az ökölszabály az, hogy a névleges térfogatáram kb 5%-a minimum meg kell, hogy legyen ahhoz, hogy a súrlódási hőt a szivattyúzott folyadék elvezesse.
Ha nincs ilyen névleges tréfogatáram adatod akkor elvileg a maximális szállítókapacitás felét vehetjük névlegesnek és ennek az öt százaléka minimum meg kell, hogy legyen.
Ez már más kérdés, hogy ennyire csekély vízmennyiségnek nem sok értelmét látom.
Szintén alapelv, hogy a motor egészségmegőrzése miatt óránként maximum harminc bekapcsolásál ne legyen több, de értelmszerűen minél kevesebb indítással oldjuk meg annál jobb. Sajnos nem vagyok a motorok terén jártas, de azthiszem az ok az, hogy a motorok indításkor magas áramfelvétellel működnek egy rövid ideig és ezt célszerű elkerülni. Egy 10A névleges áramfelvételű motor a körülményektől függően állítólag simán felvehet indításkor 15A-t is. Nincs itt egy villamosmérnök?
Érdekelne, hogy a mélykuti merülöszivattyukat mennyire lehet folytani. Ha például locsolok és a szórófejet elzárom, amig áthelyezem, tulterheli a szivattyu motorját? Vagy ha sok a viz, amit szállit és egy csappal csökkentem az átfolyó vizmennyiséget, árt ez neki?
Mennyire kényesek ilyesmire, illetve a ki- bekapcsolásokra? Azt tudom, hogy az üresjáratot nem birják néhány másodpercnél tovább.
Üdv: grevin
Kaptam pár e-mailt különféle kérdésekkel, ezekre próbálok meg most válaszolni, meg amúgy is gondoltam rá (miután ígértem), hogy írok a merülőmotoros szivattyúkról is.
A merülőmotoros szivattyúkat két részre osztanám, az egyik csoport az ún szenyvíz/szenyzettvíz szivattyúk csoportja. Feladatuk miatt akár átemelőszivattyúknak is nevezhetjük ezt a csoportot. Ezek a szivattyúk elsősorban adott helyen lévő folyadék nagyobb mennyiségben való elszállítására valók (pl: vizesárkok, szennyvízaknák, zsompok, ciszternák stb). Ezek az egylépcsős szivattyúk ún nyitott járókerékkel és esetleg vágószerkezettel rendelkeznek a szennyeződések felaprítására. Léteznek ún egycsatornás nyitott járókerekű szivattyúk is, melyek nem rendelkeznek aprítóeszközzel, de ezek a szivattyúk is képesek megfelelni a feladatnak mert akkora be- és kiömlő nyílással rendelkeznek amely lehetővé teszi számukra a darabos szennyeződések egyben történő elszállítását. Egyszer már említettem, hogy a szivattyúkat nem célszerű elektromos teljesítmény szerint összemérni. Alapvetően ugyanis adott motorteljesítmény és fordulat átadásával eltérő kialakítású hidraulikával (de akár csupán eltérő járókerékkel vagy lapátkerékkel is) eltérő hidraulikus teljesítmény érhető el. Erre a legjobb példát a merülőmotoros szivattyúk adják, mivel egy átemelő szivattyú inkább nagyobb akár 8-15 m3/h mennyiségű vizet szállít de alacsony (jellemezően 0,5 - 1,5 bar) nyomás mellett, ami ugye nem elegendő öntözéshez, de átemeléshez megfelel. Ezzel ellentétben egy hasonló méretű motorral rendelekző többlépcsős merülőmotoros kútszivattyú simán tud nyomni munkapontban 3-4 bar-t, de csak 1-2 m3/h vízszállító kapacitással fog rendelkezni.
Azthiszem már csak a csőkút szivattyúkról nem írtam egy hangot sem és lényegében ez a merülőmotoros szivattyúk másik nagy csoportja.
A fúrt kutakba 7m-nél (a víztükör távolsága a felszíntől) nagyobb negatív szintkülönbség esetén már merülőmotoros szivattyút javasolnék.
