Nem a kérdésedre válasz, hanem egy ettől független kérdés. Amennyiben monitorozod a hőszipkádat a Pana rendszerével, kérdés, hogy neked mostanában "nem tűnt el" a garfikonokról a "Fűtési üzemmód enregiafogyasztás" ill "....energia-előállítás" értéke? A csík ott van a grafikonon, de az értéke nulla.
A kérdésedre rátérve. Te a beltéri kezelőjét használod "termosztátként", vagy egész egyszerűen csak fix előremenőt állítottál be? Én kompenzáiós görbe alapján (időjáráfüggően) használlom a T-CAP-ot. Nekemegyébként egy egyfázisú 9 kW-os gépem van, lehet hogy ez ugyanaz?
Panasonic KIT-WQC09H3E8-AQUAREA T-CAP gépem van, és azt tapasztalom, hogy hiába állítom be a fix fűtést 41 fokra, most például 36 foknál nem csinál melegebbet a gép.
Miért lehet ez? Nem arra kéne törekednie, hogy minél gyorsabban megcsinálja a beállított értéket?
Egyszerű a rendszerem: befújás 5 ponton, lakószobákban, nappaliban, konyha-étkezőben, elszívás egy helyen, közlekedőben, padlószinten, ez odébb van a konyhától. Megfújt helységekből távozik a levegő ajtószellőzőkön, ajtó alatti-körüli réseken(konyha-étkező). Konyhai elszívó szimpla tűzhely feletti, faláttöréses dolog, szerintem inkább zúg, mint szív. Fürdőszobában még semmi.
A szagok terjedését gyakorlatilag csak a konyhaajtó fogja meg. Tippem szerint a szagok inkább tűzhely magasságtól felfelé jelentkeznek, a konyhai elszívó kiviszi nagyrészt, illetve a fűtőlevegő keringése meg ugye ajtó alatti résen zajlik, tehát "szagszint" alatt. De ez utóbbi csak tipp. Mikor anno olvastam a Nand rendszerét és még csak agyaltam az egészen, pont ez volt az egyik félelmem, hogy szagkeveredés lesz, de ugye nem lett.
A slusszpoén, hogy a fürdőszobát nem fűtöm direkt levegővel, csak ami a nyitva tartott ajtón beáramlik, ráadásul pont a fsz ajtó előtt van a fűtés-rendszer elszívó "kéménye", mégis jó az idő ott is. Van még ott egy fali hősugárzó is, akinek kell zuhanyzáshoz felkattintja, de nem szokták. Mivel a ház még kívülről hőszigeteletlen és alábazat is jó magas, ezért a külső falhoz közeli padlórészek hidegek, ennyi a negatívum. De még csak páralecsapódás sincs sehol, illetve megszűnt ezzel a fűtéssel, az egész házban kb azonos a levegő hőmérséklete.
Készséggel elismerem, hogy ez a légcsatis fűtés fura dolog, nem nagyon van tapasztalat, nem is feltétlen az történik, amit várna az ember. Pld. forgatok óránként 1000-1600m3 levegőt a cirka 280m3-es házban, mégsem érezni légmozgást, huzatot. Nagy az elégedettség az egész családban, hozza, amit vártunk, ráadásul egyszerű is. Olvasgatva akár az oldalfali klímás sporttársak panaszait, akár ezt a topicot, csak vigyorgok, hogy mennyire jól sikerült választani.
A hideg padlóhoz: a bérleményemben padlófűtés van hőszipkával, jól szigetelt ház. Ott a padlón meleget-langyosat nagyon ritkán érezni, az otthoni kőpadló sem hidegebb a széleket kivéve, pedig ugye nálam semmi hőszigetelés nincs padló alatt sem. Szóval aki langyos padlóra hajt padlófűtésnél, az könnyen csalódhat.
Szépen leírta petech előtted a sémát. Említett még valami bypass féleséget is.
