Ahogy olvasgatom az általad leírtakat, már előre félek attól a MRfüggeléktől, amit Te szerkesztesz! Őszinte szívből remélem, hogy írás közben hozzáértők is "vezetik ceruzád", és ezáltal nem lesz a mű laikus, és íróasztal-szagú. A Nagyok nyomába nem így kell lépni!!!!
A vízszintes elválasztást minden ilyen típusú cserélt ablaknál, lásd ICS, TW-6000 ( leszámítva az 1500, 1501-est ahol jó) sikerült úgy megtervezni hogy egy átlagmagasságú embernek ülve pont a látótér közepén legyen!
Biztos állva tervezték! :-))
Különben is az ablak nem azért van hogy kinézzünk rajta hanem hogy a jármű télen ne hüljön ki! :-))
Ismeretlenül viszonylag nehéz javasolni bármit is, de Te eltudod dönteni, hogy ez jó-e:
"Olyan lenni, mint bárki más, de olyat tenni, mint senki más."
A forrást sajnos nem tudom, de szerintem, ha illik a kollégára, akkor az alkalomhoz megfelel.
Majd jövök...
Az MRF-hez.
Már a segítségkérés felvetésekor mosolyogtam.
Egyrészt azért, mert ez egy függelék, ami egyéb előírásokból adódó adatokat, táblázatokat tartalmaz (ld. Méregzöld 6791), másrészt az ezt szerkesztőknek és jóváhagyóknak az adatok pontosságáért, a biztonságos közlekedést lehetővé tevő szabályozásokért felelősséget kell, hogy vállaljanak, éppen ezért nem biztos, hogy ötletbörzére való a téma.
Mosolyogtam azért is mert a fentieken túl, egy kissé ismerem a témát felvető vitakultúráját, és leírtam, hogy ha mégis érkezik be néhány javaslat, kb. milyen válaszokra számíthat a javaslattevő:
- nem tartanám jónak,
- nem lenne célszerű így szabályozni,
- a javaslatod máris teljesült, hisz eddig is így volt szabályozva, csak más szavakkal,
- elgondolkodtató a javaslatod, de már így első olvasatra sem tartom jónak,
Hát ha nem is pontosan ezek a kifejezések voltak használva, de a tartalmat érintően nem sokat tévedtem.
Nem a vita kedvéért, de azt mindenféleképpen el kell mondani, hogy egy Menetrendfüggelék, persze amit láttok és a kezetekben van, az egy összefoglaló anyag. Minden táblázatnak van egy alapdokumentuma, amit kizárólag a témában illetékes szakértő vagy több (járműves, infrás, forgalmász) készít, készíthet.
A vonatszámozás és a tisztamenetidő számítása (operatív menetrend) valóban nem műszaki adat. Egyébként ezeket egykoron gyakorlatilag én írtam... :-))
T. méregzöld! Bocs hogy belepofázok G. Bear-ral folytatt eszmefuttatásodba, de nem hinném, hogy a menetrendfüggelék " elsősorban műszaki utasítás" lenne! Hol jön a műszaki dolgokhoz a vonatszámozás,a tisztamenetidő számítása? Ha nem csalódom kifejezett műszakilag figyelembe veendő utasítás nincs is benne. Nem keverném össze a műszaki adatok alapján forgalmi szempontból előírt rendelkezéseket "műszaki utasítással". A MF nem véletlenül az Forgalmi Utasítás rendszer függeléke. :)))
Sajnálom, ha bárkit, bárkinek az érdekeit, esetleg az önérzetét megsértettem azzal amit írtam. S nem szeretnék visszakozni, továbbra is várunk minden észrevételt, mint ahogy azt is kértünk, s nem segítséget! Csupán csekélyértelmű forgalmászként eleve azt feltételeztem, hogy aki ír majd valamit, az jó-, illetve segítőszándékkal teszi, nem másra használja ki az alkalmat, s ez eddig úgy érzem be is jött. Ha pedig így lesz, több szem többet lát alapon jobb lehet az utasításrendszerünk, esetleg mindenki kicsit jobban magáénak érzi, talán biztonságosabban és szabályszerűbben fogunk közlekedni. Az pedig talán mindenkinek - esetleg a műszak(iak)nak nem - segítségére lesz a munkájában, így attól függetlenül, hogy mit kértünk vagy mit nem, mindenki, aki hozzátett joggal érezheti majd azt, hogy segített egy kicsit benne, s én csupán ezt köszöntem meg előre is.
