Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

LvT háromnegyed órája Creative Commons License 12534

Ad Kanávor. Végig motozott bennem még egy szó, amely csak ma jött fel tudatos szintre: ez a magyar kanavász ’színes fonalból készült gyengébb minőségű, de erős igénybevételt bíró pamut-/lenvászon’. Ez arra mutat, hogy a magyar-szláv kanava szóhoz vezető olasz canapa ’kender’ szónak még az olaszban voltak származékai, mert az EWUng. a kanavász szövetnevet az olasz romagnai canavazz ~ lombardiai canevàs stb. ’kanavász, durva kenderszövet; (a XVII. sz.tól) arany-, ezüstbrokát’ szóból eredezteti (esetleg francia, német közvetítéssel).

 

Aztán eszembe jutottak az olasz Canepari és Cannavaro nevek is. Ezek közül a Canepari-t az olasz irodalom is ide kapcsolja, mint a Caneparo ’kendertermesztő, kenderszövő, kenderszövetárus’ foglalkozásnév –i apanévképzős származékát. Leírom ide az Emidio De Felice által felsorolt névvariánsokat és –származékokat: Cànepa, Cànapa, Càneva, Cànneva; Canepóni, Caneparo, Canepari, Canaparo, (*Canapari >) Canapai, Canevaro, Canevari; Canèpele, Canèppele.

 

A hasonló Cannavaro-ra ugyanez a forrás egy másik etimológiát ad. Ez utóbbinak az alapja az olasz cànova (észak-olasz càneva, dél-olasz cànnova) ’pince, éléskamra; élelmiszertároló, -árusító helység’, ’gabona-, sóraktár, -áruda’. Ebből a canovàio (< canovaro > északi Canovai, Canovaro, Canevaro, déli Cannavaro) ’ilyen helység, raktár felügyelője; ilyen üzlet tulajdonosa, árusa’. (NB. A Canevaro etimológiája így kettős lehet.)

 

Itt Quagliarella örülhet, mert egy *Canavari ~ *Canavaro alakú név idővel talán Kanávor alakúvá torzulhatott a Kárpátok öle alatt. Talán…

 

 -----

 

Talán nem kerestem jól, de nem találtam meg a javasoltad kiindulási *Knavor alakulatot. A magyarban amúgy kialakulhatott volna magánhangzó betoldásával ejtéskönnyítés, vö. német Knoten > magyar kanóc, délszláv knez > magyar kenéz, délszláv Kneža > magyar Kanizsa ~ Kenese. De jelen van a mássalhangzó-torlódás egyszerűsítése is, vö. német Knödel > magyar gölődény ~ gödőlény ~ régi kölödör. Újabban viszont változatlanul hagynánk, vö. gnóm.

Előzmény: Mezőbándi (12531)
LvT 5 órája Creative Commons License 12533

>  szeretem, ha minél pontosabb választ kapok. De tudom, hogy 100%- os választ sosem fogok kapni.

 

Sőt, minél inkább értőbb emberhez fordulsz, annál kevésbé „pontos” választ fogsz kapni, mert a tudás önkritikussá is tesz. Pais Dezsőnek van egy idevonatkozó mondata, amellyel sok cikkét zárta (és én a 12522-esben idéztem): Más megoldás is elképzelhető.

Kázmér becsülni való: munkájának terjedelme mindenképp ellensúlyozza az egyéb meglátásokat. És ha én itt idézem, az azért van, mert egyetértek vele, vagy magam sem tudok jobbat.

 

 

> A franciáról csak annyit, hogy én úgy tudom, többnyire a d,p,t,g,s,z,x szavakat nem ejtik a szó végén. […] De ott van a mur,sur,jour ahol ejtik [az –r-t].

 

Eckhardt Sándor Mai francia nyelvtana alapján a szó végén ejtik a –d-t pl. a sud, lad, bled, baroud stb. szavakban, a –p-t a cep, croup, julep stb.-ben, a –t-t a brut, cet, fat, rut stb.-ben, a –g-t a joug, gang, toug stb.-ben, az –s-t a maïs, vis ’csavar’, sus, mas stb.-ben, a –z-t a gaz, fez, Berlioz stb.-ben, az –x-et a codex, syrinx, Aix stb.-ben. Ezek a mai leíró szempontból rendellenesen viselkedő szavak kicsi, zárt csoportjai: léteznek ugyan, de ezekre alapozva nem lehet általános kijelentéseket tenni. Ezt szoktuk érzékeltetni azzal a fordulattal, hogy: kivétel erősíti a szabályt.

 

 

> Bincze név áttelepülésére azért gondoltam

 

A személynévből eredő családnevek (az apanevek, ritkán anyanevek) igen gyakran független eredetűek egymástól akkor is, ha azonos alakúak. Ez azért van, mert a régi személynevek el voltak terjedve az egész országban, és ez a családnév-keletkezési mód is általánosan szokásos volt. Ez még ritka nevek esetén is igaz.

Előzmény: SBobb (12532)
SBobb 8 órája © 12532

Kedves LvT!

 

Elnézésedet kérem, ha kötekedőnek tűntem.  Az az én hibám, hogy Kázmér Miklósról így vélekedek, mivel bizonyos dolgokban szeretem a pontosságot. Mivel ilyen téren kíváncsi természet vagyok, szeretem, ha minél pontosabb választ kapok. De tudom, hogy 100%- os választ sosem fogok kapni.

Igaz én még nem írtam könyvet, gondolom sok munka volt vele így is, csak az a pici plusz hiányzik talán nekem.  Ettől függetlenül lehet egy jó könyv.

 

A franciáról csak annyit, hogy én úgy tudom, többnyire a d,p,t,g,s,z,x szavakat nem ejtik a szó végén.

