Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 6 órája 0 0 14443

Palaszkó: Vannak hasonló lengyel vezetéknevek, de azok a Palaszkó névnek nem forrásai, csak rokonai lehetnek. És akadnak köztük „hamis barátok” is, ezek közül kiemelném a Pałaszko* nevet. Fontos, hogy a lengyel sz kettős betű /s/ hangot jelöl, így az írásbeli azonosság nem jelent egyezést, sőt. A magyarban Palaszkó alakú nevet a lengyelben Palasko vagy Pałasko alakban kellene keresnünk (ilyet nem találtam). Illetve fordítva: a lengyel Pałaszko név a magyarban Palaskó alakban honosodna.

 

A kérdezett nevet én a szlovák Palacko vezetéknév magyarosodásának vélem. Ezt kihangsúlyozza, hogy ez a szlovák forma még ma is kimutatható a családtörténetben említett Gočovo (Gócs) településen. A /ck/ és az /szk/ hangkapcsolatok a magyarban könnyen átalakulhatnak egymásba.

 

Maga az etimológia problematikus. Úgy vélem, leginkább a szlovák palác (lengyel pałac) ’palota’ szó személynévképzői funkciójú -ko kicsinyítő (esetleg -sko nagyító) képzős származéka lehet. A második á megrövidülése talán a szomszédos szepesi szlovák nyelvjárások hatását mutatja. Bár ha az „oláh” (valójában vlach / valach) telepítők nyelvi sajátosságai a névadás koráig eltartottak, akkor az ezzel együtt járó keleti szláv, (kárpát-) ukrán fonetikát is beleláthatjuk ebbe a változásba.

 

A Palacko név ritka és egy centrumúnak tűnik, így vélhetően helyben (Gócson vagy a környékén) alakult ki. A motiváció talán az lehetett, hogy az elnevezett a földesúri kúriában („palotában”) dolgozott. Esetleg a saját házának volt olyan jellegzetessége (díszítés stb.), amely miatt azt a környezet palotának nevezte.

 

Vannak hasonló szlovák nevek, amelyek már lengyel megfelelőkkel is bírnak. Ezek közül lehet, hogy a gyakoribb szlovák Palacka esetén felvethető, hogy a kérdezett név ebből származik -ka > -ko képzőcserével. (Az ennek megfelelő lengyel Pałacka, Palacka gyakorisági alapon szlovák vagy morva-szlovák eredetűnek tűnik.)

 

 

* A lengyel Pałaszko nevet a magyar eredetű lengyel pałasz ’pallos’ szó személynévképzői funkciójú -ko kicsinyítő képzős származékának tartják.

 

 

> A legidősebb viszont 1666- ban született Alsóradosban (Radosovce) amiről fogalmam sincs , de érzésre inkább Palóc terület lehetett, mint ahogyan a Gömöri vidék is régen- a betelepített oláhok előtt -az volt állítólag.

 

A XVII. sz.-i etnikai viszonyokat nem ismerem, de a település első említése 1216-ból való Radichow alakban, amely szláv név, és így akkori ottani szláv etnikumra mutat.

Előzmény: Dénes Palaszkó (14427)
LvT Creative Commons License 7 órája 0 0 14442

Pogonyi: Ahogy Kaspar Herrenberger már jelezte, -i képzős magyar lakosnév, amely az elsőnek elnevezett Pogony nevű településről történt elszármazására, az oda való kapcsolatára, esetleg az ottani birtokára utal. A névadó település lehet az említett Nógrád megyei Szilaspogony, vagy az az ettől nem messze lévő Gömör megyei volt település, amely Pogony(i)puszta néven ma Serényfalva (korábban pedig Bánréve) része.

 

Ui. Kiss Lajos szerint a Pogony településnévnek ha van is kapcsolata a magyar pagony ’fiatal, ritkás erdő’ szóval, akkor is inkább közvetett. A közszó ui. a magyarban írásban csak a XVIII. sz.-ban mutatható ki, így az ilyen helynevek inkább szláv névadásból származhatnak az ottani a szláv pogonъ ’hajtás, űzés’ szóból (amelyet a magyar pagony eredetének tartanak az 1803-ban adatolható magyar págony ’vadászok és hajtók által körülkerített terület’ köztes jelentésen keresztül).

