Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

LvT 10 órája Creative Commons License 12972

Zsók: Vö. a 11502. hozzászólásban a Sóky, Sóki név magyarázatánál.

Előzmény: LvT (11502)
LvT 10 órája Creative Commons License 12971

Korózs: Szerintem inkább a magyar Kórós családnév változata. Ez egyrészt a XIV. sz.-ből adatolható régi magyar Koros személynévnek lehet az apanévi folytatása, másrészt a kórós ’kóróra hasonlító, azaz ösztövér, „száraz” testalkatú, vagy szép, egyenes szál férfi’ ragadványnév állhat mögötte. A régi személynév értelme is lehet ugyanaz, de – Nyitrakoros (szlovákul Krušovce) település nevének alakulása alapján – a szláv Kruš név magyarosodása is lehet.

 

A kurázsi szóval való összefüggésben nem hiszek. Ez az EWUNg szerint csak a XVII. sz. végén bukkan fel a magyarban: ez már meglehetősen késő a családnevek kialakulásához. Ezenkívül az első szótagi u > o alakulás is indokolatlan marad, csakúgy mint a szóvégi –i eltűnése. Sőt nem igaz, hogy a „palóc nyelvterületen az á-t ó-nak ejtik”, mert az egy másik hang, az ā [ɒ:], amely elkülönül az ó [o:] hangtól.

Előzmény: Pirandus (12963)
LvT 10 órája Creative Commons License 12970

> Jól érzem, hogy a román Oradea (Várad) és oras (város) szavak is ezért nem v betűvel kezdődnek?

 

Ez egy jó magyarázható dolog lenne. Ugyanis a v helyén a magyarban is β hang volt a XIII–XVI. sz.-ig, így a magyar [βɒ] szókezdetet a román hanghelyettesítéssel [o̯a] kettőshangzóval vette volna át. Ez a román oa- pedig paradigmatikus kapcsolatban áll az o-val, pl. egyes számban oare ['o̯are] ’juh’, te többes számban ori [orʲ] ’juhok’.

 

Ugyanakkor három évvel ezelőtt Kvász Ivorral volt egy vita, amely a szláv Van- és a román Oan- névtövek párhuzama körül kavargott. Így végül is lehet, hogy a román akkor is hajlamos eltüntetni ilyen helyzetben a protetikusnak érzett v-t, ha az [v] ejtésű. Ez esetben a kérdés független lenne a v minőségétől.

Előzmény: Jerofejev (12960)
LvT 10 órája Creative Commons License 12969

Uza: A hasonló Árpád-kori magyar személynévből (+1135//1566: Wza, 1138/1329: Vza) képzőtlen apanévként lett magyar családnév. Ez a személynév a szintén Árpád-kori Uz. (1192//1425: Vz, 1223: Uz) név –a kicsinyítő képzős származéka. Az Uz eredetét egyrészt a szláv *ovьsъ szóvól eredő régi magyar ósz ’zab’ szóra vezetik vissza, másrészt a török oğuz népnév magyar úz alakjára. Ugyanebből az Uz névből más képzőkkel keletkezett személynevekre vezethetők vissza az Ózd, Uzd, Uzon településnevek.

 

 

Porczió: Ez valóban megegyezik a latin portio ’rész, osztály; viszony, arány’ szóval. Jogállási név lehet, amely arra utalhat, hogy az illető valamiből egy részt kapott, vagy a birtokához osztással jutott. Hasonló magyar névhez vö. Osztás.

 

 

Az Odze névhez még lehetőségeket gyűjtök. Vélem, nem lett, de még ez sem lenne lehetetlen, mert ilyen néven két lett folyócska is ismert, így pl. német közvetítéssel akár lakis-, birtokosnévként is elképzelhető lenne.

