Azt LvT-től megtudtam egyszer régen, hogy a melléknévképző nélküli településnév csak a németben és a magyarban van meg, szóval ha ez a Facskó nevünk a település nevéből ered, akkor az egy onnan magyar közegbe vándorolt illetőre ragadt magyar családnévnek kell tekinteni. Szlovákban biztos lenne képzője, Fackovsky vagy ilyesmi, ráadásul akkor már a település szlovák nevéből képződött volna
E forrásból - Facskóról van benne szó - sok érdekesség kiolvasható (kiemelések tőlem):
"A Podmaniczkyaknak, Lucskaiaknak és Klobucsaiaknak dalmát eredetű őse prediálisként kerülhetett Klobusicra, majd leszármazottjai további prédiumokat szereztek, soltészségeket alapítottak. Első nemesi birtokuk a Lucska erdő. A Podmaniczkyak őse feltehetően Csák Máté halála után, 1321-ben kerülhetett erre a vidékre, talán annak érdeméből, hogy Trencsén ostromában kitüntette magát.
....................
1361-ben PodmaniniAdrian fia Miklóst és a Teplai Charnak fia Pált bevezetik az új adományként kapott Silva Luchka birtokába. A ránk maradt, igen sok másolási hibát tartalmazó kései másolatban Charnak helyett ugyan Thanak olvasható, de nem kétséges, hogy Csarnakovkosztolec ('Csarnak-egyházasa')és a két Cserna alapítójáról, soltészéről van szó. A 'Fekete' jelentésű személynév Csarna alakja megint csak délszláv eredetet mutat. A két megadományozott egymás unokatestvére, mert mindkettő leszármazottja viseli a Klobucsai közös prédiumra utaló családnevet. A nyilvánvalóan telepítésre szerzett erdő határleírása a következő ................ A határleírás meglehetősen hozzávetőleges, hiszen több esetben nem pontot vagy vonalat ad meg, hanem erdőt meg mezőt. A két magyar hegynév a magyar birtokostól vagy intézőtől származhat, a későbbiekben nem említik őket. A szlávok - amint ezt tapasztalni - a vizek környékén éltek, ezeknek adtak nevet, a hegycsúcsoknak általában nem, csak a legjellegzetesebbeknek. A hegycsúcsok csak a mezőgazdasági területek határainak kijelölésénél kaptak jelentőséget, - tehát a telepítéseknél - majd fokozottabban a valach hegyipásztorok megjelenésekor, akiknek ez volt az életterülete. ................Az oklevélben szereplő legutóbbi név szláv, az 'összecsuklik, letérdepel' szlovák szóval hozható kapcsolatba, s a hegy igen jellegzetes, félrecsuklott" formájára utalhat. Később a valach pásztorok ajkán módosult a jelenlegire, egészen más, 'ojtó' jelentéssel ......................E Lucska erdőben csaknem száz évvel később jön létre Facskó."
...............
1451-ben az erdő még mindigSilva Luchkanéven szerepel. Ez után nem sokkal települhetett Facskó, de az is lehet, hogy már megvolt néhány éve, csak adómentesen, ezért nem említik. A Lucska-erdő betelepítésre a viszályok miatt tehát csak egy évszázaddal a megszerzése után kerül sor. Ám nemcsak ez akadályozta a telepítést, de az is, hogy a soltész-telepítések kora lejárt, nem nagyon volt telepíthető lakosság. A 15. sz. közepén kapóra jöttek a Kárpátok vonulatában éppen akkor odaérkező nomád valachok. Az alapító soltész német lehetett, legvalószínűbben Gajdellről vagy Tuzsináról. Facskót a szomszédos német falvak lakosai ugyanis a maguk tájszólásában még a 20. sz.-ban is Wōtschnhā-nak nevezték, azaz Fotschenhau-nak, vagy inkább *Fatschenhau-nak. Németprónán és környékén ugyanis az ei ā-nak hangzik.
..............
