Keresés

Részletes keresés

H. Bernát Creative Commons License 25 órája 0 0 13864

Lásd még Issekutz Béla farmakológus családnevét: http://hu.wikipedia.org/wiki/Issekutz_B%C3%A9la_%28farmakol%C3%B3gus%29

 

"Örmény eredetű családja 1758-ban Mária Teréziától kapott nemességet, melyet Ferenc József is elismert és az erzsébetvárosi előnevet adományozta részükre."

Előzmény: Marcus Aelius (13862)
voszi Creative Commons License 1 napja 0 0 13863

Vettem, köszi. Próbálok hozzá pontosabb adatokat szerezni!

Előzmény: LvT (13822)
Marcus Aelius Creative Commons License 4 napja 0 0 13862

Koszonom hogy utananeztel a Herkutz/Herkucz csaladnevnek. Kozben nekem is lettek eredmenyeim. Dr. Havasi Peter nevek eredetvel foglalkozo kutato ormeny eredetunek itelte. Az utz vegzodes ormenyul es romanul is kis-t jelent valoban. Egy 1720. Evi osszeirasban negy herkucz-ot is talaltam (petrus, gallus demetrius, georgius). pont az 1700-as evekben volt nagy ormeny betelepules erdelybe, es ha jol tudom akkor nem voltak romanok azon a kornyeken, szoval nem tudom hogy erhette roman behatas. Mindenesetre erdekes a dolog es nem tudom hova fog vezetni. Koszi a segitseget.

Előzmény: LvT (12348)
Kaspar Herrenberger Creative Commons License 4 napja 0 0 13861

OFF:

 

Szia!

 

Az Ungarndeutsch nyelvjárások topikban az egyik kérdés Pilisvörösvárhoz kapcsolódik.

 

Üdv és a többiektől bocs az OFF-ért.

Előzmény: vörösvári (13858)
Qedrák Creative Commons License 4 napja 0 0 13860

Sziasztok!

 

A Plos(s)ar név érdekelne, egy 1420. évi óbudai oklevélben fordul elő, korábban az illető egy mészárszéknek volt a tulajdonosa, a fia pedig a városi tanács tagja. (A két S-es verzió a kortárs, az egy S-sel íródó későbbi említésből ismert).

Én azt gyanítom, hogy egy német eredetű névről lehet szó, de kutakodásom nem hozott eredményt. Ha esetleg szakirodalommal is segítetek nekem, ahol meg tudom nézni és le tudom hivatkozni, azt megköszönném.

Nostra Creative Commons License 4 napja 0 0 13859

A Lányi családnév eredete érdekelne.  Lani formában adatolható a XVIII. századból.

vörösvári Creative Commons License 2015.05.15 0 0 13858

köszönöm a választ

nagyon érdekes volt ismét

Előzmény: LvT (13857)
LvT Creative Commons License 2015.05.15 0 0 13857

Breier, Prayer: A Duden szerint a német Breier (No., Au., Svc.) családnév a német Brauer, Bräuer nyelvjárási ejtésű alakváltozata. Az alapnév a mai Bierbrauer ’sörfőző’ foglalkozásnévvel egyértelmű.

 

Az igen ritka Prayer (No., Au., Svc.) név nem szerepel a Duden Familiennamenben, de a némileg gyakoribb, de azonos ejtésű Preier (No., Au., Svc.) írásváltozattal együtt lehet a Breier délnémet (osztrák) ejtésformájának írt alakja.

 

 

Lieber: Többes eredetű német vezetéknév, vö. Lieber (No., Au., Svc.). Etimológiái: (1) A német lieb ’kedves, barátságos, szeretetre méltó, illedelmes’ melléknév erős ragozású alakjából lett, belső tulajdonságra utaló ragadványnév. — (2) A német Liebher (< ógermán *leubaz ’kedves, szeretetre méltó, kívánatos’ + *harjaz ’had, sereg’) személynév egyszerűsödött ejtésű formája. — (2) A Lieb- előtagú német személynevek (pl. Liebher az előző pontban) rövidüléséből –er képzővel alkotott apanév.

