Az előtte lévők azért nem voltak hivatalosak, mert nem az MLSZ írta ki!
1914-ben megtörtént a probléma, összeveszett az MTK és az FTC. Így 1914 őszén nem indult el a bajnokság. Helyette az MTK kiírt egy Hungária-Serleget, az FTC pedig egy Auguszta-serleget, ezekért versenyeztek a csapatok.
1915-re viszont már kibékültek, ekkor azonban az MLSZ töketlenkedett: nem írtak ki bajnokságot. Úgyhogy ismét összefogtak a klubok és saját maguknak kiírtak egy bajnokságot. De így ez sem lehetett hivatalos... ez egy egy fordulós "menet" volt, és pl. az UTÉ-ból olyan sok játékost behívtak katonának, hogy részt sem tudott venni rajta...
1915 őszén viszont már az MLSZ írta ki a hadibajnokságot. Ami azonban nem hivatalos. Hogy miért? Talán mert egy fordulós volt? Ezt nem tudom. 1916 tavaszán újra kezdődött a töketlenkedés, megint nem írtak ki bajnokságot, hanem a hadikupa nevű mérőkzéssorozatban vettek részt a csapatok.
És 1916 őszén végre megindultak a hadibajnokságok :)
Jogos, tényleg hivatalos volt. Az előtte lévő három nem volt az. (ez megint az a téma, amiben nem vagyok igazán járatos). Amit írtál, mármint hogy össze-vissza játszották esetleg a meccseket, annyira kézenfekvőnek tűnik, hogy eszembe sem jutott.
Én arra gondoltam, ahogy azért hadibajnokság, mert össze-vissza játszották a meccseket, és aki éppen otthon volt a frontról, az beszállhatott egy meccsre... szóval nem voltak annyira kemény szabályok. Aztán lehet, hogy nem így volt...
Viszont hivatalosnak hivatalos, mert ha nem az lenne, akkor az MTK 19 bajnoki címmel büszkélkedhetne csak...
A katonai behívó egyébként az I. világháború előtt is jellemző volt. Sorra olvasom a cikkeket, hogy pl. amikor 1911-ben kiesett az Újpest, akkor a fél csapatot behívták előtte katonai szolgálatra Gallíciába, meg Salzburgba, meg egyéb "közeli" helyekre...
Nyilván a háború, és nem az FTC-MTK miatt volt hadibajnokság. Pusztán feltételezem, hogy a két klub harcának köszönhető rendezetlenség, és kiszámíthatatlan viszonyok miatt sem voltak hivatalosok ezek a bajnokságok. De lehet, hogy ennek semmi köze hozzá. A mindenttudó cseh könyvemben vagy 15 oldalon taglalják az ottani hadibajnokságokat, de csak foszlányokat értek belőle. Van esetleg még egy nyomósabb indok. Valószínű, hogy sok labdarúgót hívtak be katonának, és ezért nem akarták, hogy hivatalos legyen a bajnokság. Erre persze rögtön tromfolhatsz, hogy: és a II.VHB idején? Az biztos, hogy pl. a Bocskai néha alig tudott kiállni, mert behívták a játékosokat (még nem katonának, hanem kiképzésre). Vagy éppen az is lehet, hogy 14-ben embertelennek találták, hogy miközben katonáink halnak meg a fronton, addig a hátországban "komoly" bajnokságokat rendezzenek. A II.VHB idején viszont ennél lényegesebb volt, hogy a visszatért területek csapatai is játszanak, és ennek sokkal fontosabb szimbolikus üzenete volt, mint annak, hogy humanitárius okokból ne játszanak tétmeccseket. Szóval igazából nem tudom, miért volt így, csak okoskodom. Dehát ez a szakmám.:)
Viszont Földessy biztos megírta, mi miért történt...