Előzmény: keltomán (12956)
LvT 10 órája Creative Commons License 12968

A Vraško név etimológiája. a Vra- kezdetű összetett szláv nevek (pl. Vratislav <: *vortiti ’forgat, fordít; megfordul, visszajön; visszaad’ cseh-szlovák és délszláv alakja) rövidüléséhez járult az –ch (–š) szótagzáró és a –ko kicsinyítő képző. A Braško ugyanígy alakult csak a Bra- kezdetű szláv nevek (pl. Branislav <: *borniti ’véd(elmez); megakadályoz’ cseh-szlovák és délszláv alakja; vagy Bratimir <: *bratrъ ’testvér, férfirokon, nemzetség tagja’) rövidüléséből.

Előzmény: LvT (12949)
LvT 10 órája Creative Commons License 12967

A Höhn, Höhne névhez adtam etimológiát kiegészíteném azzal, hogy a Duden Familiennnament idéztem.

Előzmény: fulco (12953)
ZsRich 11 órája Creative Commons License 12966

Sziasztok!

Engem a Zsók családnév érdekel. Erdélyből származik a családom de sajnos ezen kívül nem tudok sokat a családnevünk jelentéséről vagy eredetéről.

Előre is köszönöm!

fulco 15 órája Creative Commons License 12965

Szia ,

 

a Smidelius egy humanista nev mint Melanchthon = Schwarzert = Schwarze Erde = Fekete föld (Reformator - Lutherrel együtt dolgozott).Neha leforditottak neveket latinra vagy görögre (ha nepetimologiai uton is mint az elöbbi pelda) ,vagy pedig mint itt latinos vegzödest kaptak. Igy a schmiedl-böl lett Schmidelius. Schmiedl pedig egy bajor Schmid patronym alakja.A kovacs fia igy schmideliuskent elökelöbbnek müveltebbnek tünhettet.

Üdv Fulco

Előzmény: vadász2 (12957)
Pirandus 18 órája Creative Commons License 12964

"Ha tippelni lehet, a Korózs családnév a courage (kurázs-bátorság, francia) szóból alakult ki, talán az illető középkori zsoldoskatonaként vetődött ide, és ez volt a gúnyneve. A palóc nyelvterületen az á-t ó-nak ejtik" - mondja a másik topikban valaki.

Előzmény: Pirandus (12963)
Pirandus 18 órája Creative Commons License 12963

Akkor egy másik topikból áthozat:

Korózs.

 

 

keltomán 19 órája Creative Commons License 12962

A magyar nevek esetében megértem a bosszankodásodat, de azért tisztában kell lenni azzal, hogy Magyarország lakosság túlnyomó többsége ma már egyáltalán nem tud németül, szlávul meg pláne nem, így aztán nem tudják értelmezni pl. a Berger, Klein, Veszeli neveket. Emlékszem, valakit 18-20 éves korában világosítottam fel saját családnevének jelentéséről (Dvornik) orosztudásom alapján. Neki fogalma sem volt, és nem is volt ez téma a családban.

Előzmény: Pirandus (12961)
Pirandus 23 órája Creative Commons License 12961

Ha tudnám, én lennék a topiktudós. De, hogy gonoszkodjak is: gyakran kérdeznek ilyesmit: honnan származik a Berger, Dunai, Tiszafüredhy, Erdélyi, Veszeli, Grosz, Kein, Kiss, Nagy név. Ezzek meg az a baj, hogy felbosszant a kérdés, és az én koromban ez veszélyes.

Előzmény: keltomán (12959)
Jerofejev 1 napja Creative Commons License 12960

Jól érzem, hogy a román Oradea (Várad) és oras (város) szavak is ezért nem v betűvel kezdődnek?

Előzmény: LvT (12934)
keltomán 1 napja Creative Commons License 12959

Igen, rá gondoltam. De honnan a név?

Előzmény: Pirandus (12958)
Pirandus 1 napja Creative Commons License 12958

Odze György több kötetes író, újságíró, ex-diplomata.

