Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

voszi 1 órája Creative Commons License 13113

Gergely: Konkrétan még nem foglalkozott senki ezzel a vezetéknévvel, ha jól látom, de LvT rengeteg ebből képzett vezetéknevet vezetett le. Javaslom, hogy keress rá a topicban a "Gergely" szóra, és olvasd el a különféle képzett neveket, nagyon érdekes!

 

Kettőt behivatkozok Neked, utóbbiban a Gera vezetéknévnél a Gergelyt is levezetésre kerül.

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=132490748&t=9056730

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=132477598&t=9056730

Előzmény: MarosGergo (13109)
voszi 1,5 órája Creative Commons License 13112
Előzmény: MarosGergo (13109)
voszi 1,5 órája Creative Commons License 13111
Előzmény: MarosGergo (13109)
wertigo147 2 órája Creative Commons License 13110

A felmenőimtől megörökölt levelek és fotók alapján a század elején még Kuches-nek írták, Trencsén vármegyéből (ma Szlovákia) költöztek Makóra. Elég nagy család volt, ezért tűnhet gyakori névnek az akkori Makón.

Előzmény: 3x_ (12161)
MarosGergo 2 órája Creative Commons License 13109

Kedves LvT! Nagyon szépen köszönöm az idáig kapott válaszokat! :) :) Még lenne egy-két családnév aminek érdekelne az eredete. Ezek a családnevek a Dósa, Szadai, Németh, Gergely és az Ómajz (Omeisz).

LvT 22 órája Creative Commons License 13108

>  Meglepett, hogy a mai törökben mégsem ilyesmi szó az acél, hanem 'çelik', és ezt vette át a szerb-horvát is: 'čelik'. Ez a szó vajon milyen eredetű?

 

Az –ik / –ık / –ük / –uk melléknévképző, amely igékből eredményneveket alkot. Pl. ez(mek) ’összelapít(ani), összeprésel(ni)’ :> ezik melléknévként ’összenyomott, lepréselt’, főnévként ’horzsolás, sérülés; sérült’. A çelik így török alapon képzett szó a çel(mek) ’enyhén ver(ni) v. üt(ni); vmi szegélyét ferdére vág(ni); vmi két végét összeköt(ni); stb.’ igéből, amelynek tulajdonképpeni jelentése az előállítási módjára utalva ’vert, ütött; ami veréssel, ütéssel jött létre’. – A ’ferdére vég’ jelentésből jön az oszmán-török çelik szó másik jelentése: ’szőlővessző, oltóág’

 

Az se lenne példátlan egyébként, ha ugyanarra az ’acél’ fogalomra két szó is élne egymás mellett a török nyelvekben, vö. magyar kutya : eb. De nem véletlenül említettem a korábbi bejegyzésemben a perzsa jövevényszónál a ’damaszkuszi’ jelzőt. Ez is lehet, hogy az új technikával készült fém megnevezésére átvették az idegen terminust, a hagyományosan készült acélt pedig a hagyományos szó jelölhette. Amikor pedig ennek a különbségnek a jelölése már nem volt lényeges, akkor az egyik nyelvben az egyik, a másiban a másik küszöbölődött ki.

 

 

> Ugye, jól rémlik, hogy eredeti türk szavak nem kezdődnek /p/ hangga

 

Ez így ilyen egyszerűen nem helytálló. Ez ugyan igaz, hogy az eredeti szókezdő *p hang h-vá fejlődött, majd legtöbbször eltűnt, de ezután sok nyelvben a szókezdő *b hang zöngétlenedett p-vé , így van, ahol eredeti török szavak elején is áll p. Így akár beszélhetnénk b-ző vagy p-ző török nyelvekről. A szó esetén az eloszlást talán úgy jellemezhetnénk, hogy az északi török nyelvekben van b-, a déli sávban pedig p-.

 

Ehhez persze hozzájön az, hogy ahol jelentősebb a perzsa hatása, ott várhatóan inkább meg fog maradni a p-, ha a nyelv amúgy b-zne is. Másrészt pl. az oszmán-törökre jellemző a szó eleji zárhangok zöngésülése, vö. török deniz ’tenger’ ~ kazah теңіз /teŋiz/  ~ magyar tenger. Ez okozza, hogy a magyarban „török basa” kifejezést használjuk: itt ugyanis nem az irodalmi paşa, hanem a nyelvjárási başa formát vettük át az oszmánliból.

