Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

keltomán 6 órája Creative Commons License 12810

Köszönöm szépen a választ.

Indítottam a témában angolul egy topicot egy nemzetközi nyelvi fórumon, ahol egy hozzáértő benyomását keltő görög (apmoy70) kifejtette, hogy az anatóliai keresztényeknek már a bizánci időkben is volt/lehetett családnevük, és már akkor is volt a nevek között török.

 

http://forum.wordreference.com/showthread.php?t=2914145

 

A török enklávékről van tudomásom, ma is élnek törökök Bulgáriában, Macedóniában, Koszovóban és Görögország északkeleti részén (Trákia). Az "elgörögösödött törököket" a vallási helyzet miatt nem tartom valószínűnek. Mindez persze csak tapogatózás részemről.

Előzmény: LvT (12803)
Cs.k. Zsanett. 30 órája Creative Commons License 12809

Kedves LvT!

 

Nagyon köszönöm a választ, elnézést hogy ilyen későn reagálok rá.

 

Mucza, a mi családunk c-vel ejti, vagyis Mucának.

 

Annyit már biztosan tudok hogy VIII. Ősapám gyermekei Egyeken születtek és az egész Mucza ág ott végigkövethető. Nagypapám már tiszafüredi születésű volt.

 

De hogy 1735 előttről találnék-e valamit azt nem tudom, nem hiszem sajnos.

 

Az Oczella bizony megfogott sajnos... és nem Ön az első aki azt mondja hogy biztosan nem magyar eredetű családnév.

Szépapám Oczella István, 3 házassága volt.

 

De hogy honnan jött Egyekre azt nem tudom kideríteni sehogy...

Érdemes lenne akkor más irányba, nem Magyarország felé elindulnom a felkutatásával?

 

Köszönöm szépen LvT! :)

 

 

 

 

 

Előzmény: LvT (12798)
Ovcie 2 napja Creative Commons License 12808

Sziasztok!

A Roszkos,Burkus,Nemoták, családnevek eredete érdekelne.

Köszönöm

 

keltomán 3 napja Creative Commons License 12807

:-)))

Pirandus nyilván arra célzott, hogy a Ludvig családnév a Ludwig keresztnévből származik.

A német név jelentése kb. "híres háború", a hlud + wig szavak összetételéből.

Előzmény: Ovcie (12806)
Ovcie 3 napja Creative Commons License 12806

Ludvig Mária

Előzmény: Pirandus (12805)
Pirandus 3 napja Creative Commons License 12805

Üdv. A Ludwig keresztnév megvan?

Előzmény: Ovcie (12804)
Ovcie 3 napja Creative Commons License 12804

Sziasztok!

Ludvig (néhol Ludvik),Klebovitz,Kurinszki,Márkusz, családnév eredete érdekelne.

Köszönöm!

LvT 5 napja Creative Commons License 12803

Az Intzoglu névvel kapcsolatban lehet, hogy igaz, amit írsz, azonban az oszmán-törököknél a vezetéknevek csak a XX. sz.-ban jelentek meg Kemal Atatürk-i rendeletre. Nem látom tehát tisztán azt, hogy hogyan tehettek szert a kis-ázsiai görögök olyan török vezetéknévre, amelyet az anyaországba való településük után is megtartottak volna.

 

Ellenben Gerald Durrell a családom és egyéb állatfajták c. művében leírt egy történetet, amely egy Korfuról indult családi hajókirándulásról szólt, és hajótöréssel ért véget a kontinentális parton. A görög vezetőjük szerint a környék nem biztonságos, mert ott törökök élnek, akik nem olyan barátságosak, mint a görögök. Egy másik példa északabbról, Bulgáriából való. Az egyik olimpián láttam egy Szulejmanov nevű bulgár súlyemelőt, aki később Süleymanoğlu néven lett török sportoló. Sőt a rendszerváltás után török párt is alakult, és sikeres.

 

Vagyis a Balkánon vannak török enklávék, amelyeknek a tagjai felvehettek török családnevet, könnyebben mint Kis-Ázsiában, mert a családnevek Európában hamarabb megjelentek. Ezek a törökök azután elgörögösedhettek (elbulgárosodhattak), s már mint görögök telepedhettek át Magyarországra.

 

A görög Intzoglu ~  Ιντζόγλου (Indzóglu) bízvást az oszmán-török İncoğlu /indzsólu/ átírása, amely oszmán-török vezetéknévként adatolható a Google-lal. Ez összetett szó (összeforrott birtokos szerkezet), az utótag, amint írod, az oszmán-török oğul ’fiú, vki fia’ szó E/3 birtokjeles oğlu alakja. Az előtag pedig vagy az oszmán-török ince /indze/ ’karcsú, vékony; apró, finom’, vagy az inci /indzsi/ ’gyöngy’ szóval lehet azonos, pontosabban ezen szavakból lett İnce vagy İnci személynévvel. Az előbbi a valószínűbb, mert az férfinév is lehet.

