-ian örmény családnévképző, az erdélyi örmény családok listája megtalálható Szongott Kristófnál: A magyarhoni örmény családok genealógiája. Szamosújvár, 1898, ha jól tudom, reprintben is kiadták, Szongott tudós armenológus volt, családnévmagyarázatokat is ad, amelyek megbízhatóknak tűnnek
német Guderian családnév: "Guderian, Guderjahn, Guderjan(n), Gudrian: aus dem Adjektiv ťgutŤ (vgl. →Gude) und dem Rufnamen →Jahn ..."
Kedves Blitker,románul tudó ember jelentkezik. A Seican, amiről beszéltek, az Şeican, Selykről (Nagy- és Kisselyk, Şeica) való embert jelent, a magyarban Sejkán lenne belőle. A Szajcsán hangtanilag többé-kevésbé szabályos román megfelelője Săicean, ilyenből ugyan nem nagyon van, van azonban rengeteg Seicean. Mivel a családnév viselőjének hátteréről semmit nem mondtál, nem erőltettem a román eredetet. Annál is kevésbé, mert a román családnevet viszont nem értem. Ilyen helynevet nem találtam, közszóra se tudok gondolni.
Egyébként az -an végződésről asszociálhatunk az örményekre is. Petroszjan, Kaszparjan stb. Még a híres német tábornok, Guderian esetében is felmerült, hogy esetleg örmény származású. Csakhogy itt mindig -ian, -jan végződésről van szó. Nem tudom, hogy a Szajcsánt bele lehet-e illeszteni ebbe a sémába. Sajnos az örmény nyelv végképp túl távoli nekem.
Tudjuk, hogy örmények nagy számban telepedtek le Magyarország, kiváltképpen Erdély területén, ezért örmény eredetű nevek felbukkanása a románban sem lenne meglepő.
Talán igen, talán nem. A Saican nem adott ki értékelhető találatot. Egy (vélhetően) hangsúlytalan kettőshagzó ilyen torzulása nem lenne meglepő. Egyébként pl. az irodalmi németben az "ai" és "ei" ugyanúgy ejtendő, hozzátéve, hogy ez sem bizonyít önmagában semmit. Sötétben tapogatózunk, de ebben még mindig a Seican az egyetlen fény eddig számomra. Ha megnézzük a BucUresti - BukArest, Temesvár - Timisoara, Kolozs - Cluj, Maros - Mures stb. párhuzamokat, látjuk, hogy a magánhangzók megfeleltetése a két nyelv között nem éppen a legegyszerűbb. Ebbe a sorba egy Szajcsán - Seican talán belefér.
Köszi szépen, hogy utánanéztél! Én is a FNESz-ben kerestem, illetve az internetes keresőkben, de csak nem akar ilyen helységnév lenni. Létezik esetleg magyar családi nevek etimológiai szótára, vagy ilyesmi?
Az első verziót. Egyébként azóta beszéltem valakivel, aki tud románul, és azt mondta, hogy ez szerinte nem jelent semmit románul. Persze a magyar Egely sem jelent semmi extrát, csak azt, hogy Egelről való. Kérdés mi van, ha már nincs Egel? Talán nem is volt? Hasonló a kérdés a Szejcsán esetében.
Köszönöm.Hát most már nálam is ez az elmélet kezd a nyerő leni.És még valami ,te ezeket a linkeket ugy találtad hogy a keresőbe Seican-t vagy Sajcan-t irtá be?
Ha jól értem, az elvett nő férjéről tudjuk, hogy sokác származású, de az asszonyról nem. Persze Mohács elvileg a délszláv vonalat támogatja, de ha beütöm a Seican formát a gugliba, elég sok román vonatkozású találatot hoz, délszlávot meg nem találtam.
Köszönöm.A román elmélet nálam is jonak hangzik az án végződés miat,de a délszlávknál is előfordul sok ilyen mint PL:Bobán, Dusán,Ferján.Ez a ilető tulajdonképpen az egyik üknagyanyám családneve volt ki egy Sokác férfihez ment hozá.Mohácsiak voltak és ott elégé gyakori ez a név.És apai ágon inkább sokácok fordultak elő(meg egy pár sváb) mint románok vagy törökök.TEhát szerintem sokác lehet de azért köszönöm szépen.A Rácz név tényleg elő fordul a cigányoknál de ez tényleg egy felvett név náluk ugyanugy mint ahogy a:Horváth ,Radics , Oláh stb.
Hét, ez tényleg csak tipp. Az -án végződés gyakran román eredetű névre utal. Lásd Árgyelán - erdélyi, Moldován - moldvai stb. Egyébként számomra törökös hangzása van a szónak, talán ezen a vonalon lehetne még elindulni.
A Rácz népnév, elsősorban a szerbek jelölésére. A Rácország, Rácföld országmegnevezésekből alakult ki elvonással. Mint népnév, bizonyára politikai ösztönzésre kiszorult a használatból, de magyar családnévként gyakori a használata.
A szó végső forrása egy dél-szerbiai város, Novi-Pazar eredeti neve, melyet bizánci és latin források már a 10. században emlegettek. Latinul Rasa, Rasica, Axa neveken emlegették.
Én szláv eredetre tipelek az icz végződés miatt.ÉS a többieket kérdezem hogy biztos nem tudják a Szajcsán név eredetét?Legalább valami féle tippet.Köszönöm.
Úgy látom egészen komoly tárgytudással vannak felvértezve az itt jelenlévők, talán tudtok nekem segíteni a feleségem édesapjának a vezetéknevét illetően. A vezetékneve Géricz. Akiket Géricz nevűeket ismer a család, az gyakorlatilag mind a rokonsághoz tartozik.
Ha tudtok valamit erről a névről, vagy az eredetéről , legyetek szívesek írjátok meg.
Kiss Lajos szerint a helységnév "A királyi uradalmaknak és a várispánságoknak beszolgáltatott és ott raktározott termékek kezelőinek lakhelyére utal) A FNESZ 5 olyan helynevet említ, amelyben a Tárnok szó szerepel, illetve ezek közül egy a Tavarnok.
Ez az utóbbi azért érdekes, mert maga az alapszó minden bizonnyal a tár főnév előzményeiből származik. Maga a tár szó nyelvújítási, de megelőzően alap- vagy fiktív tőként élt a tár- a társzekér, tárház összetételekben. A fent emlegetett foglalkozást a tárnokmester űzte, akkinek latin neve magister tavernicorum volt. Ebből következően a szó forrását valahol a latin tavernák környékén kell keresni.
Perbál és Piliscsaba között van egy Garancsi tó. Erről Kiss Lajos nem ír semmit. Ezzel szemben említi Garancspetrócot: ez Szlovákiában van, és eredetileg két falu volt. Az eredeti Grancs neve "a *granica, határ szó átvételének látszik".
A Koncz tekintetében Kiss Lajos a Koncháza (Kárpát-Ukrajna) etimológiája érhető el: Peteu et Nicolaus dicti Konch személynévi hivatkozás az Anjou Okmánytárból
Hát igen, ez egy görög családnév, aminek nem tudom, van-e köze az egyébként szláv Kollárhoz. Viszont a kaláris szó a magyarban korallt (ill. korallból készült ékszert) jelentett.