 

Ui. A bazár szóval szemben az oszmán-törökben pazar áll. A b-s forma közvetlenül a perzsa eredetire bāzār ’piac’ szóra megy vissza. Ebben az esetben a törökben éppen b- > p- hangcsere lépett fel. Tehát nem olyan egyértelmű a helyzet, hogy ezek a nyelvek a szókezdő p- kerülésére törekednek.

Előzmény: keltomán (13106)
Botchla 1 napja Creative Commons License 13107

Érdekelne, hogy:

 

- a Pajer, Pauer, Paur nevek etimológiája: egy 1750 -es években élt ősömet hívták így, az anyakönyvekben mindegyik verzió előfordul. Ez ugyanaz a név?

- Haffner és Hoffner. Ugyanaz mint az előző, szintén az 1750-es évekből, mindkét írásmód van az anyakönyvekben, ez ugyanaz a név? Nézegettem a ma élő osztrákok között mindkettő előfordul.

- Rausch

- Csépe

 

Köszönöm a segítséget!

keltomán 2 napja Creative Commons License 13106

Köszönöm szépen a választ. 

Bulat Okudzsava nem jutott eszembe, pedig még a szobrát is láttam Moszkvában.

 

Ugye, jól rémlik, hogy eredeti türk szavak nem kezdődnek /p/ hanggal, ezért is lett a perzsa 'pulad'-ból 'bulat'. Viszont az azeri és az üzbég mégis polat, polad alakot használ, a kazah ezzel szemben 'bolat'.

Érdekes a grúz, ahol az acél 'poladi', viszont a keresztnév már Bulat, ez utóbbi ezek szerint török közvetítésű lehet. Meglepett, hogy a mai törökben mégsem ilyesmi szó az acél, hanem 'çelik', és ezt vette át a szerb-horvát is: 'čelik'. Ez a szó vajon milyen eredetű?

 

Szeretnék még néhány névre rákérdezni:

 

Mácsár

 

Tenk

 

Kész (ez azonos lenne a 'kész' szóval, vagy csak alaki egybeesés?)

 

Előzmény: LvT (13088)
sTarrrz 2 napja Creative Commons License 13105

Sziasztok!

A Gahasz családnév eredete érdekelne

köszönöm!

scasc 2 napja Creative Commons License 13104

A Joannem keresztnév anyakényvi bejegyzésként az illető eredetére nem enged következtetni, amikor az anyakönyvet latinul vezették: ez egyszerűen a János latin változatának a tárgyesete.

Előzmény: R.I. (13096)
scasc 2 napja Creative Commons License 13103

Minden bizonnyal. A hagyományosan az -a végű szavak + i képző esetén az -a- kieshet:

 

ld. pl. a -falva végű településneveket, ott is hagyományosan -falvi a melléknév (és így nevekben is), csak újabban -falvai.

Előzmény: ArsLab01 (13099)
Papírmacska 2 napja Creative Commons License 13102

Kedves LvT!

Akkor a Vitzog családnévre nincs ésszerű magyarázat?

Üdv.

voszi 2 napja Creative Commons License 13101

Pár újabb kérdéssel zaklatnék:

 

- A Kocza vezetéknév gondolom a röfit jelöli. Milyen eredetű lehet?

- Van egy sváb ágam, ahol Rieli vezetéknév fordul elő. Akad az 1830-as évektől Rielly, de gondolom, az már valami magyarosodott forma. Ezen az ágon az egész banda sváb, ezért gondolnám Rieli-t is svábnak. De mégis olyan olaszosan hangzik.

- Kerestem a Kósa vezetéknevet, de ha jól láttam azt nem fejtetted még meg.

- Végül a Baliss vezetéknév, ami még elég érdekesnek tűnik a jelentése és az eredete szempontjából is.

 

Köszönöm a megfejtéseket előre is!

voszi 2 napja Creative Commons License 13100

Habony már volt: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=121762302&t=9056730

 

Utólagosan köszönöm LvT-nek a 'Ruzsa' okítást lámereknek (nekem).