Alapvető, hogy a szivattyút ne engedjük a kútfenékre. Minimum 10cm-el a fenék fölött legyen de a legjobb (és ha erre lehetőség van) ha minimum fél métert hagyunk meg. Persze a víztükör alá akármilyen mélyre sem tehetjük a gépet, de erről mindig a kezelési utasítás vagy a szivattyún levő jelzések tájékoztatnak. Általában 20 mérter vízoszlop még nem szokott gondot jelenteni.
Ismerjük meg a kutat. Nézzük meg hol van a nyugvó vízszint és hol az üzemi (ez a kitermelés közbeni vízszint ami alacsonyabban van mint a nyugvó). Tudjuk meg mi a kút teljes mélysége. Amikor megismertük az üzemi vízszintet akkor tudjuk, hogy üzem közben mekkora a távolság a kút feje és a víztükör között. Ez azért fontos, mert ez a távolság lesz az amit méterről átváltva bar-ra megkapjuk, hogy mekkora nyomás kell ahhoz, hogy vizet a kút fejéhez juttatssuk. A számításhoz a következő elv használatos: 10 m = cca. 1 bar. Ezután meg kell gondolnunk mekkora a távolság a kút és a felhasználási pont között és, hogy milyen átmérőjő vezetéket akarunk használni. Minél kisebb átmérőjű vezetéket használunk annál nagyobb annak az ellenállása adott térfogatáram mellett.
Léteznek ún alaktényező számok amelyek segítségével megmondható, hogy adott átmérő adott térfogatáram mellett mekkora veszteséget okoz, így pedig meghatározható, hogy adott vezeték a teljes hosszán az adott áramlási sebesség mellett mekkora lesz a teljes nyomásveszteség. Ehhez hozzá kell adni a vezeték végén igényelt nyomást valamint ezekhez hozzászámítjuk a kútfej és a víztükör szinkülönbségből eredő nyomásveszteséget is.
Ezekből a tételekből áll össze a szükséges nyomás meghatározása. A szükséges térfogatáramot pedig a felhasználás módja szabja meg.
Még egy fontos dolog: soha ne járasd a szivattyút az új kútban nagy vízszállításon mert tönkreteheted vele a kutat, ami meg tönkre vághatja a szivattyúdat, és akkor ott állsz majd egy hazavágott kúttal, egy rossz szivattyúval meg egy csomó kidobott pénzzel.
Az igazat megvallva többet ezen a módon (topic) nem hiszem, hgy el tudok mondani. Mivel kérdezték páran, e-mailben a weblapunk címe:
www.szivattyuk.hu
ezen vannak elérhetőségek és konkrét igény esetén tudunk szivattyút ajánlani (semmi kommersz cucc :o) ). Elméleti kérdésekkel (ha ez nem volt elég :o) ), a privát mailcímemre bátran írhat aki szeretne, erőmhöz és tudásomhoz mérten igyekszem majd segíteni, és persze be-be nézek majd a topikba is.
Fúrási és kútépítési technológia. Pataki Nándor dr., VITUKI, Budapest, 1972.
Hidrológiai geofizika és fúrt kutak. Gálfy János
Kassai Ferenc, Tankönyvkiadó, Budapest, 1972.
Kiskertek vízellátása. Szerk.: Gerencsér Árpád dr., Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Lv., 1986.
Kútépítés. Léczfalvy Sándor dr., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971.
Tananyag a vízkútfúró mesterek továbbképzéséhez. Vízügyi Továbbképző Központ, Budapest, 1977.
Innen való: http://www.ezermester2000.hu/98-4/vizellatas.htm
érdeklődni szeretnék, hogy fúratott, ásatott-e már valaki kutat pesten? Milyen az önkormányzatok hozzáállása a dologhoz vagy egyáltalán kinél kell engedélyeztetni? egyáltalán van-e bármi alapja erről filózni?
Van valakinek tapasztalata gázos víz szivattyúzással?
Adott egy kút, ami elvileg jó vízadó réteget ér el, igaz, hogy ez kb. 15-20 m mélyen van. A nyugvószintet asszem kb. 7-8 m.
Egy Pedrollo szivattyúval, a legkisebbel a kút alig ad vizet. A szomszédban, ugyanilyen mély kúttal és eggyel nagyobb szivattyúval klasszul jön a víz.
