Keresés

Részletes keresés

pildi68 Creative Commons License 6 órája 0 0 14488

Szeretném tudni, hogy a Mesko és a Szmesko név honnan eredhet. Köszönöm a segítséget!

vörösvári Creative Commons License 4 napja 0 0 14487

Szia !

szerintem ez lehet

 

http://www.verwandt.de/karten/

Előzmény: milyennincs (14486)
milyennincs Creative Commons License 4 napja 0 0 14486

Sziasztok ! Már rég foglalkoztam kutatással, de most szükségem volna annak az oldalnak a címére, ami az egyes német vezetéknevek előfordulásának területi eloszlását mutatja német nyelvterületen. (hamarjában nem találom, s nem emlékszem mivel keressem) Köszönöm.

Nostra Creative Commons License 2016.05.18 0 0 14485

Az Ujjady és Uhlignevek érdekelnének.

vadász2 Creative Commons License 2016.05.14 0 0 14484
Előzmény: LvT (14476)
LvT Creative Commons License 2016.05.13 0 1 14483

(Ad Robinzon) > A "sohn" érthető, de melyik német utónév bújik meg a "Robin" komponensben? Valahogy nem ismerős ez a név.

 

Úgy vélem, nem kell, hogy tényleges német név bújjon meg az előtagban. A zsidók családnévfelvétele nem természetes folyamat volt, így felvehettek „csinált” neveket is, ahogy pl. ez a névmagyarosítás esetén is megtörtént. A lényeg a németes hangzás volt, a korabeli német tisztviselő azt más nem ellenőrizte, hogy ez ténylegesen létező név-e, ill. hogy etimológiailag korrekt-e.

 

Találtam [újra rátaláltam] egy oldalt a galíciai zsidó vezetéknevek felsorolásával: http://www.avotaynu.com/books/DJSGNames.htm. Innen kiemelendők a kapcsolódható nevek egymást keresztező variációs sorozatai:

(1a) Rabinsohn, Rabinson;

(2) *Raben-;

(3a) Robinsohn, Robinson, ill. (3b) Robinstein;

(4a) Robensohn, Robenson;

(5a) Rubinsohn, Rubinson, ill. (5b) Rubinstein;

(6b) Rubenstein.

 

Héber oldalról az (1) sorozatba nem nehéz belelátni a rabbi tisztségnevet, a (6)-ba pedig a Ruben személy- és törzsnevet. Az (5) viszont a rubin drágakőnevet, amely az (5b) alakban eufónikus indíttatású nevet képez, vö. hasonlóhoz a listán: Diamandstein, Goldstein, Safirstein.

 

Az u ~ o váltakozás még történeti német alapon is létezik, vö. Kohn ~ Kuhn < Konrad, nemhogy ilyen turbulens névgeneráláskor. Így az (5b)-ből előállhatott a (3b), majd ezek az (1), ill. a Bernsohn ~ Bernstein, Ebersohn ~ Eberstein, Wolfsohn  ~ Wolfstein párok analógiájára -stein > -sohn végződéscserét kaphattak (vö. hasonlóhoz Goldstein ~ Goldsohn). Talán a (6b) és a (4a) is így kapcsolódik össze, de lehet, hogy a (4a) a (3) és a (6) kontaminációja.

 

A (3) sorozat alapjával azonos Robin név eredetileg francia személynév: az ott frank eredetű Robert személynév rövidülése az -in kicsinyítő képzővel. A normannok vitték át a brit szigetekre, ahol népszerű utónév lett, míg a francia területen az ilyen használata visszaszorult, viszont meglehetősen gyakori családnév lett. (Míg az angol nyelvterületen vezetéknévvé inkább -s, ill. -son apanévi végződéssel vált.)

 

Ez utóbbit azért írom, mert a francia névhasználat egyes német területekre is hatást gyakorolhatott, ezáltal közvetlenül vagy közvetve a zsidóságra, amely onnan települt a középkor folyamán keletre. Így [részben] akár megőrzött és újra felbukkant régiségnek is gondolhatjuk a (3) sorozatot, nemcsak másodlagosan kialakultnak.

 

Szerintem.

Előzmény: Mezőbándi (14482)
Mezőbándi Creative Commons License 2016.05.13 0 0 14482

Köszi. Igen, gyanítom, hogy galíciai beszármazásról lehet szó. Bár talán az sem kizárható, hogy néhány más német név mintáját követve a magyaros fonetikához idomult az írásmódja (pl. Vogel -> Fogel).