Előzmény: keltomán (12956)
vadász2 1 napja Creative Commons License 12957

A Smidéliusz név érdekelne.

Köszönöm előre is.

Előzmény: LvT (12950)
keltomán 2 napja Creative Commons License 12956

Kedves nevesek!

 

Az alábbi családnevek eredete érdekelne:

 

Uza

 

Odze (lettül viperát jelent, de nem hinném, hogy van összefüggés)

 

Porczió (úgy, mint "adag"? ez fura)

sTarrrz 3 napja Creative Commons License 12955

Köszönöm szépen mindkettőtöknek az eddigi válaszokat!

Előzmény: fulco (12954)
fulco 3 napja Creative Commons License 12954

Szia

 

Romenda lengyelül Romienda > olengyel appelativum romien = Kamilla.Tehat esetleg egy gyogynövenyekkel foglalkozo vagy gyogyito lehehtett.

 

Grimplini feltehetöleg lombard nev es a german GRIMBALD + olasz -ini vegzödessel , tehat Grimbald fia volt (GRIM = Düh BALD = meresz azaz aki dühhel mereszen harcol)

 

Libertini egy latin keresztnevröl : Libertus (  a szabad ).... Libertus fia

 

üdv Fulco

Előzmény: sTarrrz (12940)
fulco 3 napja Creative Commons License 12953

........ Höhn egyszerü lakohelyt jelent : An der Höh(n = Dativ,reszeseset) azaz a dombon,emelkedön lako  Üdv Fulco

Előzmény: LvT (12948)
fulco 3 napja Creative Commons License 12952

Szia , megegyszer

a Bierbrünner nevhez szeretnem hozzatenni hogy lakohelnevröl van szo a Bierbronnen heysegnevhez amely cimere is mutatja hogy mit jelent körülbelul.A Bier- Pier- csaladnevekben is elsösorban egy Körtefat jelzi habar a cimerben egy nyirfa van. A települes svab területen van ahonnan sokan kivanoroltak Magyarorszagba.http://de.wikipedia.org/wiki/Weilheim_%28Baden%29

Üdv Fulco

Előzmény: LvT (12948)
fulco 3 napja Creative Commons License 12951

Sziasztok ,

elöször is nagyon köszönöm a Stribl nevvel kapcsolatos valaszt.

Az Obholzer nevröl csak annyit hogy egyszerü lakohely-nevröl van szo :Az "ob dem Holz" azaz az erdö mellett lakot jelöli. Az -er vegzödes ebben az esetben egy szarmaztatasi rag mint pl. Frankfurter vagy Berger.

 

udv. Fulco

Előzmény: LvT (12950)
LvT 4 napja Creative Commons License 12950

Faix: Vö. német Faix (No., Au.). A Duden az azonos ejtésű Feix (No., Au.) a német Veit(h) név származékának tartja. Nem mondja ki, de vélhetően a –s birtokjeles apanévi alaknak. Ilyen módon a Veit(h) névnek az az etimológiája vehető számba, amely szerint a latin(osított) Vitus egyházi személynév német formája. Ehhez a névhez vö. 11481., 11482., 11483. hozzászólások

 

A német Veit(h) másik lehetséges etimológiája szerint a német Voit < Voigt < Vogt ’várnagy, helytartó, kormányzó; védnök; tiszttartó, ispán, intéző; felügyelő; gyám, gondnok’ tisztségnév fojt ’(urasági) falubíró, elöljáró’  tisztségnév további alakváltozata is lehet. A –s birtokjel miatt a Feix ~ Faix esetében ez a személynévi alapnál kevésbé jön szóba.

 

 

Obholczer: Vö. német Obholzer (No., Au., Svc.) családnév. Ez vélhetően –er képzős foglalkozásnév a német Obholz ’a tetőszarufa szelemenhez ízesülő része’ szóból, így valószínűleg ácsot jelölt.

