Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

2xkiss 2014.08.01 17:27:36 © 12469

Két újabban felmerült nevemre szeretnék rákérdezni.

 

Frentsényi és Bazin. 18.-19. sz.- Abaúj vm.- reformátusok.

 

Az első esetében nekem nem sikerült találnom Frencsény (n) települést.

Lehet, hogy mégis létezett?

Ha nem volt, akkor esetleg a magyarázat lehet-e az, hogy valószínűleg kurta nemesek

lévén, ( legalább is a család ezen ága), és ezért így őrizték meg a nevüket, -míg ennek volt jelentősége ? Lehet, hogy ez a név egyszerűen Trencsényi -trencséni értelmű ?

Esetleg a Frentsen -nek van más jelentése?

 

Bazin. A városnévből eredhet, vagy más lehetőség is van? Legkoraibb elírása rögtön Bazinyi, de egyszeri eset. 

        

Köszönöm a választ.

hive 2014.08.01 16:39:21 © 12468

Köszönöm a gyors választ :)

Előzmény: LvT (12467)
LvT 2014.08.01 12:47:03 Creative Commons License 12467

Az A28B-nek belinkeltem cikkben a másik témához is van adalék, vö. „a -sky toldalék melléknevet képez, és nagyjából megfelel a magyar -i (-y) lakosnévképzőnek. […] A -sky képzőnek azonban kifejlődött a családnevekben egy további funkciója: apanevet is képezhet. A magyar -i (-y) képző egyébként hasonlóan kettős motivációjú: a Balassi, Ferenczi nevek nem egy Balázs, illetve Ferenc nevű helységre utalnak, mert ilyen nem ismert, hanem ilyen személynevű felmenőre.

 

A helyzet a magyarban a következő. Az igen korai időkben (kb. a XIII. sz.-ig) sok olyan településnév keletkezett személynévből (törzsnévből stb.) képző nélkül: ilyen pl. a Békés. Tehát a Békés lehet Árpád-kori településnév és Árpád-kori személynév is.

 

A XIII. sz. után a településnevek más képzővel vagy összetétellel alakultak a személynévből. Így egy János nevű emberről ekkor elnevezett falu neve lehet Jánosi (a Jánosfalva, Jánostelek stb. mellett).

 

Az Árpád-kori személynevek használata tovább is tartott, sokuk megérte a családnevek kialakulásának a korát, ezért válhatott belőlük, apanév, illetve apanévi családnév. Ennek két útja volt: képző nélkül, és valamilyen képzővel, pl. az –i apanévképzővel. Tehát a mind a Békés, mind a Békési családnév jelentheti egy Békés személynevű ember leszármazottait, illetve a János és a Jánosi vezetéknevek is egy Jánosét.

 

Ebből következik, hogy a Békés és a Békési családnév egyaránt utalhat a Békés nevű ősre és a Békés nevű származási helyre. A Jánosi vezetéknév pedig a János nevű ősre és a Jánosi nevű származási helyre. A János családnév esetén csak azért tudjuk kizárni a János nevű származási helyet, mert ilyen nem alakult az Áprád-korban. (A Békés esetén pedig, szemben a Békési-vel bejön egy plusz lehetőség: a jellemre utaló közvetlen ragadványnév. Persze, ha ebből a ragadványnévből előbb személynév lesz, akkor az apanévi esetet kapjuk, de ez már közvetett alakulás.)

 

A hasonló –i-s és –i nélküli alakok adják magukat, hogy egymásba alakuljanak: tehát utólag is típust válthatnak. Az igazából csak főszabály szerint mondjuk, hogy az –i nélküli alakot elsősorban apanéviek, az –i-sel pedig lakosnéviek lehetnek: valójában mindig ott a másik opció. Dönteni csak úgy lehet, ha megvizsgáljuk, hogy a vélhető elnevezés időpontjában (köznép esetén nagyjából a XV–XVIII. sz. eleje) volt-e köznapi használatban az adott személynév, illetve létezett-e az adott nevű település.

 

Mikola név volt természetesen, de település is, vö. http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=mikola . Formálisan tehát nem dönthetünk.