 

Német eredet esetén mi a név etimológiája? A "sohn" érthető, de melyik német utónév bújik meg a "Robin" komponensben? Valahogy nem ismerős ez a név.

Előzmény: LvT (14480)
hunrus Creative Commons License 2016.05.11 0 0 14481

Köszönöm szépen a választ.

 

Újabb két családnév, amit figyelmedbe ajánlanék, nem tudok mit kezdeni velük:

 

Járja és Gózon

Előzmény: LvT (14478)
LvT Creative Commons License 2016.05.11 0 0 14480

Azt szeretném még hozzátenni, hogy a német etimológiájú családnevek magyar környezetben rendszerint megtartják az eredeti helyesírásukat, így a Robinsohn (Robinson) helyetti Robinzon – bárni is a név héttere – mindenképp felveti az (adott esetben szláv) közvetítés lehetőségét. Szerintem.

Előzmény: LvT (14479)
LvT Creative Commons License 2016.05.11 0 0 14479

A feltételezésed kétség kívül benne van a pakliban. A német Kohn eredetileg nem zsidó név, hanem az „echte” Konrad személynév rövidült, köznapi formájából lett képzőtlen apanév. Úgy lett belőle zsidó családnév, hogy hangzásában egybeesett a zsidó [ha-]Kohen (méltóság-, tisztség-, származási) névvel, így amikor a zsidókat német vezetéknevek felvételére kötelezték, akkor sokan választották ezt mint „kompromisszumot”. A [feltételezett] zsidó Robinsohn-ban is megbújhat így a zsidó rabbi méltóságnév (nem közvetlenül, csak az egybecsengés okán).

 

De a jelenlegi németországi névtárakból ez hiányzani látszik, ezért elhessegettem magamtól ezt a vonalat, mert idő lett volna kikutatnom.

Előzmény: Mezőbándi (14475)
LvT Creative Commons License 2016.05.11 0 0 14478

> Az említetted al-dunai cserkesz kapcsolat egy valós dolog? Korábban már olvastam, hogy Macedóniába kerültek cserkeszek csoportjai az Oszmán birodalmon belül, de a Dunához is?

 

Nem vagyok a dolog szakértője, de itt olvasható némi infó a Dobrudzsában letelepedett cserkeszekről: https://ro.wikipedia.org/wiki/Cerchezii_din_Dobrogea, némi itt is: https://en.wikipedia.org/wiki/Dobruja#Ottoman_rule

 

 

> A Klukon név -on képzője milyen szláv nyelvekben fordul még elő?

 

Ha ritka is, szerintem nincs olyan, amelyikbe ne fordulna elő az -on névképző, vagy annak gyakoribb lágyított -oň (-oń) változata*. De a kérdés nem is ez, hanem inkább az, hogy mely szláv nyelvekben lesznek képző nélküli apanevek családnévvé. Ez utóbbi pl. gyöngíti a szerb és horvát eredet vélelmét, mert ott inkább képzővel Klukonić alakot várnánk, a bulgár és a keleti szláv nyelvek esetén pedig Klukonov-ot. Ezért a nagy számok törvénye leginkább csak a nyugati szláv nyelvek (ill. esetleg a velük érintkező keleti szláv sáv) mellett szól.

 

A másik jelentős kérdés, hogy a név -on előtti töve magyarázható-e egy adott szláv nyelvből, ill. ha nem is, akkor ennek a [fiktív] tőnek vannak-e más képzővel alkotott névszármazékai.

 

* Mivel a szó végén történelmileg a magyarban nincs -n : -ny kontraszt, így a magyarba kerülve az eredetileg lágy -ny-re végződő szláv nevek végmássalhangzója -n-né keményedhet és viszont.

Előzmény: hunrus (14474)
MCA-001 Creative Commons License 2016.05.10 0 0 14477

Köszönöm:)

 

A név szláv vonatkozása valószínűleg az anyai ágáról jön. (Blazics és Proity)

Előzmény: LvT (14476)
LvT Creative Commons License 2016.05.10 0 0 14476

> Nem hagyom annyiban:) / Vidák volt ő, sőt az édesapja is.