Tegnap még nem adtam pontos választ a kérdésemre, Blau II. "kiáltványa" kapcsán. Tehát: a szöveg a Nemzeti Sport humorrovatában, a BÖK-ben jelent meg (Bolondos Ötletek Képekkel), 1926. augusztus 6-án. És hogy miért állítottam, hogy a hónapot is pontosan meg ki lehet deríteni a szövegből? Az álkiáltvány a profi szerződések aláírásáról szól. Az MLSZ profi alszövetsége (Magyar Professzionista Labdarúgók Szövetsége, MPLSZ, népszerű rövidítése PLASZ) 1926. július 28-án alakult meg, az első profi bajnoki meccset szeptember elején tartották. Az átmenet egyik fontos kérdése az volt, hogyan válnak jogilag is profivá az amatőr játékosok. Hiszen új egyesületek jöttek létre, azaz pl. nem az történt, hogy az FTC vagy az MTK egyik napról a másikra profivá vált, hanem tk. független, profi egyesületek jöttek létre (a példánál maradva az FTC és az MTK maradt amatőr, de megalakult a Ferencváros és a Hungária, stb.). Tehát az összes profi játokossal szerződést kellett kötni, de ez sem ment egyszerűen, hiszen tk. az összes első osztályú játékos elvileg abba a profi csapatba mehetett volna, ahová akar. Ezért az MLSZ hozott egy úgynevezett átmeneti rendelkezést (lásd: MLSZ Hivatalos Közlönye 1926. augusztus 6.). Ennek lényege: Minden játékos amatőrnek tekintendő. Augusztus 1–18 között minden profi klubnak legalább 11 hivatásos játékossal szerződést kell kötni. Ha egy labdarúgó régi egyesületének jogutódjával nem akarja a felajánlott szerződést megkötni, a szövetség vizsgálja meg, hogy ellenkezése jogos-e. Ha a felajánlott szerződést a PLASZ korrektnek találja, és a játékos továbbra sem ír alá, egy évig nem szerepelhet, kivéve, ha a játékost az egyesülete valahová kiadja. A lényeg tehát az, hogy augusztus 1. és 18. között kellett megkötni a profi szerződéseket, erre utal a szöveg. Igaz, hogy a profi szövetség július 28-án alakult meg, tehát a szöveg 29-én, 30-án, vagy 31-én is megjelenhetett volna éppenséggel.
Az eredeti kérdésem az lett volna, hogy futball, vagy rögbimeccset rendeztek-e előbb Magyarországon, de erre én is csak 99 százalék biztonsággal tudom a választ.
A pontos választ nem tudom, csak sejtéseim vannak. A 26-os Földessy könyvből, illetve a Sporthírlapból, esetleg a 17-től megjelenő Sportlapból bizonyára kiderül (amikor kijegyzeteltem ezeket, nem koncentráltam erre a kérdésre). Feltételezem, hogy talán az FTC és az MTK harca, amely a háború idején folyt a legintenzívebben, lehet a háttérben (18 februárjában még arra is volt példa, hogy az MLSZ kizárta az FTC a bajnokságból). Mindenesetre Csehországban sem rendeztek hivatalos bajnokságokat.
nekem is van egy kérdésem. Bár nem kvíz, azért érdekel, mert nem tudom rá a választ :)
Szóval. Az 1916/17-es, az 1917/18-as és az 1918/19-es szezonnál nem felejtik el megemlíteni, hogy "Hadibajnokság"-ról van szó. Az én kérdésem az lenne, hogy mi az a hadibajnokság?
Mert 1944 őszén még érthető, hogy országosból Budapestire redukálódik a mezőny, ezért átnevezik... de az I. világháború alatt én nem látok semmilyen komolyabb változást, ami az átnevezést indokolná. Vagyis nem a csapatok létszámát, a bajnokság hosszúságát érinti a kitétel. Akkor viszont mit? Miben különbözött a hadibajnokság a nem hadi bajnokságoktól?
Gondolom, nem a DVSC-s Tisza Andrásra gondolsz... Többnyire csatár volt ugyan, de nem center, ráadásul nekem sem adtál volna föl egy ilyen magas labdát.:)
Ezt a megadott link végén találtam: Zolnay Vilmos-Gedényi Mihály, A magyar fattyúnyelv szótára. I-XXIV. füzet. (Kézirat). Bp., 1945-1962, 1967. (0252 + 4577 + 346 + 750 lap). A tartalomjegyzék egy XXV. kötetet is említ, mely a rigmusokat, verseket tartalmazza, de ez föltehetőleg nem létezik, hisz maguk a szerzők írják az előszóban, hogy "A 75 ládikát kitevő szókincset azután géppel 5 példányban tisztáztuk és jutottunk el az itt következő 6 ezer oldalas kézirathoz, amit 24 füzetbe kötve kezelünk" (I, 02).
jassz – ‘csibész, apacs, a nagyvárosi alvilághoz tartozó fiatalember’. Ismeretlen eredetű, avuló szó. Lehet, hogy egy német argó jasser (‘kabáttolvaj’) szóból, amely a jass (‘télikabát’) származéka, előbb egy magyar jasszos alak lett, s utóbb ebből vonódott el a ~. (Magyar Etimológiai Nagyszótár)
A szleng vagy a fattyúnyelv kifejezés talán pontosabb lett volna. Az OSZK-ban gépelt verzióban található a Zolnay-Gedényi-féle pesti fattyúnyelv lexikon, mindenkinek ajánlom. Óriási munka, legalább húsz kötet (nem emlékszem pontosan), részletek már jelentek meg belőle. A neten is elérhető egy rész: http://mek.oszk.hu/01600/01690/01690.htm
Nemzeti Sport 1926. augusztus 2.: Megalakult a futballisták érdekképviseleti szerve, a Magyar Játékos Unió. Elnöke Blum Zoltán. Hivatalosan augusztus közepén, Magyar Hivatásos Játékosok Szövetsége néven alakul meg. Többet nem tudok róla én sem.