 

A Lacza mint Laca személynév értendő, az biztosan létezett. De ha az első írott a betű hosszú /á/ hang helyett is állhat, akkor akad település is: Lácza a mai Lácacséke részeként.

 

Az Illyés ~ Illyési esetén azonban puszta településnevet egyelőre nem találtam, így itt az apanévi eredet feltételezhető képzőtlenül vagy –i (–y) képzővel.

 

A Görcs ~ Görcsi esetén hasonlónak tűnik a helyzet, tehát egy 6809-esben elemzett Görcs nevű személy leszármazottairól lehet szó képzőtlenül vagy –i (–y) apanévképzővel.

 

Próbálok még további régi helységnévtárakban, -jegyzékekben keresni: ha találnék a fentiekhez képest valamit, akkor majd jelzem.

Előzmény: hive (12463)
LvT 2014.08.01 11:48:16 Creative Commons License 12466

Kedves A28B!

 

> Meg szeretném kérdezni, hogy esetleg lehet-e kapcsolat az Ondrovicz /Androvicz és az Ondrovsky /Androvsky között?

 

Erre már előre válaszoltam a kapcsolódó nyest.hu-s cikksorozat első részében: http://www.nyest.hu/hirek/a-vidroczki-hires-nyaja Ebből a szempontból az „A -sky képzőnek azonban kifejlődött a családnevekben egy további funkciója: apanevet is képezhet” mondattól kezdődő és a cikk végéig tartó rész az érdekes.

 

Az –ovics ukrán apanévképző*, amely az együttélés hatására a lengyelbe és a szlovákba is bekerült. A cikk szerint a –szki képző –ovszki alakváltozata is lehet az adott területen az, és a „rokonértelmű” toldalékok kicserélődhetnek.

 

Tehát lehet kapcsolat. Az irányát persze nem tudjuk, mert az is lehet, hogy az Ondrovszky eredetileg a korábbi lakóhelyre utaló név volt, később ennek elhomályosulásával apanévnek tekinteték és ezért az –ovszky végződést alkalomszerűen lecserélték –ovics–ra. De a fordított irány ugyanúgy lehetséges: az Ondrej ~ Andrej ’András’ személynevű ember leszármazottai megkapták az Ondrovics / Androvics ragadvány-, majd családnevet, amelyet idővel lecseréltek a „jobban hangzó” Ondrovszky / Androvszky-ra.

 

És továbbra sincs egyértelmű támpont a népiségre. De a kezdő /o/ hang és a kemény /r/ a lágy rz /zs/ helyett mégis inkább a szlovákra utal, vö. szlovák Ondrej vs. lengyel Andrzej személynév.

 

 ----

 

* Persze az –ovics lehet szerb-horvát-szlovén is, de esetünkben ez most nem lényeges.

Előzmény: A28B (12462)
2xkiss 2014.08.01 11:27:11 © 12465

Csak a teljesség kedvéért annyit még, hogy találkoztam ellenkező példákkal is,

amikor az -i (y) "elveszett". Két ilyen esetem is volt, és úgy vettem észre, hogy

ennek a változásnak az oka az lehetett, hogy az érkező család, illetve feleség nevével

egyező, de végződés nélküli változat létezett nagy számban az adott településeken. 

( Illyési - Illyés, Mikolai- Mikola )

A második névnél még olyan tapasztalatom is volt, hogy a kialakuló Mikola név

a következő faluban meg a Mikula névalakot vette fel, - vélhetőleg az ott élő

gr. kath. vallású Mikulák nevének nyomására.

Az egy generációval később visszatérő már Mikulák újra Mikolává lettek régi

helyükön.  Legelső falujukba már nem kerültek vissza, - így nem tudni, hogy 

ott újra a Mikolai névváltozat nyert volna-e tért?  :)

Előzmény: hive (12463)
2xkiss 2014.08.01 11:00:00 © 12464

Szia!

 

Én is elgondolkodtam már a felvetett kérdésen, saját kutatott családneveim kapcsán.

