É-K-Magyarországon aligha hiszem, hogy a serfőzés zsidó foglalkozás lett volna. Ott a jellemző zsidó foglalkozás a borkereskedelem volt, ami összefügghet a pálinkafőzéssel. Egyáltalán nem tudom, mennyire söröztek arrafelé.
Persze telepedtek székelyek az Alföld szélére a török után, ha nem is nagy számban (ld. pl. Börvélynél). De mindehhez az kellene, hogy a Székelyföldön valahol fölbukkanjon egy román eredetű valaki ezzel a névvel, aki aztán elmagyarosodjék, majd részt vegyen egy telepes akcióban. Nos, a "Boczán"-t .ro domainre szűkítve egy személyt ismer a gugli, az is magyarországi, tehát kijelenthető, hogy székelyek között ilyen családnév legalábbis nem maradt fenn.
Csak e miatt ne keresd, de ha esetleg a kezedbe kerülne, megköszönném, ha megnéznéd és begépelnéd ide.
Ez valójában azért érdekel, mert fennmarad az öregek beszédeiben, hogy valamikor székelyek is kerültek ide fel, és - ahogy nagyapám mondta - nekünk is vannak székely gyökereink. Ezért akár lehet is, hogy onnan keveredett fel ide ez a név. De lehet, hogy ettől függetlenül alakult ki.
Ha engem kérdezel, valószínűtlen, hogy ezt a nevet a II. József-féle névtörvény alapján kapta. Különben a pálinkafőzés akkoriban jellegzetesen zsidó mesterség volt, nem tudom, vidéken a sörfőzés mennyire.
Nem hiszem, hogy a Bodrogközre releváns lenne. Erdélyben biztosan előfordul, de talán másfelé is és azt hiszem, egyelemű személynévre mehet vissza - a Boţa családnév se látszik ritkának. Ha gondolod, megnézem a Constantinescu-féle névszótárban, amennyiben rájövök, hogy hol van. De tippem szerint azt fogja írni, hogy valami szláv egyházi keresztnévből való.
Nem fönnmaradtak, hanem akkor választották őket családnévnek épp azért, mert német közszói jelentésük is van. Ami a Habsburg- és egyéb zsidó családneveket illeti, a következő könyvben olvastam egy igen jó összefoglalást róluk: Steven M. Lowenstein: The Jewish Cultural Tapestry: International Jewish Folk Traditions. OUP, 2002. Ez most nincs nálam, de ajánlom mindenki figyelmébe. Különben családnevek már korábban is kialakultak, de elég rendszertelenül. Én is olvastam arról, amit rumci írt: voltak magyar családnevű zsidó családok, igaz, én úgy hittem, hogy II. József alatt tettek szert ilyenre.
Nem nagyon hihető, hogy mindenkinek új nevet kellett felvennie, illetve ha így is van, bizonyos nevek megőrződte, és később visszavették. Másképp nem maradtak volna meg az olyan ősi zsidó nevek, mint a Kohn és a Löwy (bár ez az utóbbi kettős - héber és német is lehet). Emellett a szláv vezetéknevek is megmaradhattak.
Az észak-magyarországi előfordulás nyilvánvaló, én nem is erre gondoltam, hanem arra, hogy mivel ez a név már a 20. század elején mindenfelé előfordult, kicsit kivonja a lokális szférából. Pl. Mórának van egy pásztorelbeszélése, amelyben szerepel a Bóczán név.
„II. József 1788-as vezetéknév-rendelete után a zsidók többsége német nevet vett fel” Nem többsége, hanem mindenki. A rendelet ugyanis azt mondta ki, hogy német közszóra menő családnevet kell viselniük. És ez azért váltott ki felháborodást, mert azokra is vonatkozott, akiknek korábban már volt magyar családnevük. Szóval voltak ilyenek, ha nem is sokan, nem elhanyagolható mértékben. Azon kívül azonban, hogy ilyen volt, nem tudok semmit erről a névállományról.
Az 1700-as években a zsidóknak nem volt rendszeresített vezetéknevük, bár a 15. századtól előfordultak kételemű nevek. Jellemzően az apa nevét viselték a fiak (Jehuda bar Simon), vagy a törzsük nevét (Kohn, Kohner, Cohen a kohaniták, Lövi, Löw, Lévy)
II. József 1788-as vezetéknév-rendelete után a zsidók többsége német nevet vett fel, ,elyek magyarosítása kb. 100 évvel később indult meg.
Szerintem 1700 körül a Serfőző mint zsidó vezetéknév nagyon valószínűtlen, hacsak nem kitérés révén. Tehát a feltételezéseddel ellentétben éppenséggel a valláscsere járhatotrt névcserével.
Én az iwiw-en néztem meg (ha Péterfalvi úr is egyetért...) és Budapesten valamint Szentendrén kívül elég specifikus az előfordulása: Encs, Miskolc, Szerencs, Sárospatak, Kassa.
A zsidóknak föl kellett venniük családnevet. Az új családnév a legritkább esetben volt magyar, általában német vagy szláv volt (ld. egyébként a Rab Rábyt Jókaitól). Nem hiszem, hogy itt erről lenne szó. Egyes családok jóval gyakrabban változtatták a nevüket az állami anyakönyvezés bevezetése előtt (és különösen jobbágycsaládok nagyjából épp a XVIII. század végéig), mint azóta. Ilyenkor gyakran meg is lehet találni azt a személyt, akit még a régi családnevén is ismernek, de aki az új, később öröklődő ragadványnevet kapta.
Bocs. Szóval arról van szó, hogy - tudom, ez nem ide tartozik, és bocsánatot kérek miatta - de még régebben próbáltam valahogy kideriteni a családfámat, ami viszont az egyik ágnál épp az 1700-as évek végén, 1800as évek elején a ködbe vész. Nagyapám emlegette még annak idején,hogy akkoriban volt egy vezetéknév csere, de nem tudta megmondani, hogy miért, és hogy miről változott meg a név, sem azt, hogy mire. Csak utánna járás után jutottam el odáig, hogy - a miről nincs meg, de a mire Serfőző. Nekem is eszembe jutott, hogy talán valami köze lehet ennek a névváltoztatásnak a zsidósághoz, viszont ez a Serfőző ág református volt. Én meg úgy tudom, hogy abban az időben nem volt üldözve a zsidó vallás - szóval, ha zsidók voltak, és nevet cseréltek - a vallásnak meg kellett volna maradnia.
Mégegyszer bocs, hogy nem ide tartozó dolgot is belekevertem. :-)
Mint ahogy a délszlávoknak és a románoknak is megvoltak az ezzel analóg, közhasználatú kételemű neveik (ilyenek mint Vuk Obradović ill. Vasilica al lui George).
Annál is inkább, mert a zsidóknak korábban sem csak keresztnevük volt (X Y fia vagy lánya). Végül is ezt az ősi névadási formát kellett megváltoztatniuk II. József rendeletére.
Nyilván az kellett, hogy valahol szlovák környezetben kialakuljon a Bocian családnév, aztán egy Bocian átköltözzön hozzátok és ott megsokasodjanak az utódai - de ezt nyilván Te is tudod. A magyarban abszolút létező a Gólya családnév. Most beírtam a gugliba a "Bocian"-t, szlovák nyelvre szűkítve és nem sok ilyen családnevet találok.