 

Mivel ennek az apanévnek az alapszemélyneve is török, így még inkább valószínűnek tartom azt, hogy elgörögösödött etnikai törökről van szó (legalábbis a névadó ágon).

 

(A többi névről majd később.)

Előzmény: keltomán (12801)
Eitler 5 napja Creative Commons License 12802

Üdv!

 

Ezekben a  napokban a Paller családnév jelentése, eredete foglalkoztat, előfordulási helye: Alsórámóc/Unterrabnitz, Burgenland. Az ancestry.com szerint a Pfaller-alakból jön, az 1. változat egy délnémet rövidített verziója. Alsórámóc környékéről több Pfaller-találatot, adatot is lehet hozni, a szomszéd falu (Oberrabnitz) 1640-es összeírásában szerepel is egy "Pfoller" nevű földműves. Ugyanakkor ebben a járásban a Paller mellett felbukkan a "Faller"-forma is(előbbi sokkalta gyakoribb). Olvastam egy alnémet megközelítési módot is(Baller). Vajon hol rejlik az igazság?

 

Előre is köszönöm a választ!

 

keltomán 5 napja Creative Commons License 12801

Köszönöm szépen a kutatást!

 

Az érdekes családnevek sosem fogynak el :-)

 

Vajon honnan jöhetnek az alábbiak?

 

Cseperkáló

Hintalan

Szujó

 

+még egy speciálisabb, nem egészen a közép-európai problematikájú név:

 

Intzoglu István politikus a görög kisebbséghez tartozik, ha elkezdem írni a nevét a keresőbe, egyből meg is jelenik a görög betűs változat, Ιντζόγλου. Viszont az -oglu egyértelműen török végződés, "valakinek a fia" jelentéssel. Az angol wikipédia "Greek name" cikke szerint számos kis-ázsiai, anatóliai származású görög rendelkezik ilyen végződésű névvel. Ez vajon úgy jött létre, hogy ők már nyelvükben eltörökösödtek, viszont vallásukban, identitásukban nem, aztán később Görögországba települtek, vagy telepítették őket?

Előzmény: LvT (12794)
LvT 6 napja Creative Commons License 12800

Dropcsa: Vö. szlovák drobča ['droptʃa] ’kisgyerek, apróság’ közszó, amely a jelenkori szlovák családnévtárban Drobčo alakban jelentkezik. Emellett van a kiejtést tükröző Dropčo írásmód is. — A szó egyébként a drobný ’apró’ melléknév tövének továbbképzése a –ča (ill. –čo) kicsinyítő képzővel

Előzmény: Pirandus (12797)
LvT 6 napja Creative Commons License 12799

Szvercsok: Jellegzetes középszlovák végződésű név, amely azonban részben már magyarosodott hangalakú. Eredeti formája: Svrčok. A név az irodalmi szlovák svrček ’tücsök’ szó nyelvjárási alakjával azonos ragadványnév.

 

 

Kupilár: Első ránézésre szláv foglalkozásnévnek tűnik. Talán a szerb kupeljar [ku'pěʎa:r] ’fürdős, fürdőmester’ közszó állhat mögötte, bár ilyen vezetéknevet nem találtam. De a magyar Kupilár is a kimutathatóság határán van.

 

 

Hazadi: Magyar névnek tűnik, amely így vagy egy *Hazad nevű településre utaló lakosnév, vagy egy régi *Hazad személynévhez képzett apanév lehetne. De semmi konkrétumra nem találtam. Esetleg egy lokális *Házad (? < ház ’épület’ + archaikus –d kicsinyítő képző) helynév lehetne mögötte.

 

 

Benigna: Női egyházi személynév a latin benignus ’jóindulatú, jószívű, jótékony’ melléknév nőnemű alakja. Ismert viselőjéhez l. Magyar Benignát, Kinizsi Pál feleségét. Ebből anyanévi motivációval alakulhat családnév.  

 

 

Bolykó: Több lehetőségis szóba jön. 1. Vö. lengyel Bolko, szlovák Bolko vezetéknév, illetve horvát Bolko becenév. Ezeknél a magyarosodás során felléphet l > ly lágyulás. A nem túl fiatalok ismerhetik a lengyel Lolka és Bolka rajzfilmsorozatot, ahol a karakterek eredeti neve Lolek és Bolek volt (a magyar a birtokos esetű alakokat vette át, mert az így szerepelt a főcímben). Ez a Bolek személynév összetartozik a Bolko névvel, csak a kicsinyítő képzők térnek el bennük. A név alapja a lengyel Bolesław, szlovák Boleslav (< szláv *boľe ’nagyobb, inkább’ + *slava ’dicsőség, hírnév’; ebből magyar Boleszló), vagy más hasonló kezdetű személynév rövidölése. A horvát Bolko-t azonban ma a Bogdan (a görög Theodorosz ’isten adta, isten ajándéka’ tükörfordítása) becézőjeként használják.