 

 

Moser: Többes eredetű német vezetéknév, vö. Moser (No., Au., Svc.), amely Mózer alakban magyarosodott. Etimológiái: (1) Mocsaras, ingoványos helyen lakót jelölő lakóhelyi név a német Moos régi ’láp, mocsár, ingovány’ értelméből –er képzővel. — (2) A baden-württembergi, bajor, osztrák és szász-anhalti Moos, Moser, ill. Möser nevű településekre, az onnan való elszármazásra, az oda való kapcsolatra utaló lakosnév. — (3) Alnémet eredet esetén zöldségkereskedőt jelölő foglalkozásnév is lehet az alnémet mos ’káposzta, zöldség’ szóból –er képzővel. — (4a) –er képzős apanév a Moses ’Mózes’ bibliai név rövidült formájából. — (4b) A XVIII. sz.-i hivatalos zsidó családnévadás időszakában az illető eredeti héber Móse[h] ~ jiddis Moishe ’Mózes’ (apai) nevével való egybecsengés miatt választott német vezetéknév.

 

 

Sauter: Vö. német Sauter (No., Au., Svc.) családnév. Erősen sváb* centrumú név, amely a latin sutor ’varga, cipész’ szó azonos értelmű német átvételéből lett foglalkozásnév. — * Eredeti értelmében véve, tehát Németországi délnyugati részén az alemann és bajor terület között fekvő vidékhez tartozó.

 

 

Karl, Carl: Az ófelnémet kar(a)l ’férfi, férj’ (ebből mai német Kerl ’fickó, legény’) szóból lett Karl személynévvel azonos képzőtlen apanév. Ugyanez (ill. ennek ófrank változata) volt a személyneve Nagy Károly frank uralkodónak is, ez hozta a név középkori kedveltségét a német területen. — A két, csak [egymással történetileg felcserélhető] írásmódjában eltérő családnévi alak jelenkori elterjedése: Karl (No., Au., Svc.), Carl (No., Au., Svc.).

 

 

Herr: Vö. német Herr (No., Au., Svc.) vezetéknév, amely a német Herr ’úr’, régen ’földesúr, hűbérúr; pap’ szóval azonos ragadványnév. A motivációja lehet ironikus, vagy földesúrnak, papnak szolgálót, neki (jobbágyi) szolgálattal tartozót jelölő jogállási névről van szó.

Előzmény: vörösvári (13856)
vörösvári Creative Commons License 2015.05.14 0 0 13856

A Breier / Prayer, Lieber, Moser, Sauter, Karl / Carl, Herr nevek után érdeklődnék. Előre köszönöm a választ.

LvT Creative Commons License 2015.05.14 0 0 13855

Ad Zsugán: … A név lehetséges jelentéseihez vö. lengyel dziugać ’csúszkál, hintázik’ ige, illetve szlovák žugan ’kamasz, fickó, haszontalan kölyök’, valamint ukrán джуґан ~ джаґан (dzsugan ~ dzsagan) ’csákány, kapa’.

Előzmény: LvT (13851)
vörösvári Creative Commons License 2015.05.14 0 0 13854

köszönöm a válaszokat

A Spiegelberger ősöm Felső-Ausztriából jött

Kimmel ősöm pedig Frankföldről

Előzmény: LvT (13847)
vörösvári Creative Commons License 2015.05.14 0 0 13853

köszönöm a válaszodat

Előzmény: keltomán (13846)
Mezőbándi Creative Commons License 2015.05.14 0 0 13852

Tényleg, főzve vörös. Jogos.

