Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

3x_ 2014.04.24 19:36:59 © 12163

Köszönöm!

Előzmény: LvT (12162)
LvT 2014.04.24 19:11:20 Creative Commons License 12162

Kucses: Úgy tűnik, Magyarországon ez egy kifejezetten makói családnév. A vegyes hangrendje miatt nehéz lenne a magyarból magyarázni. A MyHeritage a XVIII–XIX. sz.-ból a mai Szlovákia területéről mutat anyakönyvi előfordulásokat a Kucses ~ Kucsess ~ Kučses ~ Kucsés névre (nem lévén előfizető, pontosan nem tudom, honnan). Ezzel jól korrelál Makó centrális szerepe a környező szlovák települések közt (emiatt is van szlovák neve a városnak).

 

A névnek így sincs világos etimológiája, de gondolhatunk –eš kicsinyítő-névképzős származékra a szlovák kuča ’viskó’, morva-szlovák kuča ’viskó; agyaggöröngy; hajüstök’ szóból vagy a morva-szlovák kučiť ’(hajat) összeborzol; (ruhát) összegyűr’ igéből. De tekintettel a Kučiš névalakra, lehet a magyar eredetű kočiš ’kocsis’ foglalkozásnév alakváltozata is.

 

Felvetődött bennem egy Cuceş alakú román név is a cuc ’kakukk’ szóból lett személynév –eş képzős származékaként, esetleg a Cuceşti helynevek rövidüléseként, de ezt alátámasztanom nem sikerült.

Előzmény: 3x_ (12161)
3x_ 2014.04.24 16:05:43 © 12161

Ha jól látom, még nem kérdezte senki:

Milyen eredetű a Kucses név?

(Ez Janikovszky Éva eredeti családneve és egyébként annyira megtetszett Szabó Magdának, hogy bele is írt egy Kucses Éva nevű szereplőt az Álarcosbál című regényébe)

LvT 2014.04.23 16:47:39 Creative Commons License 12160

Én még ezek után sem látom, hogy valójában a salétrom szó állna a név mögött, és nem éppenhogy népetimológiásan próbálják beleérteni. Nagyon a magyar fonotaxis ellen van egyrészt az /ö/ hangot tartalmazó (nem összetett) vegyes hangrendű szó; másrészt, hogy „önként” mássalhangzó-torlódás alakulna ki a szó elején (miközben az a szóközepén éppen feloldódna).

Előzmény: Nostra (12157)
LvT 2014.04.23 16:46:43 Creative Commons License 12159

Kalivoda: Elsősorban cseh név (vö. Kalivoda), amely szlovák (vö. Kalivoda) és lengyel (vö. Kaliwoda) területen is ismert. Az etimológiájáról nem találtam adatot, de annyira nyilvánvalónak tetszik az értelme, hogy alig merem leírni (hátha magam is népetimológiába esem): talán a „kali vodu!” ’zavard a vizet!’ mondanévről van szó.

Előzmény: Nostra (12156)
LvT 2014.04.23 16:45:28 Creative Commons License 12158

Constantinescu nem említi a Papeş névformát, de mivel a román Pap[a] (< latin pap[p]a ’apa’, magyar pap, görög παπάς ’pap’) alapnév létezik, az -eş pedig ha nem is nagyon produktív, de azért használatos névképző, így a román Papeş lehet belső fejlődésű. Ha a könnyebbség kedvéért a román Popeş változataként is említhetjük, valójában inkább párhuzamos alakulatként kellene jellemezni, mert egymástól függetlenül fejlődhettek ki hasonló alapról azonos képzővel. Még azt is lehetségesnek tartom, hogy a magyar Papes nevek egy része nem szláv, hanem román eredetű, de azért a valószínűség nem emellett szól, így ezt a feltevést genealógiailag alá kell támasztani.

 

Mindamellett úgy vélem, hogy a Papes név magyar fület illető romános hangzásába belejátszik a kolozsvári egyetem társnévadójaként gyakran felhangzó román Babeş (< babă ’[öreg]asszony, bába’ + -eş) név. De ettől a felszínes egybecsengéstől el kell vonatkoztatni.