Amikor abbahagyom a szivatást, és leveszem a szivattyút, a csőben csakúgy pezseg a víz.
Arra gyanaxom, hogy a nagy gáztartalom miatt nem jó a szívás hatásfoka.
Lehet ez ellen tenni vmit? (Adottnak feltételezve, hogy a kút jó)
A szomszéd kútján van vmi szelep, csak nem tudom, mi célt szolgálhat.
Érdemes lehet pl. a szivattyút egy aknába beásni vagy 2 m-re?
Ma egy kicsit kevesebb időm van ezért rövidebb leszek.
Említettem az ún. "nagyvíz oldal" problémáját.
Ez a gyakorlatban akkor fordul elő, ha túlméretezzük a szivattyúnkat és ezért a nyomásveszteség nem "elég nagy". Ekkor a szivattyú a jelleggörbe vízszintes tengelyének közelében működve, egyrészt sok vizet szállít, másrészt az elektromotor hatásfokgörbéje is visszahajló ágba kerülhet. Ekkor a befektetett energia növekedése a hatásfok csökkenésével jár együtt és ez a motort veszélyezteti. A gyakorlatban ilyen hibára utalhat, ha a szivattyú motorjának áramfelvétele a névleges áramfelvételi érték fölött van üzemszerű működés közben. Ekkor a szivattyú nyomóoldalára szerelt valamilyen elzárószelepen egy kicsit zárunk (ezzel a szivattyút fojtjuk) addig amíg az áremfelvétel a névleges érték alá nem csökken, ezáltal a nyomóldalon veszteség (ellenállás) megnövekedik, így a függőleges tengelyen feljebb csúszunk, és mivel a vízszintes tengely (szállítókapacitás) és a függőleges tengely (nyomás vagy veszteségmagasság) között az összefüggést a jelleggörbe mutatja így a jellegörbén is emelkedni kezdünk, ezzel párhuzamosan a víszállítás csökkenni kezd. Így a szélső érték felől a szivattyú munkapontja a belső irányba csúszik vissza és elkerülhetővé válik a motor károsodása.
A feniek legegyszerűbben akkor képzelhetők el, ha elővesztek egy szivattyú jelleggörbét.
Amiket eddig leírtam - nos ezek miatt - mondtam, hogy diletáns megközelítés szivattyút motorteljesítmény és maximális (végponti) adatok alapján választani.
A fentieket persze túl komolyan sem szabad venni, de jó, ha képben vagytok a tekintetben, hogy mit célszerű figyelembe venni szivattyú vásárlásakor.
Ha lesz időm írok majd még a merülőmotoros szivattyúkról is. Remélem érthető volt amiket írtam.
Még annyit, hogy bizonyos dolgokat leegyszerűsítve írtam le az érthetőség kedvéért, ezért kéretik mérnökileg nem a fejemet venni.
Végignéztem a topikot és eléggé sok kérdés merült fel ami érintette a szivattyúk témakörét is. Mivel jómagam szivattyúkkal értékesítésével foglalkozom ezért gondoltam, hogy leírok pár dolgot elsősorban tanácsként. Szeretném mondani előre, hogy én szivattyúkkal és nem kutakkal foglalkozom, ezért erről tudok írni inkább, bár naponta talákozom olyan emberekkel akik kutat furattak ezért minimális rálátásom erre is van.
Szóval az alapok
Legleslegfontosabb, hogy a szivattyú a közhiedelemmel ellentétben csak nem szív vagy nyom, hanem nyomáskülönbséget létesít. Az, hogy az adott szivattyú hidraulikája milyen határozza meg azt, hogy milyen feladatra alkalmas az adott gép. Az ún. cetrifugálszivattyúkról célszerű ebben a topikban a továbbiakban beszélni.
