Keresés

Részletes keresés

Lina0208 Creative Commons License 2016.05.17 0 0 5283

A poliovírus megeszi az agydaganatot

A gyermekbénulást okozó vírus áttörést hozhat a glioblasztóma nevű daganattípus kezelésében. Tovább »

forrás: Index.hu

Lina0208 Creative Commons License 2016.05.12 0 0 5282

Ha nem elég közvetlen a kapcsolatotok már, el kell fogadnod ezt is. Nem biztos, hogy ő veled szeretné megbeszélni az érzéseit. Anyum előtt 1,5 évvel egy nagyon jó barátnőmet veszítettem el 4 év küzdelem után bőrrákban. Ott voltam vele, mikor kiderült, mikor műtötték először, másodszor, mikor kezdődtek a kezelések. Csak közben nekem zajlott tovább az életem. Megtaláltam a párom, gyermekünk született, építkeztünk. Nekem minden a lehető legjobban alakult, neki ebből sajnos semmi sem adatott meg. Sosem volt irigy. De úgy érzem, mikor elkezdte sejteni/érezni, hogy neki ez már nem is adatik meg szép lassan eltávolodott tőlem. Nem tudom, hogy azért, mert nem akarta az én boldogságom beárnyékolni (nem tette volna, nagyon közel állt hozzám) vagy esetleg nem volt könnyű neki ezt látnia. Mindegy is az oka, el kellett fogadnom, még ha nehéz is volt. A családján kívül 2 gyerekkori barátot engedett magához az utolsó hetekben/hónapokban. 

 

Visszatérve, nem írtad le, hogy milyen állapotban van a barátod. Ha viszonylag jobban van, lehet még programokat szervezni persze úgy, hogy nem kell megfeledkezni a betegségéről. Mi mindent elmeséltünk Anyának, mikor reménykedtünk még, hogy picit hosszabb ideje lesz, hogy átépítjük otthon a házat, a földszinten alakítunk ki neki szobát (beszéd- és mozgásközpontot érintette a daganat), hogy szereztünk tolószéket, hogy intézem neki a rehabot, hogy otthagyja a munkáját és mostantól a családdal lehessen, hogy lesznek jobb és rosszabb napok, hogy sosem gondolta volna, hogy Apa ilyen gondoskodó is tud lenni, és hogy megy, kutat, hogy minden lehetőséget kiaknázhassunk, mikor korábban mindent Anya intézett, minden infót megosztottunk vele. Csak azt nem, mikor közölték, hogy haldoklik. Harcolt, de ez egy alattomos betegség, nem adott neki esélyt. 

 

És kicsit visszatérve, hogy eltávolodtatok. Én, mint hozzátartozó sem akartam erről bárkivel beszélni. A családomon kívül talán két ember volt, akinek őszintén beszéltem arról, hogy min megyünk keresztül. Sok érdeklődést tehernek éreztem, főleg olyanoktól, akikkel azelőtt nem voltam rendszeres kapcsolatban. 

 

Én is nagyon sokszor újraélem, sírom el magam 14 hónap után is. Babát várok és ilyenkor még jobban hiányzik Anya.  

ildó66 Creative Commons License 2016.05.12 0 0 5281

Ahogy olvasom a hozzászólásaitok újra átélem a nehéz időszakot... Nekünk 8 és fél év "jutott" a betegségből. Többször voltak nagyon-nagyon nehéz óráink, napjaink.

Egy biztos: azóta eltelt 10 év, de tudom,hogy teljesen más az értékrendem, mást tartok fontosnak, és valahol másképp" élem az életemet.

Amikor beteg lesz a hozzátartozónk és elveszítjük, sokan akkor jövünk rá arra ebben a rohanó világban,hogy valójában mi is fontos az életben....

Előzmény: ezazaha (5280)
ezazaha Creative Commons License 2016.05.11 0 0 5280

Nagyon köszönöm Nektek!!! 

 

Nehezen kérdezem az érzéseiröl, nagyon nehezen. Más dolgok nem igazán érdeklik. Picit azt érzem ,hogy udvariasságból válaszol sokszor. A kezeléséröl szeret beszélni, szívesen hallgatom. Könnyebben bánt meg, de ezt nem szoktam kimutatni, mert abszolút megértem. Kellö támaszt szeretnék nyújtani, olyat, ami nem teher. Igyekszem öszinte lenni, de nem elég közvetlen a kapcsolatunk egy ideje sajnos. Nem tudom, vajon mire lenne szüksége a részemröl, és hogy én hogyan hívjam ezt elö belöle.. 

