Keresés

Részletes keresés

Belekotty Creative Commons License 2010.02.08 0 0 225

" pl. van kovalens ólommolekula! Annál már elég nagy az arány, kb. 10 kisütést bír ki egy ólom akkumulátor!"

 

Szóval fogalmad sincs arról hogy működik az ólom akkumulátor.  Gondolom te sem kémiából érettségiztél, már ha van érettségid!  :-))

Előzmény: TaraNova (221)
Belekotty Creative Commons License 2010.02.08 0 0 224

Hülye vagy fiam, a kémia ennél bonyolultabb, leülhetsz!  :-))

 

"Körülbelül a periódusos táblázat alapján, jól el is különülnek a főbb kötések!"
 :-)))))

Mellesleg baromságokat beszélsz, a nátrium ionizációs energiája kisebb mint az aranyé, vagyis ezen logikád szerint a nátriumnak kellene jobb vezetőnek lennie.  Ne okoskodj már itt középiskolai kémia szinttel!

Előzmény: TaraNova (221)
mmormota Creative Commons License 2010.02.07 0 0 223
Köszönöm, már be is linkeltem a megfelelő topicba (zöldségbolt). :-)
Előzmény: ttomy1957 (222)
ttomy1957 Creative Commons License 2010.02.07 0 0 222
A Fórumon ragyogóan elbeszélgettek egy olyan eseményről, ami soha nem történt meg. Ajánlom a következő weblapot: www.newcosmology.eu.
TaraNova Creative Commons License 2010.01.28 0 0 221
Na figyelj most jól!

A kötések kialakításáért, a vegyérték elektronok a felelősek, a kötés típusa alapján lehet fémes, ionos, vagy kovalens kötés!

Körülbelül a periódusos táblázat alapján, jól el is különülnek a főbb kötések!

De megjegyzem, amit nem tanítanak az iskolában, hogy a kötés típusa, nem határolódik el élesen.

Ez azt jelenti, hogy a magnézium, véletlenszerűen alakít ki ~0.6% kovalens kötést és a maradék ion, vagy fémes kötést! pl. van kovalens ólommolekula! Annál már elég nagy az arány, kb. 10 kisütést bír ki egy ólom akkumulátor! A vegyileg előállított tartósítószerek és ízfokozók ezért veszélyesek, mert a növények a rendellenes kötéstű anyagokat zárványokba kiválasztják, majd lehullajtják a levelet, addig az állatoknál, ez folyamatosan raktározódik a szervezetben, amennyiben felszívódott, és működésképtelenné teszi a sejteket, az immunrendszer a nem jól működő sejteket megtámadja, ez az allergia és az állandó fizikai fáradság érzetének egyik oka!

Egy fémrácsban, nem csak fémes anyagok épülhetnek be, de ezzel már a metalográfia foglalkozik.

Az elektronok vezetéséről, pedig a vegyérték elektronok elmozdulása a felelős, mert nincsennek helyhez kötve!

A teljes vegyérték elektronok eltávolításának vagyis a kötési energiájának meghatározó értéke az elektronaffinitás!

De nekünk nem ez kell, mert a vezetéshez elegendő csupán egyetlen elektrontól megfosztani pillanatnyilag az atomot, ennek a neve meg az elektronegativitás!

Ezért van az, hogy az arany, a nátriumhoz képest kiváló vezető!

Tessék:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektronegativit%C3%A1s
Előzmény: Belekotty (220)
Belekotty Creative Commons License 2010.01.27 0 0 220

Rácsenergiáról hallottál már?  Az valami összetartja, összeköti nem?  Ki mondta hogy ez egy klasszikus kémiai kötés?

Tudod mik azok az átmeneti fémek?  Ez nem egyszerűen indexes leugatós fórum, arról van szó hogy ideállsz elmélkedni olyan tárgykörben, ahol tudásod igencsak hiányos.  Én nem megyek a specrelbe vitázni, elmélkedni, max kérdéseket teszek fel, mert nem értek hozzá.

A fémrácsot mi tartja össze? A delokalizált elektronok?  Ha áram megy benne akkor elfolyik a fém?  Vagy lehet hogy az áramot vezető elektronok nem azonosak a fémet összetartó erőkben szerepet játszókkal?

persze lehetséges hogy ugyanazon pályák ugyanazon elektronjairól van szó, csak az energia nívójuktól függ éppen melyik szerepet töltik be.

De a kettő nem ugyanaz.  Ahogy elektron-elektron de egy lezárt elektronhéjjal rendelkező  atom/ion 1s pályáján lévő elektron nem azonos a vezetési sávban lévővel.