Nálam az a tapasztalat, hogy nem is túl ritkán, időben jellemzően a  18. században -

19. sz. első harmadában bukkannak fel olyan nevek, amelyek hirtelen -i, y, esetleg

j, végződést kaptak. Még a -szky, is előfordult,- vélhetőleg az adott nyelvi környezet 

hatására. Voltak neveim, amelyek egy időre szlávos végződést kaptak, pl. : -ik.

Aztán ezek a végződések vagy rögzültek a névben- vagy sem. Sokszor nem.

Olyan példáim is vannak , ahol ugyanazon család- ugyanazon generációjánál

jelen van az alap névalak, és az i-s, vagy j-s változat is.

A Lacza, Laczai(y) változással én is találkoztam, -érintőlegesen.

Előzmény: hive (12463)
hive 2014.08.01 10:05:33 © 12463

Sziasztok!

Nagyon rég nem jártam erre, de örömmel tapasztalom, hogy ez a topik még él és virágzik :)

A Görcsi név eredetére szeretnék valami ötletet. A Görcs nevet megtaláltam az előzményekben, de nem tudom, hogy kerül a végére az -i. (Ugyanez a bajom egyébként a Laczay/Lacai névvel is, ami az i nélkül apanévnek tűnne.)

 

Köszönöm

hive

A28B 2014.08.01 09:06:12 © 12462

Kedves LvT!

 

Rendezgetve az anyagainkat, egy újabb mozzanatra lettem figyelmes. Néhány kivonaton ugyanis az Andróczkyakkal kapcsolatban fölbukkan az Ondrovicz/Androvicz alak, mint például a tegnap talált kivonaton (1783). Utána nézve, kiderült, hogy meglehetősen nagy szórása van a névnek, és leginkább a Felvidék északi részén bukkan föl. Például Felsőrados (Radošovce) településen 1649-ben Ondrovicz Andreas apától és Dorothea anyától született egy leánygyermek Catharina Ondrovicz néven, majd 1668-ban szintén Felsőradoson egy újabb leánygyermek születéséről van tudomásunk, akit Ondrovsky Dorotheának hívtak - az apát Ondrovsky Joannisnak (az anya nincs feltüntetve).

 

Meg szeretném kérdezni, hogy esetleg lehet-e kapcsolat az Ondrovicz /Androvicz és az Ondrovsky /Androvsky között?

 

Előre is köszönöm.

Mezőbándi 2014.07.30 16:21:39 © 12461

"Engem a Szilveszter név érdekelt, találtam is hozzá egy leírást. Ti adnátok ezt a nevet a fiatoknak?"

 

Persze, főleg a Stalló családnévhez. A felesége pedig majd Stallóné lesz.

 

Komolyra fordítva a szót, ismerek kettőt: az egyik Szilveszter, a másik pozsonyi, tehát Silvester ("Silvo"). Egyiknek a neve sem keltett bennem soha semmilyen furcsa asszociációkat, szóval miért ne.

 

(Más kérdés, hogy én pont nem adnám ezt a nevet, mert mi egy meghatározott névadási sémát követünk a gyerekeinknél, és abba nem illenek bele a latin, görög, germán vagy szláv névkincsből átvett nevek.)

Előzmény: Freddy17 (12453)
Frater Birandello 2014.07.29 23:41:48 © 12460

A legismertebb példa: Buza (szül. Buzi) Barna szobrászművész.

http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%BAza_Barna

Előzmény: LvT (12459)
LvT 2014.07.29 22:02:12 Creative Commons License 12459

OFF: A brunyál ’hugyozik, vizel’ a brunzol ige alakváltozata a szlengre jellemző játszi képzéssel (vö. még hunyál, rinyál, szunyál). Az alapige a német brunzen ’hugyozik, vizel’szó átvétele. Ez utóbbi végül is a német Brunnen ’kút stb.’ –zen gyakorító képzős származéka: tehát akár etimológiai kapcsolat is lehet a Brunyanszki névvel (ha az nem a Bruno személynévre megy vissza).

