A kérdés nehezen értelmezhető, mert a kínai nyelvet gyűjtőfogalomnak tartják, sok dialektusa önálló nyelvnek tekinthető. Emiatt gyakran nehezen választható el a szinonimák köre az egymás mellett élő, különböző nyelvszintű dialketusok saját lexikájától. A Fodor. A Világ nyelvei című könyv csak a mandarinnal foglalkozik.
A másik problémát az okozhatja, hogy a kínai nyelvnek rendkívül nagy a dokumentált múltja, ami mindenképpen elősegíti az archaizmusok valamilyen szintű fennmaradását.
A harmadik szempont pedig az, hogy a kínai izoláló nyelv, ezért minden szó egytagú. Ez az utóbbi körülmény korlátozza a szókincs lehetséges méretét.
Ettől függetlenül érzésem szerint a különböző nyelvek szókincse bizonyos nagyságrendi keretek között egyforma méretű (milliós nagyságrend).
A Wortschatzbestand/i]-ot (avagy Bestand des Wortschatzes) általában egy adott időpontra/intervallumra, vagy személyre, csoportra stb. vonatkozóan használják, pl. "der Bestand des Wortschatzes in den 90er Jahren", vagy "der Wortschatzbestand des Deutschen der Schüler der achten Klasse".
A fennmaradó további 3 közül egy egy szakszótárra vonatkozik, azaz közszóként értelmezhető, a további kettő két debreceni egyetemi hallgató dolgozatából való.
A guglin a "szókincsállomány" 4 találatot ad, s ebben már benne van macskusz is. A Wortschatzbestand (szintén a guglin) 8 találatot ad, ami szintén nem sok, de a szó létezésének bizonyítákaként talán elég. Az ilyen alacsony találatszám ugyanakkor általában ellenjavallja az adott szó használatát.
"Kőrösi Csoma Sándor szanszkrit-magyar szójegyzéke" - elérhető valahol?
Itt:
Wojtilla Gyula: Kőrösi Csoma Sándor szanszkrit-magyar szójegyzéke. Bp. 1984. (= Szójegyzék). A kézirat a MTAK Kézirattárában Magyar irodalmi levelezés 2r 6 Nr 7 jelzet alatt található.
"A magyar nyelv az "egyetlen helyt- és időtálló közösség nemzetemmel, amelynek tagjaitól száz különféle érdek választhat el, bűbájos játék, amely olykor egy-egy békés órára érdekellentéteinket is feloldja, légies híd egy osztályon kívüli, magasabb állapotba. A férfi egyetlen méltó fegyvere, utolsó és legnemesebb játékszere. Nyelvemben hazafias vagyok, s így fűzöm egybe végleteimet." (Déry Tibor, 194.?)"
Sziasztok! Szerintetek kb. hány szóból áll a magyar szókincs?
----------
Mintegy másfél millió! A magyar nyelvben új szavak képezésének és létrehozásának határa a csillagos ég, ugyanis a magyar nyelv szóképzőinek számát tekintve is messze megelőz minden más nyelvet! A szóképzők száma több mint 250! Ha leszámítjuk a hasonulás miatt csak alakilag különbözőket, akkor is 140-150! Az írásszótár szerint igekötőként használható szavak száma több mint 55. Bármely határozót (még képzettet is) használunk igekötőkénl! (hely-helyzet-helyzetbe —» helyzetbehoz)
Ezt találtam a Wikipédiában:"A magyar szókincs eredete
A legelfogadottabb elmélet szerint szókincsünk jó része finnugor (azaz ősi magyar) eredetű, ezt a legjobban a magyar szóbokrokat bemutató Czuczor-Fogarasi féle szótár igazolja. A mai magyar szövegekben előforduló szavaknak a tudomány mai állása szerint 80-90%-a finnugor szavakra vezethető vissza. (Ennek kritikáiról A magyar nyelv rokonítása más nyelvekkel cikkben olvashatóak további részletek.) A magyar nyelv emellett már az ősmagyar korban magába olvasztott iráni (alán, perzsa stb.) és török szavakat. (Ez utóbbiakról egyesek úgy tartják, hogy nem egyszerűen nyelvi kölcsönzés eredményei, a türk-magyar nyelvrokonság elmélete szerint ugyanis a magyar a török nyelvekkel áll közelebbi rokonságban.) Az ómagyar korban a magyar nyelv elsősorban szláv és latin elemekkel bővült, majd a középmagyar nyelv korszakában a német és - különösen Mátyás idején - a francia és olasz szavak is megjelentek. A török hódoltság alatt jelentős volt az oszmán-török hatás, ez azonban a hódoltsági területek fokozatos elnéptelenedése miatt kevésbé érvényesült. A 18. századtól kezdve megerősödött a német nyelv hatása, a 20. században pedig számos nemzetközi vándorszó került a magyar nyelvbe, főleg az angolból, illetve kisebb részben a franciából, olaszból és más nyelvekből."