S ha őszinte sajnálatomra netán nem is érkezne több észrevétel, akkor is be fogjuk tudni fejezni a feladatot, mert egyrészt be kell, másrészt nagyon sok dologban előre haladtunk már mi "magunk" (értsd alatta mindazokat, akik "hivatalosan" is meg lettek bízva vele, s azt hiszem ebben a körben műszakiak is vannak). Ami nem jelenti azt, hogy egy újabb észrevétel esetén nem fogjuk még egyszer átgondolni az aktuális részt, ha azzal nem csúszunk ki a határidőből. Mint ahogy nagyon sok más feladatot megoldottunk már "magunkban" is, mégsem gondolnám azonban, hogy csak mi értünk hozzá...
Természetesen köszönöm, hogy segítettél eligazodni az életben! (Érdekes, most hogy leírtam, sem érzem magam gyengébbnek, mint korábban.)
Ez így igaz! Ott maradt a teliablak. Nem tudom, hogy miért cserélték ki és hogy fognak-e még cserélni más szerelvényen is. Gondolom, ez lenne a megoldás a menetközben felcsúszó, illetve a lehúzhatatlan ablakokra... :-D
Azért pontosítsunk egy kicsit. A Menetrendfüggelék elsősorban egy műszaki utasítás, tehát ha a forgalmászok "segítséget" kérnek az az Ő dolguk. A műszakiak nevében tájékoztatok mindenkit, hogy minden építő észrevételt köszönünk, de "segítségre" nem szorolunk...
Mi azt gondoljuk, hogy a HÉV műszaki kérdéseihez még mindig a HÉV műszakiak "értenek" a legjobban...
Remélem mindenkinek egyértelmű, hogy mi a különbség a "segítség" és az "építő észrevétel" között, illetve mindenki ÉRTI ezt a hozzászólást... :-))))))))))))))))))
Egy bizonyos frekvencia feletti sugárzás esetén (asszem valahol a hosszúhullámú sávban) már nem verődik vissza a földről a jel, hanem elnyelődik. Az amplitudómodulált jeleknek megvan az a hátránya, hogy a zavarok könnyebben rászuperponálódnak így az adás élvezhetetlen lesz, az főleg a zenei adásoknál zavaró.
A Roxy, Rádió1, Slágerrádió stb. FM jelek, a 100 MHz körüli tartományban foghatóak, ennek okát csak a jó Isten és az ORTT tudja. Nyilván azért választották a rádiók a frekvenciamodulált jeltovábbítási módot, mert így őrizhetik meg a jel tisztaságát, a zene élvezhetőségét. Így elkerülhetőek az AM rádióknál (Kossuth, Calipso stb.) megfigyelhető u helyett jú hangok, amik ennek a jeltovábbításnak a tipikus hátrányai.
Mivel az FM hullámok könnyen elnyelődnek (igaz nem annyira, mint a GPS-nél használt GHz-es tartományba eső jelek), a rádióadónak (Kab-hegy, Széchenyi-hegy, Tokaj, Komádi stb.) csak egy viszonylag kis sugarú körben foghatóak, ellentétben az AM csatornákkal. Ezért az FM adók a föld alatt kevésbbé élvezhetőbbek. Az Antenna Hungária Rt-vel (http://www.ahrt.hu/) és a kedvenc rádiócsatornáddal kell felvenni a kapcsolatot, hogy metróállomásonként egy-két adót telepítsenek, így élvezetes lehessen az utazásod. Tekintve, hogy a metró mélyépítéssel készült, fúrt alagútban halad hosszú távon, a mélyben nem hallgathatóak a fent említett rádiók, ellentétben pl. a kéreg alatt vezetett, felszínről épített Szentendrei Hévnél, ahol azért egy-két helyen bejön az adás: érdekes, ahogy a Batthyány tér felé haladva egyes részeken kicsit lehet hallani az adót, de a Margit-híd megállóhelyen is, ha jó helyen állsz meg. :)
Még egy kis adalék:
A Pannonnak, Vodafonnak megérte, hogy teljesen le legyen fedve a metróhálózat. Ugyanígy döntött a BKV is (illetve az egyik Kft-je), hogy telepít rádióadókat a föld alá, hasonló okokból.
