Keresés

Részletes keresés

Göncölszekér alvázszáma Creative Commons License 2013.03.02 0 0 117

A valós történelem ezúttal is van olyan érdekes, mint a fantasy...

 

Viszont néha szükség van egy kis fantáziára, ahhoz, hogy a sokszáz éves hazugságréteget lehámozzuk róla.

Mert ugye nem tagadhatjuk, hogy hatalmas érdekek feszülnek Európa-szerte mindenféle uralkodói jogcímek, vallás értelmezés, satöbbi ügyében, és sok ok nincs feltételezni, hogy Attila megitélése 100%-ig reális alapokon nyugszik.

 

Ez a barbár-nomád dolog annál kevésbé áll meg, minnél jobban beássa magát az ember.

 

Itt van például a németek Nibelung éneke... Abban Attila egy igazán pozitív és nagylelkű király, a "mesék" királyainak alaptípusa.

Meg hogy ez a lovasnomád barbár folékonyan beszélt latinul, görögül, germánul, és nyilván hunul, valószínűleg korának legműveltebb alakja lehetett, mivel ifjúságát Rómában töltötte.

Ma más a kása Creative Commons License 2013.02.28 0 0 116
ketni Creative Commons License 2013.01.28 0 0 115

Ki kell menni, fel kell tárni a romokat Csillag hegyen és szerte a Pilisben. Akár meg is oldódhatna a kérdés.

Ja, hogy nincsenek is romok! A fotelből nézve tényleg nincsenek.

watch-fire Creative Commons License 2013.01.28 0 0 114

Engem meggyőz az itt bemutatott videó, a bemutatott budai táj és a régi kép teljes azonossága! Nem is tudom, miről vitatkoznak a másik topikon.

Előzmény: Pajzsvivő (112)
ketni Creative Commons License 2013.01.28 0 0 113

Óriási hiba a mai rabló szemléletmódot visszavetíteni a régmúltba!

A jelenlegi "birodalmárok" előszeretettel alkalmazzák ezt a módszert tetteik igazolására.

Nagy elánnal hirdetik is ezt a tévtant, mert alapvető érdekükben áll ezzel mindannyiunkat bemocskolni és belekényszeríteni

az "ember, embernek farkasa" című öngyilkos mókuskerékbe.

Előzmény: csapó (108)
Pajzsvivő Creative Commons License 2013.01.27 0 0 112

 ATILLA VÁROSÁT MEGTALÁLTUK!

Motun Creative Commons License 2007.12.11 0 0 110
""Korábban máshol már utaltam a magyar-mongol közti közel kétezres szórokonításról.
Ezt én közös sztyeppei örökségnek tartom, és sokkal erősebbnek tűnik, mint a vérszegény finnugor erőlködések 300 szóval az összes finnugorból együttvéve.""

ezzel a nézettel szívesen látnálak a "finnugoros" topicokban...nem lennék egyedül...
Előzmény: turtur (105)
turtur Creative Commons License 2007.05.29 0 0 109

Nekem természetellenes.

Van azért némi különbség akkor, ha Atilla idejött és mondjuk nem Dél-Afrikát hódította volna meg, csak a példa kedvéért. Itt azért volt némi sztyeppei előzmény a részükről. A te példádnál maradva hajóra is szállhatott volna és meghódíthatta volna Madagaszkárt... Miért nem tette? Mert minden birodalmár a szomszédain kezdi.

 

Erős kétségem van afelől, hogy Atilla úgy közeledett volna, ahogy elgondolod. Majd egyszer elmondod, mire akartál kilyukadni.

Előzmény: csapó (108)
csapó Creative Commons License 2007.05.29 0 0 108
Miért volna természetellenes? Minden élő közösség igyekszik minél nagyobb területet meghódítani, azaz sajátjává tenni (csak az ember egyre tudatosabban teszi). Ebben a tülekedésben pedig az aktuális erőviszonyok döntenek, melyik birodalom van éppen feljövőben, avagy hanyatlóban. (A fák nem nőnek az égig, a birodalmak cserélődnek, az etruszkok meg úgy gondolták, hogy idejük lejárt.)
A kurdoknak inkább utóbb lesz országuk, még valahol a koraközépkorban élnek. Egyelőre jobban utálják egymást a törzsek, mintsem összefognának. Irakban is csak az olajpénzen való osztozkodás tartja össze őket. De ennél sokkal kisebb területről sem képes lemondani a birodalmi szemlélet (lásd Koszovó, hogy érzékenyebb pontot ne érintsek).

