Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

fulco Creative Commons License 1 napja 0 0 13647

Hello , a Kauer-nek a következö jelentesei is lehetnek.

 

A Kau lakohely szerinti nev : kfn gehau = hegyi tisztas  ,vagy gou = Gau = Megye,Videk

Kauer lehet a Konrad röviditett alakja is (KUONI = meresz, RAT =tanacs)

Üdv.Fulco

Előzmény: ShaeLynn (13646)
ShaeLynn Creative Commons License 1 napja 0 0 13646

Köszönöm szépen! Az édesanyám nagyapjának vezetékneve egyébként. Gyakran szólították Kajernek, németesen.

 

Előzmény: LvT (13645)
LvT Creative Commons License 1 napja 0 0 13645

Kauer: Vö. német Kauer (No., Au., Svc.) családnév. — A Duden családnévszótára szerint a türingiai, esetleg a szász-anhalti vagy a sziléziai Kauern nevű települések egyikéről elszármazottat, oda kapcsolatokkal, vagy birtokkal bírót jelentő lakosnévről van szó.

 

Ami Jeftelánya felvetését illeti, az esetben a név Kaurerer lenne. Ha ebbe az irányba indulunk, akkor inkább a német kauen ’rág’ igéhez képzett ’rágó, aki [jellegzetesen, feltűnően stb.] rág’ cselekvőnévről lehetne szó. De talán nem véletlen, hogy ezt a lehetőséget nem említi a Duden.

Előzmény: ShaeLynn (13641)
LvT Creative Commons License 1 napja 0 0 13644

Arbanász: Abban pontosítanám fulcót, hogy nem egy albán népcsoporttól van szó, hanem az albánok régebbi általános szerb-horvát nevéről: vö. Arbanas. Hasonlóan román arbănaş, bulgár arbanaš, Sőt ezekből magyarul orbonász, orbonás, amely vezetéknevet is adott: vö. Orbonász, Orbonás.

 

Az Arbanász tehát a délszlávok közé asszimilálódott albánt jelöl, de akár olyan délszlávot is, akinek albán kapcsolatai voltak, tudott albánul,. vagy albánok által sűrűbben lakott területről való volt.

 

A népnév maga a XII–XIII. sz.-ban fennállt Arbanoni Fejedelemség nevéből származik, amelyet az Orhidi-tótól nyugatra eső vidék akkori elnevezésén alapul. Ezt a bizánci görögök adták a területnek az ókori Albanoi törzs neve alapján. Innen a geg (észak-albán) nyelvjárásban Arbënëshë, toszk (dél-albán) dialektusban pedig Arbërëshë volt az albános középkorban elterjedt önelnevezése. Ezt toszk alakban máig megőrizték a török elől Dél-Itáliába költözött arbëreshek és a Közép-Görögországba került arvaniták. (A mai önelnevezés a XVII–XVIII. sz.-tól terjed el.) A szomszédos népek a geg névformát vették át, és ez lett a kérdezett név alapja.

Előzmény: keltomán (13629)
LvT Creative Commons License 1 napja 0 0 13643

> hogyan találok rá a blogra?

 

Éppen a pangás miatt nem reklámozom, de néha belinkelem. http://onomastikion.blog.hu/

Előzmény: Alexander Demeter (13640)
Jeftelánya Creative Commons License 1 napja 0 0 13642

kauern  ige németül meghajol-t jelent

kauer pedig guggolót

bár lehet más eredet is

Előzmény: ShaeLynn (13641)
ShaeLynn Creative Commons License 1 napja 0 0 13641

A Kauer vezetéknév eredetéről szeretnék érdeklődni.

Előre is köszönöm!

Alexander Demeter Creative Commons License 1 napja 0 0 13640

Bocs, hogy tájékozatlan vagyok, de hogyan találok rá a blogra?

Előzmény: LvT (13636)
Mezőbándi Creative Commons License 2 napja 0 0 13639

Kellene keríteni egy társszerzőt, aki segít összerendezni az évek termését. Mondjuk egy egyetemi doktoranduszt. Vagy újságírót. Vagy nem is tudom.