 

2. A magyar Boldizsár egyházi név Bol- rövidüléséhez szintén hozzájárulhat a magyar –kó kicsinyítő képző, és a l > ly lágyulás így is végbe mehet. Vö. hasonlóhoz a Kázmér által említett Bolkos, Bolyos, esetleg Bolya, Bolyó családnevek.

 

3. Vö. ukrán Бойко (Bojko), lengyel Bojko, szlovák Bojko, ill horvát Bojko családnév, amely a hasonló világi személynévből lett apanév. Ez esetben a j helyett ly magyar hiperkorrekció lenne. Ez a név a Boj- (< szláv *bojь ’küzdelem, harc’) kezdetű vagy végű szláv személynevek (pl. Bojimir, Priboj) egyikének rövidülése-csonkolása –ko kicsinyítő képzővel kiegészítve.

 

A ruszinok (és valahok) egyik csoportját ugyan bojkónak nevezik, de ez az etnonima a mai értelmében csak a XIX. sz. elején bukkan fel. Bár van, aki szerint a XVII. sz. elején is említik már, de ez az esetleges adat nem alapozza meg annak a vélelmét, hogy olyan széles körben használták, hogy népnévi eredetű vezetéknév legyen belőle. A XIX. sz.-i megjelenésekor is, a palóc, matyó elnevezések kezdeteihez hasonlóan, a bojkó megnevezés gúnynév. Bár a népnevet egyesek a Boii kelta törzsnévvel próbálják összekapcsolni, mások a Bíborbanszületett Konstanstin De administrando imperio c. művének XXXII. művében említett fehér horvátok elnevezésének a folytatását látják benne. Valójában sokkal inkább az általuk használt, és a környezetük által jellemzőnek érzett бо-є (bo-je) ’csak’, ’igen!’ kifejezés származéka lehet. Ezt a felvetést erősíti, hogy a lemkók (lemkek, lemákok) viszont a лем (lem) szócskát használják a ’csak’ értelemben, ezért a nevük. A lisákoknál ugyanerre a лише (lise) járja. A szlovákok a bojkókat pujďák-nak hívják, mert azok a пуйдемо (pujdemo) ’menni fogunk’ alakot használják a szlovákiai lemkek пійдемо (pijdemo) fordulatával szemben. — A bojkók egyébként magukat ’felföldi’-nek nevezik: верховинец (verhovinec), гырняк (hirnyak) stb.

 

NB. A fenti három lehetőség közül a gyakorisági szempontok a 3-ast támogatják. Persze ez adott névre vonatkozóan nem zárja ki a mások két opciót sem.

Előzmény: Ovcie (12791)
LvT 6 napja Creative Commons License 12798

Mucza: Nehéz kérdés, amelyik már azzal kezdődik, hogy a nevet /c/-vel vagy /cs/-vel kell ejteni. A /c/-s ejtésváltozatnak szláv párhuzamai vannak, vö. szlovák Muca, lengyel Muca, míg a /cs/-s változat magyar területen jelentkezik.

 

A magyar alakot arra a régi személynévre lehet visszavezetni, amely a Mucsfalva településnévben is fennmaradt. Személynévként már az Árpád-korból adatolható, vö. 1198: Much, ill. –a végződéssel férfinévként 1142: Muchia, női névként 1273/1274: Mucha.

 

A /c/-s szláv vezetéknevek szintén régi személynevek, amelyek etimológiájához vö. horvát-szerb mucati ’dadog, hebeg’. lengyel nyelvjárási muc ’apró termetű lófajta; kis méretű munkakutya; zsémbes, goromba, esetlen ember’, esetleg lengyel mazuráló muczyć ’érthetetlenül beszél’, dzekáló keletszlovák mútiť ’kever, zavar, köpül’.

 

 

Oczella: A vegyes hangrend miatt a végső magyar eredet kizárható. A lehetséges eredetéhez l. olasz Ozzella ~ Ozella, illetve cseh Ocela, szlovák Ocela, lengyel Ociela családnév. A szláv vezetéknevek a megfelelő ’acél’ jelentésű szó (cseh ocel, szlovák oceľ) származékai. Az olasz nevek az irodalmi uccello ’madár’ szó nyelvjárási változatai.