A benneteket érintő kategóriában kétféle szivattyúcsoportot különböztetünk meg. Az egyik az ún önfelszívó szivattyúk csoportja amely csoport tovább bontható a jet rendszerű szivattyúkra és az ún oldalcsatornás önfelszívó szivattyúkra. Ez utóbbi manapság egyre kevésbé használatos, azért mert öntöttvas és bronz esetleg réz elemeket tartalmaz ezért ennek előállítása költséges. Ezeket a szivattyúkat ma már csak az iparban alkalmazzák. A jet rendszerű szivattyúk viszonylag új fejlesztésnek számítanak. Anélkül, hogy nagyon belemennék a részletekbe a lényeg az, hogy egy kis ejektor-cső segítségével a szivattyúházon belül a nyomóoldali víz egy részét visszavezetik a szívóoldalra oly módon, hogy annak az áramlási iránya és sebessége segítse a szivattyú szívóképességét. Manapság önfelszívó házi renszereknél ez, tahát a jet-rendszer az elterjedt működési típus. Ezekről a szivattyúkról is azt kell tudni, hogy korlátozott a felszívóképességük. Elméleteileg ez a képesség 9 méter körüli (ennek fizikai okai vannak, de számunkra ez most nem fontos), de a gyakorlatban azt szoktuk javasolni, hogy kb 7m negatív szintkülönbségnél nagyobb ne legyen a víztükör és a szivattyú között. A szivattyúk működéséhez elengedhetetlen, hogy a szívoldali csővezeték teljesen fel legyen töltve vízzel (azaz le legyen légtelenítve), és a csővezetéket a kútban egy ún lábeszelep zárja (így marad légtelen állapotban a szívóvezeték a szivattyú kikapcsolása után). Érdemes a szívóoldali vezetéket a szivattyú szívócsonkjának belső átmérőjével azonos vagy egy mérettel nagyobban kiépíteni. Itt szólok, hogy mivel a szivattyú nyomáskülönbséget létesít és ez a képessége állandó egy adott térfogatáram mellett, ezért szivattyú mértezésénél a szívómagasságot is figyelmbe kell venni, mert csökkenti a nyomóoldalon észlelhető nyomást, mégpedig nagyjából annyival amennyi a szívómagaság.
Itt érkeztünk el egy fontos dologhoz, a szivattyúk méretezéséhez. Sokfelé lehet olvasni, hogy a szivattyú max ennyi vagy annyi vizet szállít óránként és ekkora a maximális nyomása vagy emelőmagassága. Ilyen és ilyen pl 3600l/órás szivattyú stb. Ez nem megfelelő adat, mindjárt látni fogjátok miért.
A helyzet az, hogy a szivattyúknak van egy ún jelleggrörbéje (ez egy a függőleges tengelyrről induló lebukó görbe, a koordináta rendszer függőleges tengelye a nyomást a vízszintes pedig a szállítókapacitást jelöli) és ennek a két végpontja jelöli az ún. maximális adatokat. Figyelem! Ez azt jelenti, hogy az ehhez a maximális értékhez a másik tengelyen nulla tartozik, azaz pl a maximális nyomás esetén a szállítókapacitás nulla! Ide kapcsolódik, hogy azt is szem előtt kell tartani, hogy a szivattyú hidraulikájában képződő súrlódási hőt maga a szivattyúzott közeg vezeti el, ezért figyelni kell arra, hogy megfelelő vízáramlás legyen működés közben a szivattyúban. Természetesen pár percig tartó alacsony vagy nulla közeli térfogatáram még nem probléma. Másik sajátos probléma az ún "nagyvízoldal" amikor a szivattyú túlzottan alacsony nyomáson működik (azaz a jellgörbe másik végéhez közel), de ez egy másik probléma, ha lesz rá igény írok róla.
A szivattyúk kiválasztásakor célszerű felmérni a várható vízigényt és a kút képességeit. Ha ezek összhangban vannak akkor az ismert térfogatáram mellet már csak a szükséges nyomást kell meghatározni. A nyomásról viszonyításként érdemes tudni, hogy Bp-en átalgosan 3-5 bar közötti nyomás van jelen a vízvezetékekben, de többnyire 3,5-4 bar-al talákozunk. Ha tehát 3 bar-t szeretnénk (ez egyébként egy-két szórófej ellátásához nem túl hosszú mondjuk húsz-harminc méterse 1"-os tömlő esetén általában elegendő) és a felszívásunk 7 méter valamint azt gondoljuk, hogy 1,5m3/h óra víz számunkra elegendő (ez az érték egy normális egyszerű locsolásra elegendő) akkor nekünk egy olyan szivattyút kell válaszatnunk amely képes felszívni 7 métert és emellett nyomni 3 bart (1 bar = 10m cca.) akkor az önfeszívó szivattyú ún munkapontja 37m 1,5m3/h térfogatáram mellett. A jelleggörbére tekintve (mely minden szivattyú dokumentációjában megtalálható) láthatjuk, hogy ez a pont ideális esetben a görbén vagy minimálisan alatta-fölötte vagy ettől távol esik. Ha távol esik akkor értelemszerűen kisebb vagy nagyobb szivattyút kell válaszatnunk.