 

Hasonló problémáik vannak a Buzi vezetéknevű embereknek, akiknek évszázadokig nem volt gondjuk a valamelyik Boz vagy Buza településnévre utaló családnevükkel, mígnem a XX. sz.-ban megjelent a buzeráns melléknévből származó buzi szlengszó…

Előzmény: Frater Birandello (12455)
LvT 2014.07.29 21:38:46 Creative Commons License 12458

> Az Ambriskó származhat az Ambrus névből?

 

Röviden válaszolva: igen. Hosszabban: nem. Ezek ugyanis inkább párhuzamos alakulatok. Az alap a latin Ambrosius ’ambróziához hasonló;isteni, isteneket illető; édes, rendkívül szép, halhatatlan’ személynév, amely a magyarban Ambros alakban honosodott, majd az –us végű becéző névalakok hatására Ambrus formája is lett, amely idővel a leggyakoribb alakváltozat lett. A szlovákban viszont a latin név Ambróž alakot vett fel, amely a köznapi használatban Ambr-rá rövidült, majd – ebben az esetben – felvette a szláv –iš és –ko kicsinyítő képzőket, vö. szlovák Ambriško családnév.

 

 

> Brunyánszki (korábban Bruner és Brunovszki alakban is ugyan az a család) esetleg a Braun szóból?

 

Ha ez a három névalak ugyanarra a családra vonatkozik, akkor inkább arra gondolhatunk, hogy ezek a származási helyre utaló lakosnevek: a német –er-nek van ilyen funkciója, csakúgy mint a cseh-szlovák –(j)ánszki és –ovszki végződéseknek. Ez utóbbi kettő lehet egymás idő-, hely- és nyelvszokásbeli változata. Német-szláv vegyes környezetben nevezhették ugyanazt a családot német és szláv szinonimával.

 

Szlovákiában ma is akad Bruner, Bruňanský, Brunovský családnév.

 

A névadó helység valamely Brun- névkezdetű település lehetett. Ez talán lehetne a Nyitra vármegyei Brunóc. Ennek szlovák neve Brunovce, és a hozzátartozó jelenkori melléknévi lakosnévi brunovský, azaz az egyik felsorolt névalakkal egyező. Ennek a településnek ismert a német Brunotz neve is. Ebből ugyan németül *Brunotzer lakosnevet várnánk, de a német-szláv kontaktusterületen talán ismert volt, hogy a szlovák névformából képzett alakokban kieshet a /c/, így talán feltételezhetjük, hogy Bruner forma is megjelenhetett. De lehet, hogy más, általam nem lokalizálható helység áll mögötte (német, osztrák és lengyel területen sok német Brunn település akad).

 

Brunóc neve mögött a német Bruno ’Brúnó’ személynév áll, más ilyen településnév pedig a német Brunnen ’kút, (gyógy)forrás, (gyógy)fürdő’  főnév alakváltozata. A Bruno személynév a köznémet Braun ’barna, (átvitt értelemben) medve’ alemann (azaz délnyugat-német, svájci), illetve alnémet (azaz északnémet) nyelvjárási változata, egyben régi, ófelnémet alakja.  

Előzmény: szaeltan (12452)
vadász2 2014.07.29 18:33:25 © 12457

Még él.

Nekem is ez az ige jutott róla eszembe...

Előzmény: Frater Birandello (12455)
vadász2 2014.07.29 18:32:46 © 12456

Ha ez lenne a vezetéknevem, akár még a lányomnak is.

Egyébként pedig:

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9029975

Előzmény: Freddy17 (12453)
Frater Birandello 2014.07.29 14:41:52 © 12455

"Brunyánszky" - az biztos, hogy a 60-as 70-es években még komikus lett volna a név hangzása, akkor még élt a "brunyál" (vizel) szó, én még egy dalocskára is emlékszem, hogyaszongya "Lavórba brunzolunk /mert másba nem tudunk", stb. - Ha ez a szó már kihalt, a név akor nemes hangzást is kelthet.

Előzmény: szaeltan (12452)
vörösvári 2014.07.29 14:31:46 © 12454

Az attól függ, hogy mi a vezetékneved, a enyémhez jól illene, persze én így használnám: Sylvester.

