Gyors megoldás, minthogy a Pongrác jelenleg is anyakönyvezhető utónév (vö. Galsai Pongrác író), és mint ilyen, benne van az Utónévkönyvben: <http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=888>.
Erd: Két lehetőséget találtam: 1. A n. Erde ’föld’ szóból származó, vélhetően ’paraszt’ értelmű foglalkozásnév. Ilyen nevet ugyan nem találtam a rendelkezésre álló szakirodalomban, de a származékait – Erdl, Erd(t)mann, Erding(er) – igen.
2. Az Örd névforma ajakréses alakváltozata. Ez umlauttal jött létre az Ord alakból, amely az Ort/Ord- kezdetű összetett német nevek (pl. Ortlieb) rövidülése. Ilyenformán azonos a régi germán ort ’fegyver hegye, éle’ szóval, ill. névképző taggal.
Felkh: Ilyen formán nem szerepel, két lehetőségre gondolok:
1. A n. Völk(e) [~ Volk(e)] név ajakréses alakváltozata. Ez utóbbi a Volk- kezdetű összetett német nevek (pl. Volker, Volkmar) rövidülése. Ilyenformán azonos a régi germán folc (> n. Volke) ’csapat, sereg; embercsoport, nép’ szóval, ill. névképző taggal.
2. A n. Falch ~ Falk(e) név umlautos alakváltozata. Ez a név vagy az ónémet Falco ’sólyom’ személynév folytatója, vagy sólymászra utaló foglalkozásnév a n. Falke ’sólyom’ szóból, esetleg a jellemre utaló ragadványnév ugyanezen szóból. N. B. Ha a furcsa -kh írásmód réshangú ejtésre utal, akkor a név eredetét délnémet (svájci-bajor-osztrák) területre lokalizálhatjuk, vö. délnémet Falch, de sztenderd német Falk(e).
Fischer: Foglalkozásnév a n. Fischer ’halász’ közszóból. Az 1996. évi német telefonkönyvi feldolgozás alapján ez a 4. leggyakoribb német név.
Gast: Jogállási név a n. Gast ’vendég’ közszóból. Az irodalom szerint polgárjoggal nem rendelkező városlakót jelöl.
Greif vagy Greiff: megegyezik a n. Greif ’griff(madár)’ szóval. Ilyen formán vagy 1. jellemre, hitre stb. utaló ragadványnév; vagy 2. egy ilyen nevű ház lakosára utaló ún. „lakóhelynév”; vagy 3. egy ilyen nevű helységből származóra (pl. Greif, Szilézia) utaló lakosnév.
Günther: Régi összetett germán személynév német formája. Összetételi tagjai: gund ’harc’ + heri ’sereg, had’.
Hartl, ill. Härtl, Hartel, Härtel: A Hard/Hart- tagot tartalmazó összetett germán nevek (pl. n. Hartmann, Hartwich) rövidülése -(e)l kicsinyítő képzővel. A képző magánhangzó nélküli -l formája inkább délnémet (bajor-osztrák) eredetre utal. Az alapul szolgáló germán összetételi taghoz, vö. harti (> n. hart, a. hard) ’kemény, erős’ közszó.
Hermann, Hörmann, ill. Heermann, Hiermann: Régi összetett germán személynév német formái, az ajakkerekítéses Hörmann alak elsősorban Bajorországra jellemző. Összetételi tagjai: heri ’sereg, had’ + man ’férfi, harcos’.
Huttler: Nem találtam rá adatot. Vélhetőleg azonban a n. -ler foglalkozásnév-képzőt tartalmazza (vö. Tisch ’asztal’ > Tischler ’asztalos’). Ekkor az alaptag valószínűleg azonos a n. Hut ’kalap’ szóval, a foglalkozásnév így sapka-, kalap-, ill. sisakkészítőre utalhat.
Klotz: Ragadványnév a n. Klotz ’tuskó, tönk, rönk; tőke; kolonc; sulyok’ szóból. Vélhetően az elsőnek elnevezett durva, nyers jellemére utal.
Luzin: Német eredetű névként csak -in képzős asszonynévnek etimologizálható: ekkor egy Lu(t)z nevű férfi feleségéről van szó. Lutz = Lut + -z kicsinyítő képző, Lut < Ludwig (< hlūt ’hangos, híres’ + wīg ’harc, háború’) ’Lajos’.