Előzmény: LvT (13850)
LvT Creative Commons License 2015.05.14 0 0 13851

Zsugán: Vö. ritka szlovák Žugan, lengyel Żugan családnév, amelyek bízvást a gyakoribb szlovák Džugan, lengyel Džugan (Dziugan), ukrán Džugan (Dzsugan) vezetéknév alakváltozata. Vö. még cseh Džugan. A /dzs/ > /zs/ változás keletkezhetett magyar ajkon, de mint lentebb kitűnik, szlovákok közt is kialakulhatott.

 

A név lehetséges jelentéseihez vö. lengyel dziugać ’csúszkál, hintázik’ ige, illetve szlovák žugan ’kamasz, fickó, haszontalan kölyök’.

Előzmény: Pyrandus (13848)
LvT Creative Commons License 2015.05.14 0 0 13850

Megnéztem Kázmérnál is a magyar Rák családnevet. A metonimikus jelentésre ő is vörös arcszínt tesz fel (a lassú mozgásra való utalás mellett). Ide idézhetjük pl. a magyarban használt rákvörös szóképet. A rák vörössége egyébként nem az élő állatok színezésére utal, hanem a főzöttekére. A főzés során a nálunk élő (amúgy fekete, vagy sötétbarna) folyami rák páncélja is kipirosodik. http://www.origo.hu/tafelspicc/recept/20120812-folyami-rak-pestos-tesztaval-es-erdei-gombakkal.html

Előzmény: Mezőbándi (13849)
Mezőbándi Creative Commons License 2015.05.14 0 0 13849

"1. Az elnevezett vörös bőr- vagy hajszínére utaló ragadványnév." - Na, azért én nem vagyok benne biztos, hogy ez magyar/szlovák környezetben is ugyanúgy érvényes, mint a németeknél. Tudtommal a tavi és folyami rákok között nem nagyon van olyan egyértelműen vörös fajta, mint a tengeriek között. Ez utóbbi viszont aligha eredményezhetett magyar/szlovák családnevet.

Előzmény: LvT (13841)
Pyrandus Creative Commons License 2015.05.13 0 0 13848

Üdv. Zsugán családnév érdekelne.

Előzmény: LvT (13847)
LvT Creative Commons License 2015.05.13 0 0 13847

keltomán megelőzött, de bemásolom ide, amit időközben én is összeírtam.

 

 

Spiegelberger: Vö. német Spiegelberger (No., Au.) családnév, amely nyilvánvalóan –er képzős lakosnév egy Spiegelberg ’Tükör-hegy’ helynévből. Ehhez adódna a baden-württembergi Spiegelberg, de mivel ez viszonylag fiatal, és a név bajor területen tűnik gyakoribbnak, így lehet, hogy egy másik, hasonló helynév áll mögötte.

 

 

Schuck: Vö. német Schuck vezetéknév. Ez lehet (1) a cipészre vagy feltűnő cipőt viselőre utaló német Schuch  név alakváltozata. (Vö. mai német Schuh ’cipő’.) — (2) Ragadványnév a középalnémet schuck, schugge ’félénkség, félelem’ szóból. — (3) Németesedett szláv ragadványnév, vö. felsőszorb, cseh žuk, lengyel żuk ’bogár’.

 

 

Kimmel: Vö. német Kimmel családnév, amely a német Kümmel vezetéknév nyelvjárási alakja, amely főként fűszerkereskedőt vagy –kedvelőt jelző, a német Kümmel ’kömény’ szóval azonos ragadványnév; de lehet az azonos hangalakú észak-rajna–vesztfáliai vagy frankföldi települések egyikéből lett lakosnév.

 

 

Nothelfer: Vö. német Nothelfer vezetéknév. Etimológiát nem találtam hozzá, de a jelentése transzparensnek tűnik: szükségben, bajban, veszélyben (Not) segítő (Helfer). Így nevezik németül a tizennégy segítőszentet is. Vélhetően a családnév előzményéül szolgáló ragadványnév is: az illető hozzájuk hasonlóan kegyes lehetett, vagy sokszor hivatkozott rájuk, a nekik szentelt templomban történt vele valamilyen esemény stb.