Előzmény: Cs.k. Zsanett. (12790)
Pirandus 6 napja Creative Commons License 12797

Én is köszönöm az eddigieket, ha van időd egy újabbra: Dropcsa (egykori Nógrád megyei ismerős család).

LvT 6 napja Creative Commons License 12796

Csernyánszky: Vö. szlovák Čerňanský ['tʃerɲanski:] ~ Černiansky ['tʃerɲi̯anski], cseh Čerňanský családnevek. Ezek a nem ritka szlovák Čierna, Čierne cseh Černá helynevekre utaló, az onnan történt elszármazást, az oda való kapcsolatokat, az ottani birtokot jelölő –(j)anský képzős lakosnév. E településnevek értelme: ’fekete (víz, hegy stb.)’.

 

Magyar vonatkozásban elsősorban a régi Magyarországon elterülő ilyen települések jönnek szóba, és azok közül is az északiak, mert a délszláv környezetben ilyen képzővel lakosnév csak kivételesen alakul. Az így szóba jöhető települések (nem kimerítő) listája: Čierna (Ágcsernyő, Zemplén vm., Szlovákia) és Čierna nad Tisou-t (Tiszacsernyő, Zemplén vm., Szlovákia), Čierne (Cserne, Trencsén vm., Szlovákia), Čierne nad Topľou (Felsőfeketepatak, Zemplén vm, Szlovákia), Krajné Čierno (Végcsarnó, korábban Krajnó-Csarnó, Sáros vm., Szlovákia), Malá Čierna (Kiscserna, Trencsén vm., Szlovákia) és Veľká Čierna (Nagycserna, Trencsén vm., Szlovákia), illetve Čerňa (Bakonycsernye, Veszprém vm., Magyarország).

 

A Csernyánszky nemes család a fent említetek közül Veľka Čierna (Nagycserna) faluról vette a nevét.

 

 

Skivraha: Ezt a családnevet csak a mai Magyarország területéről sikerült adatolnom, holott jól érezhetően szláv hangalakú, és ezen belül is az eredeti /g/ hangot /h/-ra cserélő nyelvekhez kapcsolható. Az ilyen szláv nyelvek a nyugatról keletre a felsőszorbtól a déloroszig húzódnak, és a mi szempontunkból a cseh, morva, szlovák, illetve a ruszin, ukrán nyelvek a legjelentősebbek.

 

Hasonló ritka vezetéknevet találtam Szlovákiában: Škivra, Škyvra, Cseh- és Morvaországban: Škivra (Škyvra). A kérdezett név lehetne ennek –aha kicsinyítő képzős származéka, amely esetleg a magyarországi szlovákság korében alakult ki, vagy ritka volta miatt csak a Magyarországra költözött képviselői maradtak fent.

 

A Škivra ~ Škyvra név etimológiáját nem sikerült tisztáznom. Talán a morva Škývara (Škyvara), onnan szlovák Škývara (Škyvara) név szinkópás változatáról van szó. Ebben az esetben a valach-morva škývar ’bőr, kéreg tej, illetve leves felszínén’ szóbóleredeő ragadványnévről lehet szó.

Előzmény: Kroboth Andras (12783)
Onogur 6 napja Creative Commons License 12795

2xkiss, vrobee és nem utolsó sorban LvT!

 

Köszönöm az észrevételeiteket Resán-ügyben.

Most nem érek rá feldolgozni a leírtakat, de hamarosan sort kerítek rá.

Előzmény: 2xkiss (12792)
LvT okt. 18. Creative Commons License 12794

Pilhál: Ilyenformán csak a magyarban találtam meg. A szlovákban viszont van Plhal és Plíhal. Méginkább Morva- és Csehországban: Plhal, Plíhal. A Pilhál a Plhal forma ejtéskönnyített magyarosodásának tűnik, mint a szláv kral ~ král >  magyar király esetben. Az eredeti név a Plh- tőből és az -al névképzőből áll.

A más nevekben is előforduló Plh- névtő (pl. szlovák Plhák, Plhoň) vélhetően a morva plhat se ’csúszik, kúszik, mászik’ ige töve. Az –al végződés ebben az esetben lehet az l-es participium képzője (azaz az –a ebben maga az igető), így nevünk a csehben különösen gyakori azon névtípusba sorolható lenne, amelynek értelme ’az, aki …-t, az aki …-ni szokott’, mint pl. az itt már elemzett Doležal < doležat(i) ’valameddig fekszik, sokat fekszik’, Pospíšil < pospíšit(i) ’siet’.