 

Hát sok van, mi csodálatos… Kíváncsi lennék a keresztlevelére is, hogy abban mi áll. Mert azért, tudtommal a katolikus gyakorlat az utóbbi időkig ragaszkodott ahhoz, hogy a keresztségben adott név (azaz a keresztnév) a Martyrologium Romanumban szerepeljen (http://www.liturgialatina.org/martyrologium/00.htm). Ezért is fontos megkülönböztetni az „utónevet” (avagy „személynevet”), amelyet a környezet, illetve a polgári anyakönyvezés ad, a „keresztnévtől”, amelyet pedig valamely keresztyén egyház.

 

Buzsák [közép-]délszláv falu, és feltúrtam néhány ilyen utónévkönyvet, és a magyarországi hivatalos kisebbségi névjegyzék szerb részében adható személynévként megtaláltam a Видак (Vidak) nevet. (NB. A horvát részében nem, és más névjegyzékben sem találom [még szerbben sem], gondolom, mert olyan ritka.)

 

A XIX. sz.-i romantika nálunk is feltámasztott olyan régi utóneveket, amelyek régen egyelemű személynévként használatosak voltak, de – többek közt a keresztyén névhasználat nyomására – évszázadokra kivesztek az utónévkénti használatból. Paradox módon ezek ezt az időszakot családnévként élhették túl.  Ez történhetett a szerb (+ nyelvjárási horvát?) Vidak-kal is, de ezt megírtam a hivatkozott 11349-es hozzászólásomban: „A kicsinyítő képzők rendszere talán a szerb-horvátban a legkiterjedtebb, így megvan az -ak képző is. Ebben az esetben ez a Vid ’Vitus’ egyházi névhez járult.

 

Szóval a Vidák kb. olyan mint a magyar Benke, amely a Benedek egyházi név kicsinyítő képzős származéka. Régen (és még tán mai is) ez is volt köznapi használatban, de ilyenformán az egyház nem adta keresztnévként, mert annak formája a Benedek volt. A korai adóösszeírásokban stb. megjelenhetett ugyan a Benke forma, de az egyházi anyakönyvben Benedictus volt írva. A köznapilag Benke-nek nevezett személy leszármazottai ezt megkaphatták megkülönböztető névként (pl. a „Benke Pista” = az a Pista nevű személy, akinek az apját/felmenőjét Benke-nek hívták), majd ez a generációk között már mint családnév öröklődhetett. A XIX-XX. XXI. sz.-ban pedig a polgári anyakönyvezésben utónévként feltámasztották, így már néhány évszázad kihagyásával ismét megjelenhetett az iratokon mint személynév.

Előzmény: MCA-001 (14473)
Mezőbándi Creative Commons License 2016.05.09 0 0 14475

"Oroszországban (Ukrajnában) meglepően sok előfordulását találom"

 

Ezzel szöget ütöttél a fejembe. Azt hiszem, van olyan etimológiai magyarázat -- méghozzá az orrunk előtt --, amely választ ad a nagy arányú keleti előfordulásra és a magyarországi jelenlétre egyaránt. És az nem Albionban keresendő.

 

Szerintem a név eredetije a német alakú Robinsohn. Nem mellesleg az összes híresebb viselője zsidó. Ez azért megmagyarázza a név széles földrajzi elterjedtségét. Az etimológia szabatos levezetését nem vállalom, de gyanítom, hogy talán a rabbi szó német megfelelője lehet a szótő, vagy legalábbis valami köze van a névhez.

 

 

Előzmény: LvT (14466)
hunrus Creative Commons License 2016.05.08 0 0 14474

Köszönöm a válaszokat.

 

A Vahin esetén nem gondoltam, hogy a hindu vonalat is kikutatod, csak megemlítettem, mert azt hozta elsőnek a Google :-)

 

A Zsohár névről nekem is eszembe jutott Dzsohar Dudajev. Az említetted al-dunai cserkesz kapcsolat egy valós dolog? Korábban már olvastam, hogy Macedóniába kerültek cserkeszek csoportjai az Oszmán birodalmon belül, de a Dunához is?

 

A Klukon név -on képzője milyen szláv nyelvekben fordul még elő?

Előzmény: LvT (14460)
MCA-001 Creative Commons License 2016.05.08 0 0 14473

Nem hagyom annyiban:)

Vidák volt ő, sőt az édesapja is.

Előzmény: LvT (14422)
pildi68 Creative Commons License 2016.05.07 0 0 14472

Köszönöm szépen a választ!