 

 

isti7412 Creative Commons License 2016.05.11 0 0 5279

Kedves Lina !

 

Még az utolsó itthon -amit még nem tudtuk,hogy utolsó - estén is ott feküdtem apu mellett és terveztük a hétvégét. Mai napig előttem van minden pillanat.

Másnap -amikor már nem volt velünk csak testileg - anyukám nem engedett be hozzá a kórházba.

És én is azt tudom tanácsolni,hogy - mivel nem láthatunk hálistennek beléjük - töltsön mindenki a szerettével annyi időt amennyit csak lehet.

Előzmény: Lina0208 (5278)
Lina0208 Creative Commons License 2016.05.11 0 0 5278

Hogy lehet kezelni? Hát nem tudom. Nekünk csak 34 nap jutott, azalatt megtettünk remélem mindent, amit csak tudtunk. És igen, ebben benne volt az utolsó kenet is. Erre Anyum azonban nem minket kért meg, hanem a legjobb barátnőjét. Ez nehéz feladat lehetett. Nálunk a legjobb barátok nemcsak Anyára vigyáztak, hanem Apa mellett is ott álltak/állnak a mai napig. Pl ünnepekkor mindig készítenek Apának is sütit, hiába készítek én is. Annyit voltunk Anyával, amennyit csak lehetett. Anya örült, hogy a betegség előtti évben egészen sok időt tudott tölteni Apával, hosszú hétvégéztek stb. Nem tudom milyen állapotban van a barátod. Ha lehet, akkor még beszélgessetek vele, ha akar a betegségről is. Őszintén. Ha jó állapotban van, nyilván utánajárt már a betegségnek, tudja mivel jár a glioblastoma. 

Barátok közül mi csak a legjobb barátokat engedtük be Anyához, összesen 5 embert a családon kívül. Mivel rohamosan romlott az állapota nem akartuk, hogy úgy érezze, hogy bárki is búcsúzik tőle - és azt sem akartuk, hogy bárki ilyen betegen lássa.

Igazából nem tudom, konkrétan mire is vagy kíváncsi. Sokszor csak odafeküdtem mellé, vagy csak fogtam a kezét csendben.  

ezazaha Creative Commons License 2016.05.11 0 0 5277

Sziasztok! 

 

Igencsak örülök ennek a csoportnak. Egy jó, közeli barátomat kb. másfél éve diagnosztizálták glioblastomával. Remélem, talán valaki el tud látni néhány jó tanáccsal ebben a helyzetben. Kérni szeretném a segítségeteket.

 

Jó furcsán érezném magam, ha így nyílt fórumon írnék róla. Ha lenne valaki, aki tudna velem beszélgetni, hogyan lehet kezelni ezt, mi eshet jól a barátomnak, mi nem, kérem, jelezzen, akár a mail címemre: ezazaruha@gmail.com 

 

Nagyon hálás lennék, köszönöm! :) 

 

isti7412 Creative Commons License 2016.05.04 0 0 5276

Szia !

Írj rám privátba kérlek!

 

köszönöm

Előzmény: cherryeszti (5275)
cherryeszti Creative Commons License 2016.05.03 0 0 5275

Sziasztok!

Van egy gliomám, van dokim is, de szeretném egy másik doki véleményét is hallani.

Legyetek szívesek ajánljatok nekem agydaganat specialistákat!

Köszi!

Györgyi56 Creative Commons License 2016.04.28 0 0 5274

Éva anya és Ewy82! Mi van veletek, nagyon régen nem irtatok. Remélem a hallgatás oka az, hogy jól vagytok. De azért megerősíthetnétek ebben a hitemben, irjatok!

Ashlyn78 Creative Commons License 2016.04.20 0 0 5273

Pont erre gondoltam én is. 

Előzmény: ildó66 (5272)
ildó66 Creative Commons License 2016.04.20 0 0 5272

Akár igaz is lehet a történet, de ilyen módon senki nem ad szívesen pénzt.

Ezen a fórumon pont azok vannak akik szenvedő alanyai a betegségnek, tehát anyagi segítséget máshol kell kérni.

 

Tapasztalatot, jótanácsot lehet "kapni", olvasgatni kell a hozzászólásokat!

Alvin3 Creative Commons License 2016.04.20 0 0 5271

Kamu!!!

