De hogyan különböztetsz meg, egy doppler effektusból következő eltolódást, a gravitációs vöröseltolódástól.
És itt lehet rögtön a kvazárokra asszociálni, kis kompakt objektum nagy vörös eltolódással. Ha a vörös eltolódást a mozgásból származtatom akkor bazi messze és nagyon nagynak kell lennie a cuccosnak, ráadásul fénysebességet meghaladó jet-ekkel, sugárzás ingadozással. Hajmeresztő az egész, ellentmondás ellentmondás hátán.
Ha viszont közelebb van, esetleg tényleg a galaxisban, nem csak kvázi de tényleg csillagszerű objektum és még csak nem is kell túllépnie a jet-eknek a fénysebet. Csak éppen valaminek kell ott lennie ami rendesen görbíti a teret.
megpróbálom megfejteni, mit kérdeztél.
Gravitációs vöröseltolódásnak azt a tényt nevezzük, hogy a garvitációs tér erősségétől függően az órák járása lelassul(minél erősebb, annál inkább). Máshoygan fogalmazva a téridő görbülete hat az idő múlására.
namost: a csillagászok vöröseltolódást tapasztalnak. Mit tartanak ennek okának? Általában a Doppler-effektust, aminek általánosításából következik a világegyetem tágulása.
te azt kérdezted, hoyg ezt a vöröseltolódást miért nem a gravitációs effektusból származtatják?
- Fogalmilag teljesen különböző. mIt jelent a grav vöröseltolódás? vagyunk mi itt a Földön,és azt látjuk, hogy egy óra, vagy foton, ami egy erős gravitációjú helyen van, lassabban rezeg hozzánk képest. De a csillagászok nem a távoli fotont látják lelassultnak, hanem a Földre éppen megérkezőt!
Igazad van, akkor valószínűleg csak arról lehet szó, hogy a Föld garvitációja nem elég erős ahhoz, hogy észlelhető mértékű vöröseltolódást okozzon :-)
Másrészt az ebből származó eltolódás minden földfelszín-közeli megfigyelésnél kb. ugyanakkora, mert a graviztáció ereje is kb. ugyanaz.
Az itt megfigyelt fény vöröseltolódását ui. csak az itteni garvitáció okozhatja.
Kanyarban nem változik meg a hullámhossz, mert a kanyart nem érzi, úgy érzi, hogy egyenesen fut, nem kell neki a középpont felé dőlnie, nehogy kisodródjon..A görbült tér délkörénél két pont között nincs, nem lehet rövidebb út...
Meg tudná azt mondani valaki, hogy a csillagászok miért a távolodásból és miért nem a tér görböletéből származtatják a vöröseltolódást? (A rel. elm. mind kettő esetében lehetségesnek tartja)
Jópofa kis topikot sikerült előásnod. Nekem főként az eleje tetszik, az elefántokkal. De attól tartok, DcsabaS_ nem egyhamar fog válaszolni, már vagy egy év nem láttam itt. Pedig én is kötözködnék vele egy kicsit azon, hogy mennyire kell, vagy nem kell, hogy egy fizikai elmélet valamiféle filozófiai elvárásoknak megfeleljen.
Hát itt egy-két problémát látok.
Azt írod, hogy a speciális relativitáselmélet "nem akarta integrálni az elektrodinamikát".
pedig tény, hoyg a spec rel éppen az elektrodinamikának a mozgó testekre való alkalmazásából született, és az egyetlen régebbi területe a fizikának, amit nem kellett átdolgozni a relativitáselmélet követelményei miatt, az az elektrodinamika. Minthogy már eleve Lorentz-kovariáns volt.
Másik gond az E=mc2 értelmezése.
Egy távolodó kvazárból/mit is tudna mást, mint távolodni/ két sugárnyaláb lövelll ki a forgása közben, az egyik közeledő, a másik távolodó spektrumot mutat.Plusz a kvazár maga, ez már három szinkép...Erre gondoltatok?
Az egész ötlet abból indult, hogy a nagy vöröseltolódású Ia típusú szupernóvák fényesebbnek látszanak, mint az a vöröseltolódásból számolt távolságuk alapján várható lenne. Azóta született jónéhány alternatív magyarázat is, szóval eléggé nyitott a kérdés.
Valami bazi távoli kvazárok viselkedését csak egyféle képpen tudják magyarázni a csillagászok: Hogy jelenleg gyorsulva tágulunk. A jelenlegi vilgmodell azt mondja, hogy néhány milliárd évig lassulva tágultunk, majd ez átváltott gyorsulásba. A csillagászoknak ez jó, a fizikusok meg a hajukat tépik és sötét energiákról beszélnek, aminek a mibenlétéről egyelőre fogalmuk sincs.
Talan te is eszrevetted hogy a kerdezo (eccehomo) azota sem jelentkezett, igy nem derul ki, hogy kerdeset valamifele viccnek szanta-e, vagy mit akart vele.
