Keresés

Részletes keresés

mmormota Creative Commons License 2007.04.18 0 0 605

Az új matematikai konstrukciók messze túl bonyolultak ahhoz, hogy rendesen megértsem őket. Teljes megértés nélkül meg csak hülyeségeket tud beszélni az ember, ráadásul észre se veszi...

 

Az aggyal kapcsolatos dolgokból én csak azt hiszem el, amit analitikusan megfejtettek. Egyes funkciókat, pl. a látóideg néhány elemi funkcióját sikerült feltárni. Ezek szerintem a valódi, értékes eredmények. Régen fogaskerékkekhez, később számítógéphez, aztán kvantumszámítógéphez hasonlították. Még akár igaz is lehet, de akkor se a találgatás az értékes, hanem a megfejtés maga.

 A memóriával kapcsolatos eredményeket akkor hiszem majd el, ha azt mondják, így meg így van tárolva, így lehet rögzíteni, így meg kiolvasni. Addig mese. 

Előzmény: gyurika31 (604)
gyurika31 Creative Commons License 2007.04.17 0 0 604
Ja szerintem is ez a helyzet. Viszont arra kíváncsi lennék, hogy van-e ennek a holografikus izének valamilyen alapja. Engem érdekelne az entanglement jelenségének egy alternatív matematikai modellje, ha van ilyen.
Előzmény: mmormota (603)
mmormota Creative Commons License 2007.04.17 0 0 603
Szerintem szárnyakat kapott az alkotó hülyeség néhány érdekes tudományos eredmény kapcsán. A félig megértett dolgokat vegyítve a teljesen félreértettekkel, kisakkoznak valami éktelen baromságot, aztán cikkeket írnak belőle.
Előzmény: gyurika31 (602)
gyurika31 Creative Commons License 2007.04.17 0 0 602
Srácok! Mi erről a véleményetek:

http://index.hu/tech/tudomany/holo0626/


"A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a szubatomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól."

Gondolom itt az entanglement jelenségéről van szó.

"A jelek szerint valahogyan mindegyik részecske tudja, hogy mit csinál a másik. A probléma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tézisének, miszerint semmilyen információ nem haladhat a fénysebességnél gyorsabban."

Miért mondana ellent? Én úgy tudom, hogy információt ezzel a jelenséggel nem lehet egyik helyről a másikra küldeni, csupán arről van szó, hogy két véletlen jelenség térben egymástól távol korrelált.

" Ahogy minden mindennel összefügg, értelmetlenné válik a világegyetem jelenségeinek osztályozása, mivel az összefüggő hálózatot alkotó természet fittyet hány minden ilyen felosztásra.
A holografikus univerzumban még az idő és a tér sem tekinthető alapfogalomnak. A helymeghatározás minden formája csődöt mond olyan környezetben, ahol semmi sem válik el igazán a másiktól. Így az idő és a három dimenziós tér úgy viselkedhet, mint a halat mutató monitorok, és csak kivetülései a mélyebb rendnek.
Bohm nem az egyetlen kutató, aki igazolva látja, hogy csupán hologram a világegyetem. Az agykutatás területén dolgozva Karl Pribram, a Stanford egyetem neurofiziológusa szintén arra a meggyőződésre jutott, hogy a holografikus lehet a valóság."

Ez kezd egyre nagyobb marhaságnak tűnni. Hogy a francba jön az entanglementhez az agykutatás?

"A világ megfogható képe így csak másodlagos valósággá változik, a tényleges környezet pedig frekvenciák holografikus kavalkádja lesz. Ebből a holografikus agy csupán néhány fontos frekvenciát választ ki, és érzékszervek jeleként értelmezi."

Húbazdmeg. LOL. Ahogy a cikk halad a vége felé egyre nagyobb faszság. A végén már a telepátiáról is szó van.