 

 

Czippel: Vö. német Zippel (No., Au., Svc.) családnév. Ez lehet (1) a Zipfel név középnémet változata [l- alább]; (2) a korai újfelnémet zippel ’hagyma’ szóval azonos, parasztot, ill. kertészt jelölő foglalkozásnév, avagy a kedvenc, ill. gyakori ételre utaló ragadványnév.

 

Zipfel: Vö. német Zipfel (No., Au., Svc.) vezetéknév, amely (1) az öltözék jellegzetességére,, pl. csúcsos fövegre utaló ragadványnév a német Zipfel ’csücsök, sarok, csúcs, hegy; rojt’ szóból. Vagy (2) a lakóhely jellegzetességéről vett megkülönböztető név a középfelnémet zipfel ’hozzátoldott vagy közbeékelődő föld- vagy erdődarab’ szó alapján.

Előzmény: sTarrrz (12940)
LvT 4 napja Creative Commons License 12949

Hangtanilag a legvalószínűbb normalizált alak szlovák helyesírással a Vraško, magyarosan a felsoroltak közül a Vraskó (ill. Vraſko, Vraſſko, Vrasko, Vrassko). Az biztos, hogy a –k előtti hang s ~ š és nem cs ~ č, mert a k előtti affrikálódás (azaz réshangból zár-rés hanggá válás) elég gyakori a magyarban,míg fordítva nem.

 

Az Urasko ~ Uracsko írásmód felidézi az Ulászló névalakot, amely a szláv Vladislavъ név egyik régi magyarosodott változatának feltámasztása. Tehát a szó eleji V- mássalhangzó előtt a magyarban vokalizálódhatott (azaz magánhangzóvá válhatott).  Ugyanakkor a lengyel Wrocław > régi magyar Brazla[i] > Boroszló alakulás mutatja, hogy B-vé is lehet. Ezzel tehát magyarázatot találtunk az eredeti Vraskó-n kívül a Vracskó, Bracskó, Braskó, Uracskó, Uracsko alakokra. A Blaskó a Braskó-ból alakult ki, ezt megtörténhetett a létező Blaskó hatására, de magától is könnyen átalakul ilyen helyzetben az r-ből az l. Mint az Ulászló melletti László mutatja, a szókezdő V ilyenkor ki is eshet. Ez magyarázza a Racskó alakot, jóllehet ez is független név, és mátrai szlovákok (pl. két faluval odébb) közt is előfordul.

 

Ugyanakkor el kell mondani, hogy a Braško név is előfordul ma Szlovákiában, és gyakoribb, mint a szinte mérhetetlen Vraško. Viszont ez utóbbi a nem messzi Ipolyságon található. Létére és szlovák voltára mutat az is, hogy a vajdasági Versecen is adatolható ma (ha szerb lenne, gyakoribb lenne, viszont a szlovákok adják a szerb és a magyar után a harmadik legnagyobb nemzetiséget a Vajdaságban).

 

A gyakorisági megfontolások ellenére a Vraško-t tartom az eredetibbnek, de a Braško alakot sem lehet kizárni.

Előzmény: Botchla (12946)
LvT 4 napja Creative Commons License 12948

Höhn, Höhne: Vö. német Höhn, Höhne családnevek. Ez (1) a középfelnémet hœne ’megvetett, szégyenben élő; dühös, bosszús, sértődött; kevély; veszélyes’ szóból lett ragadványnév. Illetve (2) a rajna-pfalzi és bajorországi Höhn, az alsó-szászországi és vesztfáliai Hohne településekre utaló lakosnév.

 

 

Klier: Vö. német Klier (No., Au., Svc.) családnév. A német Glüher családnév zöngétlen és ajakréses ejtéssel keletkezett közép- és délnémet változata – amely egyébként gyakoribb, mint az etimológiailag eredetibb alak.   

 

Glüher: Kovácsot jelölő, a német glühen ’izzik; izzít’ igéből képzett foglalkozásnév.