 

Előzmény: elzacska (5266)
_chillout_ Creative Commons License 2016.04.20 0 0 5270

Dettó.

Előzmény: m.é.k.2014 (5269)
m.é.k.2014 Creative Commons License 2016.04.20 0 0 5269

kizárásos alapon... a számlaszám...

Előzmény: _chillout_ (5268)
_chillout_ Creative Commons License 2016.04.20 0 0 5268

Milyen fura, ugyanezt a cikket találtam a hölgy kapcsán...

Előzmény: m.é.k.2014 (5267)
m.é.k.2014 Creative Commons License 2016.04.20 0 0 5267
Előzmény: elzacska (5266)
elzacska Creative Commons License 2016.04.20 -1 0 5266

segitseget kerunknminden joszandeku embertol.Sajnos ez ev februarjaban derult ki hogy a ferjemnek rosszindulatu agydaganata van,rosszul let utan azonnal korhazban kerult szegedre,ott megmutottek a koponyajjabol csak reszben tudtak kivenni a daganatot,a tobbi bennemaradt sajnos,olyan helyen van neki.A szovettan eredmeny kimutatta sajnos rosszindulatu a daganata.majusban kezdi a sugarkezeleseket,nagyon rossz anyagi korulmenyek kozott elunk,leszazalekolt rokkantnyugdijjasok vagyunk mind a ketten,összessen 54 ezer ft ot kapunk ketten,mostmeg hozzajott a ferjem rosszindulatu agydaganata is,a gyogyszereket kivaltsuk de mar a megelhetesre szinte semmi nemmarad esmeg nembeszeltem a fizetendo szamlakrol,ezert kerek minden joszandeku es ha megteheti olyan becsuletes embereket,hogy barmilyen segitseget elfogadunk,ez lehet tuzelofa,mert mar az sincs es a ferjemre futeni kellene mert lazas beteg de nembirok mert nincs mivel sajnos,elelmiszer csomagot vagy barmilyen segitseget elfogadunk,leirom a bankszamlaszamunkat is es ha van joszandeku emberek akkor kerem oket segitsenek rajtunk,hogy elmaradt szamlakat is kitudjuk fizetni,mert lassan mar mindent kikapcsolnak sajnos.KEREM ONOKET SOS -BEN SEGITSENEK RAJTUNK.BANKSZAMLASZAMUNK ,RONASAGITAKAREKSZOVETKEZETI ,52500044-15116479 .MEGKOSZONOM MINDENKI SEGITSEGET HA BIR SEGITENI BARMILYEN KIS OSSZEGGEL IS,MIVEL MAJUSBAN SUGAR KEZELESEKET ES KEMOTERAPIARA KELL HORDANI A FERJEMET,NAGYONJOL JONNE MINDEN KIS SEGITSEG,HA LEHETNE ES TEHETOS EMBER SEGITENE MEGEGGY MUSZAKI KEPES NEMBAJ HA OREG AUTOT IS ELFOGADNANK SEGITSEGUL MIVEL 100 KM RE KELL BEHORDANI A FERJEMET A KEZELESEKRE,ES NINCS MIVEL BEHORDANI,IGAZ VAN BETEGSZALLITO,DE AZ EGESSZNAP AKKOR HOZZA HAZA HA TELIVAN A BETEGSZALLITO,IGY IS NAGYONBETEG A FERJEM .MEGKOSZONOM MINDENKI SEGITSEGET,BARMIBEN.EZT A LEVELET IS SIRVA IROM HOGY SAJNOS IDAIG JUTOTTUNK EL.KOSZONOM MEGEGYSZER

-erzso- Creative Commons License 2016.04.19 0 0 5265

Kedves Kati!

Köszönöm kedves soraidat. Igen emlékszem, több hétfői kezelésen voltunk egy időben. Általában az ablak közelében ültél, és anyukád kísért el. Nem gondoltam volna, hogy Te is érintett vagy. Érdekes, hogy ránk ismertél a történetünk alapján, bár talán hallottad ahogy a nevén szólították a fiamat Balázst.

December 28-án hétfőn mennünk kellett volna kezelésre, de az akkor már szóba sem jöhetett, a karácsonykor kapott második epilepsziás roham után nagyon leromlott. Tulajdonképpen csak az első Avastin kezelésre tudott a saját lábán menni, utána már csak úgy telt a kezelés, ahogy Te is láthattad, ágyban fekve, végig aludva az egészet.