Szerintem nem válik el a szar a májtól. Szerintem arról lahet szó, hogy ez az Alain Aspect egy fizikus, aki kísérletezett részecskékkel stb., de az állításait jól kiforgatva a cikkíró hozzákeverte néhány áltudós marhaságaihoz.
De az is lehet, hogy ez az egész cikk egy olyan jellegű vicc, mint a Mao élete c. film?


vitaminek Creative Commons License 2007.02.03 0 0 601
Sziasztok
Nem tartom helyesnek, hogy "Hoppá. mégiscsak le lehet a fotont EM-térrel is írni?"
Mert Maxwell maga a vákummal, vákumtérrel számolt.
Maxwell nem elektromágneses, hanem elektromágneses+ vákum sugárzást írt le.
Úgy is illene jelölni "EM-V sugárzás", mert az "EM sugárzás" külön -megtévesztő.
Arra utal, hogy elegendő az elektomágneses tér csupán...
Ebben toporgunk már száz éve,
Keresték azt a vákumot, amelyet éternek hívtak sokan, mert hiányolták az "utótagot" "EM-É sugárzás"). Amivé a fény változik, ahová az EM tér "eltűnik" Valójában nagyon igazuk volt, hogy hiányolták. Mert valami hiányzik belőle, csak nem az éter.
Hanem a fény gravinerciális, GI összetevője. Amellyé átalakul az EM összetevő, és vissza. amelyek oszcillálhatnak.
Ezért a FÉNY nem
- EM, vagy
- EM-V, vagy
- EM-E sugárzás: mind badarság.

A fény EM-GI sugárzás.
Ennyit az objektivitásról.
Előzmény: ati45 (598)
dr_bubo Creative Commons License 2007.02.03 0 0 600
easyy Creative Commons License 2006.07.17 0 0 599
Előzmény: mmormota (571)
ati45 Creative Commons License 2006.07.09 0 0 598

"Lehet, hogy le lehet írni a dolgokat pl. az EM mezö kvantálása nélkül is, egy kicsit módosítva a modellt. Senki nem mondta, hogy nem lehet, a modellek mindig aluldetermináltak. Azonban van két eset: "....

 

Hoppá. mégiscsak le lehet a fotont EM-térrel is írni?

"megjegyezzük, hogy a későbbi szemiklasszikus elméletben (melyben az elektront kvantummechanikával, a fényt pedig klassyikus Maxwell-térrel írjuk le)".....

 

http://64.233.183.104/search?q=cache:YIq-l65uULAJ:www.szfki.hu/~vs/52-hundredyears-photon.pdf+polariz%C3%A1ci%C3%B3+val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g+foton&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=1

page 7

 

Előzmény: Törölt nick (417)
ati45 Creative Commons License 2006.07.09 0 0 597

Ez nagyon tetszett.

Nem a google-t álmodtad meg? ;)

Előzmény: Simply Red (264)
mmormota Creative Commons License 2005.06.26 0 0 596

Elektromágneses erőről beszéltem, nem gravitációsról.

f=ma ahol negativ a tömeg. Erő balra hat, tömeg negativ, jobbra gyorsul...   :-) 

Előzmény: beke (595)
beke Creative Commons License 2005.06.23 0 0 595
lehet negatív, pozitív az em vonzás nagyságrendekkel nagyobb a gravitációs erőnél ilyen kis távolságokban...
Előzmény: mmormota (594)
mmormota Creative Commons License 2005.06.23 0 0 594
Ha a tehetetlen tömege negativ...
Előzmény: beke (593)
beke Creative Commons License 2005.06.22 0 0 593
miért kergetné ki, hiszen az em vonzás nagyságrendekkel nagyobb lenne a gravitációs taszításnál
Előzmény: mmormota (591)
mmormota Creative Commons License 2004.04.13 0 0 592
"Na de miért is lép be a "játékba" az atommag a gamma fotonok keletkezésénél???"
Ilyen nagy energia tipikusan magátalakulásoknál szabadul fel. Elképzelhető persze máshogy is, erősen felgyorsított részecskékkel.

"Felmerült bennem most egy kérdés: tegyük fel, van egy csomó hidrogén atommagunk egycsomóban. Az elektronjaikat elvittük jó messzire, szóval vannak egy csomóban és valahogy leküzdtük az elektrosztatikus taszítást is. Ez tud hőt lesugározni egy szem elektron nélkül?"