 

 

Frágner: Vö. német Fragner (No., Au., Svc.) családnév. A középkori német pfragener, phragener, vragener, fragenare ’kiskereskedő, élelmiszerkereskedő’ foglalkozásnévből lett vezetéknév. A Duden Familiennamen regensburgi háttér-információkat közöl: ott már a XI. sz. végén apellatívumként (melléknévként) előfordul, egy XIII. sz.-i prédikációban az olaj, a faggyú, az alma és a körte árusításával kapcsolatos visszaéléseikről van szó [ebbe akár jelenkori áthallás is beleérthető], a XIV. sz.-ban pedig egy városi tanácsi rendelet szerint vadat (nyulat, foglyot) is árusítottak.

 

 

Würfel: Vö. német Würfel (No., Au., Svc.), Würffel (No., Svc.), Würfl (No., Au.)  családnevek. Ezek a német Würfel ’kocka’ szóval azonos, képzőtlen foglalkozás- ill. ragadványnevek, amelyek így kockakészítőt vagy kockajátékost jelölnek.

 

 

Pobozsni: Vö. szlovák Pobožný, esetleg lengyel Pobożny családnév. Ez viselkedésre utaló ragadványnév, vö. szlovák pobožný ’ájtatos, vallásos’, lengyel pobożny ’jámbor, ájtatos, istenfélő’.

 

 

Tschumák: Vö. ukrán Чумак (Csumak), lengyel Czumak, esetleg horvát-szerb Čumak (Hv., Szb.) családnevek. A jelentéséhez vö. ukrán чумак (csumak), lengyel czumakcsumák, ukrán ökrös-szekerész, áruszállító-kereskedő’ történelmi foglalkozásnév. A horvát-szerb nevek vagy a délre települt ruszin etnikumhoz köthető, vagy a török eredetű horvát-szerb čuma ’pestis’ (vö. még ukrán чума, magyar csoma) szó –ak személynévképzős származéka, amely pl. ilyen betegségen átesett embert jelölt,vagy átvitt értelemben ’istenverése’ értelmű ragadványnév lehet.

 

 

Mitterpach: Nyilvánvalóan német név, amely az irodalmibb hangalakú Mitterbach név bajor-osztrák nyelvjárási alakja. Az irodalmi helyesírástól nem befolyásolt p-s forma Magyarországon kívül a jelenkori Szlovákiában is kimutatható: Mitterpach. Ez víznévi eredetű helynévre utaló képzőtlen lakosnév, a jelentése ugyanis ’Közép(ső)-patak’. Ilyen nevű települések vannak Alsó- és felső-Ausztriában, Stájerországban és Bajorországban, vö. Mitterbach.

 

A víz-, település,illetve családnév irodalmibb hangalakú változata a Mittelbach, vö. családnévként No.-ban, Au.-ban, illetve helynévként: Mittelbach.

 

 

Hreska: A jelenkorban pontosan ilyet nem találtam, de vö. szlovák Hreško és Nowy Targ környéki kis-lengyel Hreśka.  Ez utóbbi a hangalakját tekintve inkább kelet-szlovák mint lengyel,és egyben a valahai szlovák *Hreška létére is mutat. A név a szlovák hriech ’bűn, vétek’ szó –ka (ill. –ko) kicsinyítő képzős származéka. A hreš- tőhöz vö. szlovák hrešiť ’vétkezik; szid, korhol; káromkodik, szitkozódik’ ige. Ugyanez a szó a lengyelben főnévként grzech, igeként grzeszyć. (Csehül hřích, ill. hřešit[i].)