És mint írtam az er kapcsolatot é-nek szokták ejteni. De ott van a mur,sur,jour ahol ejtik. Most olyat nem tudok, ahol a mássalhangzó előtt is van r. De ezt sem vita tárgyának szántam, csak megosztottam veled, hogy én ezt, hogy tudom. De megengedem, hogy Te jobban tudod.

 

Nem akarom kétségbe vonni a tudásodat.  Éppen azért írom le ezeket, hogy tudjam, hogy vélekedsz róla.

 

A Hanzsért is azért írtam így le neked, hogy tudd miből gondoltam franciának és így leírhasd, hogy mennyire tévedek vagy van igazam ez ügyben.

 

Remélem egyik írásommal sem bántottalak meg, nem állt szándékomban.

 

Bincze név áttelepülésére azért gondoltam, mert ez a név még mindig megtalálható Erdélyben, valamint Ny-Mo.-n azon belül is Vas megyében csak nagyon kis számban található meg. De az is lehet, hogy anyakönyvi elírásból, sokukból Vincze lett.  

És a török idők után sem tűnt nekem lehetetlennek az áttelepülés.  

 

A könyv ajánlásokat pedig köszönöm!

Előzmény: LvT (12529)
Mezőbándi 19 órája © 12531

Oké, köszi. Ezek szerint sikerült egy újabb rejtélyes eredetű nevet találnom :) Közben az jutott még eszembe - a fuldokló utolsó szalmaszálaként -, hogy mi van, ha az első magánhangzó csak magyar betoldás. Knavor -> Kanávor? Ez sem ad értelmezhető megoldást?

Előzmény: LvT (12530)
LvT 21 órája Creative Commons License 12530

Nem látok a délszláv nyelvekben sem több lehetőséget, mint a magyarban és a szlovákban. Ezért is nem szóltam ilyen opcióról.

Előzmény: Mezőbándi (12528)
LvT 21 órája Creative Commons License 12529

> nekem Kázmér Miklóssal van némi fenntartásom, mivel nekem kissé úgy tűnik, mintha mindenáron meg akarna magyarázni egy nevet és ezért képes bármit kitalálni, minden háttér nélkül.

 

Én nem így látom: van Kázmérral nekem is fenntartásom, de éppen hogy mindenütt a biztos etimológiára törekszik, és ahol valami gyengeséget lel, ott jelzi. S mindeközben forrásokra hivatkozik.

 

Itt is az én hibám, hogy amikor idéztem, elhagytam a Kázmér által odatett „vsz.” (valószínűleg) rövidítést. Ez némileg tudattalanul lehetett, mert én nem látom indokát. szerintem jó etimológia ez. A régi személynevek továbbképzése kicsinyítő képzővel az egyik legtermékenyebb formája a magyar családnévkincsnek. Minden magyar vezetéknév esetén ezt az eshetőséget kell elsőnek megvizsgálni. Az alapként szóba jöhető személynév már az Árpád-korban adatolható, még a kérdezted változatnak megfelelő alakban is: 1262. Peuce. Ezzel tehát van egy lege artis biztos etimológiánk.

 

A Pőcze családnévtől már független kérdés, hogy az alapjául szolgáló Pőce személynév honnan ered. Ezt már nem is kellett volna említenem neked, mert ez már egy másik ügy. De érdekelni szokta az embereket. Nos, olyan lehetőséget kell keresnünk, amely 1262-ben már meglehetett, de a honfoglaláskor még nem:ugyanis a /c/ hang már itt jelent meg a magyarban az átvett idegen szavak hatására. Ehhez teljesen illik a német Petz ~ Betz személynév: időben, hangalakban megfelel, ugyanakkor tudunk arról, hogy volt korai német betelepedés (széles társadalmi rétegekben).

 

Kázmérrel egyetértőleg nyilatkozik Kiss Lajos a földrajzi etimológiai szótárában a Péc (Felpéc, Kajárpéc) településnévről, tudniillik, hogy a XIII. sz.-ban adatolt Pec személynévből ered, amely a régi német Pe(t)zo személynév átvétele.

 

A fenti Árpád-kori személynév mögött nem lehet a magyar pőce ~ pöce ~ pece ’födetlen csatornácska, amely olvadás vagy esőzés után az udvarokon és az összegyűlt szennyes vizet levezeti; árnyékszék elvezetése’ közszó, ez ugyanis későbbi: a XVI. sz.-ból adatolja először az EWUng. És ezzel sem járnánk előrébb, mert ez is német szó: mai hangalakjában Pfütze ’pocsolya, tócsa’.

 

Látható, hogy ennek erős háttere van. Ha egy név több településnevet is tud adni, hogyan ne tudna vezetéknevvé is válni..?

 

Ennek ellenére, megengedem, a pöce ’szennvízlevezető árok’, vagy akár a a XV. sz. végétől adatolt pece ’étkezésiolaj-fajta’ is adhatott akár Pőcze vezetéknevet, de mindenképpen sokkal kisebb valószínűséggel, mint az előbbi.

 

Az pedig, hogy valaki talált Kázmérnál fél évszázaddal korábban előfordulást, teljességgel nem minősíti Kázmért. Az egy sport az érdekeltek között, hogy ki tud korábbi adatokat találni, és aki összefoglaló művet ír, az mindenképp hátrányban van: Kázmér szótára hatalmas. Ilyen szinten nyilvánvalóan nem lehet annyit szöszmötölni, mint annak, aki beleakad egy témába.

 

Amúgy a belinkelted http://mek.oszk.hu/01800/01850/html/02.htm írásban erős tévedés az, hogy „a honfoglaló Pécz vagy Pech nemzetségről” beszél. Mentségére szolgáljon, hogy a 1921-ben írta a művet, és nem volt járatos a történeti nyelvészetben (mert a /c/ hang korai hiánya már akkor is nyelvtudományi evidencia volt).