Termikus sugárzás akkor tud fellépni, ha nagyon sok lehetséges állapot van nagyon közeli energiaszinteken, így szinte mindenféle energiájú átmenet lehetséges bizonyos valószínűséggel. (ellenpélda a ritkított gázok sugárzása, mely alapvetően vonalas szerkezetű)
Proton is tud EM hullámokat kelteni, neki is van töltése.
Azt nehéz kicsit elképzelni, mi tartja össze a protonokat. Enélkül elég nehéz megmondani, milyen a lehetséges energiaállapotok sávszerkezete... :-)

Előzmény: csvl1 (586)
mmormota Creative Commons License 2004.04.13 0 0 591
"antianyag tömege pozitív vagy negatív"

Milyen kár, hogy pozitív...
Érdekes lenne, ahogy egy elektron kikerget a világból egy pozitront egyre növekvő sebességgel. :-)))

(vonzzák egymást, a negatív tömeg az erővel ellentétesen gyorsul stb.)

Előzmény: ADtranz Incentro (590)
ADtranz Incentro Creative Commons License 2004.04.03 0 0 590
Köszi a választ! Erre gondoltam. Tulajdonképpen azt akartam kérdezni, hogy az antianyag tömege pozitív vagy negatív. A tudomány mai állása szerint tehát negatív tömeg nem létezik?

Köszi:
Incentro

Előzmény: notwe (588)
ADtranz Incentro Creative Commons License 2004.04.03 0 0 589
Milyen másfajta töltések léteznek? A neutrínó-antineutrínó elektromos töltése is 0, van olyan töltés, amelyben különböznek?

Köszi:
Incentro

Előzmény: notwe (588)
notwe Creative Commons License 2004.04.03 0 0 588
Nem tudom, hogy erre az egyszerű dologra gondoltál-e, de az antianyag energiája és tömege ugyanolyan pozitív, mint a „rendes” anyagé, így gravitációval kapcsolatosan is hasonlóan viselkednek. (Csak a töltésük - nem csak az elektromos, hanem az összes - ellentétes.)
Előzmény: ADtranz Incentro (587)
ADtranz Incentro Creative Commons License 2004.04.01 0 0 587
Sziasztok!
Azt tudják a fizikusok, hogy anyag-antianyag gravitációs kölcsönhatás során vonzás, vagy taszítás jelensége lép fel?
csvl1 Creative Commons License 2004.03.18 0 0 586
Üdv!

A foton a töltések közötti kölcsönhatás hordozója. Ha energiaátadás történik, akkor a hordozó valódi foton. Egyik töltéshordozó leadja az energiát, másik megkapja.

Tehát akkor a hősugárzás elképzelhető a következőképpen?
A hőmozgás következtében az atomok összeütköznek, ekkor -ahogy írtad- az egyik energiát ad le. Ez egy foton meghatározott energiszintjén kisugárzódik. Ezt a fotont egy másik atom felveszi/elnyeli, vagy nem. Ha minden kibocsájtott fotont ugyanaz az anyagtömeg veszi fel, akkor azt lehet mondani, hogy az az anyag bizony nem hűlik, legalábbis sugárzás módjára nem. A valóságban néhány foton kiszökik az anyagtömegből, így energiát veszít, tehát hűlik.
Amiket itt írtam az megfelel valamennyire a valóságnak?
(Kisértetiesen hasonlít ez a láncreakcióra. Csak ott nem fotonokról beszélünk, hanem neutronokról, hogy azokból mennyi szökik, mennyi nyelődik el...)

A pálya nem szerencsés fogalom, túlságosan kötődik olyan ismert fogalomhoz (pl. a Föld pályája a Nap körül) amihez van ugyan hasonló tulajdonsága, de más tulajdonságai egészen mások.