Előzmény: LvT (13636)
keltomán Creative Commons License 2 napja 0 0 13638

Köszönöm, ez nagyon érdekes. Sose hallottam róluk, pedig azt hittem, hogy jól ismerem Európa etnikai térképét.

Előzmény: fulco (13631)
voszi Creative Commons License 2 napja 0 0 13637

Pedig tök jó kis könyv lenne.

Előzmény: LvT (13636)
LvT Creative Commons License 2 napja 0 0 13636

> Lesz ezekből a kis cikkekből egy terjedelmesebb monográfia is?

 

Nem. Némileg hasonló rendszerezései okból nyitottam blogot, de azt sem győzöm írni.  

Előzmény: Alexander Demeter (13633)
LvT Creative Commons License 2 napja 0 0 13635

Laurencz: Ilyen alakban német név, vö. Laurenz (Laurentz), amely frank területen gyakori. Ez valóban a latin Laurentius ’Laurentumból való férfi’ v. ’babérkoszorút viselő’ egyházi név folytatója, ilyenformán a magyar Lőrinc személynév megfelelője.

 

Hasonló lengyel vezetéknév akad Lawrenc formában, de ennek ejtése kissé más: /lavrenc/, ugyanakkor a német Laurenz névalak lengyelesedése lehet. A személynév lengyel formája egyébként Wawrzyniec /vavzsinyec/, esetleg Ławrzyniec /u̯avzsinyec/: lengyeles családnévformákat ebből várhatunk.

Előzmény: Sarkel-a (13626)
vörösvári Creative Commons License 2 napja 0 0 13634

köszönöm a választ neked is

Előzmény: fulco (13630)
Alexander Demeter Creative Commons License 2 napja 0 0 13633

Amennyiben az idézett szatmári névsorban a ruthén nem tévedés, akkor csak ez lehet a helyes irány.

Köszönöm a részletes véleményt!

(Lesz ezekből a kis cikkekből egy terjedelmesebb monográfia is?)

Előzmény: LvT (13632)
LvT Creative Commons License 2 napja 0 0 13632

Irodenka: Ilyen alakban a jelenkorban csak Magyarországról és Romániából mutatható ki. Ez utóbbi is magyar eredetű a k betű használata miatt. A név korábbi alakja a szélesebb körben elterjedt ukrán  Іроденко ~ orosz Ироденко ~ lengyel Irodenko alak lehet. A magyar nem engedi a szó végén a rövid –o hangot, így azt más hanggal kell helyettesíteni:ez újabban általában a hosszú –ó, de régebben, valamint a jelenkorban kisebb gyakorisággal az –a is lehet.

 

Az Irodenko alakilag nyilvánvalóan ukrán (ami alatt érthetünk kárpátukránt, avagy ruszint is), az –enko ugyanis erre e nyelvre jellemző apanévi toldalék, vö. Sevcsenko, Jevtusenko. Az apanévi funkcióból adódóan e toldalék előtt (régi) személynévnek, vagy személynévként használt köznévnek kell állnia (Jevtusenko <: Jevt[ihij] + -us kicsinyítő képző <: görög Eutükhiosz ’tkp. sikeres, szerencsés’; Sevcsenko <: svec , sevc- ’cipész, varga’).

 

Lengyel névlistákon sikerült az Irod családnevet adatolnom, amely a feltételezést megerősíti. Úgy vélem, hogy ez a név a bibliai görög Heródes személynév szláv formája, amely közszó is lett, és közszóból mint ragadványnév lett újra személynév, vö. orosz nyelvjárási ирод (irod) ’istentelen ember; fösvény személy’, ukrán ірод (jirod) ’nagyon kegyetlen, brutális ember; gazember, gonosztevő; hóhér; ördög’, fehérorosz ірад (irad) ’ördög’.

 

Ui. Az ukrán –enko fehérorosz megfelelője az –enka (vö. Lukasenka). Az Irodenka alakot azonban nem lehet közvetlenül a fehéroroszhoz kapcsolni, mivel egyrészt maga a név ezen a területen nem fordul elő, másrészt (és ez a lényegesebb) az a-zás ebben az esetben teljesebb lenne, a név fehérorosz alakjaként *Iradenka lenne várható.