Előzmény: TaraNova (219)
TaraNova Creative Commons License 2010.01.27 0 0 219
Rácskötés elektronról még nem halottam:)

Mi az iskolában még, fémes, ion és kovalens kötésről tanultunk!

Azt hiszem a fórumozás, az indexen még maradt a régi áltudományos, sértegetős hely, mint volt! És jár még be pár ember, nah léptem csendesebb vizekre!
Előzmény: Belekotty (218)
Belekotty Creative Commons License 2010.01.27 0 0 218

"Tudod attól hogy delokalizáltak az elektronok, még a vas nem fog szétesni...

:S a delokalizált elektornfelhő, nem szabad elektronokból állnak, hanem könnyen lokális helyet váltókról, de attól igyekeznek kötési pályán maradni!"

 

Ajaj, egyenlőséget húzol a delokalizált és a rácskötésért felelős elektronok között.

Tényleg nem kellene ezt erőltetned!

Előzmény: TaraNova (212)
TaraNova Creative Commons License 2010.01.27 0 0 217
Szívesen beszélgetnék veled, a borderline személyiségzavvaról is, de ha nem jó amit írtam, miért nem magyarázod el? Elvégre ez egy topik nem? Az ismeretterjesztés és gondolatok megosztása a lényeg, persze törvényes keretek közt :)!
Előzmény: mmormota (215)
mmormota Creative Commons License 2010.01.27 0 0 216
Az egészhez nincs türelmem, vegyük csak a legvégét, amiben azt szeretnéd megmutatni, hogy nem csak Doppler hanem pl. elnyelés is okozhatná színkép megváltozását. Egyben így néz ki:

"A csillagközi térben bizonyos izotópok gyakrabban fordulnak elő, mint mások, ez a hidrogén és hélium. Mivel a kvantumpályák csak azt a frekveciát nyelik el, ami beléjük fér, ami gerjeszteni tudja őket, így a hidrogén és a hélium színei egyre nagyobb arányban nyelődnek el, a megtett út növekedésével, mint mondjuk a szén és az oxigén spektrumai!

Ezt lehet pl. megtapasztalni, a Napunk felkeltekor, illetve nyugtakor a légkör szűrő hatása miatt!"

Kezdjük:

"A csillagközi térben bizonyos izotópok gyakrabban fordulnak elő, mint mások, ez a hidrogén és hélium."

Tényleg vannak gyakoribb elemek, a hidrogén és hélium tényleg gyakoribb mint mondjuk az oxigén. De hogy miért említetted az izotópokat az nem kristálytiszta hogyan kapcsolódik a további gondolatmenethez. Mindegy, haladjunk.

"Mivel a kvantumpályák csak azt a frekveciát nyelik el, ami beléjük fér, ami gerjeszteni tudja őket, így a hidrogén és a hélium színei egyre nagyobb arányban nyelődnek el, a megtett út növekedésével, mint mondjuk a szén és az oxigén spektrumai!"

A naív megközelítéstőlés szóhasználattól eltekintve tulajdonképpen jó. Csak éppen nem sok köze van ahhoz amit bizonyítani szeretnél - ezt senki se keverné össze a Dopplerrel. Vagyis itt az történt, hogy nem elegendő ismeretből mint alapból próbáltál továbbgondolni valamit, és a következtetés lett teljesen hibás.

Nem színekről hanem színképről van szó. Az egy nagyon jellegzetes spektrum szerkezet, az egyes elemek színképeit világosan fel lehet ismerni. Ha Doppler miatt eltolódik a színkép, akkor az összes vonala csúszik el, de ugyanúgy felismerhető benne az egyes elemek színképe egyenként. Ha a termikus spektrumból elnyelés miatt hiányzik egy elem spektruma, akkor az is felismerhető. Ez nem keverhető össze a Doppler miatt eltolódott színképpel, ahogy egy színhibás megzöldült fényképen sem néznél egy kutyát fenyőfának.

"Ezt lehet pl. megtapasztalni, a Napunk felkeltekor, illetve nyugtakor a légkör szűrő hatása miatt!"

Ugyanaz a figura, próbáltad alkalmazni a félismeretet, és megint nem volt szerencséd. Az ég kékje meg a naplemente vöröse ugyanis nem elnyelés vagy kisugárzás, hanem Rayleigh-szóródás.