Előzmény: vrobee (12155)
Nostra 2014.04.23 12:32:56 © 12157

A salétrom szó helynévként Sölétom utca, tájszóként slétorom formában jelenik meg. 1750-ben a győri nemességigazolások között (Illyési) feltűnik a Sletormos név is. Ugyanekkor a család Sopron megyei fészkeiben - Szil, Dör, Csanak, Koronczó, Szilsárkány  – Sölétormos formában bukkan fel, ám Szilsárkányon a XVIII. század közepén még a név első két mássalhangzója közötti bizonytalanság mutatkozik, mivel megtaláljuk Selétormos, Säletormos, Soletormos formában is,

Előzmény: LvT (12150)
Nostra 2014.04.23 12:27:47 © 12156

A KALIVODA névhez szeretnék kérni magyarázatot.

vrobee 2014.04.22 20:52:12 Creative Commons License 12155

Beütöttem gyorsan a gugliba a név román formáját. A találatokat egy román származású szakmabelid (ha jól sejtem) uralja, de akadnak mások is ezzel a névvel. Mindenesetre nem tűnik túl gyakorinak, úgyhogy bizonyára valószínűbb a szláv eredet, a magyarban mindenképp. Amúgy a románban lehet a Popeş alakváltozata?

Előzmény: LvT (12153)
fulco 2014.04.22 20:44:52 © 12154

Kedves LvT  - nagyon köszönöm a segitseged , mivel horvat nevekröl sajnos nincs irodalmom. Üdv Bajororszagbol Fulco

LvT 2014.04.22 17:10:02 Creative Commons License 12153

Papes: Lehetne román Papeş*, mint vrobee felvetette, de a RadixIndexen kirajzolódó kép szerint inkább szláv. Ilyen módon elsősorban talán horvát (Papeš [pǎpeʃ]), de előfordul szlovák területen is (Pápeš, Papeš). Ez világosan összefüggni látszik a családnévként ilyenformán is adatolható szlovák pápež ~ cseh papež ’pápa’ közszóval, vö. cseh Papež, szlovák Pápež ~ Pápež vezetéknév. A Papež forma horvát területen is adatolható (ugyanakkor a közszó nem, helyette papa [pâ:pa] áll) . Ezekben a nyelvekben a  zöngés hangok a szóvégen zöngétlenednek, így az š [ʃ]-es alakok fonetikusan leírt változatoknak tekinthetők az etimologikus ž [ʒ]-s formákkal szemben. De a zöngétlenedés (esetleg és részben) talán a német Papesch közvetítésének is tulajdonítható, a németben ui. nincs [ʒ], így az átvett szláv Papež ~ Pápež névnél hanghelyettesítéssel élhettek.

 

A név motivációja elsősorban vallási lehet: római katolikus személyt hívhatott így a más vallású környezete. Római katolikus vidéken is elképzelhető azonban a feltűnő vallásosságra, erre való rátartiságra stb. utaló ragadványnévként. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a név cseh-szlovák területen alakult ki, majd szlovák és/vagy német közvetítéssel került le horvát közegbe.

 

* Mindenesetre a várt román forma inkább Popeş lenne, bár a magyar és a közvetlen görög környezetből ritkább Pap- kezdetű névvariánsok is felbukkannak.

Előzmény: Mezőbándi (12137)
LvT 2014.04.22 16:36:18 Creative Commons License 12152

Mesić [mě:sitɕ]: Mindenekelőtt általam horvát környezetből ismert vezetéknév (vö. Marko Mesić, XVIII/XVIII. sz.). Világosan –ić képzős apanév (patronimikum), a Mes- alapnevet a horvát irodalom a muzulmán Mehmed ’Mohamed’ személynév becézett származékának tartja.

 

 

Musić [mǔ:sitɕ]: Közös közép-délszláv (bosnyák-horvát-montenegrói-szerb) vezetéknév, amely a muzulmán Musa ’Mózes’ személynév –ić apanévképzős származéka.