Előzmény: Alexander Demeter (13625)
fulco Creative Commons License 2 napja 0 0 13631

Arbanasz http://hr.wikipedia.org/wiki/Arbanasi Egy alban nepcsoport Zadar közeleben

Előzmény: keltomán (13629)
fulco Creative Commons License 2 napja 0 0 13630

Hurter,Hürter,Huerter

Az irodalom szerint az utobbi megfejtes a megoldas a kfn hurt lehet fonott kosarra valo utalas vagy pedig egy fonott keritest (Hürde = Akkadaly) jelent.(Gottschald,Linnartz,Brechenmacher...)

Üdv.Fulco

Előzmény: LvT (13624)
keltomán Creative Commons License 2 napja 0 0 13629

Köszönöm szépen a válaszokat!

 

Feldobnám a következő kis csoportot (számomra) érdekes családnevekből:

 

Arbanász

 

Fatér (lehet köze a német Vater szóhoz? bár akkor inkább "Fáter" lenne)

 

Forbáth

Előzmény: LvT (13620)
dzsonivir. Creative Commons License 2 napja 0 0 13628

A  műkoriban az Axel ugrást ,ami  a legnehezebb,Axel Paulsen norvég korcsolyázóról nevezték el.

Előzmény: vörösvári (13627)
vörösvári Creative Commons License 3 napja 0 0 13627

Köszönöm a választ. Az Axel név nekem is olyan svédesnek hangzott.

Előzmény: LvT (13624)
Sarkel-a Creative Commons License 3 napja 0 0 13626

Köszönöm. A Laurencz név is nagyon érdekelne, esetleg a Lőrinc keresztnév valamiféle osztrákosodott változata? A család Lengyelországból vándorolt dél felé, több generáción keresztül, mire a Balaton környékére értek. 

Előzmény: LvT (13622)
Alexander Demeter Creative Commons License 3 napja 0 0 13625

Az „Irodenka” név érdekel.

 

Nem sok képviselője van, szerintem Máramarossziget az eredeti lelőhelye.

A szatmári diákok névsora a XIX. század elején közöl kettőt. egy Joannes-t, aki magyar nemzetiségű és görögkatolikus vallású.

A másik diák Theodorus, egyik évben ruthenus, másik évben már hungarus és szintén görögkatolikus.

A család most is szigeti, bár Magyarországon is előfordul egy-két képviselője a névnek. Ma reformátusok.

A XX. század elején Hunyad megyében, Brádon is van belőlük, de szerintem csak odatévedtek.

Valamiért azt hiszem (ez a családi hagyomány), hogy lengyel vagy cseh eredetű lehet, de nem tudom bizonyítani.

 

Köszönöm a segítséget!

LvT Creative Commons License 3 napja 0 0 13624

Axel: Vö. német Axel családnév. A Duden szerint ez képzőtlen apanév az azonos személynévből, amely Absolon egyházi személynév köznapi Apsel alakjának módosulata. A jelenkori vezetéknév-elterjedésen nem látszik, de az Axel névváltozat végső soron dán, ill. svéd eredetű. Mint személynév a Hansa-korban juthatott el délebbre, és ott már belső fejlődéssel lehetett családnév.

 

 

Huerter: Vö. német Huerter családnév, amely a rajnai-moseli frank területen (Koblenz környéke) fordul elő ritka névként. Ez az elterjedés egybeesik a gyakoribb Hürter névével, így feltételezhető, hogy eltérően írt azonos nevekről van szó. (Amúgy a Huerter ejtése lehetne a/húrtər/ és a /huərtər/ is).

 

Irodalmi forrást az etimológiájára nem találtam, de vélhetően az észak-rajna–vesztfáliai Hürth városnévhez képzett lakosnévről van szó (vagy a hasonló bajorországi, ma Treuchtlingen részét képező, ill. a stájerországi Halbenrainhoz tartozó stb. településhez). — Esetleg felvethető a mai német hurtig ’gyors, fürge, szapora’ melléknév előzménye, a francia eredetű* középfelnémet hurt(e) ’lökés, nekiütődés, (lovagi játékokon) egymás melletti elhaladás lándzsalökéssel egybe kötve’. Ez esetben az –er apanévképző lehetne. Erre utalhat, hogy van német Hurt, Hurth *** vezetéknév is.

