Ezt kár volt kérdezni, mert most megint elmagyarázza:-))) [ajánlott olvasmány: "Iván Gábor - Csoportmítoszok eredete és dinamikája hominida közösségekben" - Index kiadó 1999-2004]
Deisetz Teitaro Suzuki professzor említett tanulmányát a "TOP TEN" könyveim között őrzöm. Pszichiáteri megközelítése ellenére - vagy talán éppen azért? - a legnagyobb spirituális mesterek közt is előkelő helye van.
n
Érdekes, hogy a mesék és a vallási mitoszok úgyanabból a motivumokbó táplálkoznak. Milyen hasonló párhuzamról tudtok még és mi a véleményetek, miért van ez?
Természetesen utánanéztem, elég régen figyelemmel követem a polémiátokat. Mikor a moderátoroknak írt IG, gondoltam hogy emilezek is neked, de arra gondoltam végülis ez csak ilyen vihar a kávéscsészében-jellegű dolog az ő részéről. IG kettős mércével dolgozik, de ez nyilvánvaló: ő anyázhat, te nem kérdezhetsz rá pld. a foglalkozására. Szerintem azért sem érdemes vele leállni, mert míg akár csak egy reakciót kap, addig meglesz a napi betevő önigazolása ("ha csak egy embert boldoggá tettem, már megérte"-Tony Clifton). Egy friss nicket emúgy könnyű negvezetni, először én is arra gondoltam, IG "tud" valamit, most már viszont arra gondolok, hpgy azt amit ő tud, nagyon sokan tudják rajta kívül. Meg, hogy aki mondja, nem tudja, aki tudja, nem mondja meg más ilyen falvédőbölcsességek...
Az Index szerintem csak egy kvázi-világ, maximum valóságmodell. Sok ember összekeveri ezeket a dolgokat a val-fil prófétái közül. Gábor hozzászólásait ha kiadnánk könyvben, terjedelmében simán leszorítaná mondjuk a Shakespeare-összest. A mennyiség azonban nem megy át minőségbe (itt sem). Többen azonban azt hiszik, ha itt "csinálnak" valamit, akkor az automatikusan arra a götög izére emeli őket (megvan! Parnasszus!) Csakhogy ez nem így máködik. A neten kívül van a valódi élet (egyenlőre). Gábor egyszer mintha utalt volna arra, hogy ő "közszereplő". Ezzel szemben a külső világban egyetlen p-dox-ra utaló dolgot nem láttam. Ez a "mozgalom" a neten kívül nem létezik. Egészen pontosan az Indexen kívül, mert bár van pár másik fórumot szolgáltató netes újság, de azokat Gábor nem kedveli annyira (márkahűség?).
De, hogy Gábor kérdésére is válaszoljak: tök mindegy, mit mondok, mert addig csűröd-csavarod, ameddig a saját elveidhez igazítod. Nem hinném hogy KOMOLYAN érdekelne, mit gondolok én vagy akárki, mert akkor már rég kialakult volna egy érdemi párbeszéd közted és Anderson között (mert minden ellentét között létezik áthidalás). Maradjunk annyiban, hogy nekem megvan a magam felfogása és neked is ott van a magadé. Ez így van rendjén.
"ahhoz, hogy egy régi ház helyére újat építsünk, a régit az alapokig el kell bontani."
Na ez az. Most persze sehol sincs ("sunnyog", ahogy egyesek mondanák), majd megint előjön Karakuttyal meg a többi baromsággal. És megint nem fog hozni egyetlen konkrétumot sem, semmilyen kérdésre. Ilyen szempontból a Val-Fil-re elég jellemző ez a dolog: van maroknyi ember, aki a maga meggyőződését ismételgeti, száz topik, millió hozzászólás, de semmi érdemi dolog. Csak nézz körül...egy paradoxos vallásra amúgy sincs senkinek szüksége. Egy darabig marha jó hajtogatni ezeket az önellentmondásokat, de jobb esetben ez a kamaszkorral elmúlik, és az ember fölnő, hogy kialakítson magának egy RENDSZERt. mert bár anélkül is lehet élni, de minek. Én ezért türelmet kívánok neked, meg azt, hogy ne veszítsd el a fejed. Aki Vonnegutot ismeri, rossz ember nem lehet.
Az állapota így is, úgy is "rosszabbodni" fog. Ha azonban még "foglalkoznak" is vele (reagálnak a dolgaira stb), akkor azt önigazolásnak veheti. A mocsárból pedig csak segítséggel tud(na) kijutni, nem pedig úgy mint a nagyotmondó báró a lovával. De hiába a te nyilvánvaló jóindulatod és pozitív kritikád, amíg ő ezt az elefántcsonttornya elleni támadásként fogja fel. A "Világunk apukája"-topikban ennek fényes tanújelét adta, de nem annyira, hogy alpáriság miatt rá lehessen húzni a vizes lepedőt. Az általa kitalált dolgokat a "Macskabölcső"-ben Vonnegut fényévekkel jobban felvázolta (áldja meg ég érette). Arra a szintre azonban IG soha nem fog eljutni, ezért kár belé a boko-maru. Hogy mégis van valaki aki szélmalomharcot vív vele, azt azért én tisztelem, bár a küzdelem egyenlőtlen, hiába áll minden a te oldaladon, a szélmalom az egy nagyon tömör és öncélú valami. (Viszont a szélmalom nem lett se jobb, se okosabb attól, hogy földhöz csapta a búsképű lovagot, az erkölcsi győzelemről nem is beszélve.)
Különben is, ha IG-nek hinni lehet, ő már fölötte áll az olyanoknak, mint Hamvas meg Örkény meg Kerouac meg Vonnegut, meg Márai, meg...meg... Szóval akkor most vagy tényleg ő a legnagyobb koponya mindegyikünk közül, vagy hantázik. De szerintem a fentiek egy örök értéket képviselő alkotók, akikre emlékezni fogunk, tehát nem lesz kor, amelyik "meghaladja" őket. IG nézetei meg mind lejárt szavatosságúak, és bárki, aki egy kis energiát fektetne bele, elő tudna állni hasonlókkal, sőt... (Ezügyben lásd még Jean Effel: A világ teremtése c. művében a képaláírást: "A búgócsigánál jobbat ő sem tudott kitalálni...")
Ugyan, ne fáraszd magadat vele, csakaz idődet s energiádat pazarlod. Különben legalább annyi pozitívum elmondható róla, hogy olvasta az "Úton"-t (legalábbis az utolsó oldalát biztosan). Ott van ugyanis a Micimackós idézet. Ami meg a prófétaságát illeti, nem veszi senki komolyan, "hisz ez csak egy játék, egy gyönyörű játék"... Vonnegut akármelyik könyvének a szóközeiben is több bölcsesség van mint az IG összesben. Azért mondom, hagyd. Nem ér annyit.