Egyelőre ennyit, remélem érthető voltam, ha lesz rá igény akkor folytahatom a merülőmotoros ún búvár szivattyúkkal.
A topic címében feltett kérdésre a válasz .:Fúrott kút.Az ásott eleve csak talajvíz,szennyezett,fertőző lehet,és veszélyes.Pl beleesik valaki.Tényleg ,egyszer egy januárban kútbaugrott öngyilkos papát helyszíneltünk.K.. hideg volt kb -25 c.Gondolom a kút vize sem lehetett 2-3 foknál melegebb.Mikor a tűzoltók kiszivattyúzták a vizet a bácsi ott feküdt a kút alján lefagyott magzatpózban.Az arcbőre valószerűtlenül fakó volt,az ujjai görcsben.Ahogy kirakták a hóra egy nagy kecskebéka ült a gallérján.Ekkor már nem bírtuk a kollégákkal tovább és röhögni kezdtünk.Még jó hogy a hozzátartozók csak később érkeztek ki.
Üdv Kutászok!
Én 2002.ben fúrattam kutat a hobbitelkemen .40 méter mély és a a második rétegből hozza a vizet.A víz minősége jó,abból szoktunk kint főzni,mosogatni, zuhanyozni.Néha ittam is belőle/bár igen ritkán iszok vizet ,és kimondottan finom volt/.Nálam is szegediek fúrtak.Papdi Lajosnak hívják a srácot aki csinálta ,a mobilszámát most nem tudom,de a keresőben biztos benne van.Elég korrekt volt a mester,ugyanis először 60 méternél sem találta megfelelőnek a vízet,így műanyagcsöveket kihúz és fúrtak egy másikat.Természetesen az első fúrásért nem kért pénzt.A technikájuk az előzőekben leírt mosatásos eljárás volt.Tényleg hatékony és pofonegyszerű.Kb 2,5 óra alatt lettek kész.2002 nyarán az ár a következő volt 10 méterig 1000 ft /m ,utánna méterenként 700 ft.Tehát nekem 41 ezerbe került és ebben benne voltak a csövek ,kútfej, pumpa ,víztelenítő szóval minden.Természetesen a kút kétfejes ,tehát közvetlen hidroforcsatlakozás ,valamint kézipumpás kifolyó is.2 év garanciát vállaltak rá,de eddig semmi gond nem volt vele.
Tapasztalatok a hidroforról.Nálam a hidrofor bennt van a hétvégi ház fürdőszobájában a kúttol a vizet kpe csőben hoztam be a házig ,Így nem kell tartani a hidrofor szétfagyásától,/ bár télire úgyis víztelenítem a rendszert/viszont amikor fürdünk ,mosogatunk stb akkor zúg de ezt ki lehet bírni.A típusa Orion 750 .1999 ben vettem a Praktikerben kb 20 rugóért.Nem egy márkás valami de eddig a szivattyújával még nem volt semmi hiba.Viszont a tartálya ,mivel néha óhatatlanul éri a víz szépen elrozsdásodott.Gondoltam lefestem de annyira átrozsdásodott, hogy egy helyen a perzselővel történt festékleégetés után kilyukadt.Telefonáltam különféle multiáruházakba ,de természetesen csak kompletten lehet megvenni .Úgyhogy most egy vasas mester lekoppintja és saválló kórlemezból megcsinálja 5 ezerért.Jobb lesz mint az eredeti.
Sziasztok,
nem tud valaki ajánlani egy bevált kútfúrót, aki vállal hegyes vidéken is 20 m körüli fúrást?
(Pilisborosjenő)?