Miért van az, hogy a metróalagútban működik a mobiltelcsi, meg a metrósok rádiója, viszont a rádiókat (Roxy, Radio1, sláger) már a mozgólépcsőn lefelé megszünnek?
Okés, hogy föld alatt vagyunk, dehát nem lehetne megoldani hogy ott is hallgatható legyen?
A HÉV-en a Battyi - MArgit híd között néhány adót be lehet fogni (mondjuk azt sem értem, hogy hogy lehet az hogy csak a Roxy meg a Radio1 jön be, a többi meg serceg....Mitől függ ez a dolog? Érdekes, hogy mihelyt beér a vonat a Margit hídra egyből elnémul az egész, pedighát ott elvileg már jobb vételnek kellene lennie, mert ott már vége az alagútnak
Köszi az észrevételt, bár ami a menetvezérléssel kapcsolatos, azt egyenlőre nem teljesen látom, mit kellene tenni. Mert amit leírsz, az szerintem nem ellenkezik a mostani E1-gyel. A villanyfékkel kapcsolatos dolgokat pedig meg kell nézni. Bár a személyes véleményem szerint nem biztos, hogy mindent ennyire részletesen le kell szabályozni.
Motvez: előre is köszi, várom, várjuk a hívásodat-mailedet-stb.
Észrevétel a részemről a menet - és a fékmű kezelésével kapcsolatban.
Én javaslatom, hogy a menetközbeni újra felkapcsoláskor a soros fokozatokat csak 15 km/h-ig kelljen kézzel léptetni, mert 15 km/h-nál már automata léptetésnél is belép az utolsó soros fokozat 1 -es gyorsuláskiválasztónál.
A párhuzamos fokozatokat pedig csak 40 km/h-nál kisebb sebességnél kellene kézzel (akkor sem egyesével) beléptetni, mert az utolsó párhuzamos fokozat tapasztalataim szerint kb. 36 km/h-nál lép be. Így a 40-nél nagyobb sebességnél már nincsenek akkora áramlökések sem, mint pl az indítás közbeni soros-párhuzamos átmeneten. A motoráram nem szokott ekkor 250-300 A fölé emelkedni 3 az elakadás esélye is kisebb.
A másik a vill.fék kezelése a csúszásgátló működésekor.
Igaz ez egy kicsit macerásabb, mert jobb odafigyelést és higgadtságot igényel a vezetőtől.
A csúszásgátló belépésekor tapasztalataim szerint rövidebb fékutat lehet elérni - főleg nagyegységnél - , ha a leírtakkal ellentétben a féket nem oldom, hanem 1-es fokozatra állítom és egyesével tovább léptetem a kapcsolóművet, közben használom a homokolót. Mivel 1-es fokozaton folytatom a fékezést a fékező motorkocsik továbbra is fékeznek, de mert van olyan kocsi ami a csúszásgátló működése miatt nem fékez ezért ezeken a kocsikon némileg nőtt a fékáram, a 1-es fokozatnak megfelelően a léptető relé nem engedi a kapcsolóművet tovább lépni. Csak a visszaléptetett kapcsolóművek fognak ismét tovább lépni és egy idő után egyforma szintre áll be mindegyik. ez egyéntől függ, hogy ki, milyen gyorsan tudja a kapcsolóművet léptetni. (azért kell egyesével léptetni, hogy az ep. fék miatt ne csússzon meg a pótkocsi.