Lehet, hogy nem magyaráz meg mindent, de ezt könnyen el tudom képzelni, mindenféle bonyolult előtanulmányok nélkül is. Ezért jó!:)

Ütközés: igen, ahogy írod. Pl. a röntgengépben elektronokat lőnek bele egy fémbe, akkora energiával, ami röntgentartományba eső fotonokat is vált ki.
Ha a két atom elég nagyot csattan, a magok is beléphetnek a játékba, és akkor gamma fotonok is keletkezhetnek.

Jaja, nagyobb energia, nagyobb foton frekvencia/energia, ez nyilvánvalónak tűnik. Na de miért is lép be a "játékba" az atommag a gamma fotonok keletkezésénél???

Felmerült bennem most egy kérdés: tegyük fel, van egy csomó hidrogén atommagunk egycsomóban. Az elektronjaikat elvittük jó messzire, szóval vannak egy csomóban és valahogy leküzdtük az elektrosztatikus taszítást is. Ez tud hőt lesugározni egy szem elektron nélkül?

Előzmény: mmormota (585)
mmormota Creative Commons License 2004.03.12 0 0 585
A foton a töltések közötti kölcsönhatás hordozója. Ha energiaátadás történik, akkor a hordozó valódi foton. Egyik töltéshordozó leadja az energiát, másik megkapja.

A pálya nem szerencsés fogalom, túlságosan kötődik olyan ismert fogalomhoz (pl. a Föld pályája a Nap körül) amihez van ugyan hasonló tulajdonsága, de más tulajdonságai egészen mások.

Mindenesetre egy elektron maghoz kötött állapotban kvantumszámokkal jellemezhető állapotokban lehet. Ezekhez az állapotokhoz energiaszintek rendelhetők. Ha az elektron egyik állapotból átlép egy másikbe, akkor energiát ad le, ezt lehet úgy tekinteni, hogy kisugárzott egy valódi fotont.

Egy szilárd testben nem feltétlenül kötődnek meghatározott maghoz az elektronok. Itt is vannak megengedett állapotok (itt sem "szabad", be van zárva az anyagba), de olyan sok lehetséges állapotot vehet fel, hogy gyakorlatilag folytonosan változhat az energiája. Ennek következtében bizonyos határok között szinte bármilyen energiájú fotont leadhat. Ez teszi lehetővé az egyenletes eloszlású hőmérsékleti sugárzást. Ennek is van "színe", magasabb hőmérsékleten egyre nagyobb energiaszintű fotonok is keletkeznek.

Ütközés: igen, ahogy írod. Pl. a röntgengépben elektronokat lőnek bele egy fémbe, akkora energiával, ami röntgentartományba eső fotonokat is vált ki.
Ha a két atom elég nagyot csattan, a magok is beléphetnek a játékba, és akkor gamma fotonok is keletkezhetnek.

Előzmény: csvl1 (584)
csvl1 Creative Commons License 2004.03.12 0 0 584
Háááát persze. Eddig eszembe se jutott volna párhuzamot vonni
mondjuk a Nap színképe és a hősugárzás között. Azt tudtam eddig is,
hogy a színkép az az atomok elektronjainak különböző pályára
való "ugrálásából" származik, de a hősugárzás is emiatt jön létre? Azaz
a kettő ugyan az?
OK. Tegyük fel van két atom, melyek repülnek egymás mellett. Ha ezek
valahogy összeütköznek, akkor az impulzusuk egy része arra fog
fordítódni, hogy az egyes elektronokat kiüsse, azaz más pályára
térítse? A sugárzás abból keletkezik, hogy az így kiütött elektronok
visszatérnek normál pályáikra? Gondolom ekkor a megszokott
hőmérsékleti sugárzás görbéjéből csak egy picinyke részt láthatunk.
Tegyük fel hogy ennek a két repülő atomnak ismerjük azon
paramétereit, hogy sebsség és azt, hogy milyen szögben fognak ezek
ütközni. Meg lehet jósolni/kiszámolni előre, hogy milyen frekvenciájú
sugárzást fognak kibocsájtani? Vagy az egész teljesen véletlenszerű?
Előzmény: mmormota (583)
mmormota Creative Commons License 2004.03.10 0 0 583
Az atomokban az elektronok számos, különböző kvantumszámokkal jellemezhető állapotban lehetnek. Ezekhez az állapotokhoz különböző energiaszintek tartoznak. Egy magasabb energiaszintről egy elektron átléphet bizonyos valószínűséggel egy másik megengedett energiaszintre, az energiakülönbséget pedig leadja, magányos atom esetén foton formájában. Ezt spontán emissziónak nevezik. Az átmenetek határozott energiakülönbségek, nem lehetnek akármekkorák - hiszen diszkrét kvantumszámok határozzák meg az állapotokat. Egyes átmenetek valószínűsége sokkal nagyobb, mint másoké. Ez jellegzetes diszkrét frekvenciákból álló sugárzási spektrumot eredményez. Ezen alapul a színképelemzés - a spektrumból ki lehet találni, milyen atomok vettek részt benne.