Előzmény: Freddy17 (12453)
Freddy17 2014.07.29 14:24:07 © 12453

Engem a Szilveszter név érdekelt, találtam is hozzá egy leírást. Ti adnátok ezt a nevet a fiatoknak?

szaeltan 2014.07.28 23:36:25 © 12452

Két kérdésem lenne:
Az Ambriskó származhat az Ambrus névből? 
Brunyánszki (korábban Bruner és Brunovszki alakban is ugyan az a család) esetleg a Braun szóból?

LvT 2014.07.28 17:39:42 Creative Commons License 12451

> Ilyenformán az óvilágban nem mutatható ki

 

Javítom magam: a jelenkorban nem mutatható ki (nem számolva a Szynkar írásmódot). De az 1715. évi országos összeírásban Nagyrépényben (Veľké Ripňany) volt egy Martinus Sinkar.

Előzmény: LvT (12449)
LvT 2014.07.28 16:14:08 Creative Commons License 12450

Sinka, Sinkó: Ezek többször előfordultak már itt a topikon, és a hasonlóság ellenére semmi közük a Sinkár névhez, hamis barátok, minthogy az eltérő végződések (-ka ~ -kó vs. -[k]ár) nem engedik, hogy ugyanazt vegyük alapnévnek. Csak annyit pl., hogy –kár formáns (képző, összetételi tag stb.) nincs a környéken, így itt a –k az alapnév részét kell képezze. A –ka és –kó viszont ilyenformán gyakori kicsinyítő képző, ezért a –k ezeknél igen nagy valószínűséggel nem az alapnévhez tartozik.

 

A Sinka (Šinka) és Sinkó (Šinko) képzőtlen apanevek, amelyek egy régen élt ugyanilyen nevű személy leszármazottait jelölik. Ezek a nevek a közös magyar-szláv névkincs részét képezik, mindkét környezetben belsőleg kialakulhattak, a magyar Simon ~ szláv Šimon ~ Šimun egyházi név Sim ~ Šim rövidüléséhez járuló –ka, ill. –kó ~ –ko kicsinyítő képzővel. Az m > n változást a követő k hanghoz való részleges hasonulás okozta.

Előzmény: Kerületi Főerdőkerülő (12447)
LvT 2014.07.28 16:01:21 Creative Commons License 12449

Sinkár (Sinkar): Ilyenformán az óvilágban nem mutatható ki. A szlovák történeti szótár általam elérhető része ugyanakkor a „ssinkar” szóalakot hozza a mai šenkár ’kocsmáros, csapos’ foglalkozásnév egyik XVII. sz.-i alakjaként. Ez egyébként a német Schenke ’csapszék, kocsma’ szó szlovák šenk (régi šink is) ’vendéglő, kocsma; csapszék, csapospult’ szó –ár foglalkozásnévképzős származéka. S mint ilyen adott szlovák családnevet: Šenkár.

 

A kérdéses szó cseh formája Šenkéř, ill. Šenkýř, így a szlovák mellett a cseh eredetet kizárhatjuk. Lengyelországban akad Szynkar, de mivel ennek vége kemény –r és nem a lengyelben várható lágy –rz, így ezt importált névalaknak lehet tekinteni.

Előzmény: voszi (12443)
LvT 2014.07.28 15:35:58 Creative Commons License 12448

A Garaba névhez adott emlékezetpótlást köszönöm mindannyiótoknak. Ezért nem jó (az én szempontomból), ha máshol is „dolgozom”. 

 

Legyen itt azért a visszakereshetőség végett kereshető kereszthivatkozás ezekre.

 

Garaba: A dunai svábok története. #560

 

Gabella: A dunai svábok története. #560

 

Galbavi: A dunai svábok története. #560

 

Fidicini: A dunai svábok története. #560

 

Klenowitz, Klenovič, Klenović: A dunai svábok története. #1898

 

Varák: A dunai svábok története. #1893

 

Durkot: A dunai svábok története. #408

Előzmény: voszi (12444)
Kerületi Főerdőkerülő 2014.07.28 14:54:09 © 12447

Szia Voszi!