1926 nyarán, Blum Zoltán vezetésével megalakult egy játékostanács, vagy szakszervezet vagy valami ilyesmi. Erről tudunk valamit? Azon kívül, hogy megalakult, volt bármilyen "akciója", értek el bármit is a focisták? Meddig létezett vajon?
Az évet, hónapot egészen pontosan meg lehet mondani. A cikk címe: Ahogy Blau II. mondaná. Blau II (Békési) Gyula Magyarországon az ETC, a Vasas és a VAC játékosa volt. A húszas évek elején játszott a Hakoah Grazban, a Sliga Osijekben, A Makkabi Brodban, és a Makkabi Novi Sadban. Hazatért, majd 1927-ben testvérével (?) Blau I. Ernővel a Makkabi Tel-Aviv játékosa lett. Blau I. hátvéd tagja volt Palesztina első válogatottjának (a Deutsch Árpád szervezte palesztin válogatott pesti játékosokra épült, 1927. nyári, amerikai túrájukon ez a csapat szerepelt: Léderer – Blau I., Grosz – Erbstein, Fuchs, Deutsch – Rosenberg, Skalitzer, Stern, László, Báder. A Palesztinai Landarúgó Szövetség elnöke Török Béla volt). Nagyon elkalandoztam. Szóval: év, hónap?
Akkor kérdezek. Az alábbi szatirikus szöveg pesti jassznyelven íródott (márcsak ezért is érdekes, bizony nem könnyű megérteni). Kérdés: mikor? (év, hónap)
Fakírok! Elérkezett végre az a lácsó idő, amikor lóvéért szurkáljuk a bőrt! Megmurdelt az az átkos korszak, amikor zöldbabra hajszoltuk a polingot és leimra áztattuk véres verejtékkel hozomra vett salninkat! Itt a szerződés aláírás ideje! Minden manus, aki arra adja bázi séróját, hogy a polingszurkálásból brúgókeresetet csináljon magának tartsa nyitva mind a két kuksiját nehogy megerdőzzön benneteket az a sok nikhaj intéző. Vigyázzatok! Dikházzátok jól meg a skirát és ha alma tudtok olvasni, hívjátok el hohemebb haverotokat. El ne felejtsétek felszippantani a nagy bárkót, az aláírás szent pillanatában! Csak olyan kluboknak skribáljátok alá a fleknit, ahol szunyel a lóvé! Gyökerek! Követeljétek a pundróbiztosítást,mert ha ki lesz a pundrótok, elmehettek 60 napig flanózni az angolparki üvegkisztnibe!
Újpesten egyértleműen Langfelder Ferenc intézőnek volt igen komoly beleszólása a csapat összeállításába. Például 1926-ban, az első profi bajnokik után is ő nyilatkozott, nem a tréner (Pozsonyi Imre). Amíg nem volt edző, addig meg szabad keze volt :)
Egyébként az UTE is próbálkozott többször amatőr trénerrel is, például egy időben Kéméndy Ernő szakosztályelnök, országos gátfutó és távolugró bajnok, az MLSZ főtitkár-helyettese, és egyben az UTE második csapatának egykori tagja vezette az edzéseket. Később, 1910 körül pedig Molnár II. Imre, az UTE korábbi válogatott csatára volt az amatőr tréner. De ez szerintem kimerült abban, hogy megmondta, milyen gyakorlatot kell folytatnia a játékosoknak az edzésen.
Arról van információtok, hogy a 20-as, 30-as években egyáltalán volt-e kispad a stadionokban? Én amit láttam stadion-fotókat, ott kispadot nem nagyon véltem felfedezni... ez is érdekes dolog :) Ha pedig volt kispad, ki ült le rá az edzőn kívül? Csere ugye nem volt, a kapusedző, pályaedző szinte ismeretlen fogalom...
Az 1932/33-as gólkirályi címet Avar István szerezte meg, 1 góllal Jávor előtt. Aztán jó 20 évvel később bevallotta, hogy az egyik sokgólos meccsen egy szögletet követő kavarodás után nem róla, hanem Jávorról pattant be az egyik labda. Így Avart megfosztották a gólkirályi címéről (Jávor az ilyen dolgokra kínosan ügyelt), és odaadták Jávornak.
Mindössze egy gond van: szerintem totál elszámolták az egészet :) Én újraszámoltam, és az alapján 3 gól előnnyel volt gólkirály Avar, amiből ha egyet Jávornak írunk, még az is egy gólos előny... :) Ha ezt esetleg be lehetne bizonyítani, hogy nem tévedés, akkor Avar "Ricsi" kaphatna egy poszthumusz gólkirályi címet!