Attila sem kultúrát terjeszteni jött a Kárpát-medencébe és ment tovább Nyugat-Európába.
Előzmény: turtur (107)
turtur Creative Commons License 2007.05.29 0 0 107

Nem kockáztatsz semmit. Arra utaltam, hogy a birodalom létrehozására utaló magatartás természetellenes, hisz minden birodalom elbukott eddig. Az újabbak is elbuknak majd idővel. A kérdés mindig csak az, hogy ezt mennyi áldozattal, szenvedéssel, avagy népirtással érik el. Nekem emiatt egyetlen birodalom sem szimpatikus.

 

Ellenpélda: a kurdok. Előbb utóbb lesz országuk. Minél később, annál nagyobb, hisz majd akármikor már még többen lesznek. Ma 4-5 ország viszonylag olcsón megúszhatná 30 millió kurd államának létrejöttét. 50 év műlva 80 millióan lesznek, és akkora országuk lesz, amekkorát akarnak. (nem a legjobb példa, de ők a birodalmak számkivetettjei)

Előzmény: csapó (106)
csapó Creative Commons License 2007.05.29 0 0 106
"Minden birodalom, vagy magát annak képzelő szerveződmény abban reménykedett, hogy saját kultúráját el tudja-e terjeszteni."
Megkockáztatom, hogy a birodalmi gondolat lényege a hatalom kiterjesztése. A kultúra terjesztése a hódítmány megtartására való, de ez nomád vezérnek ritkán jut eszébe.
Előzmény: turtur (105)
turtur Creative Commons License 2007.05.28 0 0 105

Szia!

Ha megengeded, kicsit árnyalnám a mongol felvetésedet.

 

A mongoloknak a sztyeppei rokonság okán vallott velünk való kapcsolataikat a magyar történetírás és nyelvészet meglévő korlátai miatt soha nem viszonozta. A szocialista tábor bandaszellemében az itteniek nem nagyon mondtak ellent nekik, miközben mást gondoltak, ahogy ma is. Így máig nem teljesedett be mongol testvéreink minket érő "viszonzatlan szeretete". Néhány magyar kutató ugyan testvéri kutatásokat végzett és hál istennek ma is végez Mongólia területén, de e megszállott kutatók soha életükben semmiféle elismerésre nem voltak méltóak, legfeljebb megtűrtek.

 

Korábban máshol már utaltam a magyar-mongol közti közel kétezres szórokonításról. Ezt én közös sztyeppei örökségnek tartom, és sokkal erősebbnek tűnik, mint a vérszegény finnugor erőlködések 300 szóval az összes finnugorból együttvéve. De hagyjuk a régi számháborút, mert Dzsingisz esetében másról lehet szó.

 

Én úgy látom, hogy Dzsingisz kán nagy hibát követett el. Ő ugyanis a sztyeppe törzsterületék semmisítette meg, amit őelőtte senki sem merészelt. Majd utóda ezután beleült a kényelmes kínai hun birodalom császári székébe. Addig a népkibocsátó sztyeppei törzsek népfeleslegét mindig a körülvevő tájakra vezette el a jó szokás. Ennek kismillió következménye volt már a bronzkortól kezdve, mégpedig sztyepp-környéki uralmak és kultúrák feltűnése körös-körül.

 

Miután Dzsingisz letarolta a népességet kibocsátó sztyeppét, elapasztotta a népességutánpótlást is. Az így létrejött űrbe benyomultak a korábbi népességfelszívó területeken kialakuló új hatalmak - oroszok, arabok, perzsák, kínaiak, stb.

 

Dzsingiszt én a magam szemléletével inkább a sztyeppe tudatlan gyilkosának tartom, mint bármi másnak. Egy begőzölt őrültnek, aki a saját fészkébe piszkított, majd tönkretette azt.  Ahhoz viszont buta volt, hogy azt képzelje, majd Kínát mongollá teszi - miközben az jórészt hun volt.

 

Végezetül a múltkor azon megjegyzésére reagálnék, amelyben ők a nagy globalizátor címmel ruháznák fel Dzsingiszt.

 

A gondolat, a hódítás gondolata nem új. Minden birodalom, vagy magát annak képzelő szerveződmény abban reménykedett, hogy saját kultúráját el tudja-e terjeszteni. Ilyen tervekhez általában két dolog kell: nagy népszaporulat (sok kaja) és sok fegyver (technológia). A folyamatnak lehetnek békés átszüremlő megoldásai, és erőszakosak is.