A nagyjából folytonos spektrumú hőmérsékleti sugárzás akkor jön létre, ha a csatolás nagyon szoros a töltéshordozók között (sűrűn vannak pl. az atomok), rengeteg megengedett állapotban lehetnek az elektronok, így a lehetséges átmenetek gyakorlatilag folytonosan oszlanak el - az alsó tartományban az ekvipartíció, a magasban a Planck által bevezetett, de csak később megértett kvantumos statisztika dominál (kisebb valószínűséggel jön össze egy nagy energiájú foton kibocsátása).
Színezi még a képet, hogy szilárd anyagban, rácsban bonyolultak a szabályok, egyes elektronok a vezetési sávban rengeteg állapoton osztoznak, mások a magokhoz kötve maradnak, de adott esetben beléphetnek a játékba. Ezen kívül nem csak fotonok, hanem fononok is keletkezhetnek az átmenetek során.

Előzmény: csvl1 (582)
csvl1 Creative Commons License 2004.03.10 0 0 582
Igen-igen már rendben van. Gondolatmenetemben én is valami ilyesmire jutottam, hozzászólásaitok eredményeként pedig biztos vagyok benne. Ezért köszönet nektek!

Azt hiszem a magányos atom hőmérsékletén túl lehet lépni. Úgy 574-es hozzászólás környékén próbáltam feszegetni azt, hogy ez a sugárzás hogyan keletkezhet. Arről vélemény? Vagy túl "klasszikus" a felfogásom?

A kozmikus gázfelhőket a 21 centiméteres hidrogén sugárzás alapján is lehet látni nem?

Előzmény: mmormota (580)
csvl1 Creative Commons License 2004.03.10 0 0 581
Igen-igen már rendben van. Gondolatmenetemben én is valami ilyesmire jutottam, hozzászólásaitok eredményeként pedig biztos vagyok benne. Ezért köszönet nektek!

Azt hiszem a magányos atom hőmérsékletén túl lehet lépni. Úgy 574-es hozzászólás környékén próbáltam feszegetni azt, hogy ez a sugárzás hogyan keletkezhet. Erről vélemény? Vagy túl "klasszikus" a felfogásom?

Előzmény: mmormota (580)
mmormota Creative Commons License 2004.03.10 0 0 580
Klasszikus felfogásban a sugárzáshoz gyorsuló töltés kell. Ez a rendezetlen hőmozgás során létezik, magányosan repülő atomnál meg nem.

Kvantumos felfogásban sem adhat le (belső szerkezet módosulás nélkül) egy magányosan repkedő valami egy fotont, mert nyilvánvalóan nem teljesülhet egyszerre az impulzus és energia megmaradás. Ha pl. egy atomban egy elektron másik kvantumállapotba kerül, akkor persze leadhat fotont, ez azonban belső szerkezet átalakulás. Ezt nem teheti folyamatosan, mert ehhez időnként be kellene nyelnie energiát valahonnan. Ez sok részecske belső hőmozgása esetén lehetséges, magányban meg nincs honnan.

Ha a részecskék ritkásan vannak, de sokan vannak és ütközhetnek, akkor bocsáthatnak ki termikus sugárzást, ezért lehet látni kozmikus gázfelhőket. A sugárzás energiája az ütközésekből származik, az pedig az egymáshoz képesti sebességből - a közös sebesség ebben nem számít.