 

A Hürter-hez hasonló elterjedést mutat a német Hörter vezetéknév is. Így lehet, hogy a kérdezett név ebből alakult ö > ü záródással (amely esetleg a gyakoribb ü > ö változás** visszahatása lehetne). A Duden a Hörter nevet a Horter változattal együtt kettős eredetűnek tartja: (1) ’gazdag, pénzéhes, fukar’ értelmű ragadványnév, vö. német Hort ’kincs’ szó; (2) Az észak-rajna–vesztfáliai (ma Velbert részét képező) Hordt, bajoroszági Hort stb. településnevekhez képzett lakosnév.

 

Az ü > i hangváltozás ellenhatásaként elvileg elképzelhető lenne, hogy a Hürter név a Hirter-ből származik. Ez utóbbi ’(tehén)pásztor’ értelmű foglalkozásnév. Mindazonáltal ezt a lehetőséget csak a teljesség kedvéért említem, a gyakorlatban ez az alakulás szerintem kizárható.

 

* Ugyanebből az ófrancia hurter (mai heurter) ’lök’ igéből való az angol hurt ’megsebesít’ ige is.

 

** Még az is lehet, hogy a Hörter név egy része származik a Hürter-ből. 

 

*** A német Hurt(h) név esetleg elképzelhető a német Hort név változataként is. Ez a Hörter ~ Horter-nél fentebb említetteken kívül lehet még a lakóház jellegzetességére (középfelnémet hort ’fonadék, fonat’) utaló név is; illetve a > o változással kialakulhatott a német Hard(t) névből is.  

Előzmény: vörösvári (13623)
vörösvári Creative Commons License 4 napja 0 0 13623

Az Axel és a Huerter nevek jelentéséről érdeklődnék, svábországi nevek, előre köszönöm a választ.

LvT Creative Commons License 4 napja 0 0 13622

Sajbán, Sajben; Sejben: Ezt a ma Strelníky-nek hívott szlovák Šajba (magyarul ma Sebő, régebben Sajba) településnévhez képzett főnévi lakosnévnek tartja az irodalom: Šajban, Šajbän, Šajben, ill. Šejben. Erre utal az elterjedése is, amely Besztercebánya környékére koncentrálódik.  

 

 

A mongol hadvezért többnyire inkább Siban-nak nevezik, halha-mongolul is Шибан a névforma. Az orosz Wikipedia-cikk említ etimológiai lehetőségeket. Ezek közül az egyik ezt inkább titulusnak veszi az ótörök sebek /szebek / ~ seben /szeben/ ’szeretett, szerető, hűséges’ szóból, amely a keleti türköknél és a karlukoknál a ’század’ szinonimája is volt. Mások a mongol Cevang (Che-dbang ’az élet ura’) egyházi névből eredeztetik. — Ezt azért említem, mert úgy tűnik, hogy a Sejban ~ Sajban névalak már későbbi fejlemény, talán a perzsa nyelvi befolyásra (vö. a Sheybān[ī] alakú perzsa helyneveket). Így aa a magyar névkinccsel való interakciót nézzük, akkor nem ezeket, hanem a Siban-t kell figyelembe vennünk.

Előzmény: Sarkel-a (13621)
Sarkel-a Creative Commons License 4 napja 0 0 13621

Sziasztok!

A Sajbán (esetleg Sejbán) felvidékről származó névnek lehet valami köze a 13. századi tatárjárás egyik fővezéréhez, Sejbánhoz? Én nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban, de a név megegyezik.... És ez furcsa. Köszi, ha van ötletetek!

LvT Creative Commons License 4 napja 0 0 13620

Klaiban: A RadixIndex.com Klaibán alakban Kispestről mutatja ki. Ugyanide tartozhat az az itteni két világháború közti Kleiban írásmódú adat, amely egy Losoncról Salgótarjánba költözőről szól. A mai Szlovákiában Füleken és Romaszombaton fordul elő a Kleiban családnév. De orosz területen is kimutatható a továbbképzett Klejbanov vezetéknév.