Előzmény: pildi68 (14426)
LvT Creative Commons License 7 órája 0 0 14441

Schiessler, Schüssler, Schießler, Schüßler: Kaspar Herrenberger a második körben végül is megadta a megoldást. A német Schüssel ’tál’ szó foglalkozásnévi származéka, azaz a magyar Tálas családnév értelmi egyenértékűje. A Duden szerint olyan finom-faesztergályosról van szó, aki elsősorban fatálakat, facsészéket készített. A magyar Tálas esetén a cseréptálat készítő ’fazekas’ foglalkozást is említik, és ezt a német név esetén sem lehet kizárni.

 

Az ü > ie változás, azaz az Entründung, a magánhangzó ajakkerekítésének elvesztése nyelvjárási jelenség, amely a délnémet területen (is) ismert.

 

Ui. A Schüssel szó a korábban említett Koch-hal egy rétegbe tartozik, ez is a kolostorokból kisugárzó étkezési kultúra miatt a középkori latinból származik, az eredete a latin scutula, scutella ’lapos tál, csésze, hosszúkás négyszög alakú tál’ szóra megy vissza, amely az azonos jelentésű latin scutra kicsinyítő képzős származéka.

Előzmény: vörösvári (14425)
LvT Creative Commons License 8 órája 0 0 14440

Szilárdi: Én is úgy látom, hogy a Sziládi név íráshibás alakja lehet, megengedve, hogy a szervetlen r esetleg egyesek kiejtésében is megjelent. Ilyen szervetlen r alkalomszerűen betoldódhat (bár leginkább /s/ előtt, vö. német Fasching > farsang).

 

A Sziládi a Nyitra megyei Szilád (Siladice) községre utaló -i képzős magyar lakosnév, amely az elnevezett onnan történt elszármazására, az oda való kapcsolatokra, esetleg az ottani birtokra utalt.

 

Az a lehetőség is fennáll, hogy olyan magyar nyelvjárási környezetben, ahol az i hang előtti d ~ t meglágyul, a Sziládi alak a Szilágyi név hiperkorrekt formája is lehet. Így a név elviekben valamely Szilágy (pl. Szilágy, Baranya m.; Püspökszilágy, Pest m.)

 

Ui. Szilád és Szilágy nevét a magyar etimológiai irodalom a szil ’Ulmus spp’ fanév származékának tartja ’szilben gazdag hely’ jelentéssel. Mindenesetre a nyitrai Szilád esetén a szlovák alak korábban jelentkezik (1113: Saladizc), mint a magyar (1324: Zyli, 1393: Zylad), így lehet, hogy itt korai magyar népetimológiáról van szó.

Szilárdi: Én is úgy látom, hogy a Sziládi név íráshibás alakja lehet, megengedve, hogy a szervetlen r esetleg egyesek kiejtésében is megjelent. Ilyen szervetlen r alkalomszerűen betoldódhat (bár leginkább /s/ előtt, vö. német Fasching > farsang).

 

A Sziládi a Nyitra megyei Szilád (Siladice) községre utaló -i képzős magyar lakosnév, amely az elnevezett onnan történt elszármazására, az oda való kapcsolatokra, esetleg az ottani birtokra utalt.

 

Az a lehetőség is fennáll, hogy olyan magyar nyelvjárási környezetben, ahol az i hang előtti d ~ t meglágyul, a Sziládi alak a Szilágyi név hiperkorrekt formája is lehet. Így a név elviekben valamely Szilágy (pl. Szilágy, Baranya m.; Püspökszilágy, Pest m.)

 

Ui. Szilád és Szilágy nevét a magyar etimológiai irodalom a szil ’Ulmus spp’ fanév származékának tartja ’szilben gazdag hely’ jelentéssel. Mindenesetre a nyitrai Szilád esetén a szlovák alak korábban jelentkezik (1113: Saladizc), mint a magyar (1324: Zyli, 1393: Zylad), így lehet, hogy itt korai magyar népetimológiáról van szó.

Előzmény: Nostra (14424)
vörösvári Creative Commons License 23 órája 0 0 14439

Akkor ezt a vallás alapján lehetne eldönteni, ha görögkatolikus akkor vsz ruszin.