Előzmény: Pirandus (13098)
ArsLab01 2 napja Creative Commons License 13099

Ráski?

Ugyanaz, mint a Ráskai?

Pirandus 2 napja Creative Commons License 13098

Üdv. A sokat emlegetett Habony csnév érdekelne, tippem sincs.

LvT 3 napja Creative Commons License 13097

> Ön szerint igaz lehet az a leírás amit az interneten találtam? … A Páska a ruszin Pavlo becézett formája

 

Alapvetően igaz, hiszen magam is említettem „a latin Paulus ’Pál’ egyházi személynévből honosodott Pavel ~ Pavol ~ Paweł ~ Pavao” szláv neveket, és a ruszin Pavlo is ide tartozik. Azt azért meg kell mondanom, hogy a szláv nyelvek körét a cikk csak azért szűkítette a ruszinra, mert kárpátaljai településnevet etimologizált. Ezért a cikkbeli következtetést nem általánosíthatjuk a Páska családnév egészére.

 

Így nem vesztendő szem elől, hogy a többi környező szláv nyelvben is kialakulhatott az a Paška~ Пашка név, amely utóbb Páska formában magyarosodott. És a magyar etimológia lehetősége is megmarad.

Előzmény: MarosGergo (13095)
R.I. 3 napja Creative Commons License 13096

Kedves LvT!

 

Köszönöm a Ragó valamint Mlinkó nevekről adott magyarázatát.

Egy távoli rokon családfa-kutatása szerint a mi Rago családunk tagjai egy zsoldos katona leszármazottai.

A  név germán eredete miatt és a  keresztneve alapján (Joannem) én a mai Belgiumot tartom  valószinünek mint

születési hely. (Belgiumot többnyire germán eredetű törzsek, főleg frankok, kisebb számban saks-ok népesitették be,

keveredve a keltákkal és a gallo-romaiak-kal.)    

Nagyon sokat segitett, köszönöm!

MarosGergo 3 napja Creative Commons License 13095

Kedves LvT! A Páska családnév leírása nagy érdeklődéssel töltött el engem, így gondoltam utánaolvasok ennek egy kicsit.

Ön szerint igaz lehet az a leírás amit az interneten találtam?

Forrás (6.oldalon) : https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/6691/ne31_18szs.pdf?sequence=1

 

("A víznév valószínleg személynévbl keletkezett, a Páska (1211: Pasca, ÁrpSzt. 614; 1278: Paska, ÁrpSzt. 615) személynév -ovci birtoklást kifejez képzs alakja. Jelentése ’Páska emberei’. A Páska a ruszin Pavlo becézett formája")

scasc 3 napja Creative Commons License 13094

Az "-itzog" része elégge egyértelmű, az első betűre jó lenne párhuzam az anyakönyvből.

Előzmény: Papírmacska (13085)
Pirandus 3 napja Creative Commons License 13093

Kösz: a lengyel cz (cs) miatt gondoltam.

Előzmény: LvT (13091)
cecilke 3 napja Creative Commons License 13092

Nem-e besenyőtelki vagy-e? :) A Mlinkók Szihalomról költöztek oda.

Előzmény: R.I. (13069)
LvT 3 napja Creative Commons License 13091

A csibor szó először 1799-ben bukkan fel: a korai nyelvújítás során keletkezett a csíkbogár szó összerántásával. Tehát semmi esetre sem lehet figyelembe venni a családnevek etimológiájánál.

Előzmény: Pirandus (13090)
Pirandus 4 napja Creative Commons License 13090

Üdv. A Czibor névnél meglep, hogy a "csibor" (vízibogár?) fel sem merül.

Előzmény: LvT (13088)
LvT 4 napja Creative Commons License 13089

Ignácz: Ez annyiban egyszerű, hogy azonos a mai is anyakönyvezhető magyar Ignác egyházi személynévvel, amely az ismeretlen eredetű (esetleg a latin ignis ’tűz’ szóhoz kapcsolódó) latin Ignatius személynévből alakult német közvetítéssel. Ezt a nevet több Ignác nevű szent tiszteletére adták a keresztségben. Családnévvé apanévként lett képző nélkül; erről bővebben itt olvashatsz: http://onomastikion.blog.hu/2010/12/11/apanev

 

Magyarországi családnévként elsősorban magyar eredettel kell számolnunk, de elviekben nem lehet kizárni, hogy egyes családoknál a német hasonló eredetű Ignaz vezetéknévre megy vissza.