A gyorsulva tágulás egy viszonylag friss (kb. 1 éves) felfedezése a csillagászoknak. A jelenlegi modell szerint egy ideig lassulva, majd a mai napig gyorsulva tágul(t) a világegyetemünk. És ez utóbbira nincs magyarázat.
Senki se finomhangolta. Ha nem ilyenek lennének, nem lennénk itt. Sőt: lehet, hogy teljesen másfajta világban teljesen másfajta lények spekulálnának azon, hogy ki finomhangolta az ő fizikai állandóikat vajon, hogy éppen annyira klappolnak hozzájuk.
Igen, a tömeggel rendelkező anyag tekinthető/kvázi megfagyott/ állóhullámnak, de akkor annak valahonnan vissza kell verődnie!!!
Csak igy lehet találkozás/interferencia, egyébként 'elmennek' egymás mellett/kitérők/.
Arra lennék kiváncsi, hogy ki finomhangolta a fizikai állandókat az általunk észlelhető fizikai univerzumban, hogy azok 'pont jók'./Ian Stewart:Only six numbers/Csak hat szám/
Ki vagy mi itt a fő kódoló???
Ki cserélgeti itt a vizet az akváriumunkban???:)
A tágulás nem gyorsul, hanem lassul a Földről nézve, mert a legtávolabbi objektumok vöröseltolódása a legnagyobb, tehát azok a legjobban/legnagyobb gyorsulással/ távolodók.
No de meg lehet-e valamit mozdítani, ha nem lenne egyébként is mozgásra képes?
Ha pedig egyébként is mozgásra képes, akkor miért lenne muszáj kívülről mozgatni?
Nem az-e a helyzet, hogy csak mozgásra képes dolog mozoghat, de az mozoghat önmagától is (Newton I), meg a külvilág hatására is (Newton II)?
Nem arra gondoltam, hogy egy isten bökdösi kívülről a farkával a világot. :)
De mi van akkor, ha van egy minden irányból véges és zárt univerzumunk. Kijutás kizárva. Befelé azonban jöhetnek hatások. Pl. egy plusz dimenzió mentén a tér bármely pontjába. És ha tényleg jön kívülről energia, az pl. a világegyetem gyorsulva tágulását is megmagyarázhatja – ami amúgy nonszensznek tűnik a jelenlegi fizika szerint.
Két oka lehet a világ mozgásának:
1. A világunk alap építőkövének egyik jellemzője a mozgás.
2. Kívülről érik hatások a világunkat, ami hatások mozgásra késztetik.
A newtoni világképet nem kell abszolutizálni, hiszen már maga a nagy Newton is tudta, hogy csak közelítésként, munkahipotézisként jó. Filozófiailag elfogadhatatlan (a távolhatás miatt), amit csak azért néztek el neki, mert olyan jó eredményeket adott, mint korábban semmi.
A relativitáselmélettel is hasonló a helyzet. Filozófiailag helytelen az éter száműzése (közeg nélkül terjedő hullám), viszont a hiánya nagyon megkönnyíti, hogy levezessünk olyan egyenleteket, amelyek közelítésként, de a korábbiaknál bámulatosan jobb közelítésként működjenek.
A kvantumelektrodinamika, a közvélekedéssel szemben, sokkal jobban megfelel a filozófiai elvárásoknak. Érdekes módon ennek reletivisztikus verziója kikényszeríti az éter probléma újbóli felülvizsgálatát, csak ezúttal fizikai vákuum néven.
De vegyük csak a legegyszerűbb relativitáselméletet, a ún. speciálisat. Noha ez nem akarta integrálni az elektrodinamikát (még a gravitációt sem), és mégis szükségképpen elvezetett a híres E=mc2 összefüggéshez. Ebből nemcsak az atomenergetika jött ki (bombástól és erőművestől), de nagyon komoly, témánkba vágó filozófiai üzenete is van. Hiszen egészen közvetlenül kifejezi, hogy a "tömeg", más néven "tehetetlen tömeg", ami a vallások szerint az önmagában mozgásképtelen anyag szimbóluma, valójában nem más, mint egy rendkívül tömény, fénysebességgel zajló belső mozgás! Vagyis ahol tömeg van, ott meg kell tanulnunk rendkívül koncentrált mozgást "látni"!
Igen, a végső meglátásod a kvantummechanikai alagút-effektusra utal, ami mérhető, és nonszensz a newtoni világkép számára.
Szuperfolyékony kvantumvákum:l.:Pjotr Kapica, László Endre, Gazdag László/~örvény/.
Itt van az eb elhantolva, mostanság/pillanat.
Hajrá, de ezerrel!!!
Ilyenkor rá lehet kérdezni, hogy mit akar egyáltalán,(mint ahogy Te tetted) és ha nem válaszol, lehet hagyni hogy a topic elsüllyedjen.
Megjegyzem, a kérdés nem túl konkretizált megfogalmazása nem akadályozta meg DCsabaS-t abban, hogy normálisan válaszoljon.