 

  -----

 

> Az r nem szokott eltűnni a szó végéről ejtés közben szerintem

 

Most akkor jöhetsz olyan francia szavakkal, amelynek a végén ejtik az –r-t. Egyébként, ha meg az ejtésből indulsz ki, akkor hogy írhatod, hogy „kiejtve talán Ánzsé, így szóba jöhet talán, amit már írtál Anger”. Hol itt ejtéskor az /r/?  Nem jöhet szóba, mert vagy a hangalakot vesszük, és akkor elveszik az –r,  vagy az írásképet, akkor meg nem lesz zs.

 

Amúgy az Anger kiejtését már én is leírtam: [ã'ʒe]

 

  -----

 

>  De az 1700-as években átkerül a név Vas megyébe is

 

Vigyázz, egyáltalán nem biztos, hogy „átkerült”, mivel egyáltalán nem biztos, hogy ugyanarról a névről van szó. Ha jól írod az erdélyi „Bincze Laurenţiu”, nevet, akkor itt a ţ betű jelöli a /c/ hangot, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a cz betűkapcsolatot /c/-nek kell olvasni: különben miért nem *Laurencziu van írva?

 

 

> Érdekességképpen Lengyelo.-ban van egy Bincze nevű falu is.

 

A neve valójában Bińcze, és még falunak sem nevezném. A mechanikus lengyel összehasonlítással érdemes óvatosan bánni, ugyanis ennek a településnek a neve [biɲtʃε] (magyarosan leírva: /binycse/) ejtésű. Ha azon túl is lépünk egy pillanatra, hogy más az ejtés, azt még tudni kell, hogy a szláv földrajzi nevek közt nincs olyan, amely változás nélkül egy személy- vagy családnévből származott volna: így ennek a névnek az etimológiája messze vinne. Ilyen távoli kicsiny településnévből pedig Magyarországra való áttelepedés után nem lesz képzőtlen lakosnév: az illetőt Lengyel-nek fogják hívni.

 

Az én etimológusi gondolkodása más: nem az azonosságokat keresi, inkább a szisztematikus eltéréseket, ezért nekem a magyar Bincze név kapcsán a Bińcze-nél jobban feltűnt a Bińczyce [bʲiɲ'tʃɨtsε] /bʲinycsice/ helynév (vö. itt 230. oldal). A lengyel (és más szláv) –ice (–yce) képző ugyanis képezhet személynevekből településnevet. Ráadásul lágyulást is okoz, így akár a cz-nek /c/ hang is lehet az előzménye. De ez, mint ugyaninnen kiderül, a ma Krakkó egyik városrészét képező Bieńczyce [bʲεɲ'tʃɨtsε] /bʲenycsice/ nevének nyelvjárási formája. És az –ice (–yce) a lengyelben k-t is cz-vé lágyítja, tehát így ez az adat a magyar Benkó családnév lengyel párhuzamához adalék, nem a Bince névéhez. 

 

És ezzel a Benkóhoz vezető kitérővel is odajutottunk, ahová 12459-esben kilyukadtunk: csak nem a Vince, hanem a Benedek rövidüléséhez járult kicsinyítő képző.

 

  -----

 

> Valamint mivel engem is érdekel a nevek kialakulásának eredete, ezért megköszönném, ha tudnál segíteni abban, hogy milyen könyveket kellene olvasnom ebben a témában, amik szerinted a legjobbak.

 

Általános munka kevés van, ez az egyik: Kálmán Béla: A nevek világa. (A IV. átdolgozott kiadás változatlan utánnyomása) Csokonai Kiadó. Debrecen, 1996. ISBN 963 025 977 x

 

A másik, amit ajánlhatok, de ennek a következő, családnevekkel foglalkozó részét már nem fogja a szerző megírni: Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan — Személynevek. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. ISBN 963 389 418 2

 

Szóba jöhet még ez: Kniezsa István: A magyar és a szlovák családnevek rendszere. In: Kniezsa István: Helynév- és családnév-vizsgálatok, pp. 255-349. Kisebbségkutatás Könyvek. Lucidus Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963 9465 08 9

 

A gyakorlati oldalról mutat megoldási mintákat: Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2010. ISBN 978 963 9902 30 5 — On-line: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Csaladnevek_enciklopediaja/Csaladnevek_enciklopediaja.pdf

 

És természetesen a nyelvészeti folyóiratokban megjelenő ilyen vonatkozású cikkek olvasandók, mert a tudás java ezekben van, pl. Magyar Nyelvjárások, Magyar Nyelvőr stb.

Előzmény: SBobb (12526)
Mezőbándi 22 órája © 12528

re: Kanávor

 

A Google alapján én is addig jutottam, hogy talán vászonkészítő vagy -árus jelentése lehet a kanava miatt (nekem először a festővászon - canvas - ugrott be), de pont a rendhagyó végződés miatt bizonytalanodtam el. Ha viszont az irány olasz-horvát-magyar-szlovák, ráadásul a magyar előfordulása ugyebár alapvetően délen van, akkor nem lehetséges, hogy a kanávor valamilyen horvát képződmény? (Tudom, akkor onnan is adatolni kellene a nevet... Bár éppenséggel az is lehet, hogy ott már kihalt. Főleg, ha egy vándor posztóárus neve volt.) Szóval, a délszláv nyelvekben nem jöhetett létre ez a szó?

Előzmény: LvT (12527)
LvT 25 órája Creative Commons License 12527

Kanávor: >  a jelentését illetően inkább nem hagyatkoznék a gúglira.

 

De jó is lenne, ha itt lehetne a Google-ra hagyatkozni…

 

Valóban szlovákiai a legtöbb adata: Kavávor (Kanavor), de (főként Siklós-Mohács központtal) a magyar telefonkönyvben is van 8 találata. Ugyanakkor a RadixIndex.com nem ismeri, illetve talán a Kanaval idevonható.