Előzmény: LvT (14442)
LvT Creative Commons License 2016.05.06 0 0 14471

Mudriczki: Nyilvánvalóan szláv családnév, de a hozzá tartozó cseh-szlovák Mudrický ~ Múdrický ~ Moudrický ~ Moudřický névalakra egy találatot sem ad a Google. Ritkásan akad orosz Мудрицкий (Mudrickij), viszont meggyőző számú ukrán Мудрицький (Mudrickij) található Elviekben lehet ez egy Mudrice alakú településnévhez képzett lakosnév, de ilyet nem találtam.

 

Így arra lehet gondolni, hogy a névben az északi szláv -с[ь]кий (-ц[ь]кий) ~ -ský (-cký) képző másodlagos apanévképzői szerepben áll a Мудрик ~ Mudrík ~Múdrik ~ Moudřík alapszemélynévhez járulva: tehát az utóbbi nevű leszármazottait jelöli. Az alapszemélynév az orosz мудрый (mudrij), ukrán мудрий (mudrij), szlovák múdry, cseh moudrý ’okos, bölcs, nagy tudású és tapasztalatú’ melléknévhez képzett jellemnév.

 

Szóval elsősorban ukrán eredetre gondolhatunk, ugyanakkor az adatolhatatlanság ellenére lehetséges, hogy a név szlovák alapon is kialakult, de csak magyar területen maradt meg.

 

 

Szedunka: Ez is keleti szláv névnek tűnik (Седунка), az orosz седой (szedoj) ’ősz (hajszínű)’ melléknévhez járult az -ун (-un) személynévképző és a -ка (-ka) nőneműsítő képző: tehát alapvetően egy ősz hajú nőt jelölhetett, akinek a leszármazottai anyanévként kapták meg ezt a megkülönböztető nevet. — Orosz nyelvjárásokban a седунка ’(világos tollazatú) tyúk’ jelentésű közszó is, és esetleg ez is lehet a név alapja (ilyet tenyésztő paraszt, esetleg ezzel a nyelvjárási szóval élő ember). Folyónév és külterületi helynév is akad ilyen orosz területen, de képző nélkül ezekből vezetéknév kialakulása nem várható.

 

 

Szókup (Szókub): A Radixindex.com Szoukup, Szoukoup, ill. Szukup, Szukupp alakban is adatolja. Az első szótagi ó-s, ou-s formákhoz a cseh Soukup családnév illik, az u-shoz pedig a szlovák megfelelője, a Súkup. Ez közszói eredetű: cseh soukup, szlovák súkup ’együttes, kölcsönös adásvétel’: ilyenben résztvevőt jelölő ragadványnév lehet. — A b végű alak hiperkorrekció eredménye lehet, ui. a cseh és szlovák szavak szó végi mássalhangzója zöngétlenedik, így a Soukup és a *Soukub írásformák izolált ejtése azonos.

Előzmény: chab7hu (14459)
LvT Creative Commons License 2016.05.06 0 0 14470

Festbaum: Ritka német vezetéknév, amelynek a közszói jelentése ’ünnep alkalmából állított és feldíszített pózna; májusfa’ [vö. német Fest ’ünnep(ség), ünnepnap’ és Baum ’(élő) fa; rúd, gerenda, pózna’]. Szlovákiában a jelenkorban három előfordulása van Szencen (Senec, németül Wartberg), Hizéren (Chyzerovce, németül Hiserowitz / Hiperwitz, ma Aranyosmarót / Zlaté Moravce része) és Léván (Levice, németül Lewenz) bízvást az ott élő németséghez kötődve.

 

 

Friedel, Friedl: Német képzőtlen apanévi eredetű családnév. Az alapja az azonos személynév, amely a német Friedrich ’Frigyes’ személynév Fried(e) rövidülésének -(e)l kicsinyítő képzős származéka. A két névalak azonos, csak az előbbi a köznémet, az utóbbi a bajor írásmódot követi. A mai Szlovákia területéről származva is az ottani németséghez köthető.

 

 

Gembiczki: Vö. szlovák Gembický családnév, amely elsősorban a Rimaszombati járásban (Zeherje / Zacharovce, Rimaszombat / Rimavská Sobota, Balogpádár / Padarovce településeken) koncentrálódik. Ez a lengyel Gębicki vezetéknév szlovákosodásának tűnik.