Esetleg azt is bele képzelheted. Nem kell ugyanoda menni a csöpögős zsírnak, ahová csak a tiszta levegő megy. Esetleg külön ágon egy extra kifúvás, mert nincs rá törvény, hogy egyetlen kilépő ág lehet a rendszeren.
Soksok megoldás létezik, képzelőerő kell hozzá és nyugi van.
Folyton ezt csinálja. Oldalakat kell pörgetni, mert nem ért, félreért, valamit. Általában a hiányos tudása alapján, de veri a mellét a "mennyiiskolámvan" és a "mennyitcsináltammárhasonlót" vonalon.
Aztán jön a másik letrollozása.
Alap dolgokon nehéz vele túljutni, de profi szinten szeretne okoskodni.
a gyári rekuperátor hőcserélők kicsit trükkösebbek mint a sima cső a csőben, porózus anyagból lévő is van a pára visszanyerés miatt, na azok lehidalnak az ilyentől.
Csináltam már cső a csőbent én is, a konyhai elszívóban lévő zsírszűrő ellenére egy ragacsos takony volt a belseje.
Gyáriból nem tudom van-e olyan amibe beköthető a konyhai elszívó.
Hozzáteszem, függ attól hogy mennyit főzőcskéztek, nálunk 3 gyerek van, és nem mekis kaját eszünk, szóval megy az elszívó sokat.
Nem elég a rekuperátor elé a szűrő , mert a főzőlapnál van a gond . Ott kell lennie egy zsírfogónak . Vagy , az elszívási pontot távolabb tenni a főzőlaptól és a főzőlap fölé egy zsírfogóval ellátott elszívót szerelni , ami a konyhában forgatja a levegőt .
Nekem csak a cső a csőben van mint rekuperátor egy elektromos fűtőbetéttel eredetileg , de miután klímára váltottam , a fűtőbetét nem kifizetődő . :-)
Egy by-pass segítségével megoldható a probléma . Ha csak fűtés - hűtés kell , akkor a rekuperátor előtti by-pass-on áramlik a levegő . Ha van konyhai szag , esetleg WC használat , akkor a rekuperátoron átáramló friss levegőt fűti - hűti a légcsatornás klímabeltéri .
Sima légcsatornás, körbeforgatott rendszernél ha a konyhában szívnál be és a szobában fújnál ki akkor körbekevernéd a szagokat.
Ha jól értem:
Nálad ezek szerint a rekuperátorba beküldöd a konyha, wc levegőjét (azaz a büdöseket) és kifújod a szabadba.
A beszívott levegőt pedig ezzel előmelegíted, és betolod a szobákba.
Ez így tökre működőképes, feltéve ha olyan rekuperátorod van ami nem döglik meg a zsíros-párás cucctól.
Valami saját cső a csőben rendszernél tudom ezt elképzelni, van gyári ami bírja?
Ha ebbe a rendszerbe teszed a légcsatornás kazettás beltérit, a befúvás előtt akkor mindent értek, tök jó a sztori.
Lehet itt ment félre a gondolatmenetem, amiket én láttam azoknál nem volt rekuperátor, körbe forgó rendszer volt, és a frisslevegőt a beltéri előtt nyomták be egy külön ventivel, amit szabályoznunk kellett. Az előírás szerinti m3/óra frisslevegő így volt biztosítva.
Ha van egy rekuperátoros szellőztetőrendszerem , akkor ugye a rekuperátoron már előmelegített levegőt osztom szét a befújási pontokon . Ha ebbe az ágba szerelek egy hőleadóegységet ( klíma légcsatornás beltéri , fan-coil , stb ) , akkor a konyha szaga hogyan juthat vissza a szobákba ?
Mint köztudott , nekem is van ilyen rendszerem , de nálam még a konyhaajtóban állva sem tudom megmondani , hogy mit főz az asszony . Elszívási pontok a konyhai főzőlap felett és a fürdő , WC helyiségben . Befújás a szobában .
Kezdjük már tiszta lappal, nem tudom tényleg min kapod fel ennyire a vizet, pedig te tényleg nem a captiq szintű foteltroll vagy.