 

A Sinkár nemcsak családnév, de földrajzi név is.

 

A Sinkár-patak a Galga-patak jobb oldali mellékfolyása Csővár, Acsa és Püspökhatvan községek határában.

 

Ebből felduzzasztással hozták létre a Sinkár-tavat Püspökhatvan és Acsa között.

 

Ismereteim szerint a 'sinkár' szó szlovák eredetű és valóban foglalkozásnév. Ha jól tudom 'rákász' jelentésű, de majd LvT kijavít, ha nem.

 

Én a magam részéről családnévként inkább a Sinka, Sinkó alakokkal találkoztam.

Előzmény: voszi (12443)
Kerületi Főerdőkerülő 2014.07.28 14:50:35 © 12446

Szia!

 

A dunai svábok története topik (Történelem topikcsoport) 560 sz. hsz-ében.

 

Üdv.

Előzmény: LvT (12439)
Ggábor Garab 2014.07.27 22:42:46 © 12445

[ a Garaba ] a magyar Garab személy- és családnév alakváltozata, ez utóbbi a geréb ’falutelepítő, falubíró’ szóhoz hasonlóan a n. Graf ’gróf’ méltőságnévből ered.

 

Köszönöm a segítslget, nagyon hasznos volt a válasz

Előzmény: LvT (12429)
voszi 2014.07.27 20:16:02 © 12444
Előzmény: LvT (12439)
voszi 2014.07.27 20:02:59 © 12443

Egy újabb érdekes névvel gazdagodtam a napokban: Sinkár. Néhol Sinkar, de főképp az ékezetes alak fordul elő. Fogalmam sincs a jelentéséről, de úgy hangzik, mint egy foglalkozásnév.

voszi 2014.07.27 19:58:47 © 12442

Az Ölveczky/Ölveczki/Ölvedy/Ölvedi névhez annyit tennék hozzá, hogy Érsekújváron volt egy Ölveczky család a visszafoglalástól (1684) kezdve, szlovák bevándorlók voltak. E család egyes tagjai változtattak Ölvedi-re, de ez a névváltoztatás a XIX. sz. vége felé volt. Ölvedi János, Érsekújvár egykori polgármestere az egyik ilyen névváltoztató, a fia Ölvedi László költő, író.

 

Esetleg lehetett a nevet adó település alapja Nagyölved (Veľké Ludince), ami kb. 15 km-re keletre van Érsekújvártól.

Előzmény: LvT (12441)
LvT 2014.07.26 21:10:06 Creative Commons License 12441

Ulveczky / Ülveczky / Ölveczky: Úgy vélem, hogy egy magyar Ölved helynévhez járulhatott a szláv, és ez esetben leginkább szlovák –ský lakosnévképző, így normatív helyesírású alakja Ölvedský lenne, szlovákos kiejtéssel Ulvedský (az /ü/-s alak talán a kettő kontaminációja, de az is lehet, hogy esetleg magyar ü-ző nyelvjárási alak szemben a köznyelvi /ö/-vel).

 

A Trencsén vármegyei Ölvednek csak a XX. sz.-ban lett ilyen magyar neve (korábban Jasztrabje volt magyarul is), ezt így kizárhatjuk a név forrásaként. A Hont vármegyei Nagy- (Mező-) és Kisölved pedig a magyar lakossága miatt nem valószínű, bár azért nem zárható ki.

 

Így a legvalószínűbbnek látszik a Békéscsaba területén lévő valahai Ölved (vö. itt 36/38. old.). Ez utóbbi magyarázná azt is, hogy miért maradt meg az /ö/ egyes esetekben, ill. miért hiányzik a név a mai szlovákiai névkincsből: így ugyanis sajátos alföldi szlovák fejlemény lenne.