A csehes Plíhal alak viszonya az inkább morva Plhal-hoz nem világos, lehet, hogy ez utóbbi változata (illetve az a mögött feltételezhető hosszú szótagképző ĺ-es *Pĺhal alaké), de lehet, hogy független fejlemény a cseh plihnout(i) ’petyhüdté válik, elernyed, lekókad’ igéhez rekonstruálható folyamatos szemléletű *plíhat(i) alakból.

 

 

Hámán: Én a német Hamann, illetve Hahmann nevek magyarosodásának vélem. A Hamann esetén ez lehet (1) a német Hahnemann név egyberántása, amely a Johannes ’János’ személynév Hahne becézőjének továbbképzése az apanevet alkotó –mann utótaggal. (2) Alnémet területen a lakóhelyre utaló név, amely a középalnémet ham ’körülkerített földdarab’ szóból áll a lakosnévképzői szerepű –mann utótaggal. (3) A alnémet Havemann név egyberántása, amely a köznémet Hofmann megfelelője, és így eredetileg jogállási név ’udvarházhoz, majorsághoz tartozó, oda szolgálni köteles paraszt’,’tanyán lakó paraszt’, ’hercegi udvar szolgálója’, ’uradalmi majort bérlő, azt használatba kapó paraszt’, ’udvarház intézője’ jelentéssel. (4) A gyakori Hamm német településnevekre utaló lakosnév. — A Hahmann alak esetén az előbbiek közül a Duden csak az (1) jelentést említi.

 

 

Talapka: Vö. szlovák Talapka, innen lengyel Talapka. Ez a Talapa név –ka kicsinyítő képzős származéka. Az alapnév jelentéséhez a belorusz талапа (talapa) ’pancsolás’, ukrán талапати (talapati) ’pancsol’, esetleg régi szlovák ťalapka ’iszákos, borissza, korhely’.

 

 

Járóka: Magyar név. Vélhetően a családnévként is megjelenő régi magyar Járó becézőnév –ka kicsinyítő képzős származéka. Mint ilyen, apanévként lett családnév. A Járó alapnév Kázmér Miklós szerint a Gyárfás (< latin Gervasius < ? ’idős férfi, aggastyán’ v. germán-kelta ’gerely, dárda + szolga, katona, alattvaló.’) és a Jordán (< latin Jordan ’Jordán folyó’ × latinosított germán Jordanes < ? óészaki jörð ’föld’) egyházi nevek régi magyar Járfás, ill. Járdán változatának Jár- alakú rövidítése –ó kicsinyítő képzővel. De alkalmasint lehet a jár ige folyamatos melléknévi igeneve is vélhetően ’alá s feljáró’, ’bujdosó’, ’földmérő’ jelentésben.

Előzmény: keltomán (12772)
LvT okt. 17. Creative Commons License 12793

Ad Resán: Eszembe kellett volna jusson, hogy Hr- szókezdettel is próbálkozzam, de nem jutott… Ez talán tudat alatt volt, mert így az etimológia egy i-tövű igéhez vezetne, és én – lehet, hogy alaptalanul, de – kerülöm azokat a magyarázatokat, amelyekben az –an képző olyan igéhez járul, amely nem a-tövű (ez utóbbi esetben ui. tulajdonképpen múlt idejű melléknévi igenévről [is] szó lehet). Ez lehet, hogy vakfolt nálam, de még nem találkoztam ilyen meggyőző esetekkel (persze lehet, hogy éppen ez lesz az).

 

Ugyanakkor, hogy felvetődött, megnéztem, és akad a jelenkori Szlovákiában Nagymihályi (Michalovce) környékén a mai ukrán határnál: Hrešan. A top-előfordulások közül Kaluža (Ungtavas, régen Kalusa) falut Fényes Elek még „orosz”-nak nevezte, Vysoká nad Uhom (Magasrév, régen Viszoka) községet pedig „magyar-orosz-tót”. Hogy ez az orosz, amit ma ruszinnak vagy ukránnak mondanánk, azonos-e a családkutató pap által használt „orosz” minősítéssel, nem tudom. Mindenesetre ez nem jelenti a Hrešan név keleti szláv kötődését, mert Vályinál már ezek a falvak is „tót”-ok, sőt a többi nem említettem falu Fényesnél is az.

 

A név etimológiájára nem látok más lehetőséget, mint a szlovák hrešiť ’vétkezik; szid, korhol; káromkodik, szitkozódik; szidalmaz, káromol’ igét, amelyhez –an személynévképző járult volna. Mint írtam, ezzel kapcsolatban vannak fenntartásaim.