 

Más ötletem híján és a szlovákban, magyarban, horvátban is ismert kanava ’laza, négyzetes szövésű [gyapjú- vagy pamut-] szövet elsősorban hímzéshez (gobelinhez)’ szóhoz szeretném kötni, de megvallom az –or végződéssel nem tudok mit kezdeni. Lehet azonban, hogy ez utóbbi a szövet névváltozatához tartozott, mert a Google ma is ki tudja mutatni magyar szövegkörnyezetben hosszabb „kanavár” formában (ez vélhetően téves szótagolás eredménye pl. kanava :> kanavára [nyomott minta] > kanavárra [nyomott minta] :> kanavár).

 

A szlovákban lehetséges lenne egy kanavár ’kanavát előállító, azt árusítú személy’ alakú foglalkozásnév, de ezt nem sikerült adatolnom. Meg az –avár > –ávor változás sem lenne könnyen magyarázható. De ez utóbbi a fenti magyar kanavár alakot is illeti.

 

Szóval csak ez a kósza ötletem van, de ezzel nem lehet a szlovák vagy magyar kérdésben sem dönteni.

 

Ui. Horvát etimológiai szótárban találtam a szövetnévre adatot: a velencei olasz canevo szóból jön, amely a közolasz canapa ~ canape megfelelője, és a latin can(n)abus  ~ can(n)abis ’kender’ folytatója. Az észak-olasz szó tehát vélhetően a horváton keresztül jutott a magyarba, onnan pedig a szlovákba.

Ez a szó nem keverendő az orosz канава (kanava) ’árok, csatorna’ szóval, amely vélhetően a lengyel kanał [ka'naw] közvetítésével a közolasz canale (latin < canalis ’cső, csatorna’), a velencei olasz canaula ’nyílás, torok’ vagy a népi latin canabula ’vízlevezető cső elsősorban földek lecsapolására’ szóra megy vissza. 

Előzmény: Mezőbándi (12523)
SBobb 25 órája © 12526

Kedves LvT!

 

Megmondom őszintén, nekem Kázmér Miklóssal van némi fenntartásom, mivel nekem kissé úgy tűnik, mintha mindenáron meg akarna magyarázni egy nevet és ezért képes bármit kitalálni, minden háttér nélkül. De ez csak az én véleményem. Bár a Pőcze/Binci név magyarázatod is csak ebben erősít meg.

 

http://mek.oszk.hu/01800/01850/html/02.htm

Itt van Payr Sándornak egy írása, ahol a Pőcze név már 1652-ben felbukkan Vas megyében (Ny-Mo.)

Így ez az 1720 mint első datálása névnek…

Én még erre a jelentésre is gondoltam: http://nepszotar.com/?szo=p%C5%91ce%2C+p%C3%B6ce

Akire mint gúnynév ragadt rá.

 

 

 

Hanzsér: talán hallás után írták így. Mivel a g (e,é előtt) vagy j alakul át zs-vé. Az r nem szokott eltűnni a szó végéről ejtés közben szerintem, de az er-alakot általában é-nek ejtik. Így kiejtve talán Ánzsé, így szóba jöhet talán, amit már írtál Anger. Bár a h még mindig kérdéses. Csak ezekből gondoltam a francia származásra.

De lehet, hogy a Hanzséros lesz a megoldás. Így ezt a témát lezárhatjuk. :)

 

 

A Bince (Bincze), már érdekesebb. Találtam egy iratot: Az erdélyi káptalan jegyzőkönyvei. Amiben 1590-ben felbukkan kétszer is ez a név, mint Bincze Laurenţiu és Bincze Paul. De az 1700-as években átkerül a név Vas megyébe is (korábbi bizonyítékom nincs), evangélikusok közé, és ott is szinte csak 1 faluban lelhető fel. Érdekességképpen Lengyelo.-ban van egy Bincze nevű falu is.

 

A Binczi (evang.) viszont érdekelt, mennyi köze lehet a Binczé-hez. Mivel Vas megyében találtam őket (1750 körül). Ez a név egy másik településen fordul elő, de nem messze (az akkori viszonylatban) attól, ahol a Bincze található. Valamint a két település anyakönyveztetése ugyanabban a városban történt.  Viszont a Binczi egy idő után eltűnt. És Vas megyében nem is találom ma már, maga név pedig inkább Vinczi-ként található meg. 

 

 

Valamint mivel engem is érdekel a nevek kialakulásának eredete, ezért megköszönném, ha tudnál segíteni abban, hogy milyen könyveket kellene olvasnom ebben a témában, amik szerinted a legjobbak.

Előzmény: LvT (12495)
LvT 28 órája Creative Commons License 12525

Kedves Angie79!

 

A Mendöli névnél egész biztosan kizárható az olasz Mendola településnévvel való kapcsolat, sőt általában is az olasz eredet. Az olaszban ugyanis nincs /ö/ hang: ez a környéken egyedül a magyar és a német irodalmi nyelvben van meg (távolabb pedig a franciában, a skandináv nyelvekben, a finnben és a törökben). — Éppen ezért szerintem a Mendöli név egyáltalán nem olaszos hangzású.

 

Ráadásul a –la végű településnevekből a magyarban lehetne –li végű származék, de a magyarban az /o/ hangból nem lesz /ö/. Így még közvetetten sem alakulhatott volna ki. (A jelenkorban a többi /ö/-t ismerő nyelvben sem lesz az /o/-ból ilyen hang. Történetileg a németben lehetne, de úgy pedig az –i végződésnek „nincs értelme”.)

Előzmény: Angie79 (12524)
Angie79 29 órája © 12524

Kedves LvT!

 

Nagyon érdekes dolgokat írtál, köszönöm szépen!

 

Véleményed szerint Olaszországhoz nem lehet köze?

Nem tudom, hogy a név hangzása miatt, vagy azért, mert ott van hasonló nevű település ( Mendola ) mindenesetre sokszor kérdezik bemutatkozáskor, hogy ez olasz név e.

Előzmény: LvT (12519)
Mezőbándi 1 napja © 12523

Kanávor?

