Annyira hasznos, hogy a gödöllőivel ellentétben a motorkocsikra a vezetőfülke oldalablaka fölé szerelik a búrát, ami kiesik a tükör látómezejéből, így a járművezető NEM LÁTJA, HOGY A SAJÁT KOCSIN ELALUDT-E A LÁMPA, VAGY NEM! Esetleg a tükrös megállókban...
Bizony, az történt. A Békásról 07.15-kor induló 4737-es vonat járművezetőjének Árpád-hídnál szóltak az utasai, hogy füstöl az egyik kocsija. Ez után állt félre.
Annak a szerelvénynek (mármint amelyik Margit-híd felszinen állt) füstszaga volt. Lehet, hogy a fék nem oldott rajta, emiatt füstölt és így nem mehetett be az alagútba?
Megj.: Kaszásdűlőnél és Árpád-hídnál néha visszajelentésre is szoktak várni a HÉV-ek, emiatt is előfordulhat kisebb várakozás, ugyanis két egymást követő HÉV között legalább 5 perc időkülönbségnek kell lennie. Persze, ha a tudományom nem csal. :)
Tegnap a 7:40 valahányas HÉVre száltam fel Batthyány tér felé (Kasszásdüllőnél) és nagyon lassan jöttünk ,Kasszásnál áltunk 4-5percet ,majd Filatorigátnál is jó 4 percet majd Árpádhídnál is.Filatorigátnál bemondta a vezető ,hogy másik szerelvény megy elöttünk és elnézést kér a lassúságért.Árpád hídtól már nem kellet sokat ácsorognunk ,majd a Margit híd felszini peronon láttam 1 szerelvényt kitolva.
Mi történt tegnap reggel?
És mi történt ma reggel ?Ma is nagyon sokat álltunk az emlitett megállókban ,de semmi furát nem láttam ami indokolta volna a lassúságot!
Felkérték az elektronokat, mint folyamatos mozgásban levő elemeket, hogy ha illetéktelen behatoló támadja meg a kábelt, akkor hirtelen marással, égető érzéssel, szükség esetén szikrázással jelezze, a kábel már másé, nem elvihető. :)
Az elektronok ezt boldogan vállalták, hiszen a rendszeres (másodpercenkénti 50) járőrútvonalukat nem befolyásolja. :)
A "büdösbogarak" ellen sokat teszünk. Az infrastruktúra vonali örzés-védése óta gyakorlatilag nulla a kár, de az "ördög nem alszik", nem kell a "biztatás"...
A "megélhetési " megtalálja a forrásait az én segítségem nélkül is,
és azt sem tartom valószínűnek, hogy a rézevő bogarak az internetről vadásznak az áldozatukra.
Le kell kopogjam, de az utolsó években hál'sten rendesen visszaesett a kábellopások mennyisége. Azt, hogy ez az átvevőknek, vagy másnak köszönhető, azt nem tudom.
Ez tényleg f.....ság volt. Te is tudod milyen nagy a lopásszennyezettség (MÁV, BKV, és mindenki akinek fémből van bármilye lásd: bobpálya, konténerek, stb...) ebben a kérdésben. Egyébként jó lenne, ha a hatóságok az átvevőket "fognák" rövid pórázra, mert ők ismertek. Habár ha valaki többszáz méter fémkábellel bemegy az átvevőhöz, arról minden "becsületes" átvevő "joggal" gondolhatja, hogy az háztartási hulladék. Röhelyes, de méginkább felháborító!
Beírnám, de P.1-esem épp' a vasútépítőknél van. :( (vagy :) )
Elsodrási határ:
Szerencsére a HÉV-nél alig kell vele számolni, az elsodró hatás alig érvényesül a vonat mellett álva. A MÁV járműveivel azért már kicsit veszélyesebb... Nem véletlen, hogy pl. nyiltvonali munkahelyen, a közeledő vonat esetén attól kb. 7 méterre kell eltávolodni, hogy a szomszédos vágány űrszelvényéből is kikerüljön a dolgozó. (Ennek viszont én nem tudok utánanézni. :P)
(Nem neked, hanem mestska-nak)
Új peronburkolat esetén (pl. Árpád-híd mh., Csillaghegy mh., Csepel stb.) a peron szélére vörös színű, a vágánnyal párhuzamos mintázatú követ tesznek le. A HÉV-nél 4, a MÁV-nál max. 120 km/h-val járható részeken 7 sorban.
Bár nem szakértek a kérdéshez :))), de közelítőleg egész egyszerűen levezethető. A HÉV szerkesztési szelvényének legszélesebb mérete - épp az alsó lépcsőknél - 2880 mm (legalábbis a Danka-könyv szerint így tanulják a járművezetők). A jármű tényleges mérete ennél valamivel kisebb kell legyen, mert a szerkesztési szelvényből semmmilyen körülmények között nem lóghat ki. Tehát az alsó lépcső széle mintegy 1300-1400 mm-re lehet a vágánytengelytől. A peron széle onnan nem egész 10 cm-re, de mondjuk annyira van. Vagyis a vágánytengelytől mintegy másfél méterre lehet általában, illetve még annyira sem. Értéke tudtommal peronmagasságtól is függ, vannak rá szabványok, a pontos értéket a pályások tudnák megadni. (Ha el nem felejtem, utána nézek.)
A kényelmes felszállás érdekében építik ilyen "közel", de a várakozó utasnak az elsodrási határon kívül kell megállnia, ami alapesetben kb. az űrszelvény szélére kerül, azaz a vágánytengelytől két méterre. Az elsodrás veszélye azonban a sebességgel együtt növekszik, ezért nagysebességű pályákon (pl. MÁV) még messzebbre esik.
Nem tudom mihez kell, bocs, ha a közelítő érték nem elég. Egyszerű forgalmi emberkeként fejből csak ennyi tellett.