Az itt előfordult emberkéket már hívtam, de nem nagyon akartak eljönni, vagy kifogásokat kerestek. Pedig az ember azt gondolná, hogy most szezon előtt kell nekik munka...
Verőce környékén szeretnék kutat fúratni, a helybeliek azt mondják, hogy előtte ki kell ingáztatni, hogy hol van víz!?!?!?!
Van ennek valami 'tapasztalható' alapja?
A telek domboldalon van, a szomszéd telken ásott kút van, kb. 20 méter mély.
Köszi szépen az információkat, sajnos nekünk is ugyanezek a tapasztalataink... :( Egyelőre még nem is találtunk senkit, de ha mégis összejön, tájékoztatlak. Még egyszer köszönöm,
Szia Timi!
Valóban a szivattyút treheli, ha szűkíted a tömlőt. Azonban nem eszik ilyen forrón, gondolj arra, hogy egy szivattyú 40 m magasra képes felnyomni a vizet, ehhez 4 bar nyomás szükséges! Ezt is ki kell kibírnia!
Én Piliscsabán élek, de nem sok jóval tudlak kecsegtetni! Kb. 3 hónapig vadásztam a kútásó/fúró témában a környéken több módon is. Robogóval bejártam a településeket és a helyi késdobálókból (kocsma) kérdezgetös alapon kerestem meg a kútásókat, +telefonkönyvekböl, +internetröl, stb. A végén már volt olyan, hogy miután elmagyráztam a palinak telefonon mit akarok, kiderült, hogy már beszéltünk, úgy összekavarodtam. A tapasztalatom egyetlen szóval jellemezhetö: ISZONYAT!
Véleményem szerint két féle kútásó van:
1. Méregdrágán, csak saját maga által gyártott, vagy beszerzett gyürüvel dolgozó, profi munkát végz?
2. Viszonylag olcsón, bármilyen gyürüvel dolgozó, kubikos/kontár
Nekem sajnos a második dolgozott, most úgy tünik rá is fáztam. 8 gyürüs lett a kutam, amiben alulra beeresztettek egy tömörítönek nevezett betontányért ami pár centivel kevesebb a belsö átmérönél és egy 3-4 cm vastag szivacs van az alján a homok megfogása végett. Nemrég vizsgálgattam a kutat és rájöttem, hogy a legalsó gyürü tele van homokkal és azon ül a betontányér, így csak 1 gyürü vizem van ami kevés. Ráadásul a hozam sem az igazi. Két család szertné használni,és a pofa azt mondta elég a 2 gyürü víz (ami most 1). Egyébként nem is volt jó technikája a munkához (szivattyú, gumiruha). Mivel a koma kissebbségi kubikos, most éppen tönkre ment a kocsija és közölte, csak akkor tud dolgozni ha a megrendelö motyóstúl az embereivel a helyszínre cipeli. Vagyis vonóhorog+utánfutó. Most itt állok egy félig kész kúttal és azon morfondírozok, hogy fizetek egy másik kútásónak, hogy javítsa ki a kutamat, esetleg ásson még le 1-2 gyürüt. No de kinek?????? Az ember bicskei. Volt egy nagyon profin dolgozó tinnyei pali, de szívinfarktust kapott és most nem dolgozik egy darabig, vagy sose!
Egyébként úgy ásnak, hogy lemennek addig amíg meg nem találják a vizet, a gyürünél tiz centivel nagyobb likacsba, hogy legyen játéka a "gyürütoronynak". Akkor bepakolnak annyi gyürüt ami befér és közben kifüggözik. Ezután a gyürüben ásnak úgy, hogy függöben tartva a tornyot aláásnak/billegtetik. Állati jól néz ki, ahogy szemmel láthatóan süllyednek lefelé! Közben idönként szivattyúznak, ha nagyon jön a víz. A végn meg leeresztik a tömörítöt. Van aki kulé kavicsot tesz le, van aki valami kútszövetnek nevezett anyagot is alá tesz!
Hát hirtelen ennyi jutott eszembe! Ha esetleg találsz valakit aki nyerö, kérlek add meg az elérhetöségét! Kicsit zavarosan írtam, de remélem érthet?!
Bocs, ha untattalak benneteket! Remélem nem ítram nagy hülyeségeket.