 

Ha jól látom, akkor ez szlovák eredetű családnév, de a jelentését illetően inkább nem hagyatkoznék a gúglira.

LvT 2 napja Creative Commons License 12522

Behumi: Mivel szóba jöhető Behum településneve, illetve ilyen régi magyar személynevet nem tudtam előtalálni (azért esetleg lehet), most hasonlóképpen tudok gondolkodni, mint az iménti Mendöli esetén.

 

A RadixIndex.com adatolja a Behumi név mellett a Behuni-t és a Behuny-t. Ez utóbbi pedig szlovák név, vö. Behúň ~ Behuň, amely közszói eredetű, vö. szlovák behúň ’(rég.) kengyelfutó; hírvivő; tinó; ajtósarok; (ma) gyorsfutó, futár; gyors ló, versenyló; kismalac; futósúly, futókerék; malmi futókő, forgókő; futószőnyeg’. Azaz ’kengyelfutó, küldönc, futár’ kaphatta foglalkozásnévképpen, vagy jól futó, vagy sokszor futkározó ember ragadványnévül.

 

A magyar fonetikával leírt Behuny névalakot a történelmieskedő betűejtéssel Behuni alakúként is lehet olvasni, illetve írni. A kezdő /b/ ajakhang pedig esetlen magához hasonlíthatta az /n/ orrhangot, azaz a Behuni-ból Behumi lehetett.

 

[De esetleg] más megoldás is elképzelhető (Pais Dezső).

Előzmény: 3x_ (12521)
3x_ 2 napja © 12521

A Behumi családnév eredete érdekelne, abszolút ötletem sincs, milyen származású

(Behumi Dóra)

LvT 2 napja Creative Commons License 12520

Az irodalom a magyar Kun vezetéknév esetén csak a kun népnévi eredettel számol.

Előzmény: voszi (12518)
LvT 2 napja Creative Commons License 12519

Mendöli: Úgy vélem, a név végén az –i nem „eredeti”, hanem másodlagos fejlemény, talán a meglágyult Mendöly /mendöj/ változat betűolvasásával. Az eredet tehát a voszi által említett Mendöl forma lehet, amelynek adatolható Mendől és Méndöl változata a már felhozott Mendöly mellett.

 

A név magyaros hangalakúnak tűnik, ugyanakkor etimológiát nem találtam rá. Még keresem, de egyelőre nem látok más lehetőséget, mint a német Mendel név korai átvételét, majd némiképp szokatlan – talán ö-ző nyelvjárásban történt – magyarosodását. Mégis hasonló fejleményt láthatunk egyrészt a Kecel ~ (Rába-) Kecöl településnévpárban, másrészt a német Künzel személynév Göncöl magyarosodásában.

 

A német Mendel név lehet egyrészt a német Meinhardt (> magyar Menyhért) vagy a Man(n) tagú német nevek (pl. Hermann, Manhart) személynevek egyikének rövidülése –el kicsinyítő képzővel. Másrészt lehet a délnémet mändel ’emberke, törpe’ szóból való ragadványnév. Harmadrészt zsidó (jiddis) névként az Immanuel személynév csonkolása szintén –el kicsinyítő képzővel.

Előzmény: Angie79 (12515)
voszi 2 napja © 12518

Vettem, köszönöm. Nagyon tanulságos. Egyébként a magyar Kun vezetéknév kifejezetten kun nemzetiségre utal, vagy lehet más etimológia is? (Bocsi, de a "Kun" 3 betű, nem lehet ellenőrizni, hogy volt-e már.)

Előzmény: LvT (12517)
LvT 2 napja Creative Commons License 12517

Kuen: (Nekem is eszembe jutott a kérdés első elolvasásakor Khuen-Héderváry neve.)

 

Én a korai német Kun írásmód dacára sem kapcsolnám a magyar kun népnévhez, mivel ennek ilyen alakja magyar sajátosság: a többi nyelv a kuman- tövet használják. Az persze nem zárható ki, hogy magyar betelepülőről van szó, de a te baden-württembergi előfordulásod mellett a tiroli eredetű Khuen (von Belasy) grófi családot is magyaráznia kell.

 

A Khuen von Belasy grófi családról írott német Wikipedia-cikk szerint a nevüket írták Khuen, Khuon és Khun alakban is, a mai helyesírás szerint Kuhn lenne az írásmód, és itt az e csak nyújtójel. Ennek megfelel az, amit tapasztaltál, a régi helyesírás nem jelölte a magánhangzó hosszát a Kun írásmóddal, később azonban az ortográfia precízebb lett, és megkülönböztették a rövid *Kun(n)-t a hosszú Kuen (~ Kuhn)-tól.

 

A Wikipedia-cikk szerint a grófi család a XIII. sz. végi Kühn [ófelnémet kuoni, középfelnémet küen(i)] ’merész, bátor’ melléknevű személytől ered (persze az első tényleges családtag csak a XVI. sz.-ból igazolható, így kitudja, hogy ez az ős mennyire költött). A Duden a német Kuhn, Kühn családneveknél valóban ezt a ragadványnevet említi az egyik etimológia lehetőségnek. A másik lehetőség a Konrad ’Konrád’ személynév régi Kuonrat alakjának a rövidülése. Ez utóbbi mögött is végső soron az első eset áll, mert kételemű germán személynévként ennek az előtagjában is az ógermán *kōniz ’merész, bátor’ szó áll.

 

Nincs szükség tehát a magyar Kun név (ill. kun szó) átvételének feltételezésére, mert van rendes német etimológia. Sőt a rövid u-s magyar Kun várhatóan rövid hangzóval kerülne át a németbe, amelynek a normatív írásmódja így inkább *Kunn lenne, semmint Kuen.

 

Ui. Sose tudtam, hogyan kell kimondani Khuen-Héderváry első vezetéknevét. De a német Wikipedia szerint ő is a Khuen von Belasy család tagja, a fentiek értelmében tehát /kún/ a kiejtése.