Emiatt inkább valószínű, hogy a Lucin vagy a Lučin szláv nevek németesedett alakjáról van szó. A Lucin egy anyanév: egy Luca < Lucia ’Luca, Lúcia’ (< lat. Lucia ’fényes, ragyogó; hajnalban született’ <: lat. lux ’fény’) nevű nő leszármazottait jelöli az -in birtokos képzővel. A Lučin szintén -in birtokos képzős alakulat, de apanév vélhetőleg a Luka ’Lukács’ (< lat. Lucas ’lucaniai férfi’) személynévből.
Reichart, ill. Reich(h)ard(t), Reichert: Egy régi összetett germán személynév Richard alakjának változatai, vö. m. Richárd, Rihárd. Összetételi tagjai: rīhhi (> n. reich, a. rich) ’uralkodás, uralkodó, hatalom; gazdag, hatalmas, magasrangú’ + harti (> n. hart, a. hard) ’kemény, erős’.
Rimmel: Adatot nem találtam rá. de a vélhető Rümmel umlautfok ajakréses változataként vélhetően a n. Rummel névre vezethető vissza. Ez utóbbi a Rum- kezdetű összetett nevek (pl. n. Rumold) rövidülése az -el kicsinyítő képzővel. A rövidülés azonos a régi germán hruom (> n. Ruhm) ’dicsőség, hírnév’ szóval, ill. névképző taggal. — A Rummel név egyéb etimológiai, így a n. Rummel ’felfordulás, zűrzavar; (nyj.) vásár, búcsú’ (> m. rumli), ill. a nyj. Rummel ’takarmányrépa’ nem válószínűek.
Roth: 1. Hajszínre vagy jellemre utaló ragadványnév a n. rot ’vörös (hajú); hamis, csalfa, ravasz, cseles’ közszóról. 2. Képzőtlen lakosnév az igen gyakori n. Rot(h) helynevekről. 3. Alnémet területen képzőtlen lakóhelynév az aln. rot ’irtás’ szóról.
Scheiber: N. -er lakosnévképzős származék egy Scheib(e) ’korong, tárcsa, szelet’ helynévből. A helynév jelölhet 1. egy korong alakú felszínformához, földdarabhoz vezető dűlőt, ill. ott épített házat; 2. egy Scheibe(n) nevű települést (ilyen van/volt Bajorországban, Szászországban, Türingiában, Sziléziában, Baden-Württembergben, Csehországban, Ausztrában).
Wesserer: Adatot nem találtam rá. 1. Talán a Wesseler név l : r > r : r hasonulásos változata. Ez utóbbi lehet (a) a mai. n. wechseln ’cserél’ ige előzményének -er cselekvőnév-képzős származéka, ilyen formán pénzváltóra vagy kereskedőre utal foglalkozásnévként; (b) egy Wessel(n) helynévből (Észak-Rajna–Vesztfália, Szászország; Schleswig-Holstein, Alsószászország) származó lakosnév. 2. Kis valószínűséggel egy víznévi eredetű Weser helynévre utaló Weserer lakosnév alakválatozatára is gondolhatunk.
Krajcsovics: A cseh, szlovák, szlovén Krajčovič, ill. szerb-horvát Krajčović családnevek magyarosodása. Ezek az -ovič ~ -ović apanévképzővel származnak a szl. Krajči személynévből. Ez utóbbi foglalkozásnévi eredetű, vö. cs. krejčí, szlk. krajčír (< krajčí) ’szabó’. N. B. A foglalkozásnévi alaptag szláv nyelveken belüli elterjedése miatt végső soron a délszláv nevek is nyugati szláv eredetűnek vélhetőek.
Matovics: A cseh, szlovák, szlovén Matovič, lengyel Matowicz, ill. szerb-horvát Matović családnevek magyarosodása. (Pontosabb behatárolás névtani alapon nem lehetséges.) Ezek az -ovič ~ -ović apanévképzővel származnak a szl. Mato ~ Mate személynévből, amely a m. Máté, Mátyás nevekkel azonos eredetű szl. (pl. szlk, hv.) Matej (le. Maciej), szlk. Matúš, hv. Matija stb.önállósult becézői.
Bagi: l. #42,43, #4245.
Kókai: l. #42,43, #4245.
Páczelt: A n. Patzelt név magyarosodása. Ez utóbbi a n. Petzelt, Petzold(t), Pätzold(t) nevek Sziléziára jellemző változata. E nevek eredetileg a Petz alapnév -(e)l kicsinyítő képzős Petz(e)l formái voltak, melynek végén szervetlen -t jelent meg: Petzelt. Ezt aztán a népetimológia helyenként a németben gyakori -old (< rég. -wald ’uralkodó, tevékeny’) végű nevekhez igazította.