 

Most, hogy 2xkiss megtalálta ez erről szóló régi beírásomat, nem részletezem a dolgot, de mint a fentiekből következik, hogy a szlovák szókezdő hr- természetesen magyarosodik r-ré egyszerűsödve. A szókezdő mássalhangzó-torlódások a magyarban háromféleképpen oldódhatnak fel.  (1) A leggyakoribb a magánhangzó betoldása az első mássalhangzó után (CC- > CVC-), pl. szláv sreda > magyar szereda, szlovák (mrak ’felhő’ :>) Mračko > Maracskó. (2) További lehetőség előtét-magánhangzó megjelenése (CC-> VCC-), pl. latin Stephanus > magyar Istefan (> István). (3) Végül, de nem utolsó sorban egy mássalhangzó is kieshet, pl. szláv Stanislav > magyar Szaniszló.

 

Ez utóbbi példája a Hr- > R- változás, amely ráadásul ebben az esetben a leggyakoribb eset is, ritkább az (1) megoldás, bár az is előfordul, pl. a szlovák Hrabkov településnévnek a régiségben volt ugyan magyarosodott Rapkó (Rabko) változata is, de mégis a rivális Harapkó általánosult.

 

Mindazonáltal, ha visszafelé követjük az R- kezdetű szláv eredetű neveket, akkor lehetnek kettős alakok. A magyar Raskó ugyanis nemcsak a Hraskó < Hraško <: hrach ’borsó’ névből alakulhat ki, de a Raško-ból is, amely a Ra- kezdetű személynevek (pl. Ratibor, Rastislav)rövidülése –ch tőképzővel és –ko kicsinyítő képzővel.

 

Így a szlovák Rešan lehet a magyar Resan (Resán) visszakölcsönzése, amely a szlovák Hrešan-ból ered, de lehet eredeti is, olyan módon, ahogy korábban kifejtettem. És az is lehet, hogy az egyik Rešan az egyik forrásból, a másik a másikból származik. Mindenesetre, mivel a Rešan és a Hrešan elterjedése egybe esni látszik, és nem túl gyakoriak, így vélhetően nem függetlenek egymástól: azaz módosítva korábbi vélekedésemet, a Rešan leginkábba Hrešan magyarosodott változatának visszakölcsönzése lehet.

 

Ui. Annak a tesztje, hogy a R- kezdetű neveket lehet-e felsőszorb-cseh-szlovák-ruszin-ukrán-belorusz Hr- alakra visszavezetni, lehet az, hogy a többi nyelvben keresünk hasonló alakú, de Gr- kezdetű neveket, mert a felsőszorb–belorusz sáv h-ja g-ből származik. A lengyel *Grzeszan pl. hiányzik az én névtáraimból, de Grzeszak van. Ugyanakkor érdekes módon a horvát-szerbben a Greš-~ Griješ- kezdetű vezetéknevek hiányzani látszanak.

Előzmény: 2xkiss (12792)
2xkiss okt. 17. Creative Commons License 12792

Ilyenek a "véletlenek". Teljesen mást keresgetve bukkantam rá, hogy LvT már

2005-ben foglakozott itt a témával,  miszerint a szókezdő h vesztés nyomon követhető

magyar környezetben. És akkor ezt a példát hozta fel:

Szlovák (hrach  'borsó'): > Hraško > Hraskó >Raskó ( és talán még a ritkább magyar Kraskó név is ide vonható. )

 

Előzmény: vrobee (12787)
Ovcie okt. 16. Creative Commons License 12791

Sziasztok!

Az alábbi családnevek eredete érdekelne:

Svercsok,Kupilár,Hazadi,Benigna,Bolykó (ez ruszin lenne a Bolykó?),

Köszönöm!

Cs.k. Zsanett. okt. 16. Creative Commons License 12790

Szép napot kívánok Mindenkinek!

 

 

Pár hónapja kezdtem el kutatni a családfámat, a nagyja szabadidőmet ami akad a Fiam mellett, erre fordítom.

 

Jelenleg 2 ágat kutatok intenzívebben, a Mucza és az Oczella családokat.

 

 

Sajnos egyik vezetéknévről sem találok semmilyen információt.

 

A Mucza családot vissza tudtam vezetni kb. 1735-ig, nagyjából akkor született VIII. Ősapám. A család végig egyeki születésű.

 

 

Örömmel fogadnék bármilyen segítséget, tippet, hogy honnan erednek ezek a vezetéknevek.

 

Köszönettel:

 

Gulyás Zsanett.

2xkiss okt. 15. Creative Commons License 12789

Érthető volt, köszönöm.

Előzmény: vrobee (12787)
Onogur okt. 15. Creative Commons License 12788

>Őszintén remélem, hogy nem akadékoskodásnak vetted a kéretlen hozzászólásomat

---

 

Hát azt bizony remélheted ...

:o)

 

Itt nincs semmi akadékoskodás és nincs kéretlen hozzászólás. Minden kis apró infó beindíthat másban valami gondolatot és a végén összeállhat az igazi kép.