 

 

Nesić: Ilyenformán ritka név, amely hiányzik a névtáraimból, de a Google-lal szerb találatok adódnak. Világosan –ić képzős apanév, de az alapnévben bizonytalan vagyok. Mindenesetre a fenti Mesić név mellé i sodaállítható a gyakoribb Mešić forma, és a Tomešić mellett is akad Tomesić. Így a nevünk, lehet, hogy a Nešić [ně:ʃitɕ] névvel tartozik össze. Ez utóbbiról pedig már lehet tudni, hogy alapja a Nešo személynév, amely pedig a Ned(j)elko személynév becézője. Ez mint ilyen, a latin eredetű Dominik ’Domonkos’ név furcsa fordítása, vö. latin dominicus ’az úré, az úrhoz tartozó’ > [dies] dominica ’az úr napja, vasárnap’ ~ szerb-horvát ned[j]elja ’vasárnap’. Persze az is lehet, hogy a latin és a szláv név csak azért kapcsolódott össze később, mert mindkettőt kaphatták vasárnap születettek. 

Előzmény: fulco (12141)
2xkiss 2014.04.22 16:23:48 © 12151

Kedves dzsonivir.!

 

Én azért megköszönöm, hogy ha kisebb információval is, de segítettél

a Vajda családnév lehetséges eredetének kutatásában. ( a román vonal)

Ezen a fórumon szinte mindenki azt kérdezi a szakértőtől, az éppen őt érdeklő

név kapcsán:  mi a jelentése, és honnan eredhet?

 

Véleményem szerint a név eredetének szerves részét képezi a néveredet -

akár mélyebb- történeti háttere. Akkor pedig az itt nem lehetne topikidegen.

Természetesen, ha valóban csak arra, esetleg még a valamilyen módon ahhoz

kapcsolható családnevekre korlátozódik a hozzászólás.

 

"Természetes", hogy LvT munkája biztosítja a fórum tartalmi működését,

de én azért szívesen olvasom néhány más topiktárs hozzászólását is, - mert

alkalmanként érdekes, színes, tanulságos. Nekem.

(Én nyilván azért tanulok belőlük, mert van még mit! )  :)

 

Persze, azért lehetőleg maradjunk a "témánál"!

 

És köztünk szó se essen többet kajáról!   :))

 

 

 

Előzmény: dzsonivir. (12138)
LvT 2014.04.22 15:51:50 Creative Commons License 12150

Sölétormos : > A ritka Salétromos még ritkább alakváltozata lenne? a -> ö???

 

Igen kevéssé valószínű: az /ö/ hangrendileg igen jelölt magánhangzó, így igen nehezen jelenik meg vegyes hangrendű szavakban. (Talán az egyetlen ilyen példa a fiatal sofőr szó.)

 

A RadixIndexet megvizsgálva inkább egybeforrott Sölét-Ormos (> Sölétormos) kettős névnek vélem. Kimutatható ugyanis ettől független Sölét ~ Sőlet ~ Söléth név, az Ormos (Órmos, Ormós) pedig eléggé bevett családnév.

Előzmény: Mezőbándi (12128)
LvT 2014.04.22 15:38:49 Creative Commons License 12149

Triebel (Tribel, Tribl): Ennek a névnek nincsenek francia kapcsolatai. A www.vervandt.de-n is kiviláglik az, amit az irodalom is említ, hogy elsősorban türingiai névről van szó. Ilyenformán még az sem vázolható, hogy francia-német vegyes lakosságú területhez lenne köthető (mint pl. a 12123-ben említett Laffert).

 

Ennek a német névnek az etimológiája kettős. Egyrészt a német Treibel ’ütő, fakalapács’ eszköz nyelvjárási Triebel alakjáról vett foglalkozásnév: elsősorban kádáré, aki ilyen fakalapáccsal szorítja a rámát a hordó dongáira. Másrészt a Triebel nevű német települése (Szászország, Luzsice, esetleg Svájc), az onnan történt elszármazásra, az oda való kapcsolatokra stb. utaló, képzőtlen lakosnév.

 

Tehát, ha van francia kapcsolat, akkor az a névtől független. A többi név is távol van: amelyik nem magyar, az német, ill. szláv.

Előzmény: Botchla (12124)
Onogur 2014.04.20 12:46:12 Creative Commons License 12148

Innentől ezt kezd a mondák világába kalauzolni és ezért offtopikká válni. Ne tegyük!

Előzmény: dzsonivir. (12145)
Onogur 2014.04.20 12:45:05 Creative Commons License 12147

Hunorral kapcsolatban ez így lehet, NEKEM elhihetitek.

:o)

Előzmény: dzsonivir. (12144)
Onogur 2014.04.20 12:42:04 Creative Commons License 12146

A népek vándorlásánál és munkavállalási szokásainál vegyük tekintetbe a jobbágyfelszabadítást. Más volt előtte a helyzet és más utána.