1498-ban Beszterce uradalma falvainak nobiles et circumspecti közt szerepel Jacobus de Phaczko,azaz a soltész. 1500-ban a község neve Faczko 1508-ban Mynkowcz János megveszi a facskói bíróságot Kostowycz Lukács vlach eredetű facskói bírótól, aki azt maga is vétel útján szerezte, feltehetően a német alapítótól. A soltész-alapítások korának lejártát mutatja már az is, hogy e facskói soltészokat nem nevezik már 'Facskovszky'-nak."
megjegyzéseim:
1. Nem Luchka a település neve, hanem a Luchkai erdő, mely egy birtok elnevezése létesült.
2. A települést dalmát származású család birtokán, mely még Facskó telepítése előtt telepített más falvakat, azokba délszláv eredetű lakossággal (!!), kik a környék néhány toponímáját délszláv Csarnakovkosztolec (Értem én nannaa, hogy a "Názov má podža prvého dedičného richtára" kifejezés azt mondja, de fenntartással fogadom nem csak a két anyag részletezettségének különbözősége, hanem mert a települést német származású soltész alapította (vagy akkor a németből eredne?)
3. tartósan vlachok lakják a XV-XVI. században.
4. nem tudom mennyire gyakori a képzőtlen lakosnév a szlovákban (ha az, akkor még a a családnevek kialakulsásának egy korai időszakában -XV-XVI. században - létrejött névről van szó)
A BOLESLAV nevet viszont szlávból, pontosabban : szlovákból vagy csehből lehet úgy is fordítani, hogy FÁJDALMAS DICSőSÉG ( Fájdalom= Boles /// SLÁVA= Dicsőség )
Öröm tölti el a szívemet amikor olyan nevet tudok tálalni amire nem lehet jelentést találni egy héten belül :D
Amit találtál nannaa az nagyon jó! Ha a falu arról a Fachkó nevű bíróról kapta a nevét, akkor a Fachkó tényleg egy régi személynév! Kérdés az, hogy van-e Facsko olyan helyen ahol a magyar származás valószínűtlen (pl cseh részek).
Közben én meg azt néztem, hogy létezik-e más képzővel ellátott hasonló név. Facek-et próbáltam és nem tudom hogy ez Facek vagy Faček, de ha az utóbbi, akkor megint a szláv eredetnél tartunk :)
(viszont továbbra sem találok - többed magammal - magyarázatot ennek a szónak a szlovák jelentésére. Pedig már itt kemény szótárböngészés, tájszavak... is előkerültek. De minden negativ:-)
Ezért nekiálltam megkeresni, hogy honnan is származhat Fačkov település elnevezése. És azt találtam, hogy a település neve az első biróról (családon belül már mint öröklődő rang) kapta a nevét, akit Fachkó-nak neveztek.
A románban nem lesz semmiből Facskó. Facsádnak ezt a nevét 1911-ben, a "helységnév-rendezés" alkalmával egy XVI. sz.-i okleveles adatból elevenítették fel, különben a valódi magyar neve Facset, de hívták Facsétnak is. A 18. században a román mellett létrejött egy német településrésze, a 20. század elején meg magyarokat telepítettek be. Szlovákok sohase lakták. Nem tölgyerdő különben, hanem bükk, román fag 'bükk', făget'bükkös'. Elég egyértelműen ez a helynév eredete.
A KissLajosban van egy Facsád, melyet K.L. a románból eredeztet, a román făget, 'tölgyerdő ' szóból. Persze, nem biztos, hogy ez a forrás, de ki tudja.
Azt hiszem Kvasz Igor, megtaláltad a megoldást! Ha ennyire nem találunk jelentést a Facs-nak akkor az egésznek együtt van értelme és ebből a településből ered!
Vagy mondjuk a Kosciuszko név :) Van elég sok "ko" a lengyelben is, legfeljebb nem olyannyira gyakori mint az ukránban, szlovákban stb...
A Facskóra lett egy érdekes ötlete egyik olasznak a francia fórumon! A Bonifác névre tippelt ami náluk pl a Faccio bece- és egyben családnév eredete. Tehát én erre adnám jelenleg a tippemet, hogy esetleg a Bonifácból lett a Fác, Fács becézés, és abból a Facsko.
Nannaa - szerinted lehet ilyen becenév a szlovákban pl?