Előzmény: Kaspar Herrenberger (14436)
Dénes Palaszkó Creative Commons License 26 órája 0 0 14438

A teljes story a következő:

Az üknagyapám 1855-ben született Gócsfauban ( Gocovo ) ami a wiki szerint inkább Oláh település volt akkoriban. Az Ő apja 1819- ben Sajórédén (Rejdová) született ami szintúgy Oláh település volt. Az Ő szülei is ott születettek 3 generációval korábban 1789 és 1766 , 1709. A legidősebb viszont 1666- ban született Alsóradosban (Radosovce) amiről fogalmam sincs , de érzésre inkább Palóc terület lehetett, mint ahogyan a Gömöri vidék is régen- a betelepített oláhok előtt -az volt állítólag. 

Lehet, hogy tévedek, de szerintem ez nem oláh név és nem is palóc. Minden esetre az időutazás folytatásához jó lenne ha kiderülne miért ennyire ritka név ez erre felé. Minek az elhallása lehet és hol az "Őshaza".

 

Köszi minden plusz adatot!

 

Üdv.

Előzmény: Kaspar Herrenberger (14436)
Dénes Palaszkó Creative Commons License 26 órája 0 0 14437

Köszönöm az infót ! Ezt nem tudtam. A dolog csak onnan jött, hogy egyszer egy Lengyel kollégával beszélgetve azt állította, hogy szerinte ez feléjük gyakori vezeték név... És hogy valami köze lehet a " palloshoz " szerinte. Ezzel nem tudtam vitatkozni szóval elhittem neki. Pusztán ezért gondoltam.

Üdv. 

Előzmény: hunrus (14435)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 1 napja 0 0 14436

Csak adalékként:

 

Rimaszombat a 2. vh. végéig 90%-ban magyar lakosságú város volt, a szlovákok aránya kb. 7% volt, egyéb kb. 3%.

 

Rimaszombattól északra Tóthegymeg (szlovákul Horné Zahorany) terül el.

Ennek a lakossága már 1910-ben túlnyomórészt szlovák volt.

 

Megállapítható, hogy a 2. vh. előtt Rimaszombattól északra húzódott a magyar-szlovák nyelvhatár, természetesen voltak vegyes települések is.

A ruszin nyelvterület sem volt messze innen, Rimaszombaton 1910-ben 4 ruszin nemzetiségű polgár élt.

 

Nekem a Palaszkó a végződése miatt egyértelműen szlávnak tűnik, de hogy melyik szláv nyelvből vagy dialektusból való, azt majd LvT kartárs pontosítja.

Előzmény: Dénes Palaszkó (14427)
hunrus Creative Commons License 1 napja 0 0 14435

Bár a neved eredetét nem tudom megfejteni, és szerintem nem is különösebben lengyeles, de azt hadd jegyezzem meg, hogy a mai Lengyelország déli része (pl. Krakkó) a Monarchiához tartozott, azaz szép számmal éltek a Monarchián belül is lengyelek.

Előzmény: Dénes Palaszkó (14427)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 1 napja 0 0 14434

Rendben :-)

Előzmény: vörösvári (14433)
vörösvári Creative Commons License 1 napja 0 0 14433

Köszönöm, azért megvárom LvT magyarázatát

egy morvaországi ősről van szó

 

Előzmény: Kaspar Herrenberger (14432)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 1 napja 0 0 14432

Esetleg a (die) Schüssel - tál szóval lehet összefüggésben. Ez esetben 'tálas, tálkészítő' jelentésű lehetne.

 

A nyelvjárási alak itt is lehet Schissel vagy Schiessel.

 

Pl. a mi dialektusunkban is a Standarddeutsch fünf( öt) az 'finf", a (der) Schlüssel (kulcs) meg Schlissl ('sliszö').

Előzmény: vörösvári (14425)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 1 napja 0 0 14431

Pogony nevű település létezik?

 

A Wiki szerint igen: Szilaspogony Nógrád vármegyében, a salgótarjáni járásban.

1954-ig egyszerűen Pogony volt a neve.

 

A Pogonyi név e szerint helynévi eredetű lehet, Pogony falu neve után.

 

Esetleg a Pogony falunév összefüggésben lehet a magyarban talán szláv eredetű pagony szóval, amelynek jelentése kb. fiatal, ritka erdő.

 

Vesd össze a Százholdas pagonnyal a Micimackó c. mesében :-)

 

A Szókincshálóról:

 

pagony‘fiatal, ritkás erdő’. 

Bizonytalan eredetű szó. A szerb-horvát, szlovén pogon (‘hajtóvadászat’) szavaktól eredeztetni jelentéstani okokból nehéz. A ~nak csupán egyetlen késői és elszigetelt adat szerint volt a vadhajtáshoz kapcsolható értelme, a szlávságban pedig sehol sem lelünk ‘erdő’ jelentésre.