Így már rendben van?

Előzmény: csvl1 (578)
mmormota Creative Commons License 2004.03.10 0 0 579
Klasszikus felfogásban a sugárzáshoz gyorsuló töltés kell. Ez a rendezetlen hőmozgás során létezik, magányosan repülő atomnál meg nem.

Kvantumos felfogásban sem adhat le (belső szerkezet módosulás nélkül) egy magányosan repkedő valami egy fotont, mert nyilvánvalóan nem teljesülhet egyszerre az impulzus és energia megmaradás. Ha pl. egy atomban egy elektron másik kvantumállapotba kerül, akkor persze leadhat fotont, ez azonban belső szerkezet átalakulás. Ezt nem teheti folyamatosan, mert ehhez időnként be kellene nyelnie energiát valahonnan. Ez belső hőmozgás esetén lehetséges, magányban meg nincs honnan.

Ha a részecskék ritkásan vannak, de sokan vannak és ütközhetnek, akkor bocsáthatnak ki termikus sugárzást, ezért lehet látni kozmikus gázfelhőket. A sugárzás energiája az ütközésekből származik, az pedig az egymáshoz képesti sebességből - a közös sebesség ebben nem számít.

Így már rendben van?

Előzmény: csvl1 (578)
csvl1 Creative Commons License 2004.03.10 0 0 578
Kérdésem arra vonatkozott, hogy az "elméletem" helyes-e? A szerint nem nagyon értelmezthető egy magányosan repülő atom hőmérséklete. Úgy veszem észre szerinted se. Akkor egy olyan atom nem bocsájt ki magából hőmérsékleti sugárzást??? Gondolom nem. Akkor repül két részecske és összeütközik. Ekkor már van sugárzás? Ha van, akkor a sugárzás energiája a két részecske ütközés előtti és utáni impulzusának különbségéből származik?

Ha valamit mégis mondani kell, lehet pl. ez:
az a hőmérséklet, melyre egy ugyanolyan atomokból álló gázt kell hevíteni ahhoz, hogy az egy atomra eső átlagos energia megegyezzen a kérdéses részecske energiájával.

Emlegettem a napszél részecskéit. A napszél részecskéinek hőmérséklete (mert mérik) nem követi a napszél sebességét. Vagy a napszél köbcentinkénti 8-10 részecskéjét még nem lehet egy szem magányosan szálló részecskének tekinteni?

Szerintem nem csak a diákokat érdekelheti ez a kérdés, az idősebbeket is, mert tegyük fel nem tanulták ezt meg olyan magas szinten, hogy értsék is...

Előzmény: mmormota (576)
emp Creative Commons License 2004.03.09 0 0 577
tehát ez igaz?
emp válasz erre | adatok | e-mail 2003.11.10 22:18 (1001)

nem igazán, de ez nem a te hibád. ha van egy liter forró vizem, az akkor is forró, ha gyorsan mozgatják, és én mellette megyek. ha együtt haladok egy magányos atommal, akkor hozzám képest nincs mozgási energiája. tehát nulla Kelvin?

ez arra volt válasz, hogy értem-e a dolgot :)

Előzmény: mmormota (576)
mmormota Creative Commons License 2004.03.09 0 0 576
Elég értelmetlen fogalom, azért nincs jelentkező. Ha valamit mégis mondani kell, lehet pl. ez:
az a hőmérséklet, melyre egy ugyanolyan atomokból álló gázt kell hevíteni ahhoz, hogy az egy atomra eső átlagos energia megegyezzen a kérdéses részecske energiájával.

Penge jó definíció, de mi értelme ennek?
Addig szoktak ilyeneket feszegetni a diákok, amíg rá nem jönnek, hogy az atomok rendezetlen mozgása az, amit hőmérsékletnek hívunk...

Meg aztán bevillanhat a kérdezőnek, hogy most aztán jól megfog: és ha valaki együtt szalad az egyszem részecskével, annak meg hideg?

Igen. :-)))

Előzmény: emp (575)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!