 

Manapság a "globalizáció" nevű kulcsszóval fárasztják az emberiséget. A fogalom azt sugallja, hogy valami feltartóztathatatlanul jön, te meg meg fogsz dögleni. Fel kell adnod, meghalsz, rabszolga leszel, eladnak, vége mindennek. Ezzel a globalizációval az a baj, hogy ezt a játékot minden birodalom eljátszotta, de mind a süllyesztőben végezte. Holnap iszlám globalizáció lesz, holnapután albán, azután ki tudja? Mindig az lesz a soros hódító, akinek nyitva állnak a szülőszobái. A többi csak süket duma.

 

Azok is ott végzik, akik ma képzelik magukat fő globalizátoroknak.

 

A fő globalizátor USA 50 év múlva múltkor lesz. Területének fele Mexikóé lesz, a fehérek behúzódnak középre a rezervátumaikba, a feketék meg urak lesznek ott, ahová őket rabszolgaként hurcolták egykoron. Franciaország korábbi gyarmatainak következtében fekete lesz. A maradék fehér franciák észvesztve menekülnek majd Kelet-Európába annak ellenére, hogy 200 évig aháhyszor csak lehetett, kihasználták és elárulták őket. A németek egy darabig még kihúzzák a törökök kisebbségeként, az okosabbja visszamegy Skandináviába. Az oroszokat felzabálják az iszlámisták. Soha nem lesz annyi olajuk, amennyi fegyvert ellenük bevethetnének, mert az iszlám szivárog és nem támad. Nem folytatom.

 

Engem inkább az foglalkoztat, hogy a múltkor 100 év múlva is írhasson marhaságokat...

 

Előzmény: sej haj (102)
sej haj Creative Commons License 2007.05.28 0 0 104
"globalizáció"

Hol van az EU például a Kínától Európáig terjedő hun birodalomhoz :)
Igaz, hogy nem volt alkotmánya, de az az EU-nak sincs :)
Előzmény: bagatur1 (103)
bagatur1 Creative Commons License 2007.05.28 0 0 103
"Példaként említette, hogy egyesek szerint a világhódító volt az, aki a ma globalizációnak nevezett folyamatot elindította."

Hát ... Attila sokkal inkább nevezhető így :)"

Ja, és az is pont ennyire igaz!:-)
Előzmény: sej haj (102)
sej haj Creative Commons License 2007.05.28 0 0 102
"Ulzijszaihan Enhtuvsin, Mongólia oktatási, kulturális és tudományos minisztere örömét fejezte ki, hogy a kiállítás nemcsak a pusztító mongol seregeket idézi meg,
hanem a világbirodalom kulturális hatásaival és széles látókörű irányítóinak történelmi szerepével is foglalkozik.
Kitért arra, hogy az elmúlt években Európa-szerte megváltozott Dzsingisz kán értékelése.
Példaként említette, hogy egyesek szerint a világhódító volt az, aki a ma globalizációnak nevezett folyamatot elindította."

Hát ... Attila sokkal inkább nevezhető így :)
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=17490
cyprus_people Creative Commons License 2005.09.18 0 0 101
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2004.10.22 0 0 100
Köszönöm!
Előzmény: csapó (99)
csapó Creative Commons License 2004.10.21 0 0 99
Gondolom, hogy Püsky, vagy Fehérlófia árusítja. Én ajándékba kaptam "AZ EURÁZSIAI MŰVÉSZETEK SOROZAT" 14. füzetét. "Kiadja a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete és az UNICONSTANT. Budapest, Püspökladány"
Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (98)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2004.10.21 0 0 98
Hol lehet ehhez hozzájutni?
Előzmény: csapó (94)
nezz_körül Creative Commons License 2004.10.20 0 0 97
Egy kevés belőle:

 

Dr. Detre Csaba:

"HUN SZAVAK, SZÖVEGEK

magyar fonetikus átírásban, örmény(I) ill. görög (K) szöveg alapján

Iszfaháni kódex, Kr.u. 500 körül :( I)

Az alábbi anyag a kódex eredeti kigyűjtött egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a szövegeket. Valószínűsíthető, hogy az eredeti nyelvtani válogatás nem öleli fel a szövegekben rejlő ezirányú lehetőségeit. A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírására sincs itt technikai mód.