 

 

Lerch, Lerche: Vö. német Lerch ['lεrç] (No., Au., Svc.), Lerche ['lεrçə] (No., Au., Svc.) családnevek. (I.) Ezek mögött elsősorban a német Lerche ’pacsirta’ madárnév áll, és lehet (1) énekszerető ember ragadványneve; (2) madárfogót vagy –kereskedőt jelölő foglalkozásnév; (3) a Lerch, Lercha, Lerche és Lerchen településekre utaló képzőtlen lakosnév. (II.) Ugyanakkor lehet a Lärche ['lεrçə] név írásváltozata is, amely vörösfenyőnél (németül Lärche) lakó megkülönböztető neve lehet.

 

 

Bierbrünner: Nyilvánvalóan német, de csak Magyarországon tudtam kimutatni. Tehát vagy az itteni németség körében alakult ki, vagy az áttelepüléssel (ill. azután) az eredeti környezetében eltűnt. Etimológiailag könnyű eset: több német településen is van Bierbrunnen, azaz ’sörkút’, vö. Kölnben, Lübeckében. A nevünk ennek –er személynévképzős származéka. Az idéztem példák ugyan modernek, de lehet, hogy régen is voltak hasonló facilitások, amelynek tulajdonosa, vagy a mellette lakó megkaphatta ezt a megkülönböztető nevet. Ugyanakkor lehet, hogy ’sörmérő, csapos, kocsmáros’ értelmű alkalmi foglalkozásnévről van szó.

 

 

Emilnyák: A jelenkorban nem tudom adatolni, de mindenképpen szláv. Ez a latin Aemilius (’versengő, igyekvő’) nemzetségnévből eredő Emil egyházi személynév továbbképzése a szláv –niak ~ –ňák ~ –няк összetett kicsinyítő képzővel. Nem sikerült (egyelőre?) a környező szláv nyelveken belül a lehetséges forrást szűkítenem.

Előzmény: sTarrrz (12940)
Botchla 4 napja Creative Commons License 12947

kiegészíteném az előző hozzászólásom annyival, hogy egy másik helyiségből (Ecseg), már az ősszülőmről találtam további találatokat:

 

1840 Kosko

1843 Vraszko

1845 Urasko

1847 Nyusko

 

Botchla 4 napja Creative Commons License 12946

Kedves LvT!

 

Szépanyám nevét sajnos nem tudom megfejteni. Gyakorlatilag minden anyakönyvben máshogy jegyezték le szegényt nevét, így érdekelne mi lehetett eredeti írásmódja a nevének. Szépanyám Heves megyében, Pásztó született, élt és halt meg, ez a családnevének előfordulása szempontjából lehet fontos.

 

Dátummal együtt írom le a változatokat az anyakönyvekben:

 

1862 Vracskó

1865 Vraskó

1868 Vraskó

1870 Bracsko

1875 Brasko

1877 Racsko

1878 Uracsko

1881 Branko

1957.Blaskó - fia halotti anyakönyvében - megjegyzem a Blaskó verzió Pásztón nem igazán fordul elő, ellenben gyakori volt Heves megye más falvaiban, talán ezért írhatta így az anyakönyvvezető?

tovább bonyolítja a helyzetet, hogy szépanyám édesapja (tehát ősapám) Kosko néven lelhető fel az anyakönyvekben Ecseg községben, az 1800-as évek elején

 

Melyik lehet a legvalószínűbb írásmód?

LvT 5 napja Creative Commons License 12945

Egyelőre azok, amelyekre emlékszem, hogy már korábban szerepeltek:

 

 

Libertini: Vö. 9884. hozzászólás. 

 

 

Gotschalk:  Vö. gyakori német Gottschalk (No., Au., Svc.) vezetéknév. Az etimológiáját l. a 243. hozzászólásban a Schalk név alatt.

 

 

Scultéti: A Skultéti ~ Skultéty név kevert latin-magyar helyesírású változata. Az etimológiához l. a 9907. hozzászólást.

Előzmény: sTarrrz (12940)
keltomán 5 napja Creative Commons License 12944

 Egyrészt az előző /trupli/ alakban magyarosodhat, másrészt a másodikban a svá hangrendileg illeszkedhet /trupol/-lá (vö. Zucker > cukor)

 

A Turupuli név Turupoli alakban is létezik, ami közelebb is áll a /trupol/ és  /trupoli/ hangalakokhoz.

