Segíti a komposztkészítést, gyökeret nem eszik, csak korhadékot. A kertben nem lesznek jó helyen, vissza kell tenni őket a komposzt megmaradó részébe. A növényeidnek nem árt, ha a talajba kerül, de a pajornak nem jó.
A mozgása alapján meg lehet különböztetni a cserebogár pajortól:
Átrostáltam a komposztot, az ágakat külön raktam. Amikor két hónap múlva összehánytam egy csomóba, a negyede már közben komposztálódott. De azok az ágak is szépen roppantak szét a talpam alatt, amit az új komposzthalom alá terítettem. Volt egy tavasszal megkezdett halmom is, tele, rózsabogár ( már, ha azok) lárvákkal. gilisztával. Gondolkodtam, túlélik-e a giliszták, ha közé szórom az új levélhalomnak? Túlélték, pedig legalább negyven fokig felment a hőmérséklete. ( Hetente forgatom, meg csövekkel hagytam belső lélegzőjáratokat is.)
Nyilván egyre nagyobb keletje lesz a komposztnak, a műtrágya árak elszabadulása miatt. A két közeli lovardától már eltűntek a sok éve ott növekvő trágyahalmok.
Én csak olyasmit teszek a komposztba ami 2 év alatt elkomposztálódik. ha maradnak még darabok, azt visszateszem. Nálad elég sok az ág, én ledarálva komposztálnám még 1 évet.
Én először kicsit körbejártam a témát. Kifejezetten arra támaszkodtam, ami nem szubjektív, hanem mérésekkel igazolt. Az elkészült anyagot én is teszteltem, úgy lett palántázva, hogy volt olyan ami kapott belőle és ami nem. A különbség brutálisan látványos volt a komposzt keverékes javára. A virágföldet is messze verte.
Nem használok keretet, egyszerűen halomba rakom az egészet.
Brutális mennyiségű dió és egyéb levelet rakok bele. Több vizsgálatot is átolvastam, és 5-6 hónap után már nyomát sem találták a növekedés gátló hormonnak. Igazából 1,5-2 hónap után már elenyésző a mennyisége.
A leveleket elektromos fűkaszával gyakorlatilag teljesen szétcsapom, marha gyorsan pár milliméteresre szét lehet őket dolgozni.
Beleteszem simán a gyomokat is, akár felmagozva, mert ha jól ketyeg a domb, akkor úgy is sterilizálja a hőmérséklet és a baktériumok.
Időnkén oldalról belefúrom a kezem a közepe felé, és így érezni lehet, hogy melegszik e, és hogy megvan e a nedvesség tartalma.
Magát a folyamatot úgy lehet az elején gyorsítani, ha pár naponta teljesen megkeveri az ember. A tetejét és az oldalát alulra, az addigi közepét a a tetejére. Plusz ponyvával letakarni, hogy meglegyen a hőmérséklet és a nedvesség se dobbantson le.
A locsolására nem találtam okosságot, kell neki a nedvesség, de igazából ami gond lehet, ha túl van locsolva. Akkor bizony rohad, és a cucc is leszivárog a földbe. Inkább legyen kicsit szárazabb, ha pedig túl kevés a nedvesség, úgy is leáll a melegedés, tehát amikor belenyúlsz, érzed hogy hűvös és száraz. Nedvesítés után már másnap újraindul.
Utána néztem annak is, hogy mi az a pernyeszerű fehér cucc benne, ami gombásodásnak tűnik. Hát nem az, egy nagyon hasznos baktérium, ami a magas hőfokon és a nem túl nedves anyagban jelenik meg.
Kora tavasszal átrostálom az egészet, a kész anyag megy egy kupacba, és abba buliznak a földigiliszták és persze azt használjuk fel. A maradék, ami nem kevés, pedig a frissel folyamatosan keverve gyakorlatilag pár nap alatt berobbantja a friss cuccot, mire jön a falevél már egy nagy mennyiségű szépen dolgozó cucc várja.
A faágakkal sem csinálok nagy ügyet, de még a dióval sem. 2 év alatt azok is teljesen lebomlanak, a rostáláskor úgy is fennmaradnak a hálón. Elméletileg szellősebb is lesz tőlük a cucc. Persze max 20 centis darabok kerülnek csak bele.
A lényeg, citrus héjat ne tegyél a komposztálóba. Narancs, citrom, grapefruit. Banán héjat bármennyit tehetsz. A gesztenye és dió levele később komposztálódik el mint más egyéb, ezért nem tesszük a többi közé. De külön lehet komposztálni azokat is. Fenyő tűlevelet is. Fás anyagok is lassan komosztálódnak.