Előzmény: TaraNova (201)
mmormota Creative Commons License 2010.01.27 0 0 215
Sacc/kb a hozzászólás egynegyede jó, míg háromnegyede teljesen rossz, félreértésből, félig megértett dolgok továbbgondolásából stb. származik. :-)
Előzmény: TaraNova (201)
mmormota Creative Commons License 2010.01.27 0 0 214
Arra értem, amit beidéztem; gravitációs térre.
Nincs olyan, hogy gravitáció ellenében bizonyos hullámhosszúságú fény kijut, egy másik meg nem.
Vagy fekete lyuk és akkor semmilyen fény nem jut ki, vagy nem fekete lyuk és akkor bármilyen hullámhosszúságú kijut.
Előzmény: TaraNova (213)
TaraNova Creative Commons License 2010.01.27 0 0 213
ezt most a kvazárokra érted?
Előzmény: mmormota (211)
TaraNova Creative Commons License 2010.01.27 0 0 212
áhá szóval a vezetőkben a delokalizát elektronfelhő, szerinted amikor az sugároz, akkor nem kvantum pályán vannak véletlen?

Tudod attól hogy delokalizáltak az elektronok, még a vas nem fog szétesni...

:S a delokalizált elektornfelhő, nem szabad elektronokból állnak, hanem könnyen lokális helyet váltókról, de attól igyekeznek kötési pályán maradni!
Előzmény: Lemmiwinks (210)
mmormota Creative Commons License 2010.01.26 0 0 211
"De érdekes, hogy pont a nagyon rövid hullámok jutnak ki, az extrém nagy gravitációs térből!"

Vagy bármilyen hullámhosszúságú fény kijut, vagy semelyik sem.
Előzmény: TaraNova (207)
Lemmiwinks Creative Commons License 2010.01.26 0 0 210
Nem mondod.
Viszont amiről te beszéltél az egy speciális eset, az elektronnak az egyik kvantumpályáról a másikra való relaxáció az nem a rádióhullámok tartománya, hanem a látható fényé, egész pontosan a foszforeszcencia lényegéről beszéltél.

Rádióhullámokat pl. a vezetési sávban változó sebességgel mozgó elektronok kelthetnek. Ők már nem ugrálnak pályák közt.
Előzmény: TaraNova (208)
TaraNova Creative Commons License 2010.01.26 0 0 209
Igen, a színképben az adott szín fényereje, függ a világító test anyagi összetevőjétől! Lásd pl. a különböző színű neonlámpákat!

A fényerő nem csak ettől függ, hanem a világító test hőmérsékletétől, vagyis mekkora energia emisszió lép föl emiatt!

Előzmény: kitadimanta (203)
TaraNova Creative Commons License 2010.01.26 0 0 208
a látható fény és a rádiózásban használt elektromágneses hullámok is elektromágneses hullámok.... sőt még sok más elnevezésű jelenség is!
Előzmény: Lemmiwinks (206)
TaraNova Creative Commons License 2010.01.26 0 0 207
Mh... az intenzitás, függ a csillag méretétől is, de ezzel a gravitációs erő is nő, egészen a fekete lyukakig, ami már, torzítja a színképet, mintha távolodna a csillag! Ez sem doppler...

De érdekes, hogy pont a nagyon rövid hullámok jutnak ki, az extrém nagy gravitációs térből!

Mennyi mennyi ellentmondás....
Előzmény: mmormota (205)
Lemmiwinks Creative Commons License 2010.01.26 0 0 206
Az elektronpályák váltásakor sokkal nagyobb energiájú EM hullám jön létre, mint a rádióhullámok. Az már inkább a látható fény vagy afölött.
A rádióhullámokat változó sebességgel mozgó elektromos töltés indukálja.
Ez a rádióhullám 3 ismert rezonanciája mi a szösz?
Előzmény: TaraNova (201)
mmormota Creative Commons License 2010.01.26 0 0 205
"Ez azt jelenti, semmilyen kékeltolódást nem tapasztaltak esetleg a fényesség mérésének melléktermékeként?"

Természetesen nem kék hanem vöröseltolódást tapasztaltak. A vörös eltolódás mértéke a sebességre, a fényesség pedig a távolságra enged következtetni.

(olyan tévedésgyűjteményre válaszoltam, amelyben nehéz lenne minden hibára egyenként kitérni...)