Krétai kódex, Kr.u. 700 körül: (K)

Elsősorban görög feljegyzések a valószínűleg a Kárpát-medencében és környékén élő"szküthák"-ról. A szöveg idéz néhány szkütha szót, lásd:(K) jelölést, amelyek megegyezést vagy nagy hasonlóságot mutatnak az iszfaháni kódex vonatkozó szavaival. Az egyetlen bilinguis szöveg lásd a szó és nyelvtani alakgyüjtemény végén: "Kezdetben vala az ige..."

FONETIKA:

A hun betűk száma megegyezik a klasszikus örmény betűk számával, eltekintve az örményben nem létező Ü betűvel. Ezt az örmény átírásban UJ-nak vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek minden valószínűség szerint a fonatikus betűkön túl szótagjeleket is használ ligatúra-szerű összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűjelek alapján végeztük el, tudvalévő az örmény betűrendszer a legfonémhűbb az írás története során. Az nem dönthető el bizonyosan, hogy a hun betűk tökéletes megegyzése az örménnyel eredeti megegyezés-e vagy csupán egy "interpretatio armenica".

Betűk a magyar átírás szerint:

a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs.

Megjegyzés: Mint ahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve.

hun: chun(I), többessz.: chunkh + hunok területe

ember (férfi): chun, chunkh(I,K)

(K: szküthai)

nő: inü, többes sz.: inekh(I)

úrnő, uralkodónő: aszuni(I)

 

FŐNEVEK TÖBBESSZÁMA:

A hun főnevek nagy többsége magánhangzóval végződik. A főnevek többesszáma a végző magánhangzótól függetlernül: végmagánhangzó nélküli tő+ EKH, pl. kevi, kev ekh . A mássalhangzóra végződő szavaknál: tő+ KH. pl. chun, chun kh. A fentiektől eltérő rendhagyó főneveket mindig külön jelöljük.

FŐNEVEK TÁRGYESETE:

Magánhanzóval végződő szavaknál: -T végződés, pl. kevi t , mássalhanzóval végződő szavaknál: -ET végződés, pl. kevekh et.

főnevEK BIRTOKOS ESETE: Magánhangzóal végződő szavaknál: -JE végződés, pl. kevi je, többeszám: kevekhé. Mással hangzóval végződő szavaknál: -É végződés, pl. szöm é

 

főnevEK RÉSZES ESETE:

-egyesszám:-NEKI szóvégi képző, pl. kevi neki =kőnek, többeszám: szóto+-EKHNEKI szóvégi képző, pl. kev ekhneki =köveknek

főnevEK ELVONATKOZTATÓ ESETE:

Magánhangzóval végződő szavaknál:tő+ -ETÜL szóvégződés, pl. kev etül, mássalhangzóval végződő szavaknál: -ETÜL szóvégződés, pl. kevekh etül, szöm etül.

BIRTOK HELYZETŰ FŐNEVEK RAGOZÁSA:

neilim: nyilam, neiliam: nyilaim

neilit: nyilad, neiliat: nyilaid

neilej: nyila, neiliaj: nyilai

neilinkh: nyilunk, neiliankh: nyilaink

neilitekh: nyilatok, neiliathakh: nyilaitok

neilekh: nyiluk, meiliakh: nyilaik

A tárgy-, részes-, stb. esetek továbbképzése a fentiek szerint, kivéve ..."

 

http://www.varga.hu/HONLAP_uj/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm

Előzmény: Dubois (91)
Pokrócz Creative Commons License 2004.10.20 0 0 96

Csak hogy nehogy valaki hozzám hasonlóan figyelmetlenül olvasva félreértse: nem a Figyelőről, hanem a Históriáról van szó.

Előzmény: Törölt nick (95)
Törölt nick Creative Commons License 2004.10.20 0 0 95

A 2004. évi 8. szám tartalmából:

 

FIGYELŐ

VÁSÁRI ISTVÁN: Az ázsiai hunok
SZÉKELY GYÖRGY: A Római Birodalom és a hunok
VESZPRÉMY LÁSZLÓ: Attila, a magyar király?
DÖMÖTÖRFI TIBOR: A bukás