 

Neked is köszönöm az észrevételeid.

Előzmény: 2xkiss (12786)
vrobee okt. 15. Creative Commons License 12787

Én ugyan nem értek hozzá, de nem lehet, hogy a hresko > reskó egyszerűsödés a magyarban, vagy a magyar nyelv közvetítésével ment végbe?

A hr- szókezdet a magyarban nem túl jellemző, és az ilyen nevekben a magyar anyanyelvűek sokszor nem is ejtik a h-t. Ugyanez történhet pl. a chr- [xr] szókezdettel (chr- > hr- > r-, persze ott el tudok képzelni mást is, pl. hogy a szókezdő ch- k-vá keményedik).

A cseh, szlovák, ukrán hr- viszont tényleg az egyéb szláv gr- kezdetnek felelne meg (esetleg a g és r közt lehet még egy hangsúlytalan magánhangzó). Ezekben a nyelvekben a r- , hr- , valamint chr- szókezdet szigorúan elkülönül, jelentésmegkülönböztető szerepű, legalábbis az irodalmi változatban...

Előzmény: 2xkiss (12785)
2xkiss okt. 15. Creative Commons License 12786

Őszintén remélem, hogy nem akadékoskodásnak vetted a kéretlen hozzászólásomat

a Resán név esetleges orosz származásához. Tényleg csak a segíteni akarás késztetett

arra, hogy új adatok felvetésével esetleg előmozdítsam a kutatásodat.

Ha ez másképp csapódott volna le nálad, akkor bocsi, de nem az volt a szándékom!  :)

 

Nem ismerve a részleteket, a körülményeket, a "szövegkörnyezetet",  de az adott

esetben az "orosz" itt nem jelenthet rutént- ruszint?

 

A magyar köznyelvben mondták orosznak a ruszin népet is, a görög katolikus vallást is, és a liturgia nyelvét is. Egy görög katolikus pap nem fogja ilyen értelemben használni ezt, - jó eséllyel- se a liturgia nyelvére, se a felekezetre. De a nemzetiségre

már esetleg igen, főleg akkor, ha az ő idejében már nem ez a népcsoport adja a

gyülekezete zömét. (Hanem magyar, vagy volt - vagy akkor is az: román, vagy volt rác) 

 

Makón orosz temető, templom, fertály- (városrész) volt elnevezve az itteni ruszinok

után. Tokajban az orosz templom, orosz eklézsia is a ruszinokra utalt. Az itt vezetett

egyházi könyvekben a bejegyzések megkülönböztették az oroszt- ruszin értelemben,

és a valódi orosz katonát - moszkovita kifejezéssel.

( Vagy valami hasonlóval, de fejből nem tudom pontosan ideidézni.)

Számtalan példa van még ÉK-Magyarországon az orosz = rutén (ruszin) használatára.

 

Azért a Resán nevűek Magyarországon reformátusok és r. katolikusak is. Gondolom a görög katolikus mellett, ha ilyen pap érdeklődik a nevük iránt. Ez szerintem nem erősíti az orosz eredetet. ( Persze nem zárja ki sem.)

Ha mégsem lenne egy azon név a Resán-Hresán, és külön nézzük őket, akkor már van

vallási különbség. Elterjedése a névnek az említetted Nagykapos és tőle felfelé, a régi Közép-Zemplén. ( A név elterjedését csak ma választja ketté egy határ.)

Érdekes módon a Resán itt főleg református és evangélikus. A Hresán zöme pedig

római és görög katolikus.

 

A Közép-Zemplén ( nagyjából a mai Tőketerebes tág környéke) etnikailag egy speciális vidék ( volt) a szakemberek szerint. Az egyértelmű magyar-szlovák nyelvhatár között

volt egy 20-40 km-es széles sáv, ahol egy kettős identitású- egyenlő értékű - kettős

kultúrájú ( magyar- szlovák) népesség élt, ruszin rátelepültséggel, akár tisztán ruszin 

falvakkal is "pöttyözve". A népesség 2-3 nyelvet beszélt azonos szinten, és a jó

200-300 év alatt hol ilyen-hol olyan nemzetiségűnek vallotta magát.

 

Nyelvi képzettség nélkül én ezen a tájon keresném a Resánok őseit, és eredetét.

De én laikus vagyok ebben a kérdésben is.

 

 

 

 

 

Előzmény: Onogur (12777)
2xkiss okt. 15. Creative Commons License 12785

Elbizonytalanított a Resko-Hresko nevek általam feltételezett azonosságában, hogy

eszembe jutott, hogy az ismeretségi körömben is van Gresko név is.