Előzmény: pildi68 (14426)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 1 napja 0 0 14430

Tovább szőve a gondolatmenetet, a vandál népnév vélhetően a közép-svédországi, upplandi Vendel körzet nevéből származik, amelyről a viking kor előtti Vendel-korszakot is elnevezték a svéd történelemben.

Egyes vélemények szerint a vandálok végső soron ebből a térségből származtak és innen kapták a nevüket.

 

Egy másik elmélet - amely nem feltétlenül zárja ki az előzőt - az, hogy a vandál szó a germán "wand" - vándorol igéből származik és vándort jelent.

Ehhez kapcsolódóan felmerült, hogy egy Aurvandil - "hajnali vándor" nevű ógermán istenség nevéből származik a vandál népnév az Aur előtag elhagyásával.

 

Angolul itt:

 

https://en.wikipedia.org/wiki/Vandals#Name

 

Előzmény: LvT (14422)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 1 napja 0 0 14429

Bocsi, most nézem, hogy amit írtam, az nem jó etimológia, mert az Schlüsser/Schliesser lenne.

 

Felületesen olvastam el, odaképzeltem egy l betűt is.

Előzmény: Kaspar Herrenberger (14428)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 1 napja 0 0 14428

Szerintem a német Schüssel - kulcs szóból származik, jelentése "kulcsos, kulcsár".

A Schiessler nyelvjárási alak lehet, egyes délnémet nyelvjárásokban az "ü" hang helyén 'i" vagy "ie" áll.

 

Persze lehet, hogy vannak a névnek más jelentései is, majd LvT kiegészít.

Előzmény: vörösvári (14425)
Dénes Palaszkó Creative Commons License 1 napja 0 0 14427

Kedves LvT és persze Mindenki!

 

Belefogtam a családfakutatásba és korábbi születési anyakönyveken apróbb eltéréseket találtam a családnevemben. Gondolom ezeknek egy része véletlen, de felvetődött bennem, hogy előfordulhat szándékos változtatás az adott kornak megfelelően. Szeretném megkérdezni, hogy a Palaszkó vezeték név szerintetek minek a képzett alakja lehet. A család sok generáción át a Sajó völgye mentén élt. Rimaszombattól északra és Ózd környékén is. Önmagában nekem van benne valami Lengyeles hangzás, de az elmúlt 300 évben senki sem élt A monarchián kívül szóval ötletem sincs. 

Segítsetek léci, hátha tovább jutok a kutatásban ezáltal.

 

Előre is köszönöm!

pildi68 Creative Commons License 1 napja 0 0 14426

Érdekelne a Pogonyi név származása, eredete! Köszönöm szépen!

 

vörösvári Creative Commons License 1 napja 0 0 14425

A Schiessler / Schüssler név jelentéséről érdeklődnék.

Nostra Creative Commons License 2 napja 0 0 14424

A Szilárdi név eredetére lennék kíváncsi annyiban, hogy esetleg a nyelvújítási "szilárd" szavunkon kívül lehet-e más megfejtése.

 

Az 1700-as évek anyakönyveiben található egy ilyen név, de szerintem az csak elírás a Sziládi-ról.

 

Néhány Szilárd vezetéknév is feltűnik 1750 körül, ezekről nincs kép, csak valószínűsítem az elírást.

MCA-001 Creative Commons License 3 napja 0 0 14423

Köszi:)

Erre voltam kíváncsi:)

Előzmény: LvT (14422)
LvT Creative Commons License 3 napja 0 0 14422

Abban Kaspar Herrenbergernek igaza van, hogy a Vidák keresztnév nem lehetett, hiszen ilyen nevű szent, ill. bibliai figura nincs, ilyen nevet az egyház nem adott a keresztségben. Erről én ma is annyit tudok, mint 2013-ban, l. 11349. hozzászólás http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=127638685&t=9056730

 

A VI–VII. sz.-i Szent Vendel tiszteletére adott Vendel keresztnévhez (pontosabban egyházi személynévhez) nincs köze. Viszont ha a keresztnévnek nem volt helyben szokásos köznapi formája, akkor éppen használhattak helyette egy hasonló hangzású másikat…

Előzmény: MCA-001 (14421)
MCA-001 Creative Commons License 3 napja 0 0 14421

Onnan, hogy egyik ősöm keresztneve... (1884-ben született)

 

Egyébként lakóhelyén nagy létszámú szerb-horvát-vend kisebbség élt.