Előzmény: csapó (93)
csapó Creative Commons License 2004.10.19 0 0 94
Én is csak annyit tudok róla, amit a Bérczi Szaniszló, Detre Csaba: A hunok művészete kifestő c. könyvecskében olvastam (idéztem már belőle az Anonymus topic 128. hozzászólásában). Ennek bevezető szövege szerint a kódex az Iszfahán tartományban levő Szurb Khács örmény kolostorban van (a Krétai kódex-szel együtt). Az ezekből kigyűjtött szóanyag benne van az idézett kiadványban (meg kering a neten, a szkítás topicba is bekerült már), zömmel szkíta tárgyak rajzainak társaságában.
Szintén a bevezetőből idézve: "Ugyancsak a hun művészet régészeti leleteinek körébe tartoznak a nagy méretű föző üstök, melyek az egész eurázsiai sztyeppén megtalálhatók. Egy bronz üst rajzát közlik is. :)
Előzmény: Dubois (83)
csapó Creative Commons License 2004.10.19 0 0 93
A História 2004/6-7 számára hivatkoztam (I. világháborús tematikus szám). Ennek a 60. oldalán van a hunokról kb. másfél hasábnyi áttekintés a rovatszerksztő tollából.
Előzmény: Törölt nick (82)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2004.10.18 0 0 92

Ebben én sem vagyok tájékozott.

 

Szerinem a készülő könyv létrejöttét keresztülhúzta Schütz halála, és most Detre Csaba viszi tovább ezt a hagyatékot. De ő nem nyelvész... Nehezebb így...

Előzmény: Dubois (91)
Dubois Creative Commons License 2004.10.18 0 0 91

"Detre Csaba csak a kiadó (aki örmény származású, így jön a képbe), a szakmai szerző Schütz Ödön , aki jónevű örmény nyelvvel foglakozó nyelvész volt", nemrég halt meg."

 

De egy olyan könyvet emlegettek, aminek nem Schütz a szerzője. Detre és még valaki más, de Detre a fő szerző.

 

Mit csinált Schütz az iszfaháni kódex ügyében?

Hiszen Detre látta a kódexet 1976-ban.

Vagy Schütz is járt ott?

Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (90)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2004.10.18 0 0 90

"Tehát akkor Detre Csaba azt állítja, hogy látta 1976-ban."

 

D.Cs.: "Jómagam több mint ezret jegyeztem fel, beleértve a szövegeket. Három
kódexet láttam, de nagyon sok ilyen, van s nem csak Iránvban! lehetséges,
hogy itt több, de egymással rokon nyelvről van szó."

 

"Amit tudunk az Iszfaháni kódexről, azt csak tőle tudjuk?"

 

"Detre Csaba csak a kiadó (aki örmény származású, így jön a képbe), a szakmai szerző Schütz Ödön , aki jónevű örmény nyelvvel foglakozó nyelvész volt", nemrég halt meg.

 

"Az elnevezés is tőle származik?"

Szerinem nem.

Előzmény: Dubois (89)
Dubois Creative Commons License 2004.10.18 0 0 89

Iszfahánban hol?

 

Tehát akkor Detre Csaba azt állítja, hogy látta 1976-ban.

 

Amit tudunk az Iszfaháni kódexről, azt csak tőle tudjuk?

Az elnevezés is tőle származik?

Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (87)
Dubois Creative Commons License 2004.10.18 0 0 88

"De te is szólhatnál, mondjuk a  Róna-Tasnak"

 

Nem ismerem személyesen, sőt még soha nem is láttam.

Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (87)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2004.10.18 0 0 87

Ime:

 

Hol van?

Iszfehán, Irán

 

Mi van benne?

Örmény leírás a hunokról. Szavak, szövegek. (Egyébként sok írás létezik róluk. Nem csak ez.)

 

 

Ki látta?

Dr. Detre Csaba: „jómagam 1976-ban jártam ott, a vonatkozó iratok kis hányadát láttam
csak. Nem az első magyar voltam ott. Főleg másolataim vannak, facsimile
másolatok nem lehetségesek, mert  b e n t nem lehetett fényképezni, csak az
épületeket kívűlről - azt is titokban.”

 

Ki írt róla? Ki hivatkozott rá?

 

A nyolcvanas évek közepén éppen az egyik
akadémiai intézetből ilyen nyilatkozat hangzott el: "értsék meg végre: a
hunok nem képezik a magyar tudomány tárgyát" Magyar részről a hun
vonatkozású örmény kódexek már mintegy 150 éve ismertek: Lukácsy Kristóf,
László Gyula, stb. de a mindenkori politikai kurzusnak ez a kötődés
kellemetlen volt”

 

Kiadták-e?

 

Még nem. Hamarosan remélem. De te is szólhatnál, mondjuk a  Róna-Tasnak :)
Előzmény: Dubois (86)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!