A Hresko- Gresko így meg egy másik "párost" alkot. ( H-G ejtés)

Találomra keresve viszont a Ruska, Rozina,(Rosina is),Rusin, Rusan neveknek is

van Hr kezdetű névalakja. Valószínűleg lehetne még több ilyen nevet fellelni.

Földrajzilag meghatározóan Kelet-Szlovákiában vannak a talált nevek.

Nekem továbbra is talány ez az R-Hr kettősség.

 

A szláv nevek - helyesebben szláv nyelvi környezetben lévő nevek- változékonyságánál pedig azt nem tudom, hogy ez mennyire általános földrajzilag.

Én a mai Kelet-Szlovákiában lévő területeken találkoztam vele, és kisebb mértékben

de ÉK-Magyarországon is. De érintettségem miatt nem is kellett eddig máshol nagyon

kutakodnom nevek iránt.

 

Amit leírtam a több névalak- néha egy gyökerű család helyzetről,  -azzal a névtannal foglakozó nyelvész nem igen találkozik. Ezt csak a konkrét családkutatás hozza felszínre.

Ha jól emlékszem hasonló tapasztalataikról a dunai sváb családnevekkel kapcsolatban is számoltak be már mások ebben a topikban, amely névváltozásokat pedig az  eltérő német nyelvjárások egymásra hatásaival magyarázták akkor.

Előzmény: 2xkiss (12782)
Kroboth Andras okt. 14. Creative Commons License 12784

*Csernyánszky

Előzmény: Kroboth Andras (12783)
Kroboth Andras okt. 14. Creative Commons License 12783

Sziasztok! A Csenyánszky(felvidéki) és a Skivraha család jelentéséről és eredetéről szeretnék többet megtudni. Előre is köszönöm a válaszokat.

2xkiss okt. 13. Creative Commons License 12782

Azt tapasztaltam, hogy szláv (szlovák?)környezetben az R kezdetű nevek egy részének Hr -el kezdődő változata is létezik. (létezett) Pl. Resko- Hresko.

Laikusan én ezeket egy névnek feltételezem. Helytelenül?

Egy településen belül is előjön a két változat, bár a családok kapcsolatát nem elemeztem. Ez valami néma h? Vagy magyar nyelvi környezetben tűnik el a h?

 

Az előzőekben tárgyalt Resán név is ilyen. Mai magyar területen e formában van jelen,

de a Hresan alakot -leegyszerűsítve: a szlovákiai-zempléni- régi anyakönyvek hozzák-

és számban talán nem is kevesebbet.

 

Vallásilag meg elég kiegyensúlyozottak voltak a Resán-Hresán családok, mert a történeti Zemplén megyében, és részben a mai Magyarországon is volt köztük evangélikus, református, római és görög katolikus is. (vallás> származás esetleges szerepe)

 

Az LvT által hozott Res névtő létezését bizonyítja az ilyen nevek elég nagy száma.

Csak néhány képzővel próbáltam: -ko, -ka, -ik, -nyik, -csák, -csik, de az így kapott családnevek mindegyikét ismerték a történeti felvidéki egyházi anyakönyvek.

Ezek egy része ma már nincs meg a szlovákiai nevek között, -kikopott.

 

Magam is tapasztaltam szláv nyelvi környezetben azt, amire Kniezsa István felhívja a figyelmet, hogy a vizsgált nevek igen változékonynak mutatkoznak még elég kései

időszakban is. Képzőik cserélődnek, módosulnak, így a név alakja is.

(Kniezsa valahogy úgy fogalmaz, hogy a nevek ki vannak téve a szomszédok -  a környezet kénye-kedvének,  becézésének és rosszallásának is. )


Esetemben volt a Román alapnévnek egy generációban Romanov ága is, később Romancsik ága is. Ezekből a Romanov eltünt, a másik kettő máig meg van az adott településen. De sok hasonló példával találkoztam.

Ebből azt akarom kihozni, hogy több alakilag eltérő név lehet ugyanazon családhoz

tartozó, és ezen névalakok változtak, fejlődtek, visszaalakultak- egyedi módon olykor.

 

Így egy Resán család is viselhetett  akár Resanov névalakot is, - egyedi, adott esetben.

 

Mint ahogy létezik(-ett) Resanovic,  Resánszky névalak is.

Onogur okt. 12. Creative Commons License 12781

Az nem lehet, hogy a Resanov-ra gondolta a megtalált forrást? Maga a család országon belül mozgott és nem vett részt a kutatásban.

A neten nem reprezentatív kutatásként a szabolcsi és zempléni területeken fordulnak elő e nevek. Nagykapos és Nyíregyháza között. A várpalotai utca névadója is Nyíregyházáról származott el.

Előzmény: LvT (12780)