 

 

Ziegler: Vö. német Ziegler (No., Au., Svc.) családnév. A 9341-esben már futólag említve lett: téglavető, tégla-, cserépégető értelmű foglalkozásnév (vö. német Ziegel ’tégla, [tető]cserép’ + -er foglalkozásnév-képző).

Előzmény: vörösvári (13843)
keltomán Creative Commons License 2015.05.13 0 0 13846

Bár nem tudok jól németül, de megpróbálkozom:

Kimmel: feltételezem, hogy a Kümmel szó nyeljárási alakja, amelynek jelentése: kömény

Nothelfer: kb. elsősegélynyújtó (Not: szükség, vészhelyzet, az angol need szó rokona, helfen: segíteni)

Ziegler: téglás, téglakészítő (Ziegel: tégla, a német és a magyar szó ugyanabból a latin szóból ered)

Előzmény: vörösvári (13843)
keltomán Creative Commons License 2015.05.13 0 0 13845

Köszönöm szépen a választ. Egy kicsit most "pihentetem" az újabb kérdéseket.

Előzmény: LvT (13838)
LvT Creative Commons License 2015.05.13 0 0 13844

Kaulitz: Vö. német Kaulitz családnév, amely nyilvánvalóan a mára már a szász-anhalti Arendsee-be olvadt Kaulitz településre utaló képzőtlen lakosnév, azaz az onnan való elszármazást, az oda való kapcsolatokat stb. jelzi.

 

Ui. Kaulitz a Wendland, azaz a ’német vendvidék’ szegélyén fekszik: ez a nevét onnan kapta, hogy eredetileg a szláv polábok (németül vendek) által lakott terület volt. Ennek megfelelően az 1184-ben Kawlitz, 1208-ban Cauwelitz alakban említett település neve is szláv etimológiájú, az ősszláv *kava ’csóka’ (> orosz nyj. кава, lengyel nyj. kawa, a többi szláv nyelvben kicsinyítve kavka) állatnév *Kavъlicė továbbképzésére vezetik vissza. — A településről később nevet kapó felmenőnek azonban már nem feltétlenül van köze a polábokhoz.

Előzmény: sTarrrz (13842)
vörösvári Creative Commons License 2015.05.13 0 0 13843

A Spiegelberger, Schuck, Kimmel, Nothelfer, Ziegler nevek után érdeklődnék. Előre köszönöm a választ.

sTarrrz Creative Commons License 2015.05.13 0 0 13842

Sziasztok!

Érdekelne a Kaulitz családnév eredete

köszönöm

LvT Creative Commons License 2015.05.12 0 0 13841

Pedig nem ez az egyetlen idevonható név, már itt is, a 4751-esben már előfordult a gyakoribb Racskó < szlovák Račko, amely ugyanúgy a szlovák rak ’rák’ szóból lett egy másik kicsinyítő képzővel.  Azt, hogy a rák állatnév személy-, illetve családnevet ad, egyáltalán nem példa nélküli, hiszen a magyar Rák és a német Krebs is létezik.

 

A kicsinyítő képző pedig nem az alapmotivációhoz tartozik, nevezetesen, hogy kis méretű rákról neveztek el volna valakit, hanem már a Rák személynevet egyedíti: pl. a különböző kicsinyítő képzőkkel a hasonló ragadványnevűek közt különbséget tehetünk. Ezzel jelezhetjük, hogy az illető fiatalabb, alacsonyabb, kisebb respektusú, vagy kedvesebb nekünk, de nem szükséges, hogy ilyen különbségre vonatkozzon. A szlovákban viszonylag kevés olyan családnév van, amely egy az egyben valamely állat, vagy tárgy neve: leggyakrabban ehhez valamilyen kicsinyítő képző járul, és ennek itt inkább személynévképzői funkciója van. A szláv kicsinyítő képző mögött sokszor  apanévképzői szerepet vélhetünk: a megnevezett leszármazottait jelöli a kicsinyítés. S í. t.