 

 

Páska: Többes eredetű családnév, azonban mindegyik esetben képzőtlen apanév (l. följebb) egy hasonló személynévből, amely:

 

1. Magyar eredet esetén a ma Paszkál alakban anyakönyvezhető középkori latin Paschalis ’húsvéti, azaz húsvétkor született’ régi Paskál ~ *Páskál alakjának rövidülése lehet –a kicsinyítő képzővel.

 

2. Szláv eredet esetén bármely Pa- kezdetű személynév rövidülése –ch tőzáró toldalékkal és –ka kicsinyítő képzővel. Ilyen alapszemélynév lehet a fentinek megfelelő Pask(v)al is, de még inkább a latin Paulus ’Pál’ egyházi személynévből honosodott Pavel ~ Pavol ~ Paweł ~ Pavao, illetve a szláv Pakoslavъ-hoz hasonlóan az ősszláv *pakъ ’erős, egészséges’ előtaggal alakult összetett szláv nevek. — A szláv alakulatokhoz vö. szlovák Paška, lengyel Paszka, ill. horvát Paško.

Előzmény: MarosGergo (13087)
LvT 4 napja Creative Commons License 13088

Bulátkó: Apanév, amely a Bulat alapszemélynévből és a –kó kicsinyítő képzőből áll. A Bulat személynév török eredetű, amely itt is ismerős lehet Bulat Okudzsava révén. A név közszói eredetű, és ilyen formában is bekerült az oroszba és az ukránba: булат (bulat) ’(damaszkuszi) acél’. A török nyelvekbe az azonos jelentésű perzsa pūlād szóból került.

 

Mivel a –kó képző létezik a magyarban, a –ko pedig a szlávban, így mind magyar, mind szláv etimológiával lehet számolni. Szlávok közül elsősorban az ukrán emelhető ki, ahol nemcsak török személynévből, hanem a megfelelő ukrán közszóból kialakulhatott annak ellenére, hogy a jelenkorban a név hiányzik. Valahai létezésére azonban mutat a lett Bulatkovs név. Megfontolandó még a bosnyák is, mivel ott a Bulat jelenleg is használatos személynév. a kézilabdát és a focit követőknek ismerős lehet a Bulatović vezetéknév (nemcsak bosnyák, hanem szerb és montenegrói etnicitással).

 

 

Czibor: A szláv *čьstь ’tisztelet; hírnév; becsület’ és *borti ’küzd, harcol’ tagokból álló cseh-szlovák Ctibor, ill. lengyel Cz(ś)cibor ~ Ścibor ~ Cibor személynév magyarosodása. Családnévvé vélhetően már a magyarok közt lett mint képzőtlen apanév.

 

 

Pars: Szerintem ez az elsősorban a keleti és középfrank területen koncentrálódó német Parsch vezetéknév magyaros írásmódja. A német Parsch pedig a szintén német Barsch zöngétlenedett alakváltozata. Ez lehet (1) halászt vagy halkereskedőt jelentő foglalkozásnév a német Barsch ’sügér’ halnévből; (2) a német barsch ’nyers, barátságtalan’ melléknévből eredő ragadványnév; (3) a Bartholomäus ’Bertalan’ egyházi név becézője.

 

 

Zsurzs: Szerintem román eredetű – tekintettel pl. a RadixIndex.com-on kimutatható Zsurzseszku, Zsurzsucz, Zsurzsul stb. származékokra. Constantinescu dokumentálja a román Jurj személynevet, amelyet a románosabb Giurgi(u) ’György’ névnek az irodalmi nyelvként használt egyházi szláv hatására kialakult változatának tart.

 

 

> A Duka személynév szláv töve amúgy megállapítható?

