Meg szokott történni, hogy befolyik a víz a járda és a lábazat közé és az teszi tönkre a vábazat vakolatát.
Vagy felcsap egy nagyobb eső és a fal nehezen száradt ki.
Nálad a xps vastagabb lesz mind a fal síkja és a be kell építeni a XPS tetejére egy csepedtető profilt. Amit vagy bevágsz a falba (pont a beton alap felett), vagy felfordítod a falra, felfúród és rásímitod a nemesvakolatot.
Ha nem akarod feltőrni a betonjárdát, a következőt kéne megcsinálni:
Levakolsz egy 10-12 cm magass sávot a betonfalon, a Baumittal. A betonrajárdára felragasztasz egy térkő szegélykövet flexi csemperagasztóval (létezik kerti szegélykő 100x20x5-ös, abból levágsz hosszában valamennyit és lapjára ragasztod le), a fal és a szegégykő között készitesz egy kenhető szigetelést két rétegben , egy élszalaggal az első rétegben.Onnan kezded az XPS ragasztását. Így nem fog behatolni a víz az járda és a alap közé és nem szívja fel a vizet a beton a lábazat alatt.
Én egyszer csináltam életemben egy lábazat-szigetelést, az se volt jobb, mint ez, és nem volt gond a ragasztással. Szerintem ez se vészes, legfeljebb több ragasztó fogy majd.
Hőszigetelés előtt szeretném az alapvakolatot helyreállítani.
Sajnos a kőporozás több helyen levált a felületről, ezért az egészet leverem. Lábazat felületét már eltávolítottam, mert a rajta lévő millió festékréteged egyszerűbb volt véséssel leszedni. Eléggé össze-vissza áll a lábazat, amit a Baumit Sockelputz alapvakolattal szeretném helyre hozni. Szerintetek érdemes ezzel az anyaggal kialakítani a felületet az xps ragasztása előtt?
Még nincs vége a szezonnak, de valóban enyhének ígérkezik. Pár hét múlva ha vége akkor aktualizálom a táblázatot és beteszem ide, kb 10 évre visszamenőleg van tényleges hőmennyiség adatom is.
Cseles amúgy, nem mindegy hogy naptári évet vagy szezont nézel, van sokszor hogy a naptáriban nincs nagy eltérés de szezonban igen, enyhe volt az ősz és a tavasz is.
Ez a tél az előző egy-két évhez képest mennyire volt meleg? A válasz leginkább gázfogyasztás (energiafelhasználás) változásának oldaláról érdekes számomra, nem a hőmérséklet szempontjából.)
Nálam az előző télhez képest kb. 10%-kal volt nagyobb eddig a mostani télen a fogyasztás. A tavalyi extrém meleg volt SZVSZ.
valamiért a "láb"="lábazat"-ra gondoltam alul, ami miatt nem értettem h alul minek egy vizszintes lábazatot elővakolni.. de akkor tényleg félrevitt a fejem, mert nem erről van szó. köszi.
láttam már ugy csinálni, h friss vakolás közben (miután kicsit megszívta magát) visszaszedték a fém vakolóprofilt, aztán azt a sávot gyorsan bejavították.
Ha csak a fogyasztás érdekel, szokásoktól függően 10-20% lehet a csökkenés egy "normál" télhez képest. Az előző tél nálunk 10%-kal volt lejjebb a sokéves átlagtól, ez a mostani tél pedig még enyhébb volt az előzőtől is, ugye (csak már nem gázozok).
Azt érted, hogy tömör téglából nem lehet függőleges és sík falat falazni? Legalábbis a régi falazási szabvány hibahatárain belül sem.
Ezért ki kell síkolni a falakat vakolattal.
Lábazás.
Kihúzznak 2-3 zsinort saroktól-sarokig és beállitják, hogy a három zsinor egy függőleges síkot képezzen..
Gipsszel felragasztnak a falra fa talpakat (a szinorok szerint) és függőlegesen készitenek egy kb. 15 cm széles vakolást, összehúzva a fa talpakat. Ezek a lábak.
Amiután megkötöttek a lábak, kitőltik vakolattal a lábak között és fa volnalzóval (gyalult fenyőléc) lehúzzák.
Műemlék épületben leverjük a vakolatot teljesen, mert a kötőanyag átalakult 150 év alatt- ki kell vésni a fugákból is a régi maltert.
Pontosan így vakolunk. Néha 8-10 cm is kell vakolni, hogy egy 4 méteres magass falat ki tudj húzni síkba. Ezt 3 rétegbe kell felcsapni, aztán az utolsónál jön a volanzó.
