az e.m.-mezö terjedésével mérték meg, de a c-nek egy általánosabb jelentösége van. (Szerintem más kölcsönhatás nem is létezik mint az elektromágneses és a gravitációs kölcsönhatás.)
Ha a hatások c-vel terjednek, akkor az anyagi részecskék (amiböl a hatások erednek/kiindulnak) soha sem tudnak c-t túlszárnyaló sebességgel mozogni.
A hatások c-vel történö terjedése egyben fixálja a véges tér-idö tartományok szerkezetét is Minkowski-féle metrikának.
Ezek már fontos alapot adnak az Egyesített Mezöelméletre.
nem ertem miert kellene azzal foglalkozni, hogy a gravitacio esetleg gyorsabb a fenynel
ha igy lenne, olyan logiakai paradoxon keletkezne, amit nem lehet feloldani mivel a gravitacios jelensegeket eszlelni tudjuk, ebbol kifolyolag esetleg uzenni is lehetne gravitacios hullamokkal ebben az esetben az uzenet elobb erne el a megfigyelot, minthogy azt a feladoja feladta volna, es ezt raadasul vissza is tudja kuldeni, igy a felado megvaltoztathatja az uzenetet, tehat nem aztfogja elkuldeni amit visszakapott, hanem valami mast, de ez esetben a valami mas lesz az, ami korabban visszaert hozza.....