 

Ez utóbbi egy lengyel Gębice településnévhez képzett, az onnan történt elszármazásra, az oda való kapcsolatokra, esetleg az ottani birtokra utaló szláv lakosnév. A településnév egy Gęba nevű személy által telepített, birtokolt vagy jórészt az ő leszármazottai által lakott községet jelöl. A személynév mögött a lengyel gęba ’száj, pofa’ közszó áll. A közszónak van ’jól tartott, jól táplált ember / állat’ jelentése is, ugyanakkor a gębacz származéka ’nagy szájú: vastag ajkú, széles szájú; sokat és hangosan beszélő, szájaskodó ember’ értelmű, amelyek megvilágítják a névadás motivációját.

 

A lengyel szó gamba és gemba ’ajak; (többesz számban) száj’ jelentésben bekerült a szlovákba is, az azonos eredetű, de szabályos hangfejlődés mutató szlovák huba ’száj, pofa’ szinonimájaként. Ennek régi gembička kicsinyített formája akár lehetőséget adna a név szlovák eredeztetésére is (ahol a -ský / -cký toldalék apanévképzői szerepű lenne), de ezt inkább nem tartom valószínűnek.

 

A Gömbiczki névváltozat a gömb szó által befolyásolt magyar népetimológiás alakulat lehet.

 

 

Gotyár: A ma Nagyrépényen (Veľké Ripňany) és Alsócsitáron (Štitáre) kimutatható szlovák Gaťár vezetéknévvel vélem összetartozónak. Formailag ez lehetne a szlovák gate ’gatya’ szó -ár foglalkozásnév-képzős származéka, de azt hiszem, ilyen önálló foglalkozás nem volt. Ezért esetleg a morva-szlovák gaťaľa ’vászongatyában járó férfi’ szó helyi, nem szótárazott változatáról lehet szó. Az -ár képző ui. néha tulajdonságneveket is alkot, mint pl. halenka ’rövid szűr(mellény), szűrkankó’ > halenkár ’szűrben járó férfi’. — Emellett talán a német Gotthar(d)t személynév népetimológiával szlovákosodott változatáról is szó lehet.

 

 

Gubala, Gubola, Kubala: Ezek közül a Kubala tűnik az eredetinek, amely szlovák, lengyel és cseh névként is ismert. A szláv Jakub ’Jakab’ egyházi személynév Kub (-a, -o) csonkolásáról van szó, amelyhez a szláv -ala (-aľa, -ała) kicsinyítő képző járult. Mint ilyen, a felmenő személynevéből képzőtlen apanévként lett a leszármazottak megkülönböztető neve, majd családneve. — A szó eleji k > g zöngülésért már a német vagy a magyar környezet lehet a felelős.

 

 

Johanyák: A szlovák névtár Rimaszombatról (Rimavská Sobota) adatol egy Johaniaková asszonynevet, amely mögött a kérdezett névnek megfeleltethető szlovák Johaniak családnév áll. Van viszont több Juhaňák (főként Kassa / Košice, Garamszentkereszt / Žiar nad Hronom környékén), amely név idevonható. A latin Jo(h)annes ’János’ egyházi név származékáról van szó, vélhetően a német Johann forma közvetítésével, amely a szlovák -ák nagyító-rosszalló képzővel alakult.

 

 

Kinczel: Vö. német Kinzel ~ Kintzel vezetéknév, amely a német Künzel ~ Küntzel név délnémet, ajakkerekítését vesztett változata (hasonlóhoz vö. Müller ’molnár’ > Miller). Ez utóbbi eredetileg személynév, a családnévként is fennmaradt német Kun(t)z(e) (> magyar Kuncze) ~ Kün(t)z(e) ~ Kin(t)z(e) személynév -(e)l kicsinyítő képzős alakja. E rövidebb forma pedig a német Konrad ’Konrád’ személynév -(t)z kicsinyítő képzővel továbbképzett rövidülése.

 

 

Klauber: Német foglalkozásnév a német klauben ’gyűjtöget, begyűjt; felszed(eget), csipeget’, amelyet a bányászatban, földművelésben stb. ilyen tevékenységet végzők kaphattak.

 

Glauber: Német családnév. — 1. A Klauber név frank változata. — 2. A középfelnémet glau ’megfontolt, körültekintő, gondos, óvatos’ melléknév erős ragozású alakjából lett jellemnév.

 

Délnémet környezetben a k-s és a g-s alakok egymásba alakulhatnak, így az adott esetben a Klauber ~ Glauber névalak elsősége csak családkutatással tisztázható.