Most léteznek fém vakoló profilok is (sínek), de elég drágák és bent maradnak a vakolatba. Van fém vonalzó is, de azokat ellopják.
Ez a tél az előző egy-két évhez képest mennyire volt meleg? A válasz leginkább gázfogyasztás (energiafelhasználás) változásának oldaláról érdekes számomra, nem a hőmérséklet szempontjából.)
Ez az első telünk a házban, így csak az utolsó 12 hónap gázfelhasználásáról vannak megbízható ismereteink. (A szigetelés kb 70%-a van kész, a fűtéshez még nem nyúltunk.)
A kisméretű tömör téglát csak kötésbe lehet falazni. Egytéglás fal vakolva kb. 30- 31cm. Másféles 45-46cm. Két téglás 57-58cm. A vakoláskor lábazni kellett a falat, hogy síkba lehessen hozni. 38 falazóblokkból vannak azok a házak kifalazva. Csak azokkal tudtak a kőművesek lábazás nélkül kivakolni, így elég volt rá a 1.5cm vakolás, a gúzolással együtt. A lábazási művelettel megoldották , hogy a sarkok szép függőlegesek legyenek.
Ha 2010-ben épült , akkor a terveket megnézheted az építésügyi hatóságnál . Az 50cm-es tömör téglafal ad némi okot a gyanakodásra , hogy valaki kamuzik .
az ingatlanosok 90%-a max a vakolatszínt írja helyesen.. és később azt is letagadja. bármit mond: "lehet, h kb. igaza van"-kategória. (a többi 10%-tól elnézést kérek).
piros színű= nekik tömör tégla. valóságban inkább porotherm 44-es vázkerámia, vakolva. ha még ezen van 12cm ESP, akkor az jó lehet neked. nem kell tőle félni, ha jól építették meg.
padló/menyezet/ablakokkörbe körül keress feketefoltot, elszíneződést: ebből valamennyire látható a hőhídas=szarabb építés. meg a falakhoz tolt bútorok mögé is próbálj benézni. minden nyílászárót nyiss/dönts meg. kapcsolgass fűtést, lépkedd végig a járólapokat. kopogtasd a falakat. ha kong: nincs vakolva hanem gipszkarton, ami a külső falaknál nem ideális
mert ha sorház, akkor "nagyüzemben" épült szocpol-eladásra.. volt ezekből jó és volt visszabontandó is. amit persze sosem bontottak vissza, hanem megvette a következő vevő.
2010-ben már bizonyos körökben divat volt a minél tömörebb tégla, igaz 25-30cm vastagságban + sok szigetelés.
Én még 2002-2003 között gondolkodtam az új építésen, és akkor már sokan kiábrándultak az egyre hitványabb porotherm téglából, és inkább különválasztották a két funkciót (hőtárolás és statikai)
A tömör tégla jó hőtároló és statikailag erős, a vékonyabb fal alá vékonyabb lábazat, alap kell.
Egy átalakított sorházról van szó, ami az ingatlannos szerint eredetileg 2010-ben épült...
Ezért furcsa, hogy tömör téglából van. Az ingatlanos csak nem titkolná, hogy valójában 38-as porothermből épült.
Még erre az 50 centire jön rá a leírásban szereplő 15, szóban már csak 12cm szigetelés.
Ahogy a streetview-n néztem a környéket, nekem is pont ez az érzésem volt, hogy lehet, hogy a ház nem álmaim háza (mert egy, csak egy égtájra néző középső sorházi lakás alapból nem az), de a környéknek, és a nyugalomnak olyan feltöltő ereje van, és így tényleg ezt veszi meg az ember.
nyers 45-50 cm az vályog vagy (sárba) rakott kőfal. vagy 5 szintes téglaépület földszintje.
ha az 50cm.-ben már a 10-15cm hőszig is benne van, akkor normál/megszokott sima téglafal.
régen luxus volt a radiátoros fűtés is. azért épült igy, mert a padlófűtés aztán tényleg extraluxus volt (és túl meleg lett volna a benne keringetett vegyestüzeléses forróvíz).
Egy 40-50 centi vastag, tömör téglából rakott fal, 12-15cm-es szigeteléssel mennyire jó választás?
Ilyen falazatú eladó sorházat találtam és (lehet, hogy nem ez a baja, de) gyanús, hogy a normál árazása ellenére régóta nem keltek el.
(Nem ide tartozó, de ezzel kapcsolatban is elfogadok véleményt:
Emellett mindenhol padlófűtése (és hűtő-fűtő klíma) van, ami megint csak nem szokványos, ha jól tudom, mert anno a hálóhelyiségekbe padlófütés helyett radiátort használtak - amennyire én tudom - egészségügyi okok miatt.)