Kívánok Neked minden jót és ha van hozzá kedved kérlek írj magadról, a  gyógyulásodról. (ekovago@gmail.hu)

Szeretettel üdvözöllek:

Erzsi

Előzmény: GBM_warrior (5264)
GBM_warrior Creative Commons License 2016.04.18 0 0 5264

Kedves Erzsi!

 

Fogadd őszinte részvétemet.

Egy ideje nem olvastam a fórumot, de sajnos én is érintett vagyok, 2013-ban glioblastoma multiforme daganattal műtöttek. 2015-ben a daganat kiujulásakor (mivel a Temozolomide-t nem bírta a vérem) Avastin infúzióra kezdtem el járni.

Nem tudom, hogy emlékszel-e rám, de együtt kaptam hétfőnként az Uzsokiban az Avastint Balázzsal. Én is anyukámmal járok a kezelésekre. 

Sajnálom, hogy ilyen körülmények között találkoztunk... De hiszem és tudom, hogy Balázs lát minket és örül, hogy ilyen csodálatos anyukája van. 

Könnyeimmel küszködve, sok szeretettel

Kati

 

 

Előzmény: -erzso- (5193)
_chillout_ Creative Commons License 2016.04.18 0 0 5263

Nem érdemes ilyesmin tépelődni! Sajnos ahány beteg, annyiféle lefolyása lehet ugyanannak a betegségnek. Fiatal betegeknél gyakran alkalmaznak radikálisabb beavatkozásokat, egyrészt mert fiatalkorban a rák is agresszívabb, másrészt mert a fiatalok jobban viselik a nagyobb műtéteket.

A másik, hogy nagyon gyakori az, hogy a tüdőt megműtik és később, évekkel a feltételezett gyógyulás után jelennek meg pl agyi áttétek. Ilyenkor, ha műthető helyen vannak és kevés van, vagy pl olyan helyen vannak, hogy rontják az életminőséget, meg szoktak próbálkozni az agyműtéttel, de ilyenkor már nem a gyógyulás a cél, hanem az élet meghosszabbítása.

Előzmény: rend- (5261)
fenyvesic Creative Commons License 2016.04.16 0 0 5262

Szomorú történet....

Mivel részleteket nem írtál, csak találgatni tudok, miért nem műtötték.

Az első eset az lehet, hogy kissejtes tüdőrákja volt, amit nem nagyon műtenek, vagy ha adenocarcinóma és nem kissejtes, akkor vagy annyira elterjedt a tüdőben ( több góc különböző lebenyekben, vagy beszőve artériát-szívburkot, amiről nem műthető le )

 

A másik eset az agyi áttét! Távoli áttét esetén se műtik a tüdőt, hiszen az áttétet úgy kell elképzelni, hogy a rák már más szervben önálló életet kezdett, függetlenítve magát a primer daganattól! Tehát, ha a tüdő műthető is lenne, az agyban ez már sajnos pozitív változást nem hozott volna.

Előzmény: rend- (5261)
rend- Creative Commons License 2016.04.15 0 0 5261

Sziasztok!

 