Bocs, de leírnád, hogy pontosan ki állította, és mikor, hogy a magyar ősnyelv 600 szóból állt?*
Mert szerintem ez már megint az az eset, amikor valamit félreértelmezünk, aztán jól megcáfoljuk...
--- * Persze kérdés, hogy mikor? Ha feltesszük, hogy az ember eredetileg nem tudott beszélni, akkor nyilván volt ilyen átmeneti időszak is -- de ilyen távlatba a nyelvészet biztosan nem tud visszatekinteni.
Sziasztok!...Szerintetek hogyan alakult ki a magyar szókincsállomány? Vannak különböző vélemények.Én most az egyiket idézem:"Az állítják, hogy a magyar nyelv, amely a világ egyik leggazdagabb szókincsű ősnyelve, több százezer szóval, szóbokorral, eredetileg csak abból a 4-500 (maximum 660) szóból állt volna, amely - úgymond - minden finnugor nyelvben fellelhető. Az a szavunk, amelyik nincs meg egyik rokonnyelvben sem, az eredetileg nem létezett. A biztos vogul megfelelés száma: 319, az osztyáké 287, a zürjéné 221, a votjáké 199, a cseremiszé 153, a mordviné 156, a finné 212, az észté 160, a lapp megfelelés száma pedig 173 szó."Várom a megerősítő vagy cáfoló véleményeket.
Köszi, ismerem a céget, meg a terméket is, ezért mertem mondani, hogy nem lehet csak úgy összeütni.
Ettől függetlenül érdekes feladatnak tartom, hogy saját célra, kedvtelésből, kíváncsiságból ilyesmikkel foglalkozzunk. Már én is készítettem különféle nyelvi statisztikákat készítő programokat, nagyon sokat lehet belőle tanulni.
"Látványos" eredményeket viszont elég nehéz hobbiszinten elérni a feladat mérete miatt.
Foglalkoztam már ilyesmivel, érdekel is a téma. Ilyen statisztikákat csináltak már többen is. Persze nem az internetről gyűjtötték az adatokat, hanem pl regényekből, stb. (remek forrás ilyen célra a Magyar Elektronikus Könyvtár)
Érdekes lenne megvizsgálni, hogy mennyiben más az internetől gyűjtött adatokban a szókincs, mint egy szépirodalmi műben, stb.
A nehézséget az adja, hogy a magyar nyelvben minden szónak (különösen a névszóknak) nagyon sok alakja van (>10000). Annyira sok, hogy az összes szóalakot figyelembe véve a szókincs a jelenleg elérhető számítógépekkel gyakorlatilag kezelhetetlen méretű. A megoldás a szóelemzés lehet, aminek során levágod a toldalékokat, és csak a szótöveket teszed be a szótárba. Nagyjából elfogadhatóan működő szóelemzőt írni viszont nem egy hétvégés munka :)
Egy darab szóról nem igazán lehet megállapítani, hogy milyen nyelvhez tartozik, sőt vannak több nyelvben előforduló azonos alakú szavak is (pl: eleven). Ellenben egy legalább 1-2 oldalas szövegről, ha az a megfelelő ékezeteket, különleges karaktereket is tartalmazza, igen nagy pontossággal meg lehet mondani, hogy milyen nyelvű. (Illetve a nagyon közeli rokon nyelvek esetében lehetnek bizonytalanságok). Ha érdekel, hogy hogyan, akkor szívesen leírom, nem túl nagy ördöngősség.
Érdekelne, hogy a magyar nyelvben használható szókincsről valakik valamikor gyűjtöttek-e adatokat. Összesen a használt szavak mennyisége, az arányok, hogy pl. mennyi 2-3-4-5... betűs szavak vannak. Most dolgozom egy programon, ami először is a számítógépen található szöveges és html dokumentumokból gyüjti ki az értelmes magyar szavakat, de képes lesz felmenni a netre is és végigbogarászni pl a fórum lapjait onnan is kigyűjteni az értelmes szavakat. A szavakat azután abc sorrendben és a betűszámuk alapján különböző fájlokba gyűjti. Egyenlőre a nehézséget főleg az okozza, hogy a program nem tud különbséget tenni a magyar és az angol szavak között. Arra is kíváncsi vagyok, hogy érdekel-e valakit még ez a téma?