Nand topictárssal lehet diskurálni normálisan, téged is értelmes embernek ismertelek meg.
Szóval peace, és tényleg kíváncsiságból, mert műszakilag érdekel:
A konyha kérdést hogy oldod meg hogy ne keverd körbe a szagokat?
Ha onnan is elszívsz a gép felé akkor óhatatlanul szét fogod oszlatni.
Ha oda csak befújsz akkor el kell szívni kb ugyanannyit kifelé, ellenkező esetben elindul az ajtóréseken az àramlás a szobák felé és ugyanúgy visszakeveredik.
Ez működőképes, viszont így a konyha fűtő levegő igénye megy ki a szabadba non-stop, azt frissel kell pótolnod, azaz feleslegesen nagy hőlépcsőt használsz el a fűtésre/hűtésre, attól függ milyen szezon van.
Ilyen problémára csináltunk anno vezérlést, ott kész ötlettel jött a klímás mi a feladat, az anemosztátokat hogy vezéreljük mert gyáriban nem talált rá jó megoldást.
Biztos, hogy rosszabb a hatásfoka, mint a vizesnek, de akár az oldalfalihoz képest is el van maradva legalább 10 évvel. Pl a beltéri ventilátor rafuj a hőcserélőre és nem lesziv róla, nem jöttem rá hogy miért?
SCOP épp meghaladja a 4-et. Évi 5000kWh fogy nálam, 100 nm, kadarkocka, 8 cm EPS-sel
Viszont az oldalfalihoz képest lehet maxra venni a beltéri fordulatot, sőt még feljebb is (meg lehet neki adni vagy 8 lépcsőben, a rá telepített legcsatorna nyomaseseset) mert a légcsatorna elnemitja.
Úgy fogalmaznék, hogy nem lett a lcs klimatól rosszabb. Amerikai konyhás nappalink van, orkán erejű elszivás kellene, az érne valamit. Amúgy a kajaszag nem zavar, szóval rossz embert kérdezel..
Ja, és persze nem mondom, hogy jobb a komfortja, mint a padlofutesnek, de nekem pl az egész kijött 700e-bol kb hét éve. A hideg padlóra meg azt mondom, az igazi fa padló sokkal szebb.. ahová még nem lehet tenni, oda mehet az elektromos padlófűtés (konyha, fürdő)
Jaj, nem akarlak meggyőzni semmiről. A zajt tényleg 0-ra lehet hozni értelmes tervezéssel, én pl csak erre a célra raktam egy hőmérőt, hogy tudjam mikor működik.
A huzatot nem tudom, én kb 3,5 méteren magasan lovom be mind a 1100 m3-t vízszintesen, és hat méterrel arrébb, azért néha lehet érezni a meleget amikor alabukik. Nincs kedvem hozzányúlni, nem éri el azt a szintet. Hűteni nem hűtök vele, 1 valaki elmondása szerint a pára miatt nem egyszerű, parazart csövezés kell a hőszigetelésen kívül...
Az amerikaiak ből nem kell kiindulni, teljesen bután csinálják a meretezest, és akkora fenekét kerítenek neki, és mégis az a vége, hogy folytjak az egyes ágakat. Még le vannak ragadva a horganyzott acél cső elemeknél, amivel nekem is rossz tapasztalatom van, erősíti a zajt.
A negatívumok:
-helyisegenkent T szabályzás elég drága rendszert igényel, bár arduinóval, meg filléres RC szervoval nem draga, bár legutóbb hozott valaki linket az alirol szabályozható legszelepre, csak progi kell hozzá.
- erősen keveri a levegőt, szagokat, de a legkeveres pl előnye is, nálam elég a ház egyik sarkába befújni a levegőt.
- nálam úgy va mnegcsinalva, hogy nyitva kell hagyni az ajtót, mert egy helyről szivok el.
- zúgó búgó kültéri
Oldalfalikat dobtam a francba, mert meguntam a zajukat..