Bocsánat ha valakit untatni fogok az írásommal, de el kell mesélnem valamit nekem is. Apukámat 2015 májusában veszítettük el. 2014- februárban találtak a fejében ct során elszórtan daganatokat. Pontos megnevezését nem tudom, így kicsit konyhanyelven fogok fogalmazni, elnézést előre is. Az orvos mondta, hogy ez áttétes és sajnos a tüdőben is volt, onnan terjedt át. Kb 1-1,5 évet mondtak már a legelején. Műtére azt mondták, hogy kizárva nem lehetséges. Az egész betegség előjele a kettős látás volt. De ezt apum titkolta eleinte, de aztán a vezetésben már komoly gondok voltak és így kerültünk kórházba. Apró előjelek, voltak még, hogy kissé csoszogott de gondoltam, egy 66 éves embertől ez nem gond. Sokat aludt délelőttönként többször is, és nem értettük miért. Köhögése minimális volt, a szokványostól nem több. Talán így visszagondolva néha megszédült mikor felkelt, de megrázta magát és minden rendbenvolt már. Győrbe kerültünk a Petz Aladárba, ott kapott sugár kezeléseket. A záróba leírták pár hét után, hogy az agyban felszívódtak a daganatok. Örültünk is nagyon, aztán kapta a kemót itt Tatabányán a tüdőre. Eleinte minden rendben volt, az eredmények igaz nem javultak, de nem is romlottak hetekig. Erejében volt, és énekkor nem értettem, hogy miért nem műtötték meg. Az orvostól soha nem kérdeztem, hogy a beteg tüdőrészt miért nem veszik ki???? Találkoztunk ott olyan beteggel, persze nem véletlenűl volt ott gondolom szegény, akit tudtak műteni agydaganat miatt és a fél tüdejét is kiszedték. Ez kb 5 évvel ezeleőtt volt az ismeretlen személynél.  Ha nálunk ezek a gócok felszívódtak, akkor a tüdőt miért nem vehették ki? Tudja ezt valaki? Én az orvostól mint írtam soha nem kérdeztem meg, és most úgy érzem, hogy lehet nem jártunk végig minden utat? Egy életerős ember volt. Kb két hét lehetett vissza amikor a mentősök elvitték otthonról és én tudtam, hogy soha többé nem fog hazakerülni. Ekkor már szinte végig csak ágyban volt. De otthon is mindent megettünk a könnyebb mozgatásáért. Gurlós széken toltuk, zuhányt csináltattunk, hogy neki jobb legyen, kapaszkodókat szereltünk fel. Az utolsó két nap csak aludt. Vagyis úgy mondom, hogy nem ébredt már fel. A betegség megviselte, de az erős csontozata mindvégig meegmaradt. Súlyban is csak keveset veszített. Nagyon várta a nyugdíjas éveket, amiből csak pár év jutott neki.

 

Még egy rövid történet. 1987 lehetett, amikor anyumnak daganatot találtak bal oldalon a mell részénél. Én ekkor 8 éves voltam. Persze az egészből én mit sem értettem, de a mai napig tisztán emlészem mindenre. Az orvos mondt a folyosón, hogy asszonyom jöjjön be, beszélnünk kell. Anyukám akarta, hogy én is ott legyek bent az irodában, de az orvos mondta, nekem kint kell várnom. Szerintem jó 20 perc telt el mire kijött az irodábóé és akkor az a tekintet ahogyan anyukám előszőr rámnézett, azt nem tudom leírni. Én kérdeztem, hogy minden rendben van, nincs semmi baj?  Megműtötték, pestre járt sugár kezelésre. Szerencsére felépült minden rendben van azóta is. Utólag tudtam meg tőle, hogy amikor az orvostól kijött a diagnózis ismeretetése után és rám nézett, az volt a legerősebb gondoltat, hogy Úr Isten, nekem itt van a gyerekem akit fel kell nevelnem. Azt mondta ez hihetelen nagy erőt adott neki!

 

Balázs

 

 

 

 

 

daughter1 Creative Commons License 2016.04.13 0 0 5260

Az, hogy anyukám daganata glioblastoma multiforme, a tavaly augusztusi műtét után vált biztossá. Az onkológus szerint már (2015) januárban is az lehetett.  (Amikor a műtét után érdeklődtem tőle, hogy mire számítsunk, azt mondta, hogy a glioblastoma túlélése 3-6 hónap, s mi azon már 'jócskán túl vagyunk'.) Szóval, ha már tavaly januárban glioblastoma volt a daganat, akkor úgy 14 hónap volt a 'túlélés', ha  műtétet vesszük, amikor szinte teljesen eltávolították, akkor 7 hónap alatt többszörösére nőtt- kemoterápia mellett. És ami nagyon elképzelhetetlen, hogy anyukámnak az utolsó kemoterápiáig a fáradtságon és némi beszédzavaron, ill. lassabb gondolkodáson kívül szinte nem volt panasza. De februárban újra kezdett zsibbadni a jobb oldala- mert igen, nála bal oldalon, a beszédközpontnál volt a daganat. A műtét után úgy egy hónapig folyamatosan zsibbadt a jobb oldala. Lelkileg ezt nagyon nehezen viselte. (És akkor szerintem már a lelke mélyén tudta, hogy mi fog történni.) De aztán jobban lett. S bár nem volt a régi önmaga, de nem volt depressziós, és élte az életét. Ezért is olyan hihetetlen az egész! (10 éve derült ki, hogy egyáltalán daganata van. És a 10. évben 2 hónappal a születésnapja előtt el kellett búcsúznunk egymástól.)