 

 

Kluszti: A RadixIndex.com Kassáról (Košice) adatolja, az -ig végű alakot azonban Chlustig formában Csornáról. Német etimológiát nem találtam hozzá (az Chl- kezdetűhöz nehéz is lenne), ezért úgy vélem, szláv eredetű névről van szó, és forrásul a szlovák Chlustík családnevet vélelmezem, amely ma ritka név, de Érsekújvár (Nové Zámky) környékén koncentrálódik. Etimológiája vélhetően a chľus(t)nuť ’kiloccsan(t)’ igére vezethető vissza, amelynek töve a chľus(t) a víz, ill. a csapódó tenyér hangját utánzó, ’loccs!; püff! csatt!’ értelmű indulatszó. Ez az ilyen szerepel is ellátó -ík kicsinyítő képzővel lett előbb személynév, majd onnan képzőtlen apanévként családnév. — A név a német lustig ’vidám, jókedvű’ melléknév belehallásával alakulhatott -g végűvé, majd ez vélhetően magyar ajkon kiesett, mivel ez az -ig végződés a németben [iç] ejtésű, azaz a magyar fülnek olyan, mintha -ih lenne a szó végén: ahol a h a magyarban rendesen nem hallik.

Előzmény: chab7hu (14459)
LvT Creative Commons License 2016.05.05 0 0 14469

Regász: A RadixIndex.com is elsősorban onnan adatolja, ahol a név mai is kimutatható Szlovákiában Regás alakban: Újlótról (Veľké Lovce). Ez a szlovák-magyar nyelvi határra esett, de a név maga nyilvánvalóan se nem szlovák, se nem magyar. Egyenlőre nem jártam még teljesen körül a kérdést, de egyelőre úgy vélem, talán a görög Ρήγας (ógörög Régasz, újgörög Rígasz) vezetéknév klasszicizáló kiejtése állhat mögötte. Ezt talán érősíti, hogy a Rigász névalak is adatolható a történelmi Magyarország területéről.

 

A görög név azonos az újgörög ρήγας ’király’ közszóval, amely a mai nyelvben már jobbára csak a megfelelő játéklapot jelenti. Mint név, a többiek szemében királyként öltözködő, viselkedő személyt jelölhetett, illetve olyat, aki király alatt szolgál, vagy kapcsolatot tart olyan országbelivel, ahol király az uralkodó s í. t.

Előzmény: hunrus (14449)
LvT Creative Commons License 2016.05.05 0 0 14468

Harrach: Osztrák-cseh főúri családnév, amely először a XIII. sz.-ból adatolható a latin de Horach alakban mint birtoknév. A név Harrach alakja németesedett forma (von Harrach), amely a csehbe is átkerült (z Harrachu nemesi „utó-” névként).

 

A névadó település ma már nem létezik, a dél-csehországi, Šumava hegységbeli Rožmitál (németül Rosenthal) mai területére esett, és neve az idők során Hora alakban stabilizálódott a korábbi Horachy, Harachy formákról. Ezek utóbbiak mögött vélhetően a cseh horák ’hegylakó’ szó helynévi értelmű többes száma állhat, vö. még cseh hora ’hegy’. 

LvT Creative Commons License 2016.05.05 0 0 14467

Harag: Nem találtam rá irodalmi adatot, de szerintem ez a magyar családnév megegyezik a magyar harag ’bosszús indulat’ közszóval. Kálmán Béla és Kázmér Miklós is említi a hasonló Haragos vezetéknevet mint ’mérges, dühös, hirtelen haragú’ személyre utaló jellemnevet. Nem jellemző, hogy az ilyen belső tulajdonságra utaló nevek az elvont főnevekből keletkezzenek és nem a melléknévi alakjukból, de Kálmán azért említ olyan régi egyelemű személyneveket, mint a Nyugalom, Bosszú, Tanács stb., és legalábbis az utolsóból családnév is lett. Így feltételezhető, hogy ez a Harag esetén is megtörténhetett.

 

Egy másik lehetőség, hogy esetleg a Harang vezetéknév alkalmi módosulata is lehetne. Ez utóbbi ’harangöntő’ vagy ’harangozó’ értelmű foglalkozásnév. 