Előzmény: LvT (12943)
LvT 5 napja Creative Commons License 12943

Turupuli: Nem túl megalapozott, amit most le fogok írni, de jobbra nem jutottam. A régiségben a XVIII. sz. legelején találtam Trupoly [*] és újabban Trupolyi családnevet. A kérdezett nevet ezekhez kapcsolnám azzal, hogy a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldódhatott.

 

Az így azonosítani vét korábbi névállapot –i képzős lakosnévnek tűnik, azonban a mögötte állható *Trupol(y) településre nem sikerült akadnom. Még keresem ugyan, de nem sok reményt fűzök hozzá (Tr- kezdődő magyar településnév léte aggályos, ha meg nem magyar, akkor milyen?). Ezért más irányban írtam tovább.

 

Ez a másik ötlet az, hogy a fenti névalakok maguk is magyarosodás eredményei a bajor-osztrák Trupl ~ Truppl, illetve a megfelelő köznémet Truppel (Mo.) névből. Egyrészt az előző /trupli/ alakban magyarosodhat, másrészt a másodikban a svá hangrendileg illeszkedhet /trupol/-lá (vö. Zucker > cukor), és a kettő össze is keveredhet /trupoli/-vá. Vagy a /trupol/ végmássalhangzója lágyulhat /trupolʸ/ > /trupoj/-já, és az ennek megfelelő –ly írásképnek utóbb /lʸi/ > /ji/ ejtést tulajdonítanak. Ez utóbbihoz vö. szlovák Kyseľ /kiszelʸ/ > magyar Kiszely /kiszej/ > Kiszelly /Kiszeli/.

 

A német Truppel (Truppl, Trupl) etimológiájára nem találtam forrást, de az alábbi lehetőségek önkéntelenül is adódnak. — (1) A Grimm-féle német szótár említi a Truppel (Trüppel, Troppel) főnevet, amelynek a jelentése ’csapat, osztag; csomó, nagyobb mennyiség’, amely a mai nyelvben is meglévő hasonló jelentésű Trupp(e) szó –(e)l kicsinyítő képzős származéka. — (2) Egyes források szerint a mai német Traufe ’ereszcsatorna, csurgó’ szónak is lehetett Trupf- ~ Trup- ~ Trub- töve, amelyhez járulhatott az –(e)l kicsinyítő képző. Ez utóbbi Traufel alakjának a Grimm-szótár ’mer(ít)őkanál, vakolókanál’ jelentést ad. Ez így tehát az eszközről vett foglalkozásnév lehetne. — (3) A településnevek végén a –trup utótag a mai köznyelvi német Dorf ’falu’ szóval azonos. Elképzelhető, hogy önállóan is előfordulhat, és –(e)l kicsinyítő képzővel ’falusi’ jelentés ad, illetve az adott település legfalusiasabb részén lakót jelölheti.  

 

Ui. A RadixIndex.com ismer Trupolai és Truppolai nevet (vélhetően ugyanazon családnév két írásmódját) is. Szerintem ez sem egy *Trup(p)ola nevű településre való lakosnév, hanem a /trupoli/ névalakhoz utóbb hiperkorrekcióval alakulhatott, a Dobai > Dobi egyszerűsödés szolgáltatta mintát visszájára fordítva.

 

[*] Lővei Pál – Nagy Judit: A győri Liszt Ferenc utca háztulajdonosai a 17. század végétől a kiegyezésig. In: Kő kövön / Stein auf Stein. Dávid Ferenc 70. születésnapjára / Festschrift für Ferenc Dávid. I. 322. (27.) oldal: http://real.mtak.hu/10591/1/DFFsch_1_18_lovei_nagy.pdf

Előzmény: tyik (12924)