 

S javaslom, hogy nagyon ne kanyarodjunk el a topik eredeti témájától, mivel akkor őskáosz lesz. A néveredet történelmi hátteret mélyebben már nem itt célszerű megbeszélni.

Előzmény: dzsonivir. (12138)
dzsonivir. 2014.04.20 12:28:01 © 12145

Mások szerint a sumerokhoz köthető Nimród.

Előzmény: dzsonivir. (12143)
dzsonivir. 2014.04.20 12:25:29 © 12144

A Magor valóban a magyar népnév változata, a Hunor azonban eredetileg valószínűleg Onur lehetett, s a magyarokkal a honfoglalás előtt nagyon szoros kapcsolatba került török onogur-ok nevéből származik. (Ugyanebből a népnévből származik a magyarok Európában elterjedt neve, az ungar, hungarus is.) A monda nem a hun-magyar, hanem a magyar-onogur szövetség emlékét őrizte meg, a Hunor nevet pedig Kézai alkotta, mert ez pontosabban illeszkedett a hun-magyar azonosságról megalkotott történetébe.

 

http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=3041&id=178521

Előzmény: dzsonivir. (12143)
dzsonivir. 2014.04.20 12:23:54 © 12143

Nimród  pedig, az apjuk, pedig Nié leszármazottja egyesek szerint:)

Előzmény: ArsLab01 (12140)
vrobee 2014.04.20 09:27:28 Creative Commons License 12142

Papes? (Gondolom az erdetije Papesch lehet, de akkor is passz...)

Esetleg Papeș ?

Előzmény: Mezőbándi (12137)
fulco 2014.04.20 09:01:15 © 12141

Kedves forumozok ,kedves LvT ,

 

lenne meg egy nehany boszniai nev amely szamomra nem vilagos. Lehet tudtok valamit.

 

Mesić, Musić , Nesić.

 

Elöre is köszönöm a megfejtest . Üdv. Fulco

ArsLab01 2014.04.20 00:40:14 © 12140

Ha olvastad a Hunor és Magyar mondát, ott rémlik, hogy zsidó(zó) nőket vettek feleségül?

Előzmény: dzsonivir. (12095)
ArsLab01 2014.04.20 00:34:33 © 12139

a nevük is Donauschwaben :)

Előzmény: dzsonivir. (12131)
dzsonivir. 2014.04.19 19:27:48 © 12138

Őseinkre gondolva,hajlamosak vagyunk azt hinni,hogy régen mindenki évszázadokig egy helyben élt.

Holott régen örökölt  a legnagyobb fiú,a többiek meg

A lányok férjhez mentek,sokszor másik teleplüésre

A többi fiú meg vagy elment katonának,akik ugye sokfelé megfordultak,hol itt -hol ott szerelmesedtek össze valakivel-telepedtek le.

A többi meg kitanult valami ipart,azok is vándoroltak.

Nagyobb volt a jövés-menés,mint elsőre gondolnánk.

És nagyon sok volt a nincstelen paraszt.

Ők is kénytelenek voltak vándorolni

Nincstelen parasztok. Darab ház, darab föld, számuk magas volt. Anyagi kultúrát nem gyarapíthatták, annál inkább a szellemit. Saját munkaerejüket adták el. Gyakran szervezkedtek is (pl. a kubikosok).

Részes munkások:aratásban segédkeztek, századfordulótól kezdve cukorrépa. Szerződésbe foglalták, meddig kell elvégezni a munkát

Summások: 5-7 hónapra minden gazdasági munkát elvégeztek. XIX. sz. utolsó negyedében alakult ki a réteg. Természetbeni juttatást is kaptak. Egyedüli pihenőnap a vasárnap volt.

Kubikosok: XIX. századi folyószabályozások, vasútépítések - nagy mennyiségű föld megmunkálása. Bandában dolgoztak. A bandagazda velük együtt dolgozott. Ásó, lapát, talicska. Ideiglenes szállást emelhettek nekik. Étkezésükről maguk gondoskodtak. Vasárnap=szünet.