Előzmény: voszi (12507)
voszi 2 napja © 12516

Hirtelen Mendöl Zsuzsa művészettörténész jut eszembe, aki Málnai Béla építészről írt nagyon jó könyvet. Hogy az ő neve felvett-e, vagy eredeti, fogalmam sincs. (A Málnai felvett név.)

Előzmény: Angie79 (12515)
Angie79 2 napja © 12515

Sziasztok!

 

Elég ritka családnevem van, és folyton kérdezik milyen eredetű. Szeretnék utána járni, de fogalmam sincs  hogy fogjak hozzá. Tudnátok tanácsot adni?

 

A család nevem Mendöli :-)

 

Előre is köszönöm, ha tudtok segíteni, vagy van tippetek a név eredetét illetően!

LvT 2 napja Creative Commons License 12514

Ad Volonics: Isaszeg szlovák, részben lengyel újratelepítésű. Ilyen kontextusban a név keleti szlávságát az ilyen népek közé korábban betelepült ruszinok, ukránok magyarázhatják. A szlovákok esetén horvát betelepülők is szóba jöhetnek (ha elfogadjuk a valahai Dalmácián kívüli horvát jelenlétét).

Előzmény: LvT (12513)
LvT 2 napja Creative Commons License 12513

Ragács: Vö. horvát-szerb Ragač (Hv., Szb.), szlovák Ragač ~ Ragáč, cseh Ragáč, belorusz Рагач (Ragacs) vezetéknév. Ezek közül nyilvánvaló etimológiája csak a belorusz névnek van, de az ottani kifejezett ritkasága miatt nem lehet ez a horvát-szerb, ill. cseh-szlovák nevek eredete. A név ugyanakkor a /g/ hang miatt nem lehet cseh-szlovák eredetű sem. Arra jutottam, hogy a beloruszban rendszerszerű hangsúlytalan o > a változás valamiképpen errefelé is megtörténhetett (hangsúly alatt), így a horvát-szerb név hátterében a Rogač ['rǒga:tʃ] családnév állhat. Ez egy azonos alakú ’szarvat viselő, szarvval ellátott’ értelmű köznévből származó ragadványnév, amely a mai nyelvben nem az elsődleges jelentésében áll, hanem a szarvasbogarat, illetve különböző szarvra hasonlító képlettel rendelkező növényt jelöl.

 

A szlovákba, ill. a csehbe (ahol az ennek megfelelő szó és név a Roháč) a fenti horvát-szerb név kerülhetett, vagy annak a lengyel Rogacz párhuzama. A cseh-szlovákban az o > a változás vélhetően nem horvát-szerb import, hanem helyi (szlovák) fejlemény, mert megfigyelhető a szlovák Ragala (Ragalová) névben is, amely a „rokonértelmű” lengyel Rogala (Rogała) névhez kapcsolható. A szlovák változásban (de lehet, hogy a horvátban is) esetleg közrejátszhatott némi magyar hatás, ugyanis a nyílt szláv o hangzásában hasonlít a magyar a-hoz, olyannyira, hogy gyakran ugyanaz a [ɔ] a fonetikai jelük.

 

Ui. Mielőtt felvetődne: a magyar ragacs nyelvújítási szó, így névtanilag nem játszhat szerepet.

 

 

Skribek: Ilyen módon nem mutatható ki, de a szlovákban van Škríb(a) ~ Škrib(a) vezetéknév: a nevünk ennek az –ek kicsinyítő képzős származéka lehet. (A csehben és a lengyelben is adatolható a fenti szlovák alapnévhez hasonló, de mivel azokban is kemény r hang van a várható légy cseh ř, ill. lengyel rz helyett, így ezeknek az eredete is szlovák lehet. Tehát az utóbbi két nyelvben –ek-kel való továbbképzés sem várható.)

 

Az etimológiához adná magát a latin scribo ’ír’ ige valamilyen szlovákosodott származéka, mint pl. régi škribent ’író’, újabb (pejoratív) škribler ~ škriblér ’író, skribler’, de ezek vélhetően nem hatoltak le annyira a korai népnyelvbe, hogy csonkított, köznapiasított alakban személy- majd családnevet adtak volna. És a teljes változatukból sem adatolható vezetéknév. Ezért inkább azt hiszem, hogy a szlovák tájnyelvi škríbeľ ’tetőcserép’ szó állhat mögötte, vagy esetleg a škripať ’csikorog(tat), nyikorog(tat)’, škriabať ’kapar, vakar, karcol; karmol; ír, firkál’, škriepiť sa ’veszekszik, civakodik’ igék mögött álló hangfestő-hangutánzó tövek helyi alakváltozata.

 

 

Vojt: Vö. lengyel Wójt, Wojt, szlovák Vojt. Ez két név egybeesése lehet. Egyrészt a nyugati-szláv Vojtech (Vojtěch, Wojciech) személynév rövidülése (vö. 12304., 4581., 3650. hozzászólások). Másrészt a lengyel wójt [vujt] ’(falusi) bíró’ szóval azonos tisztségnév. Az, hogy a név nem magánhangzóra végződik, illetve a csehből nem mutatható ki, inkább az utóbbi felé billenti a mérleget. A lengyel szó a német Vogt ’várnagy, helytartó, kormányzó; gyám, gondok; (falusi) bíró’ középfelnémet voit alakváltozatából származik, amelyek pedig a középkorban vocatus alakúvá rövidült latin advocatus ’jogi tanácsadó, ügyvéd’ (< advoco ’odahív, meghív, segítségül hív’) szóból. A lengyel wójt (wojt) átkerült a keleti szláv nyelvekbe is, vö. dél- és nyugat-orosz, fehérorosz войт (vojt), ukrán війт (vijt) ’városi, falusi elöljáró’. Így lehet, hogy a szlovákba is bekerült a lengyel (ruszin?) jogú falvak esetleges nyelvhasználatából, ahogy a magyar jogú falvak révén megjelent a szlovák birov ’bíró’ elnevezés is. Ebben az esetben a szlovák Vojt nevet közvetlenül szlovák eredetűnek is lehetne tartani. — A Vojt név közvetlenül a németből nem eredeztethető, mivel akkor f-fel kellene kezdődnie.

