Ama bizonyos "kiegészítő fék" a pótkocsi fékezését végzi, tehát a motorkocsik kellően fékezve vannak pótkocsi nélkül. Eredetileg MIX is két kocsival próbázott, később készült hozzá pótkocsi, szolenoid fékkel, tehát pótkocsi nélkül vagy fékbiztosító ellenállással, vagy a megfelelő rövidzár beiktatásával kell gondoskodni a villamos fékezésről. MX esetében még ez sem szükséges, mert nem szolenoiddal fékez, hanem a villamosfék feszültségével arányos levegőnyomással, tehát nem kell semilyen átkapcsolás, ha nincs pótkocsi.
MXA is két, külön -külön működő motorkocsiból áll, ha kap táplálást, akár önállóan is mozoghat.
Lehetséges, csak pótkocsi nélkül ugye kieg. fék sincs - ezt egyébként elég 'amatőr' hibának tartom, hiszen eredetileg pótkocsi nélküli üzemet is terveztek az MX-ekkel. Ráadásul a nagyfesz. csatlás szerszámmal bontható, szintén nem megoldható forgalmi körülmények között.
Az MXA nagy előnye elődjével szemben a szimmetria. Pl szakaszszigetelőhöz érkezve MX-nél figyelni kell arra is, hogy melyik szedő van fenn, az MXA-nál ebből a szempontból kb mindegy, hogy a motorász mikor engedi el a menetgombot.
Tudom, hogy üzemszerűen nem lehetséges, de "papíron" képes lenne egy MX motorkocsi EGYEDÜL megmozdulni? (Pl. kocsiszín.) Mert az "utód" nyilván nem, hiszen a póton van a szedő, vagyis ott minimum 2 kocsi kell. (Motor+pót.)
Szigorúan az MX-nél (és az MIXA-nál) az egyik motorkocsi az áramszedőről kapja az áramot, a másik két erősáramú csatláson keresztül: azaz valamivel kisebb feszültséget kap, de ez nem szokott gond lenni.
AZ MXA-nal egy-egy csatlás: lényegében azonos feszültséget kap mindkét motorkocsi.
Mindkét típusnál van erősáramú csatlás a kocsik között. Üzemszerűen 1 áramszedő van fenn, onnan mindkét motorkocsit táplálni kell erősárammal....tök mindegy, hol van az áramszedő.
Nagyon komoly oka van: az MX első változatánál a főkapcsoló a motorkocsin van, történetesen a vezetőfülke plafonján, ami jó megoldás lenne, ha nem lenne veszélyesen közel a vezetőálláson dolgozó motorfzetőhöz. Baleset is történt.
A második változatnál (MXA) ezen változtatni kellett. Ezért helyezték át a főkapcsolót a középső kocsiba, és onnan megy az erősáramú csatlás mindkét motorkocsiba.
De ezen most elgondolkodtam... ha a villamos berendezések maradtak a két szélső kocsiban, akkor mi értelme volt a középső egységre helyezni az áramszedőt?
Amit a kettő helyett egy áramszedőn nyertek, azt elvesztették azzal, hogy az áramot át kell vezetni a két másik kocsiba (erősáramú csatlás?). Továbbá elég sérülékeny megoldás két áramszedő helyett egyet alkalmazni vonatonként... ha azzal valami gubanc van, az rögtön fekve marasztja a vonatot.
Hangsúlyozom, nem értek hozzá, csak elgondolkodtam a módosítás értelmén...
"Háromrészes egységek, két típusra bontva: az egyiken két motorkocsi fog közre egy pótkocsit (ez az M X típus, 861 - 892 pályaszámcsoport), a másikon egy motorkocsit fog közre két vezérlőkocsi (M X/A típus, 901 - 1000 és 1101 - 1150 pályaszámcsoport)."
Khmmm... Attól még, hogy az MXA-nál az áramszedők a középső kocsin vannak, még mindig a két szélső a motorkocsi, a középső pedig pótkocsi, ugyanúgy, mint az MX típusnál.