 

 

Vogyerák: Valószínűleg végződéscserés alakulat a Vogyerád (Vogyerad) helyett, amely talán már magyar(osodott) ajkon alakult ki a gyakori –ák végű szláv nevek hatására. A szlovák voderad, cseh voděrad közszó ’vízkedvelő, vízivó, bornemissza (férfi)’ jelentésű, ilyen értelemben ragadványnév lehetett belőle, amely idővel családnévvé lehetett, vö. a hasonló magyar Bornemissza nevet. A jelenlegi szlovák és cseh névkincsben nem mutatható ki, csak rövidebb Vodera ~ Voděra alakban, így az is lehet, hogy ehhez járult az –ák nagyító képző, így az eredeti, nem pedig magyarosodás eredménye. Ez utóbbira mutat az –ek képzős Voderek, Vogyerek, ill. a –ka képzős Voderka párhuzam.

 

Szlovákiában, a volt Pozsony vármegyében van Voderady (magyarul Vedrőd, de korábban Vogyerád is) település, és ugyanilyen néven településrész Drahovce (magyarul Drahóc, majd Vágdebrőd) községben. Csehországban is gyakori a Voděbrady helynév. Az ehhez alkotott lakosnévi vezetéknév szlovák formája Voderadský (Voderacký), a cseh Voděradský (Voděracký). Ebből lettek a magyar(os) Voderaczky, Vogyeraczki, Vogyeraczky, Vogyeradszky névformák. Ezen az alapon talán elképzelhető, hogy a Vedrőd alternatív magyar Vogyerád nevéről magyar mintára képző nélkül lett Vogyerád lakosnév, majd ebből a Vogyerák forma. De az sem zárható ki teljesen, hogy valamelyik ilyen településnévnek volt szlovák *Voderaďák (cseh *Voděraďák) főnévi lakosnévi alakja, amely egyszerejtéssel egyszerűsödött a Voderák ~ Voděrák > Vogyerák névvé.

Előzmény: A28B (12438)
LvT 2014.07.26 19:13:59 Creative Commons License 12440

Mega: Quagliarella örvendezhet, mert ez a név így a jelenkorban a locatemyname.com szerint Olaszországban a leggyakoribb. De akad Romániában és Szerbiában is. Nem hiányzik északibb szláv területről, így Lengyelországból, Szlovákiából sem. De fogalmam sincs, hogy ezek mennyire függetlenek (vagy nem függetlenek) egymástól.

 

Mindenesetre a szláv irodalom a leginkább a *maġina- ’erő(s), hatalm(as)’ előtaggal kezdődő germán nevek Meg- rövidülése származékának tartja. Ez igaz lehet lombardiai olasz előfordulásokra is. Azonban dél-olaszországi centrummal van Megale, Megali, Megalizzi (esetleg Megaro) név is. A nevünk lehetne ezek rövidülése is, és ezek feltűnően hasonlítanak a görög μεγάλος /megálosz/ ’nagy, idős’ szóra. Az érintett területen az ókor óta élt görög népesség, akiknek egy része a grikó etnikumként máig megmaradt: így könnyen meglehet, hogy az olasz név görög eredetű (legalábbis délen), és így végső soron „rokon” a tudományos szaknyelv mega-’milliószoros’ előtagjával.

 

A francia forrásaim az írásképileg hasonló francia Mège, Mégi, Mégy neveket az okcitán metge [metʃə] ’orvosság’ szóra vezetik vissza, illetve a Mégé nevet a métoyer ’feles bérlő’ délfrancia alakváltozatára. Az ezekkel való kapcsolatot kizárhatónak tartom, ui. ezekben a g elöl képzett „lágy” (zár-) rés hangot jelöl, míg a kérdezett névben hátul képzett, kemény zárhang áll.

 

A román esetben szóba jöhet esetleg még egy –m-re végződő személynév –ega kicsinyítő képzős alakjának a csonkolása is. Erre a szerepre talán leginkább a görög Παρμενίων (Parmenión < παραμένω ’megmarad, kitart, helytáll, helyén marad, életben marad’) névből eredő román Parmeniu személynév Armega származékának további rövidülése esélyes. De hasonlóan gondolhatnánk a Toma ’Tamás’ név *Tomega továbbképzésére is. Ugyanez igaz lehet a g-ző keleti szláv nyelvjárásokra is.

Előzmény: Kerületi Főerdőkerülő (12437)