Előzmény: Kaspar Herrenberger (14419)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 3 napja 0 0 14420

OFF:

 

Azt hogy a germán Wendelek, azaz vandálok tényleg "vandálok" voltak-e, ma már erősen vitatják a történészek.

Valószínű, hogy semmivel sem voltak rosszabbak, mint a többi korabeli barbár törzs, rossz hírüket valószínűleg Róma 455. évi kifosztásának köszönhetik, meg annak, hogy a korabeli történetírásnak is szüksége volt rosszfiúkra.

Előzmény: Kaspar Herrenberger (14419)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 3 napja -1 0 14419

A Vidák mitől keresztnév? Szerintem családnév, mégpedig a Vitus keresztnév Vid formájának szláv -ák képzővel ellátott családnévi alakja.

 

A Vendel a vandál jelentésű germán Wendel törzsnévből származik, jelentése kb. "vandál férfi, a vandál törzsből való férfi".

 

Szent Vendel nyomán lett bizonyos közösségekben nagyon népszerű a Vendel keresztnév, pl. a Galgamentén is van ilyen falu, Galgahévíz, ahol régebben nagyon népszerű volt a Vendel keresztnév.

Előzmény: MCA-001 (14418)
MCA-001 Creative Commons License 4 napja 0 0 14418

Sziasztok

 

A Vendel és a Vidák keresztneveknek van valami köze egymáshoz?

 

Köszönöm:)))

LvT Creative Commons License 4 napja 0 1 14417

Vizkovicz: Lehet, hogy meglepő lesz, amit írok, de ilyen formában szerintem német eredetű név. A kiindulási német formát Witzkowitz alakban rekonstruálom. Ez a ma Třebětín község részét képező kelet-közép-csehországi Víckovice falucska német neve. A családnév német eredetét kihangsúlyozza az, hogy a térségben lakosnév képző nélkül csak a németben és a magyarban lesz. Szláv névadás esetén mindenképp képző járulna a településnévhez, így a várt alakja Víckovický (esetleg Víckovský) lenne (vö. történeti adatát itt: http://monasterium.net/mom/CZ-SOAT/CizyStatky/402/charter).

 

A fonetikailag nehéz név nem szabályosan magyarosodott: az első /c/ hang helyébe a német íráskép vezérelte z lépett, persze az is lehet, hogy íráshibáról van szó a reguláris magyar Viczkovicz helyett. Mindenesetre a RadixIndex.com-on találtam az újabb magyar helyesírás szerinti szabályos Vickovic formát. (Ezek ugyan délre mutatnak, de csak azért, mert az illetők a déli fronton haltak meg az I. világháborúban.)

 

Víckovice igen kis falu, így kérdéses, hogy bírt-e elég megnevező erővel az onnan való elszármazás. Egyrészt gondolhatunk arra, hogy a névadás nem Magyarországon, hanem a településhez közelebb történt. Másrészt azonban azt sem lehet kizárni, hogy íráshibáról van szó, és valójában a gyakoribb cseh Vítkovice nevű települések egyike a névadó, amelyek – közülük elsősorban a ma Ostrava részét képező valahai önálló morva-sziléziai Vítkovice város – németül viselték a Witkowitz nevet. Így az onnan elszármazott németek vagy németek közé települők megkaphatták ezt a településnevet megkülönböztető névül. 

Előzmény: sTarrrz (14414)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 5 napja 0 0 14416

Köszi szépen.

A csatolmányokból is látható, hogy azért maradtak fenn kun (kipcsak) eredetű magyar vezetéknevek, ha nem is túl nagy számban.

 

Egyébként az első linkben van említés a Garagulyról, mint a Nagykunságról Debrecenbe beköltözött számos nagykunsági család egyikéről, de a név etimológiáját nem tárgyalja.

Előzmény: LvT (14408)
|3x| Creative Commons License 5 napja 0 0 14415

Köszönöm!

Előzmény: LvT (14411)
sTarrrz Creative Commons License 5 napja 0 0 14414

Kedves Lvt!

A 14059.hozzászólásban érdeklődtem a Vizkovicz (Vizkovic ?) családnév eredetéről.

Kérlek mondd már meg a név eredetét. Köszönöm!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!