A HÉV 98 háromrészes szerelvénnyel bír, ebből 91 db M X és M X/A sorozatú jármű, a maradék 7 vonat az M IX/A sorozatba tartozik, ezek a csepeli vonalon találhatók meg. 1963 és 1966 közt épültek, és ezek még magyar gyártmányok (BHÉV Budafoki Üzem és MÁV Dunakeszi Járműjavító együttműködése), míg az M X és M X/A sorozatot a Lokomotivbau Elektrotechnische Werke (LEW) "Hans Beimler" építette az NDK-beli Henningsdorfban.
Bár nem tudok mindenben segíteni, amiben tudok, megpróbálok...
Hogy hívják ezeket?
Motorvonat. Háromrészes egységek, két típusra bontva: az egyiken két motorkocsi fog közre egy pótkocsit (ez az M X típus, 861 - 892 pályaszámcsoport), a másikon egy motorkocsit fog közre két vezérlőkocsi (M X/A típus, 901 - 1000 és 1101 - 1150 pályaszámcsoport).
Hány darab készült belőlük?
Az M X-ből 16, az M X/A-ból 75 db háromrészes szerelvény épült.
Mikor készültek?
Az M X-ek 1971-ben, az M X/A-k 1975 és 1983 között.
Segítségeteket kérném pár dologgal kapcsolatban, próbáltam lapozgatni vissza de nem találtam semmi kielégítő választ.
Alapjáraton vannak a HÉV vonalak :
Örs - Gödöllő
Örs - Csömör
Batthyány - Szentendre
Boráros - Csepel
Közvágóhíd - Tököl
Közvágóhíd - Ráckeve
- másfél hónapja lakom a Sashalmi megálló mellett, látom, hogy 900 - as számú gépek vannak. Pár hete beleszaladtam egy fotóba miszerint az Örsön vagy valahol ezen a vonalon fényképeztek egy 1xxx számú gépet és, hogy ez milyen ritka.
Tehát minden vonalnak van egy számsorozatú szerelvénye ami fix és nagy ritkán x ok végett beugrik egy szerelvény más vonalra ?
- akkor jól gondolom, hogy az Örsi vonalon 900 vagy 901 től 999 ig vannak a gépek ami 100 db - ot, az az 50 szerelvényt tesz ki ?
Hogy hívják ezeket ? Vezérlőkocsi, mozdony, vagy micsoda ? Hány db készült belőlük ? Mely vonalon melyek vannak ? Mikor készültek ?
HÉV - es BoBo - kal helyben vagyok, Cinkotán láttam valami monstrumot, lövésem sincsen mi az.
Totál idegen ez a téma de érdekel, köszönök minden segítséget :)
Most már megerősödtem abban a meggyőződésemben is, hogy Halásztelekre sohasem járt ki a HÉV.
A "felé közlekedő" kifejezés alkalmazása igazi firkászmódszer. Mint a napjainkban divatos "akár". Pl.: "Akár ingyen is elutazhat vonaton Nyíregyházára." (ha ön a vasútigazgató)
Szerintem is inkább a csillagtelepi vonal, ráadásul az 1959-es megnyitás környékén. Később, 1960/61-től már jellemzően (szinte kizárólag) a DMXII-es, volt ACsEV motorkocsik közlekedtek a vonalon. Ennek egy forgalmi kitérője volt, a mai Rózsa utca-Tejút utca térségében. Ezen a képen a balról álló lakóház szerintem ugyanaz, mint a DMIII-as képen (forrás: villamosok.hu, a lap közepe táján), illetve ugyanez a kép megtalálható - kicsit több vonaltörténettel - Hamster lapján is (a lap alján).
A csillagtelepi vonal nem lehet? Ott inkább el tudnám képzelni a villamosos jellegű jelzőbotos közlekedést. A sziget inkább vasútszerű forgalmisták-állomások jellegű.
Olyan mértékű kannibalizmusra, ami teszem azt a MÁV-nál volt jellemző a kilencvenes években, valószínűleg nem kell számítani, a sziget idejére - gondolom - már jó eséllyel üzemképes lesz. Egyelőre - tudomásom szerint - legalább egy főinvertert vettek ki belőle más járműhöz.
Eligazítana valaki ezzel a képpel kapcsolatban?