 

A szlovák családnévtárból az alábbi ide vonható neveket gyűjtöttem ki: Račák (Račak, Račiak), Račan, Raček, Račičik (< *Račík) Račka, Račko, Račok, ill. Rak (Rák), Rakáč (Rakač), Rako, Rakučák (Rakučiak).

 

A Duden a német Krebs motivációjára az alábbiakat ismerteti: az első kettő magyar és szláv vonatkozásban is alkalmas, valamint a német polgársággal rendelkező városokban az utolsó előtti is.

1. Az elnevezett vörös bőr- vagy hajszínére utaló ragadványnév.

2. Rákfogásból élő foglalkozásneve.

3. A középfelnémetben krēbeȥ-nek (azaz ’rák[páncél]’-nak) nevezett lemezes mellvértet viselő, vagy azt készítő személy megkülönböztető neve.

4. A „zum Krebs”, azaz ’a Rákhoz’ címzett házban lakó megkülönböztető neve több középkori városban (pl. Mainz, Köln, Majna-Frankfurt, Rrier, Basel).

5. Képzőtlen lakosnév a német Krebs vagy Krebes (felsőszász-, és bajorországbeli) településekről.

Előzmény: Mezőbándi (13840)
Mezőbándi Creative Commons License 2015.05.12 0 0 13840

Na, annak a névadásnak is érdekes lehet a motivációja, amikor valakit Kisráknak/Rákocskának kezdenek el hívni...

Előzmény: LvT (13839)
LvT Creative Commons License 2015.05.11 0 0 13839

Rácsók, Rácsok: Vö. szlovák Račok, amely a Raček (Ráček) név középszlovák nyelvjárási változata. Ezek a szlovák rak ’rák’ szó –ok ~ –ek kicsinyítő képzős származékai. 

Előzmény: Mezőbándi (13837)
LvT Creative Commons License 2015.05.11 0 0 13838

Tóásó: Kázmér Miklós egy 1482-ből való oklevélről adatolja először: Johanne Thoasso. A névnek ’halastavat, ciszternát ásó mesterember’ értelmet tulajdonít, és olyan szinonimákat említ, mint a Tó, Tómester, Böge, Gödör, Gödrös, Veremásó, Vermes.

 

 

Zoób: Nem tudom, hova tenni. Adódhatna esetleg a német Sobe családnév magyarosodása, amely a szláv Sobě- ’ön-, saját’ előtagú szláv nevek (pl. Soběslav) rövidülése.

Ugyanakkor a RadixIndex.com szerint Zob ~ Zób írásmóddal van ma a mai Románia területére eső előfordulása, és ma is van Romániában adata a Zob családnévnek. Így talán román eredetű is lehet: a román zob ’forgács, szilánk; cserép, törmelék; dara (mint állati takarmány)’ szóból lett ragadványnév. — Ez esetben a név etimológiailag összefügg a magyar zab szóval: mindkettő a szláv zob ’abrak’ szó átvétele. 

Előzmény: keltomán (13836)
Mezőbándi Creative Commons License 2015.05.11 0 0 13837

Rácsók/Rácsok

 

XVII. sz., Nógrád, Borsod

 

(Meg mertem volna esküdni rá, hogy már volt, de úgy tűnik, hogy mégsem.)

keltomán Creative Commons License 2015.05.10 0 0 13836

Köszönöm az érdekes válaszokat.

 

Érdeklődnék még két családnév felől:

 

Tóásó (ez magyarul van, de vajon mikori név ez? tényleg volt ilyen foglalkozás?)

 

Zoób (talán valami német tövű lehet, de nincs tippem)

Előzmény: LvT (13816)
vadász2 Creative Commons License 2015.05.10 0 0 13835

Köszönöm, és is a románból félig magyarosodott névre gondoltam, csak az eredeti szót nem ismertek.

Előzmény: LvT (13833)