Előzmény: Györgyi56 (5259)
Györgyi56 Creative Commons License 2016.04.13 0 0 5259

Köszönöm szépen kedves soraidat. Én is elég régen nézegetem a történeteket, hiszen ilyen információt csak attól lehet kapni, aki átélte vagy betegként, vagy hozzátartozóként. Orvosi könyvekben pár sor az egész, száraz tananyag csupán. Az átélőknek marad az aggódás, félelem...Azt bizton állithatom, hogy az én életemet teljesen felforditotta ez a betegség, minden elképzelésem, tervem elszállt, nincs jövő, nincs semmi...már most igy érzem. Illetve tavaly február óta. Sajnos nagyon kevés időt tudunk együtt tölteni, mert az élettársa olyan amilyen...most sem fogja fel a helyzetet, a psychiáter szerint túlzott elvárásai vannak, viszont a gyerekemnek szerető, segitő családi háttérre lenne szüksége, ami nincs. Úgyhogy jó a doktornő, hamar rájött  a lényegre.  Van egy kisfiuk,  nagyon apás, mert a fiam foglalkozik vele születése óta. Én ritkán látom, mert a nő a  szüleihez szokta passzolni, de most összevesztek, igy nálam volt egy hétig. A gyerekem nagyon fáradt, fura rosszullétei vannak,  senki nem tudja mitől, de dolgozik. Tavaly én vittem 6 hétig minden nap sugárra. Szóval a műtétre is én vittem be, vártam végig, ami egy anyának rettenetes, hogy úgy látja a gyerekét. Végülis mennyi idő után fordult át a daganat a IV. grad-ba? És mennyi ideig élt ezzel édesanyád? Mert ez olyan fajta, hogy kiújul, és akkor már a legrosszabb verzióban. Neki baloldalon lehetett, ha a beszédén lehetett észrevenni nem? Össze-vissza irtam, de ha ki tudod bogarászni, akkor örülnék ha válaszolnál. És még egyszer: nagyon jó, hogy leirtad, és köszönöm.

Előzmény: daughter1 (5258)
daughter1 Creative Commons License 2016.04.12 0 0 5258

Kedves Györgyi!

Anyukám történetének a leírása már február óta érlelődött bennem. Végigolvastam ezt az egész fórumot, mert amikor kezdett romlani az állapota, reméltem, hogy találok egy hasonló esetet- bár nem tudom, az mennyit segített volna. 

Neked kitartást, és sok erőt kívánok. Amennyi időt tudsz, tölts a fiaddal, mert nem tudjuk, hogy meddig lehetünk együtt a szeretteinkkel (és kérlek, bocsáss meg, hogy ezt írom.) Az utolsó kemoterápia napjáig anyukám teljesen jól volt. A kórházban még beszélgettünk- a kezelés után, már nem tudott megszólalni. A legrosszabb álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen hamar elmegy. És bár végig vele voltunk, most mégis kevésnek tűnik az együtt töltött idő. 

Tudom, hogy nincs két egyforma beteg, és a betegség lefolyása is mindenkinél más, de ha bármilyen kérdés merül fel Benned, szívesen válaszolok. Nekem lelkileg sokat jelentett volna, ha tudtam volna kérdezni valakitől...

Előzmény: Györgyi56 (5257)
Györgyi56 Creative Commons License 2016.04.12 0 0 5257

Köszönöm, hogy leírtad. Nagyon sajnálom édesanyádat, és megértelek. A hiányát mindig is érezni fogod, ezt tapasztalatból mondom. Legfeljebb kicsit másképpen fogsz rá gondolni, a fájdalom enyhül az évek előrehaladtával. Nekem az egyetlen gyerekem kapta ezt a diagnózist egy éve, de sajnos a hatalmas daganatból csak egy kicsi darabkát sikerült kivenni. Sugarat kapott, és most várunk...Én ezt már több, mint egy éve nem tudom feldolgozni...nem is lehet...Még egyszer köszönöm, hogy leírtad.

