Ha visszatér az emlékezete, és kérné a kamatokat, akkor meg azt kell mondani, hogy dehogyis kértem tőled kölcsön, te is tudod, hogy nem emlékszel semmire :) Erre ő megzavarodik.
Vagy jobb: nem jól emlékszel, te kértél kölcsön éntőlem!! :) És kérem a kamatokat is! :)
Na meg szidhatod is nyugodtan, hogy b***eg miért nem emlékszel, vagy "csak úgy mondom, hogy tudd: lefeküdtem a barátnőddel", hiába dühöng, egy perc múlva úgyse emlékszik :))
Végülis ti nem olyan betegek vagytok, mint amire én gondoltam, tehát nem mindent felejtetek el, hanem csak néha előfordul, hogy elfelejtitek, mi van. Na, ez nagyon értelmes volt...
Igen, teljesen váratlanul. És az a furcsa vagy érdekes benne, hogy leginkább olyan alfás állapot körül jut eszembe.
Azért kösz, hogy megnyugtattál.
A műhelyes történetemre különben kidolgoztam egy jó kis magyarázatot. Ugyanis amikor belépek, annyi minden tárul a szemem elé, hogy ezt is meg kell csinálni, meg azt is, hogy egyszerűen nem is csoda, ha a látványtól mindent elfelejtek... nem?
Most mondok egy meredeket, de én úgy szereztem diplomát, hogy 10 évvel késöbb értettem meg a középiskolai matekfeladatomat. Akkor jöttem rá, hogy milyen egyszerű.
cucu
autóvezetés közben szokott az lenni, hogy ha nem figyelek folyton arra, hogy hova akarok menni, akkor kb 10 mp alatt elkalandoznak a gondolataim, aztán valahol észreveszem, hogy már régen el kellett volna kanyarodni.
azóta javul a helyzet, hogy a barátnőm edzésben tart. ha nem jut eszembe valami, olyankor az esetek 90%-ban ő emlékszik rá, és nem mondja meg, csak rávezet. vagy csak vakarássza a fejem hogy pezsdüljön a vérkeringés :)
ja meg olyan is szokott lenni, hogy valami nem jut eszembe, pedig tudom hogy tudom, és ilyenkor már megtanulta, hogy bele kell nyugodnom, hogy valamikor majd egy héten belül hirtelen eszembe fog jutni teljesen váratlanul.
a könyvből tanultam, hogy ezt anterográd amnéziának hívják, vagyis nem keletkeznek új emlékek egy traumát követően. a munkamemória működött, néhány percig tisztában volt az éppen aktuális helyzettel, csak nem konszolidálódtak az emlékek, nem kerültek át a hosszútávú memóriába. egyébként ennél több fokozatot szoktak megkülönböztetni az emléknyomok kialakulásánál.
tehát igazából nem elveszett (nem is ezt mondják a filmben) hanem nem keletkezett új.
mellesleg a régi életével kapcsolatban nem biztos hogy valós dolgokra emlékezett (sammy jenkins :)
Helo.
Én ezt a jelenséget magamnál úgy 5-6 éve fedeztem fel.
A történetben nem írtok arról, hogy a rövidtávú memórizálás teljesen kimarad-e, vagy amikorra az hosszútávúnak minősül, -tehát pl. néhány hét múlva- előjön-e? Mert nálam inkább ez van.
Vagy; kimegyek valamiért a műhelyembe és mire odaérek, nem tudom, miért mentem. Ugyanakkor éjszaka arra ébredek fel, hogy festés után nem mostam ki az ecsetet, pedig azért mentem be.
Most ez szerintetek súlyos?
cucu
Nem! A mementoban a rövid távú veszett el! - ezért kellett fényképeket csinálnia. A hosszú megmaradt, tudta, hogy kicsoda ő, meg mindent tudott a régi életéről is...
most jut eszembe :) hogy a mementoban pont a hosszútávú veszett el és csak a "munkamemória" maradt meg. mindenesetre létezik sok formában az az eset is amit leírsz. a könyvet érdemes elolvasni, néhol kicsit hosszadalmas, de nagyon érdekes esetek vannak benne leírva.
ha még nem akkor goto videokölcsönző input kazetta lejátszó run. :)
ha ennél tudományosabb formában szeretnél megismerkedni a jelenséggel, akkor ajánlom Daniel L. Schacter: Emlékek nyomában c. könyvét.
pl szó van benne egy olyan gyerekről, aki szóban nem volt képes felidézni egy baleset után keletkezett emlékeit de írásban igen. méghozzá úgy, hogy megkérték hogy írja le hogy mi történt vele aznap az iskolában, leírta és megkérdezte hogy mit írt.... :)
Tegnap láttam az RTL Klub Akták c. műsorában egy érdekes riportfilmet arról, hogy vannak olyan betegek, akik képtelenek visszaemlékezni arra, hogy akár 1-2-5 perccel korábban mi is történt velük. A hosszú távú memóriájuk viszont tökéletesen működik.
Nektek nincs véletlenül hasonló tapasztalatotok az életben?
Roppant érdekes lehet egy olyan emberrel élni, akinek nem újságolhatsz el semmit, ami veled megtörtént, mert úgyis elfelejti, aki bármit tesz, egyszercsak nem is tudja, hogy miért kezdett bele, stb...