 

NB. Ez egyébként olyan név, amely a lengyelországi örmények közt ismert, vö. 1672., 11474. hozzászólások.

 

 

Volonics: Jószerivel csak orosz adatokat lehet lelni a Google-n Волонич (Volonics) formában, alkalmi adata van Romániában mint Volonici. Ugyanakkor egy horvát cikk említ a XVII. szi.-i Pulából Volonich (Volonić) nevet. Ez keleti szláv –ič (ahonnan a nyugati szlávban is megjelent, vagy szerb-horvát –ić) apanévképzős alakulat egy *Volon ~ *Voloň személynévből. Ez –on ~ –oň kicsinyítő képzővel (és rövidüléssel) állhatott elő a Vol- [< szláv voliti ’kifejezi az akaratát, kívánságát; (ki)választ; előnyben részesít’] kezdetű nevekből, mint a Volimir. A keleti szláv esetén esetleg a Volod- (< keleti szláv володеть [vologyety] ’ural’) kezdetűek is képbe jönnek, mint a Vologyimer, Vologyiszlav (amelyeket később kiszorított az egyházi szláv Vlagyimir és Vlagyiszlav). További lehetőség az alapnévre a szláv volъ ’ökör’, esetleg voľa ’akarat, kívánság; szabadság; mentesség (adótól, szolgálat alól, terhektől)’.

 

Egyesek a szláv voliti ’kifejezi az akaratát, kívánságát; (ki)választ; előnyben részesít’ igéből közvetlenül is eredeztethetőnek vélik az alapnevet, de ekkor csak az –on ~ –oň képző nem járulhatna hozzá, csak az –an. Ebben az esetben tehát másodlagos Volan > Volon vagy Volanič (Volanić) > Volonič (Volonić) változással kellene számolnunk.

Előzmény: Értökös (12506)
Értökös 2 napja © 12512

Barátom nevében is köszönöm.

Előzmény: LvT (12511)
LvT 3 napja Creative Commons License 12511

Bredár: Vö. szlovák Bredár családnév, a régi mo.-i előfordulásaihoz: Bredár. Szerintem ez a szlovák Brdár név alakváltozata. Ez utóbbi a szlovák brdár ’takácseszközöket (szövőszék, takácsborda) készítő, ill. árusító személy’ foglalkozásnévvel azonos.

 

 

Hrustinszki: Ez a szlovák hruštínsky ['ɦruʃci:nski] ’Hruštín településre való’ melléknévi lakosnév, azaz a valahai Árva vármegyei Hrustin-ból történt elszármazásra (esetleg az oda való kapcsolatokra) utaló megkülönböztető névből (ragadványnévből) lett lakosnév. A mai szlovák családnévkincsben csak az újabb típusú főnévi Hruštinec névpárhuzam adatolható, ezért talán a kérdezett név kialakulása az alvidékre való áttelepülés utáni névváltáshoz köthető.

 

 

Hujac: Vö. ritka szlovák Hujac ['ɦujats] családnév. Mivel ez így nehezen etimologizálható, úgy vélem a gyakoribb Chujac ['xujats] vezetéknév változata lehet magyar nyelvi hatásra, mert az nem különbözteti meg a ch [x] és a h [ɦ] hangot. Ez utóbbiba a mai nyelvérzék hajlamos a szlovák chuj ’fasz’ szót belátni, de így az –c végződés –a-ja nem lenne magyarázható. Ezért én inkább arra gondolok, hogy a szlovák fujak, fujavica ’hófúvás, (hó)vihar; szélvész, förgeteg’ szó chujava, chujavica alakváltozataihoz lehet köze azonos jelentésben: ez utóbbiak egyik nyelvjárási formája lehet. A létező szlovák Fujak, Fuják, Fujaček vezetéknevek igazolják, hogy ebből a jelentésből lehet családnév, sőt Nyitraszőlősről egy Fujac vezetéknév is adatolható.

 

Ui. Az –ac végződés miatt elsősorban szerb-horvát névnek gondoltam először, de onnan nem tudtam a nevet adatolni, bár a szerb-horvát huja ['xûja] ’pihenőhely (hajóvontató lovaknak); rövid pihenő’, huja ['xǔja] ’sovány tyúk; (átv.) sovány nő’, hujav ['xǔjav] ’szegény, nyomorult’, esetleg hujati ['xǔ:jati] ’zúg, süvölt, morajlik; suhan, (tova)száll, rohan’ szavak éppen alapot adhatnának egy –ac [ats] kicsinyítő, vagy –ac [a:ts] cselekvőnév-képzős származékhoz.

 

 

Palaga:  Vö. talán szlovák Paľaga (Paľagová), román Palaga és Palaghia. A román nevet a görög Πελαγία (Pelagia) női egyházi személynévből [esetleg annak Πελάγιος (Pelágiosz) férfi változatából] származtatják esetleg szláv közvetítéssel, vö. az orosz Пелагея (Pelageja) női alak Паладья (Palagyja) formáját. A görög név a görög πέλαγος (pelagosz) ’(nyílt) tenger’ szó melléknévi alakjával azonos. A szlovákba valamely ortodox etnikummal (valach, ruszin) kerülhetett.

 

Ui. Felmerült bennem a magyar Pallag (< Parlag tkp. ’földjét elhanyagoló, parlagon hevertető személy’) ragadvány-, majd családnév valamiféle átvétele is. De ebben az esetben az –a végződést nehéz megmagyarázni, ezért ezt a lehetőséget inkább kizárnám.