 

Ennek furcsa alakja azt veti fel, hogy egy német vezetéknév szlávos átértelmezése lehet. Az alapnév talán a német Kleibaum ~ Kleibohm (? < Kleinbaum ’kis-fa’) lehet. A kézenfekvő német *Kleiben nevet nem tudtam adatolni, amely a Kleibe ’anyag, vályog’személynévhez gyenge –en birtokos raggal alkotott apanév lehetne. A Kleiboden ’agyagtalaj’ és annak *Kleibohn összerántását névként nem tudtam kimutatni. — Más kiindulási névalap, mint a Kleibauer < Kleinbauer ’kisparaszt’, Kleiber ’csúszka (madár); vályogvető’ fonetikailag kevésbé valószínűek.

 

NB. Az –an szláv kicsinyítő képző, amely szláv vagy szlávosodott névhez járulhat. A német Kleibe név akár bekerülhetett volna az érintett szláv nyelvekbe, de egyrészt ennek nem sok nyomát találtam, másrészt, akkor a németes -ei- írásképet nem tartotta volna meg. Ezért gondolkodok abban, hogy hasonló hangzású német név értelmeződhetett át.

 

 

Lalátka: Ezt csak a mai Magyarország területéről sikerült adatolnom. Ezért, bár alakilag szláv név is lehet, egyelőre magyar névnek gondolom. De közelebbire nem jutottam.

Előzmény: keltomán (13553)
LvT Creative Commons License 4 napja 0 0 13619

Ferró (Fero): 1. Szerintem ez eredhet a Ferenc egyházi személynév becézőjeként előálló magyar Feró személynévből mint apanév.

 

2. A lengyel irodalom is számon tartja a Fero személynevet és az ebből lett apanévi családnevet, mint az ónémet Fero (> mai német Fehr vezetéknév) személynév, illetve a keleti szláv közvetítésű Ther- kezdetű görög egyházi személynevek (pl. Ферапонт /Ferapont/ < Θεράπων /Therapón/ ’kísérő, [baj]társ, harcos, szolga’) rövidülésének átvételeként – kiegészítve a kicsinyítő szerepű -o végződéssel.

 

3. Olasz vezetéknévként ismert a Ferro (ill. annak az apanévi Ferri formája). Ez a ferro ’vas’ köznévvelazonos. Családnévvé vagy metonimikusan vált (azaz ’erős mint a vas’, ’kemény mint a vas’), vagy foglalkozásnévi motiváción keresztül (’vaskovács’, ’vaskereskedő’).

 

Előzmény: mauricius85 (13571)
LvT Creative Commons License 4 napja 0 0 13618

Hollandi: A RadixIndex.com Losoncról és Ungvárról adatolja. Ugyanitt van Hollánda és Hollanda, amely alapvetően Erdélyben fordul elő, ugyanitt akad Hollandai és Hollanday is. Szerintem ez mind a német Holländer ~ Hollander név magyarosodása (románosodása). Az –a vég a német –er toldalék [ɐ] ejtését viheti át az írásképbe, az –i végű pedig értelemszerű fordítás, az –ai (–ay) pedig a kettő keveredése lehet.

 

A fenti előfordulások közelében élő német népesség neve „szász”, amely jelzi, hogy valóban a tulajdonképpeni Hollandia közelségéből származnak, így egyes családok a Magyarországra való település előtt származhattak onnan, de a név annyit is tehet, hogy csak kapcsolatuk volt a vidékkel (pl. ott árultak, vagy oda mentek áruért).

 

Ugyanakkor vannak hasonló nevű* települések Németországban, pl. Holland (Észak-Rajna–Vesztfália), Nord-Holland (ma Kassel része, Hessen), Preußisch Holland (Kelet-Poroszország; ma Pasłęk, Lengyelország), Hollande (Alsó-Szászország). A név lehet ezekre utaló lakosnév is.

 

* A Holland helynévértelme, amint ezt grófság a XIV. sz.-ig alkalmazott Holtland(t) írásnév is mutatja ’fa[-ban gazdag] föld’, az előtaghoz vö. holland hout (régi holt) ’fa (anyag)’, német Holz ’fa (anyag); erdő’, angol holt ’bozót, (sarj)erdő, berek, liget’. — Ilyenként nem ritka helynév nemcsak német(alföldi) területen, hanem a brit szigeteken is.

Előzmény: keltomán (13573)