Uradalmi cselédek: Alkalmazásuk egy évre szólt, ha jól megfelelt, tovább maradhatott. legkiszolgáltatottabbak voltak. Közvetlenül a botos ispánok parancsoltak nekik. Zömüket béresek és kocsisok alkották. Cselédlakások az egész országban hasonló elrendezést mutatnak. Kis helyen sokszor 50-nél is több ember. Nagy közös konyha. Munka szigorú rendjét télen-nyáron megszabták.

Előzmény: 2xkiss (12136)
Mezőbándi 2014.04.19 19:16:40 © 12137

Papes? (Gondolom az erdetije Papesch lehet, de akkor is passz...)

2xkiss 2014.04.19 10:15:07 © 12136

Igen, a vajda megnevezést széleskörűen alkalmazták, sok helyen, és jelentős

tartalmi eltérések is voltak. Az idők során devalválódott is a tisztség jelentése,

- ahogy LvT is utalt rá, és már csoportok vezetőinek neve lett.

Adhatott családnevet viselőjének és leszármazottainak, - mert elég sokáig 

változékonyak voltak a családnevek.

Szerintem még a 18. században is, a jelentős belső migráció miatt, és más okok 

folytán is sok családnév változott. (-hatott)

Gondoljunk csak pl. a be- és újratelepített helységekben felbukkanó i- végződésű

családnevekre, amelyek utalhatnak a kibocsátó anyatelepülésre. Stb.

 

Egyébként s vajdához hasonlóan változott a hadnagy, kapitány tisztség tartalma

is, amelyek már idővel egy falu, város utcájának, részének elöljárói voltak.

Ez kortól, időszaktól, helytől, népességtől is függött.

(Hadnagy, Kapitány családnév.)

 

Nekem a sztrapacska a krumplis-lisztes nokedli alapú, juhtúrós, szalonnás

ételt jelentette. Azt nevezték annak nálunk. (Abaúj- Zemplén m.)

Valóban volt savanyú káposztás változata is, - aki szerette.

A haluska nevet -akkor- nem is ismertem, nem is hallottam.

De minden főtt tészta galuska volt.

A tócsni neve felénk lepcsánk /-a volt.

 

 

Előzmény: dzsonivir. (12135)
dzsonivir. 2014.04.19 00:19:11 © 12135

Nagyanyámék csináltak gyakran, lehet,hogy a felföldi beütés miatt.

És a Jászsághoz ugye elég közel van a Palócföld is.

Szóval csinált sztapacskát,haluskát, sok káposztás dolgot.Tócsni és mindenféle savanyúleves.

És krumpli,krumplival.Nagyon sok krumpli.

Igen,a régi konyhának ez fő alapja volt,de nálunk még inkább.

Ezen szoktak konyhaművészek is vitatkozni,hogy mi a haluska,sztrapacska.Van,aki teljesen szinonímaként használja.

A haluskát, vagy ismertebb nevén galuskát (ami olyan, mint a nokedli) a szlovák konyha juhtúrósan, tejfölösen, szalonnával eszi. Ezzel szemben a sztrapacskát savanyú káposztával és hússal tálalják. A lényeg a hozzáadott burgonyában rejlik. Amiben van, az sztrapacska, amiben nincs, az haluska.

Az étel neve a szlovák strapaty szóból származik, ami borzast, kócost jelent.

Érdekes,de most eszembe jutott,hogy jöhet ebből a strapaty szóból a strapa is?

 

 

Még találtam Vajdára

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vajda

 

Lengyelország Vajdaságai---vajdaságok (lengyelül województwo) a 14. század óta Lengyelország legnagyobb közigazgatási egységei.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyelorsz%C3%A1g_vajdas%C3%A1gai

 

 

Közös,hogy a Vajda minden esetben valami jelentős tisztséget viselő ember volt,egyféle előkelőség az adott csoportban.

Tehát,akinek az őse Vajda volt,az nem akárki volt,hanem valaki.:)))

 

Előzmény: 2xkiss (12134)
2xkiss 2014.04.18 23:03:33 © 12134

Kösz az infót a románok vajdájára! Ha nekem szántad.

Gondolom, hozzájuk is valamely délszláv nyelvből került a szó.

A Magyarországra betelepülő szerb csoportok világi vezetőinek is vajda 

volt a titulusa.

 

Nem hittem volna, hogy a Jászságban is ismerik a sztrapacskát!   :)

Előzmény: dzsonivir. (12126)