Előzmény: daughter1 (5256)
daughter1 Creative Commons License 2016.04.11 0 0 5256

Anyukámnál 2006-ban (46 évesen) véletlenül derült ki az agydaganat. (A fejében vérömleny keletkezett - beütötte a fejét a munkahelyén egyszer, valószínűleg attól- és a vérömleny olyan méretű lett, hogy beszédzavar alakult ki nála.) CT vizsgálat mutatta ki a vérömlenyt, ahogy azt is, hogy daganata is van.
A vérömleny eltávolítása során mintát vettek a tumorból, alacsony gradusúnak bizonyult. 2009-ben a tumort eltávolították (astrocytoma/ grade II.) Rendszeres kontroll mellett néha féloldali zsibbadás, 
és enyhe beszédzavar jellemezte anyukám állapotát, de teljes életet élt. . 2011 nyarán (az apukám halála után) az MR felvételen 4,8x4x6 cm nagyságú daganatot véleményeztek. Sugárkezelés következett , melynek hatására 
a daganat zsugorodott, majd 2014 nyaráig anyukám állapota stagnált. 2015 januárjában a következő MR felvételen 2 cm átmérőjű daganat látszott, mivel műtétet nem javasoltak, az onkoteam Temozolomide 
kezelést javasolt, amelyet 2015 februárjában kezdtünk. A következő MR vizsgálat 2015. 07.15-én történt, 1,5 x 1 cm-s elváltozást diagnosztizáltak az agy egy másik részén (a kezelt daganat eltűnt) , de mivel 
a gyógyszeres kezelés alatt alakult ki, felmerült a gyanú, hogy gliobastomává 'fajult'. Az idegsebész véleménye a műtéti eltávolítás volt.  A 2015. augusztusi műtétet követő zárójelentésen sírva olvastam a glioblastoma 
multiforme tényét, mert tudtam, hogy ez a legrosszabb, ami lehet. A műtétet követő MR felvételen valamennyi maradvány volt látható, ezért Avastin- Irinotecan kemoterápiás kezelést javasolt az onkoteam. Azt mondják, 
hogy a műtét után 6 héttel el kell kezdeni a kemoterápiát, hogy hatékony legyen. Hát, mi november végén kezdtük (3 hónap telt el!)! Az engedély- ami időben be lett adva, 'kicsit' csúszott. És február közepén, a 8. Avastin kezelés után anyukám annyira rosszul volt, hogy vissza kellett vinnem este a kórházba. Nem tudott beszélni, szédült, és zavart volt. A beszéd utána már szinte nem is javult. Voltak pillanatok, amikor pár szót sikerült kimondania, el tudta mondani, amit szeretett volna, de jórészt olyan dolgokról beszélt, hogy nem tudtuk kitalálni, mire gondolt. Láttuk rajta, hogy szenvedett ettől is nagyon, de nem ment. Mi meg próbálkoztunk a kitalálással, 
de ritkán sikerült beletrafálni. Hiába volt rossz az állapota, az éppen esedékes MR vizsgálatot nem hozták előrébb. Sajnos a februári MR 4,5x 4 cm-es daganatot igazolt. Valahol éreztem, hogy ez lesz...

A feje fájt nagyon, és már nem volt kedve, pár nap múlva ereje sem felkelni. Eleinte még ki tudott sétálni WC-re, aztán szobavécét használtunk. És az utolsó napon- akkor még nem tudtuk, hogy az- adtunk rá pelenkát, mert már felülni sem volt ereje. A tehetetlenség, amit abban a 3 hétben átéltünk, elmondhatatlanul rossz volt. És nem is sejtettük, hogy így ér véget. Az orvosa azt mondta az utolsó beszélgetésünk alkalmával, hogy még 'hónapok, de nem sok' - van hátra. 3 hét lett.  A hiányát leírni nem tudom szavakkal. És tudom, hogy hiába telik az idő, jobb nem lesz ez az érzés. 

Ez az egész még valamiért kikívánkozott belőlem.

Köszönöm a meghallgatást. 



Lina0208 Creative Commons License 2016.04.07 0 0 5255

Azt nem írtam, hogy a műtétet követően 10 nap múlva kaptuk meg a szövettant, ami glioblastoma multiforme IV-ról szólt. Hosszas közbenjárás eredményeképp az állapotromlást követően újabb mr készült, amin a daganat nagyobb volt, mint a műtét előtt. Ezek ismeretében mondom, hogy ma már inkább csak ottfeküdnèk mellette és fognám a kezét. 

 

Minden más esetben harcolnék. Ő harcolt végig. 

De teljesen egyetértek Veled. Amíg a legkisebb esélyt is láttuk, nem adtuk fel. Még utána sem. Próbáltunk mindent, amit ezalatt a rövid idő alatt lehetett. 

 

atkub Creative Commons License 2016.04.07 0 0 5254

Sziasztok,

tud errôl valaki valamit?

http://eeoc.hu

Udv:M

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!