Köszönöm a segítségeteket! Ha véletlenül bármelyik névvel találkoztok létszi írjátok meg magánban is, azt többet nézegetem mint ezt a topikot. szilvianak@gmail.com.
Megpróbáltam a fácsko szót csehül, hátha ott ismert. Találtam is ilyen szót, aminek nagyon megörültem, aztán elment a kedvem, ugyanis kiderült, hogy a fácsko a skoda favorit becézése. (mint autóé, olyasmi ez, mint a telefon - telcsi) Gondolom ebből vezetéknevet anno nemigen képeztek. Vagy lehetséges? (ezt döntsék el azok, akik jobban otthon vannak a témában:-)
Viszont kénytelen vagyok magamat kijavitani, ugyanis ez esetben ez a szó szlovákul is létezik. Utólagosan, igy a cseh fácsko "felfedezésénél" felderengett előttem, hogy valóban találkoztam már ezzel a szóval, bár nem mindennapos szinten. Szóval ismert a szlovákok között (is) a skoda favoritra a fácsko megnevezés. És ezzel egy régebbi kijelentésemet is cáfolom - nevezetesen azt, hogy a szlovák nyelvben az ilyen telcsi, repcsi...stilusú szavak nem használatosak. Ezek szerint mégiscsak vannak ilyen szavak, mégha jóval ritkábban is találkozni vele, mint a magyarban. (függetlenül most attól, hogy esetleg a cseh nyelvből szivárgott-e a szlovák nyelvbe).
Szerintem az oroswz vonal kizárható. Az oroszban talált Szueta vezetéknév ugyanonnak eredhet, mint az általad vizsgált Suetta, csak a tt egyszerűsödött, és aligha van köze a ma eléggé divatos суета, суетить szavakhoz. Ez utóbbiak nézetem szerint az angol suite vagy sweat kölcsönzései.
Időközben érkezett a francia fórumon még egy hozzászólás, mégpedig az oldal tulajdonosáé aki elég jól ért a latin családnevekhez.
Azt mondja hogy a Suetta egy ritka ligúr név. A genovai tájszólásban az olasz "soletta" szó megfelelője, ami pedig azt jelenti hogy "cipőtalp", tehát esetleg egy cipészre ragadt foglalkozásnév! Viszont ugyanazon a területen létezik maga a Soletta családnév is (ami esetleg Suettára módosult), ennek a jelentése "égbolt", "mennyezet". Erre nincs ötletem se, hogy miből eredhetne, nem tűnik foglalkozásnévnek.
Tehát ha nem következett be a szláv nevek magyarosodásakor LvT szerint gyakori mássalhangzókettőződés, tehát a név eredetileg is Szuetta volt és nem Szueta, akkor ez egy "varga" jelentésű olasz név :)
Az orosz lapokat körüljártam. Ott a számodra csak a Fjodor Szemjonovics Szueta lehet hasznos.
Petera Szueta, akire kérdezel, semmiképp nem jön számításba, mert nem orosz az illető, hanem angol, bizonyos Peter Sweet nevű író, akinek az Interview című drámáját Moszkvában játssza valamelyik színház. Az ő átírt nevének birtokos esetére bukkantál rá (Интервью Петера Суэта)
A válasz az volt a Szuettára, hogy észak-olasz név és nem tudja a jelentését.
Ezzel megint az olasz irányába vitte el az állást. Persze a legjobb az lenne ha megkérdezném tőlük hogy pl milyen vallásúak mert az is sokat segíthet ;)
Nekem az orosz eredet sántít ahogy kerestem nem adott sok találatot. Adott egy Pitera Sueta-t de szerintem ez valami ragozott alak... Valaki aki tud oroszul nézze meg hogy mit írnak ezek az oldalak :)
Nade ez Федор Семенович. Nem kétséges, hogy született orosz az illető. Ettől még igazad lehet, én csak azt akartam megmutatni, hogy a Google-on van ilyen név.
Az -olaszi családnevek szerintem bármilyen újlatin nyelvű és hospes jogállású népességet jelölhettek. Persze mindig viszonylag sokan érkeztek Itáliából.