Ha komolyan érdekel, nézd meg Dávid Gyula előadásait, a korábbi hozzászólások közt megvan a link a videokhoz. Ő tényleg ért hozzá, és sokkal biztosabb eredetiben megnézni, mint másodkézből olvasni az onnan származó információkat...
Előzmény: kitadimanta (200)
Belekotty Creative Commons License 2010.01.26 0 0 204
Jaj!   Ez a nyugvó kelő Nap hasonlat egy dolgot tisztázott, fogalmad sincs a fizikáról, kevered az extinkciót a dopplerrel.  Más ha egy szinkép egy vonala gyengébb mert a csillgközi térnek nagy rá az extinkciója, meg más ha egy ismert vonal odább kerül.  Te hol tanultál fizikát?  Már ha tanultál?
Előzmény: TaraNova (201)
kitadimanta Creative Commons License 2010.01.26 0 0 203

Bocsánat, valahogyan lemaradtak az alábbi sorok a hsz. végéről.

Ez szerintem még nem indokolná a teljes spektrum eltolódását.

Ez nem  inkább azt feltételezi,  hogy a vizsgált objektumban több hidrogén és hélium van, mint amennyit a spekrum mutat az elnyelődés után?
Előzmény: kitadimanta (202)
kitadimanta Creative Commons License 2010.01.26 0 0 202
„a kevesebb energiát hordozó felé elcsúszik a frekvencia tartomány, a spektrum!” Ha jól értem nem egyformán minden szín a spektrum egészét tekintve. Akkor viszont a spektrum mintegy „megnyúlik”. Pontosabban eltolódik, miközben meg is nyúlik.


„hidrogén és a hélium színei egyre nagyobb arányban nyelődnek el, a megtett út növekedésével, mint mondjuk a szén és az oxigén spektrumai!”

Előzmény: TaraNova (201)
TaraNova Creative Commons License 2010.01.26 0 0 201
kitadimanta ! tudod két évszázada, még nem tudták mi alapján keletkezik a fény, és még nem voltak tisztában a hullámok terjedésével.

bármilyen hihetetlen, egy fénysugár folyamatosan gömb alakban terjed, ezt a fizikusok szóródás szóval helyettesítik!

Hogy keletkezik a rádióhullám? A nukleonok körül, elektron héjakon elektronok végzik a "dolgukat". Ezek az elektronok párba rendeződnek és különböző de meghatározott energia szintű kvantumpályákat vehetnek fel! Az atomok szüntelenül mozognak rezegnek, ez adja a hőmérsékletüket! Ez egyfajta rendezetlen hullámmozgás, az anyag szerkezetében a kaotikus mozgás miatt, hol erősíti egymás energiáját két atom, hol kioltja! A kioltás a gyakoribb, ezért hűl mindig minden anyag. Ezt a hűlés egy rádióhullám emisszió formájában történik! Ez a rádióhullám egyfajta láncreakcióként jön létre, egy anyagi testen belül, mert csak pont azok az elektronhéjak fognak emissziót kibocsátani, amiknek a kvantum szintjük megfelel az emissziót elkezdő két atom energiaállapotának!

A kisugárzódott energia, hirtelen méretnövekedésen megy keresztül, ezt nevezzük hullámhossznak, ezen a hullámhosszon a rádióhullám még 3 ismert rezonanciát, egyfajta belső energiahordozó tulajdonságot tud felvenni!

A furcsaság az benne, hogy habár nagyon parányi atomokból származik ahhoz képest elég nagy réseken nem tud keresztül hatolni, ez az interfercia, vagy a polarizáció jelensége, de tanyán néha csak rés effektusnak nevezik!

Ez az energia kisugárzódás, a kisugárzott atomok elektronhéj felépítésének megfelelő hullámhosszokat bocsát ki, ezt a látható elektromágneses hullám tartományban, egy egyszerű prizmával fel lehet bontani a színképjeire, vagyis spektrumjaira!

Ha a kisugárzó test távolodik, akkor a távolodás sebességével, meghosszabbodik a hullám, ha közeledik annyival lerövidül! Ez a doppler effektus!

Kék, illetve vörös eltolódás!


Csakhogy, a gömb felület növekedésével, az elektromágneses jel, mivel ezen a gömb felületen szétterítődik, (bizonyíték a folyamatos szétterítődésre az, hogy ha nézel egy csillagot és arrébb sétálsz folytonosnak látod a fényét, nem pedig hol eltűnik hol előtűnik) ez pedig 1/r^2 arányossággal veszít a jel intenzitásból!

Mivel a különböző színeknek különböző a hordozott kvantum energiája, a négyzetes fordított arányosság miatt, nem egyforma lesz a csökkenés... ha 10 joule energia.. mondjuk veszít 9 joulét fajlagos felületen, addig a 2 joule energiát hordozó csak 1.7-et... így arányaiban a kevesebb energiát hordozó felé elcsúszik a frekvencia tartomány, a spektrum!