Én ősztől a falevélből kb. 10-12 zsákkal a komposztáló mellett tárolok. Mikor csak zöld hulladék van nyáron, gyomok, fűnyesedék, akkor időnként teszek közé 1 zsáknyi levél réteget. A napokban fogyott el. Nem csinálunk a keverésből nagy ügyet. Mikor hetekig a forróság mellett nem esik eső, hetente 2 locsolókanna vizet öntök a komosztra hogy haladjon. Nálam raklapból van 2 komposztáló. Amit tavaly befejeztem, azt idén ősszel használom fel, és zsákolok belőle rostáltat jövő évre. Arra idén nem rakok. Ősszel elkezdtem rakni azt amit idén folytatok. Ezt jövő ősszel használom fel. A tetejét már nem érem el. A ma reggel és tegnap levágott földieper lombját ideiglenesen mellette kell tárolni amíg meg nem süllyed. Néha egy kanna víz segít rajta.
Túlaggódod a dolgot. Szén-nitrogén arányt csak laborban lehet mérni, amire te gondolsz, az nem az. De egyébként az ember úgyis azt rak a komposztra, ami éppen van a kertben, ilyenkor sok benne a nyírt fű, ősszel meg a hullott levél. Kiválóan komposztálódik teljesen tudománytalanul is.
kb. 3 hete kezdtem el komposztálni egy 320 literes műanyag komposztládában.
Több ismertetőt elolvastam, de ezekre a kérdésimre nem találok egyértelmű választ.
1/A barna anyag (szén) és nitrogén (zöld anyag) arányát 30:1-ben adják meg??
Ez azt jelenti , hogy 30 vödör barna anyaghoz 1 vödör zöld anyagot adhatok?
Nem 3:1 az arány? Még az sem kevés.
3/ Barna anyagnak számít a tavalyról megmaradt teljesen elszáradt, és bebarnult páfrány?
4/Mindenféle virág szirom belekerülhet? pl. az alábbi virágokból mi keverhető bele? Ezek lehetnek frissek, teljesen megszáradtak, vagy csak fonnyadtak … ?
(pl. a futó lila akác, oleander, örökzöld magnólia, kardvirág, muskátli, petúnia, liliomfélék, begónia, rózsa)
5/A déli gyümölcsöket csak kis mennyiségben javasolt komposztálni. Ez mennyiségben mit jelent egy 320-literes komposztládában? Pl. napi egy banán, vagy egy narancs/citrom héja? Ezeket ajánlott alaposan megmosni?
6/Lehullott zöld (esetleg férges) körtéből (feldarabolva, kevés földdel keverve) mennyi rakható bele? Vagy a férgeseket dobjam ki?
7/A futó lila akácnál a folyamatos metszéskor keletkező levél és szár részek? Frissen levágva, vagy fonnyadtan, vagy teljesen „ropogósra” megszárítva. (Ebből nálunk elég sok keletkezik májustól novemberig.)
Jóformán meg tudnám tölteni vele egy hónapon belül a 320 literes ládát!
8/Oleander a visszametszésekor keletkező zöld levelei, és fás szára, elvirágzott kardvirág felaprítva?
9/Azt írja egy ismertető, hogy pl. a vadgesztenye avarja nem vagy csak igen kismértékben használható? Ha így van, akkor kb. hány liter a 320 literes komposztládában?
Végül egy fontos kérdés:
Korhadó félben lévő akácból morzsalékos vagy 2-3 cm-es darabok barna anyagként netán felgyorsíthatják a korhadást, azaz katalizátorként működnek? Ha igen, akkor netán célszerű minden új rétegbe egy kicsit ebből belekeverni? Ebből is meglehetősen sok lenne, mert egy közeli elhagyatott kis erdőben nagy mennyiségre bukkantam.
Kaptam egy jó tippet. Amikor átforgatom a komposztot (Azaz elkezdem egy méterrel arrébb pakolni, átforgatva), tegyek bele vastagabb műanyag csöveket, majd néhány nap múlva húzzam ki, és meg lesz az állandó levegőztetés. Megtettem, a következő átforgatásnál meglátom az eredményt.
Mondjuk azt nem nagyon értem, hogy a február végén, március elején összerakott levélhalom miért gőzölgött még mindig, amikor átraktam, összeforgattam a régi halommal. Berkecz Szilvia azt írta, több hétig is eltarthat a meleg erjedés. Na de két hónapig is? Lehet, hogy a nagy tömeg az oka? http://laurusalapitvany.hu/dokumentumtar/komposztalas_utmutato.pdf Az is érdekes, hogy néhány foltban a meleg ( 40 fok körüli) anyag is tele volt gilisztával. Mivel mellettünk van egy kutyaiskola, ahonnan hozzám kerül a lenyírt fű, ezzel, valamint az őszi levelekkel, plusz a környékbeli gazdák meg a saját metszésem ágainak daráléka, úgy tűnik biztosítva van a komposzt utánpótlás.
Természetesen megvárom a komposztálódást. Mivel összekevertem a tavalyelőtti-tavalyi -félig-meddig már komposztálódott anyaggal, remélem őszre ki lehet belőle rostálni a megfelelő mennyiséget. A talajt muszáj lazítani a leendő gyökérzet körzetében, mert a meglévő barackfák eléggé sínylődnek.