Előzmény: Fleur9212 (14455)
LvT Creative Commons License 2016.05.05 0 0 14466

Egyetértek a Robinzon név kapcsán a hunrus által elmondottakkal. Annyit tennék még hozzá, hogy Oroszországban (Ukrajnában) meglepően sok előfordulását találom, sőt a keleti szláv alapon továbbképzett apanévi Робинзонов[а] (Robinzonov[a]), l. https://www.google.com/search?q=%22%D0%A0%D0%BE%D0%B1%D0%B8%D0%BD%D0%B7%D0%BE%D0%BD%D0%BE%D0%B2%D0%B0%22+site:vk.com

Előzmény: Mezőbándi (14461)
LvT Creative Commons License 2016.05.05 0 0 14465

Erratum: „ukrán-belorusz Вахин (Vahin) családnévvel” → „ukrán-belorusz Вагин (Vahin) családnévvel”

Előzmény: LvT (14464)
LvT Creative Commons License 2016.05.05 0 0 14464

> a Vahin […] viszont állítólag hindu [személy]név

 

Mint ilyen, a वहीं (Vahín) Síva ezer neve közül az egyik, és teofórikusan kapják (nem túl gyakori) személynévként Sívát tisztelő hindu családok gyermekei. Női párja a वाहिनी (Váhiní). Bár a वहीं (vahín) a modern hindiben ’ugyanott’ értelmű közszó, a nevet a szanszkrit वहिन् (vahín) ’hord(oz)ó, viselő, bíró stb.’ igenévre vezetik vissza, minthogy Síva lenne az, aki a hordozza a világot. Ugyanez a szó a szanszkritban ’ökör’ és ’kocsi’ értelmű is volt, mivel az előbbi a jármot, az utóbbi az utasait hordozta.

 

Az ukrán-belorusz Вахин (Vahin) családnévvel az egybeesés véletlen.

Előzmény: hunrus (14450)
LvT Creative Commons License 2016.05.05 0 0 14463

Klukon: A jelenkorban Magyarországon kívül Szlovákiában, főként Ipolyságon (Šahy) fordul elő a Klukon családnév. Ennek hangalakja (a kezdő mássalhangzó-torlódás miatt) nyilvánvalóan nem magyar, így adódik, hogy szlovák eredetű.

 

Ennek megfelelően az alábbi etimológia állítható fel. A név a szláv -on kicsinyítő képzővel keletkezet a (szintén családnevet is adó) szlovák Kluka alap-személynévből, és mint képzőtlen apanév lett vezetéknévvé. Az alapszemélynév elsősorban a szlovák kľuka (nyugatszlovák kluka) közszóhoz köthető, amelynek jelentése ’fogantyú, fogó, nyél; forgattyú, hajtókar; kilincs’, régen ezek mellett ’horog; körbejárás, megkerülés, kanyarodás’ is. A szó további jelentésspektrumához l. az alábbi származékait: kľukatý ’tekervényes, girbegurba, zegzugos’, régi klukonosek ’görbe orrú személy’, morva-szlovák kľukaňa ’görbe szarvú tehén’. Így elsősorban arra gondolhatunk, hogy görbe tartású, görbe orrú, görbe járású, esetleg görbe jellemű személy ragadványneve lehetett.

 

Bernolák szótárában ezen kívül található egy további szlovák kluk szó az alábbi jelentésekkel: 1. ’legény, ifjú, fiatalember’, 2. ’huncut, kópé’, 3. ’akasztófavirág, csirkefogó, gazember’, 4. ’nyíl’. Bár ő ezt bohemizmusnak minősíti, de talán ez is szolgálhatott a név alapjául.

Előzmény: hunrus (14449)
vörösvári Creative Commons License 2016.05.05 0 0 14462

köszönöm a választ, érdekes volt

Előzmény: LvT (14441)
Mezőbándi Creative Commons License 2016.05.05 0 0 14461

Köszönöm. Akkor ezek szerint tényleg angliából származhatott valamelyik ősük. Biztosan érdekes története lehet.

Előzmény: hunrus (14457)
LvT Creative Commons License 2016.05.04 0 0 14460

Vahin: Ilyenformán ez valóban az Oroszországban leggyakoribb Вагин (Vagin) családnév ukrán vagy belorusz formájának tűnik. A családnév maga a Вага (orosz: Vaga; ukrán, belorusz: Vaha) személynévhez -ин (-in) birtokos melléknévképzővel alkotott apanév, azaz az ilyen nevű felmenő leszármazottait jelöli.