Előzmény: Értökös (12506)
Értökös 3 napja © 12510

Köszönöm a gyors, alapos és meggyőző magyarázatot.

Előzmény: LvT (12508)
vadász2 3 napja © 12509
Előzmény: voszi (12507)
LvT 3 napja Creative Commons License 12508

Kajmati (szőlő hegy)”: Hasonló földrajzi név több helyen előfordul az országban, pl.

 

Ez összevetve azzal, hogy ilyen primer családnév nem adatolható (a Kajmádi vezetéknevet másodlagosnak véve, l. később), arra utalt nekem, hogy nem családnév, hanem eltűnt település adhatta ezeknek a nevét.

 

Ezt az érzésemet megerősítette Kiss Lajos, aki a Földrajzi nevek etimológiai szótárában hozza a Kajmáti ’lakott hely Bodajk belterületétől nyugat-délnyugatra’ címszó. Ennek első adata: 1275. Kunmaty. Ennek alapján ő is elsődlegesen helynévi eredetűnek véli, és a Komjáti településnevek alakváltozatának véli. Ezek így az alakilag többes számú szláv *Komňaty (komnyati) helynévből származhatnak mny : mj (nym : jm) elhasonulással, amelyet egyes esetekben a mny : nym hangátvetés előzött meg. A szláv helynév jelentéséhez vö. cseh régi komňata ’lakó- és hálóhelység, szoba’, szlovák komnata ’tisztaszoba; tágas, szépen berendezett szoba’, újcseh, lengyel, szlovén komnata, orosz комната (komnata), ukrán кімната ~ ківната (kimnata ~ kivnata) ’szoba’ (~ ’lakószoba várban, kastélyban stb.’ ~ ’hálószoba’ ~ ’kincseskamra’), amely mögött a latin (camera) caminata ’[fűthető] tűzhelyes/kandallós (helység); ház’ kifejezés szláv komьnata átvétele áll.  Az eredeti név tehát olyan települést jelölt, ahol az egyszerű egyszobás házakkal (szláv istъba > szlovák stb. izba ’szoba’) szemben tagoltabb, jobban fűthető, gazdagabban berendezhető építményekből állt.

 

 

Kajmádi: Ez így a jelenkorban adatolható, és bízvást a Szekszárd melletti (a mai Szedres területére eső) valahai Kajmád településre (a mai Kajmádpuszta elődjére) utaló, az onnan történt elszármazást, az oda való kapcsolatokat, esetleg az ottani birtokot jelölő lakosnév. NB. A gyakori –ád végű településnevek hatására lehetett a Kajmáti-ből Kajmád(i). Ugyanez megtörtént a Komját(i) változattal is (l. később). Az –i lekopása is megfigyelhető a párhuzamos neveken, l. Komját (Komjatice, régi Komňatice, Szlovákia), Komjátszeg (Comşeşti, Románia), Magyarkomját (Великі Ком'яти/Veliki Komjati, Ukrajna), Temeskomját (Comeat, Románia), Vaskomját (Kometen, Ausztia).

 

 

Komját, Komjáti, Komjád, Komjádi: Valamely Komját(i) tagot tartalmazó településre utaló, az onnan történt elszármazást, az oda való kapcsolatokat, esetleg az ottani birtokot jelölő lakosnév. Az –i lehet lakosnévképző, de lehet magának a településnévnek a része is. Ugyanakkor az –i nélküli változat is eredhet talán –i-s településnévből utólagos lekopással (Vaskomjátnak volt Komjáti névalakja). Mivel *Komjád(i) település nem találtam, ezeknek a neveknek is az eredetibb formája Komját(i) lehetett, csak másodlagosan a gyakoribb –ád(i) végű nevekhez igazodhattak. Mégis l. a régi Komjádpataka, ill. Komjádszeg helyneveket, amelyek a mai Komjátpataka (Comiad, Románia), ill. Komjátszeg (Comşeşti, Románia) Csánki Dezső által említett Hunyadi-kori névváltozata: tehát helyi, történeti perspektívában talán –d-s településnevekkel is számolhatunk.

Előzmény: Értökös (12506)
voszi 3 napja © 12507

Sziasztok!

 

Érdekes esetre bukkantam. A vörösvári Krupp család Donzdorfból érkezett Vörösvárra, valamikor 1712 előtt. Az ő felmenői között, Donzdorfban ütköztem a Kuen családnévvel. Az 1680-as években kezdődik a kapcsolat. Fejtettem vissza, mire 1640-re egyre több Kun, majd 1610 körül már szinte kizárólag ezzel az írásmóddal jönnek a családtagok. A vezetéknév értelmezésére lennék kíváncsi. Lehet, hogy kunok voltak, akik a törökök elől menekültek Württembergbe?

Értökös 3 napja © 12506

1. Solt és Dunaegyháza közt homokdomb húzódik, a Szőlőhegy. A második katonai felmérés térképén "Kajmati szőlő hegy" néven szerepel. Mivel Bodajk, aminek van ilyen településrésze, elég messze fekszik Solttól, személynévnek gondoltam. A Radix gyűjteményében azonban nem található ilyen. Mi a lehetséges etimológia?
2. Egyik barátom a következő isaszegi családnevek eredete felől érdeklődik: Bredár, Hrustinszki, Hujac, Palaga, Ragács, Skribek, Vojt és Volonics.
Előre is köszönöm a magyarázatokat.

magdusis 3 napja © 12505

Köszönöm szépen;nagyon érdekes!

_gaq.push(["_setCustomVar", 5, "Status", "anonymous", 2]); _gaq.push(["_setCustomVar", 1, "Level-1", "FILOSZ", 3]); _gaq.push(["_setCustomVar", 2, "Level-2", "Magyarulez", 3]); _gaq.push(["_setCustomVar", 3, "Level-3", "Nevek,_csaladnevek_magyarul", 3]);