Félreértés elkerülése végett, nem neked címzem a fentieket, csak nem akarom, hogy bent maradjon reagálás nélkül a negatív kritika. ;-)
Konkrét hőszivattyús tapasztalatom nincs , mivel klímával fűtök - hűtök. Rekuperátoros szellőztetésem van . Jól hőszigetelt házikóm is . A HMV-t nálam a napkollektor készíti , amikor van napsütés , amikor meg nincs , akkor a gázkazán . Ja , meg van HMKE is 3,04 kWp. :-)
Amint írtam az első hsz-ben erre a témára , hogy simán monoblokkot vennék . Miért ?
A házban ha van gépészhelyiség , akkor ott elférnek a tárolók is ( HMV , puffer a hőszipkához ) . Valójában ha kiépítesz minden rendszert , akkor annak a kiindulási pontja ott lesz abban a helyiségben . Mind egy , hogy mi lesz a hőtermelő , a rendszereket ahhoz kell kőtni . Természetesen a hőszipka egy kicsit más tészta , mert ott adott a maximális hőfok , amit előtud állítani ( megszokott az 55 °C , de már vannak amelyek tudnak 75°C-t is ) , tehát ahhoz igazítva kell a rendszerek hőleadófelületeit is megtervezni . Rajtad múlik , hogy mit szeretnél , padlófűtést , mennyezethűtést , radiátorokat , légcsatornás fűtést , fan-coilokat , stb . Ma már az alacsonyhőmérsékletű fűtésrendszerek elegek , amire a hőszipka is minden gond nélkül alkalmas . Ami a HMV-t illeti , ott azért el kell gondolkodni , hogy mi a jobb 200 liter 45 °C-os víz folyamatosan és hetente programilag felvinni 55°C-ra a legionella megelőzése céljából egy elektromos fűtőbetét segítségével , ami az esetleges meghibásodáskor is képes a HMV-t előállítani. Ebből a meggondolásból a hőszipka pufferébe is szerelnék egyet , hogy a fűtés is biztosítva legyen olyankor .
Úgy tűnt logikusnak hirtelen :D de jobban belegondolva valóban, csak az éves energiafelhasználás lesz kisebb.
Egyébként most láttam az fb-n hőszivattyús csoportban, valaki nemrég kérdezte, hogy a monoblokkos mellé integrált benti egység vagy inkább HMV tároló, puffer, stb. külön külön.
Ott azt írták, hogy az integrált megoldás sem rossz, de ha van helye ez embernek, akkor inkább külön külön, mert könnyebben hozzáférhető és szerelhető is + lehet játszani a hmv és puffer mérettel, ha szükséges.
Az all-in-one integrált megoldásoknál, ha az egyik tartály netán eresztene a dobozoláson belül, akkor van aki szerint eláztatja az egész rendszert a dobozon belül, ezzel további esetleges meghibásodásokat okozva.
" A külső határoló felületek hővesztesége + a szellőzés. "
Leírnád , hogy ezt hogyan gondolod ? Mert ugye van aki 30m3 levegőt számol 1 személyre folyamatos szellőztetésnél . Van aki csak szakaszosan szellőztet . Van aki CO2 alapján . Tehát ha mindhárom csoport ( azonos létszám ) ugyanazzal a tervezővel terveztet , akkor lehet hatalmas az eltérés . Én annak idején úgy számoltam , mintha magárahagyott ház lenne , de konstans hőmérséklettel . Ha ez megvolt , akkor a szellőztetés használati módja alapján lehet plusz energiaigényt számolni , az adja a plusz energiaigényt a ház hőveszteségéhez. A veszteséghők meg csökkentik a ház össz energia igényét , de arra nem támaszkodnák .
Ha a ház valós hőigényét számolta , akkor ott nem számolt mással , csak a külvilág felé eső oldalak hőveszteségével . Ha lesz hőcserélős szellőztetőrendszer , akkor az a direkt szellőztetés ( ablaknyitás ) esetében kidobott hő értékét csökkenti csak , de nem a ház hőigényét . Ha a ház éves energiafelhasználására gondoltál , akkor abban az esetben igen , csökkenti .