 

A Вага (Vaga,Vaha) alapnév köznévi eredetű: vö. orosz вага (vaga) ’mérleg, mázsa; emelőrúd; hámfa; (eredetileg) súly’ tájszó, illetve ukrán és belorusz megfelelője. A név egyrészt jelölhet olyan személyt, akinek ez munkaeszköze, ill. aki fizikailag vagy átvitt értelemben ’súlyos’.

 

Orosz névtani oldalak azt is említik, hogy az alapszónak egyes északorosz nyelvjárásokban van átvitt jelentése: ’paraszt, fajankó, faragatlan ember’, másutt ’durva, lusta ember’, ill. ’kópé, tréfacsináló’: belső tulajdonságra utaló ragadványnévként ezek is szolgálhattak kiindulásul.

 

A harmadik lehetőség, hogy a ritka, görög eredetű Евагрий (Evagrij) egyházi személynév a köznapi használatban Ваг- (Vag-) tőalakra csonkolódott, és ehhez hozzájárulhatott a kicsinyítő szerepű -a végződés.

 

Negyedjére azt is olvastam valahol, hogy a Вага (Vaga) folyónév is szolgálhatott kiindulásul. Ebben azonban a magam részéről nem hiszek, mert képzőtlenül ilyen módon szláv nyelvben nem alakul lakosnév.

 

Ötödjére: a Waga lengyel-litván címer (azaz nemzetség) és család, amelynek etimológiájaként a fenti első lehetőséget említik, mivel a mögöttes közszó minden szláv nyelvben megtalálható. Így esetleg lengyel (litván) területről is érkezhetett orosz vidékre a névadó felmenő.

 

 

Zsohár: Elsőbben nekem Dzsohar Dudajev (ill. Dzsohar Carnajev) személyneve jutott eszembe. Ez elsősorban a Kaukázus vidékén divatos, és az arab közvetítésű perzsa گوهر (góhär) ’drágakő, ékszer, (igaz)gyöngy; lényeg, eszencia’ szóból alakult. Az átadó arab جوهر (dzsauhar, nyelvjárási dzsóhar) szó változata volt egyébként a Nílus gyöngye c. film címszereplőjének neve (al-Dzsauhara ’a gyöngy’). — Ettől vezéreltetve azt kezdtem keresni, hogy nem valami al-dunai cserkesz kapcsolat áll-e fönt.

 

Aztán megnéztem a név magyarországi elterjedését a RadixIndex.com-on, és a fenti elképzelést azonnal el is vetettem. A név ugyanis a dél-nyugati megyékben (Vas, Zala) koncentrálódik, ahol a nyugati délszláv lakossággal kell számolni, nem kelet-balkánival.

 

Ennek megfelelően a Žohar ['ʒôxa:r] családnév Horvátországban előfordul (ma leginkább Sziszek-Moslavina megyében, Zágráb, ill. Križevci/Kőrös környékén). A horvát súgóm szerint közszói eredetű, vö. szerb-horvát žohar ’csótány, svábbogár’.

 

A szerb-horvát žohar közszó a jiddish shokher ~ shohkor ’fekete (hajszín, szőrszín), sötét (arcszín)’ szó átvétele, amely az azonos jelentésű héber שָׁחוֹר (šāḫôr) szóra megy vissza. Így fennáll a lehetőség, hogy az eredeti névadás nem feltétlenül csak a kevéssé kedvelt rovarra utalhat, hanem fekete hajszínre, sötét arcbőrre stb. is.

 

Ui. A magyar sóher ’szegény, pénztelen; fösvény’ szó egyik lehetséges etimológiája is az előbb említett jiddis színnév (’fekete’ → ’leégett’ → ’pénztelen’).

Előzmény: hunrus (14449)
chab7hu Creative Commons License 2016.05.03 0 0 14459

Köszönöm a válaszokat. Igen érdekes némelyik. Bátorkodom tovább kérdezni az itteni üveggyár miatt beköltözött családok neveiről (többnyire mai szlovák területről jöttek): Fesztbaum, Friedl (vagy Friedel), Gembiczki (régebben Gömbiczki), Gotyár, Gubala (más írásmódban Gubola ill. láttam már Kubala alakban is), Johanyák, Kinczel, Klauber (régebben Glauber), Kluszti (láttam már Klusztig alakban is írva), Mudriczki, Szedunka, Szókup (régebben Szókub)

Előzmény: LvT (14388)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!