 

Délen az olasz duca ’herceg’ szó átvételéből lett azonos értelmű közszó. Északon a latin doctor, doctus ’tanult ember’ szó alakult doka fokon keresztül duka alakúvá. Vö. mai is orosz дока (doka) ’nagy tudású, éles elméjű ember’.

 

Most olvasom, hogy Hajdú Mihály a magyar Duka vezetéknévnek azt a magyarázatát, amely a szláv Držislavъ (< szláv *dŕžati ’tart, ural, birtokol’ + *slava ’dicsőség, hírnév’) személynévből indul ki, amelynek a magyar átvétele a Doroszló helynevekben maradt fent. Az ezt időben megelőző *Duruszló átmeneti névforma rövidülhetett le Du- alakúvá és vehette fel a –ka kicsinyítő képzőt.

Előzmény: keltomán (13083)
MarosGergo 4 napja Creative Commons License 13087

Kedves LvT! Még az Ignácz és a Páska családnév eredete érdekelne. Válaszát előre is köszönöm! :)

LvT 4 napja Creative Commons License 13086

Ragó: Nehéz erről a névről mit mondani, mert egész Európában adatolható. Végső soron a régi germán Rago személynév áll mögötte, amely az olyan az ógermán *ragin- ’rendelet, ítélet; rendelkező, ítélkező erő, testület; az istenek’ előtagú összetett személynevek önállósult rövidülése, mint a mai német Reiner < Raginher, Reinold < Reginald < Raginwald stb.

 

A germán hangfejlődés során a szóvégi –o lekopott, így a mai alakokban ez nem eredeti, hanem az adott nyelv által rátett plusz toldalék: kicsinyítő képző, vagy adaptív végződés. Kicsinyítő képző pl. az /ó/ ejtésű francia –ot (Ragot), de a feltehető magyar –ó végződés is. Adaptív, tehát a nevet az adott nyelv szabályos formái közé illesztő elem az –o az olaszban (Rago) és a szlávban (Rago). Ez utóbbi kettő a magyarba kerülve hosszú –ó-vá nyúlik, így megkülönböztethetetlen az eredeti magyar fejleménytől.

 

A fentiek értelmében mindenütt, ahol germán alapnépesség vagy telepesek voltak, kialakulhatott a név, ha a befogadó közeg nyelvében ismert az –o ~ –ó névképző végződés. Ezek között hipotetikusan ott van a magyar is, de ténylegesen családtörténeti vizsgálat nélkül nem lehet kideríteni, hogy a név kialakulása melyik népességhez köthető.

 

 

Mlinkó: keltomán már megelőlegezte a magyarázat alapjait. A név a szláv *mъlinъ ’malom’ szó és a *–ъko kicsinyítő képző kapcsolata. Alapvetően tehát molnárt jelölhetett, esetleg malom mellett lakót. A név elviek minden környező szláv nyelvben kialakulhatott (Mlinko, Mlynko, Młynko, Млинко írásmóddal), de a jelenkorban csak a szerb Mlinko, ukrán Млинко, lengyel-sziléziai Młynko adatolt. A szerb és a magyar adatok elterjedési mintázata azonban megengedi, hogy (részben vagy egészben) a szlovák népességhez legyen köthető annak ellenére, hogy a várt Mlynko alak jelenleg Szlovákiában nem mutatható ki (van azonban Mlynka, Mlynek).  

 

 

A Czakó nevet kielégítően magyarázta keltomán a 13070. hozzászólásban.

Előzmény: R.I. (13069)
Papírmacska 4 napja Creative Commons License 13085

Kedves LvT!

Ezen a címen megnézheted: http://www.kepfeltoltes.hu/view/141213/Vitzog2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

A családfakutató is Vitzogként dokumentálta...előre is köszönöm!

Üdv.

Mungo 5 napja Creative Commons License 13084

Köszönöm a válaszodat.
Kicsit bonyolult megtalálnom a felmenőim származását, ez egyszerű kíváncsiság nálam, nem tulajdonítok egyébb jelentőséget neki.
Eddig három generációra visszamenőleg: osztrák, magyar,cseh-szlovák, ruszin, lengyel, kun(?).
(Ehhez képest tisztán magyarnak érzem és vallom magam. :o))
Mégegyszer köszönöm a gyors reagálást.

Előzmény: LvT (13080)