De nem csak emiatt van eltolódás! A csillagközi térben bizonyos izotópok gyakrabban fordulnak elő, mint mások, ez a hidrogén és hélium. Mivel a kvantumpályák csak azt a frekveciát nyelik el, ami beléjük fér, ami gerjeszteni tudja őket, így a hidrogén és a hélium színei egyre nagyobb arányban nyelődnek el, a megtett út növekedésével, mint mondjuk a szén és az oxigén spektrumai!

Ezt lehet pl. megtapasztalni, a Napunk felkeltekor, illetve nyugtakor a légkör szűrő hatása miatt!

Szóval, a kék, illetve vörös eltolódás, még rengeteg lehetőségtől is függ, nem biztos, hogy a doppler effektus az, amit érzékelünk!
Előzmény: kitadimanta (198)
kitadimanta Creative Commons License 2010.01.26 0 0 200

Korábban vetődött fel ebben a topikban. Magam is furcsállom, ezért is feszegetem ezt a kérdést, hogy tisztábban lássak.

Igaz, Te elzárkóztál  ez elől a 175-ben:

"galaxisok szupernóvák fényének spektrumának az elemzése kékeltolódást eredményezett, és ebből követlztettek a táguló világegyetemre..."

Szupernovák esetében fényességet mértek. Olyan felfénylést viszgáltak, amelynek a fényereje csak nagyon keveset szór, így a látszó fényerőből a távolságra leht következtetni.

 

Ez azt jelenti, semmilyen kékeltolódást nem tapasztaltak esetleg a fényesség mérésének melléktermékeként?

Előzmény: mmormota (199)
mmormota Creative Commons License 2010.01.26 0 0 199
"De mi van a szupernóvákkal, melyek a színképeltolódás szerint éppen mifelénk száguldanak?
Ráadásul a tőlünk éppen gyorsulva távolodó galaxisaikban?"

Vannak ilyenek? Én nem hallottam róluk.
Előzmény: kitadimanta (198)
kitadimanta Creative Commons License 2010.01.26 0 0 198
OK! De mi van a szupernóvákkal, melyek a színképeltolódás szerint éppen mifelénk száguldanak?

Ráadásul a tőlünk éppen gyorsulva távolodó galaxisaikban? Ha jól tudom, ezek a szupernóvák 5 mrd évnél fiatalabb felvillanások, tehát a gyorsulva táguló 3. inflációs szakaszba esnek.

Előzmény: mmormota (197)
mmormota Creative Commons License 2010.01.26 0 0 197
"Tehát lassult a tágulás üteme. Nem?"

Több szakasz volt. Az infációs szakaszban nagyon gyorsan tágult majd lassuló tágulás következett. Jelenleg megint gyorsulva tágul, de ez egy lassú folyamat.
A különböző paraméterekhez tartozó tágulási görbék közül 3 különböző mérési módszerrel sikerült a lehetséges állapotokat leszűkíteni. Biztató hogy ezek az eltérő elven alapuló mérések nem vezettek ellentmondásra, és egy elég szűk körre korlátozták a lehetséges tágulási állapotfüggvényt.
Előzmény: kitadimanta (196)
kitadimanta Creative Commons License 2010.01.26 0 0 196
Válasz TaraNova 194-re és mmormota 191-re

 

Nem árt figyelembe venni, hogy a vöröseltolódás, ami az univerzum peremén a legnagyobb, ugyanakkor a legrégebbi időből származik. Tehát nagyságrenddel közelebb van időben a Bummhoz. Amiből az következik, hogy ha a vöröseltolódás lineárisan változik a távolság (egyben idő is) függvényében, akkor egyenletesen táguló univerzumról beszélhetünk. Ha viszont az univerzum peremén (jóval) nagyobb a vöröseltolódás, akkor az azt jelenti, hogy korábban nagyobb sebességgel távolodtak az objektumok tőlünk, mint mondjuk néhány mrd évvel ezelőtt. Tehát lassult a tágulás üteme. Nem?

Ha a közelebbiek kék eltolódást mutatnak, vagy kisebb mértékű vöröseltolódást, mint az a linearitásból adódna, akkor ez a jelenség ugyancsak lassuló tágulásra utal. Vagy ezek a szupernóvák mind felénk száguldanak a galaxisaikkal együtt, vagy csak önmagukban? Ez utóbbi nagyon különleges eset lenne, hiszen a galaxis tőlünk elfelé, vöröseltolódással mozog, míg benne a szupernóva ezzel ellentétben kékeltolódással felénk száguld. Szerintem itt rezeg a léc. Nem tudom, érthető, min görcsölök?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!