A Petz alapnév két területről eredhet, két különböző etimológiával: 1. Frank és felső-pfalzi területen a Ber(t)- kezdetű német személynevek (pl. Berthold ~ Perthold, Bernhard) zöngétlenedett rövidülése -z kicsinyítő képzővel. 2. Keletközép-német területen és Sziléziában, egyszóval a szlávokkal érintkező vidékeken a Peter ’Péter’ személynév rövidülése -z kicsinyítő képzővel. — A Patzelt forma sziléziai jellege miatt ez esetben ez utóbbi etimológia vélelmezhető.
Murvai: Itt ismét elkellene a Kázmérral bírók segítsége... Addig is:
Az ilyen formájú nevek, hacsak nem tudatos magyarítás eredményei, kétféle eredetűek lehetnek: 1. lakosnév, 2. apanév. A lakosnév esetén az -i képző előtt egy helynév áll, az apanév esetén pedig egy (régi) személynév.
Adott tehát a Murva alapnév és az 1. és a 2. opció között az dönthet, hogy azonosítani lehet-e ezt – egy akár mára eltűnt – helynévvel vagy személynévvel.
Esetünkben mindkét típus azonosításában kudarcot vallottam, de egyiket sem zárhatjuk ki, mert a murva eredetileg ’szalma-, szénatörek’ jelentésben magyar közszó, így személynév és (azon keresztül) helynév is kialakulhatott belőle. Helynévből is csak egy hasonlót találtam: az elpusztásodott és 1950-ben újralapított Murony XVIII. sz.-i Murvahely nevét (nem valószínű, hogy innen jőne a családnév, sőt e helynév is másodlagos az eredetibb középkori Murul-hoz képest). Az azonosítás kudarca lehet, hogy csak az én forrásaim gyengeségét jelzik, így fenn kell tartani, mindkét lehetőséget, hogy a Murvai vagy egy Murva helynévre utaló lakosnév, vagy egy Murva nevű személyről vett apanév.
Van még egy lehetősége: az, hogy a Murvai név a Morvai alakváltozata. Ez utóbbi könnyebben etimologizálható, mindazonáltal mind a helynévi, mind az apanévi származás fenntartható: 1. Talán valószínűbbnek látszik a lakosnévi eredet, egy Morva, vagy Morava helynév után. Ez lehet többek közt a k-szlovákiai Morva (ma szlk. Moravany), az északi Morva (cs.-szlk Morava, n. March), vagy a déli Morva (szb.-hv. Morava) folyó, vagy más hasonló kisebb víznév, ill. a ma Móra alakban jelentkező magyar helynevek egy része, pl. Temesmóra (1587-ben még Murawa). 2. Nem zárható ki azonban, hogy a morva ’csehek és szlovákok közt élő népcsoport tagja’ népnévből lett m. Morva személynév apanévi származékával van dolgunk.
Ale: Lehet, hogy elfogult vagyok, de eddig más lehetőséget nem találtam, mint ami nyugati szláv (cseh, szlovák, lengyel) ale ’de, azonban’ közszót. Ez ilyen formán talán szavajárási név lehet.
Ez a topik deklarált céljaként a nyelvészet eszközeivel próbál választ adni az egyes vezetéknevek jelentésére. Nem elhanyagolható, sőt a kérdésfeltevőtől épp az ő saját érdekében, a könnyebb, s pontosabb értelmezés céljából elvárható, hogy e nyelvi eszközökkel történő megfejtéshez némi információt adjon a felvetett név írott és hangalakjának ismert változásairól, a nevet családnévként viselő generációk életkörülményeiről, az azt elsőként használó személy származásáról. Ezek ugyanis segítik azt, hogy mit is kell megfejteni.
E nélkül - hacsak nem nyilvánvaló, egyértelmű a magyarázat a jelentésre - az itt felvetett megoldások, megoldási javaslatok csak ajánlások, viszont hála a megfejtésben szorgalmatoskodók téma iránti alázatából eredő pontosságának és felkészültségének - nagy valószínűségek.
Kérdésed nem az, hogy mit jelent az Urbán és mit a Szabó. Ezek jelentése könnyen belátható, de az, amit kérdeztél, a nyelv eszközeivel nem megválaszolható. Ezért is nem jött eddig válasz. Egy név, az azt használó család történetének ismerete nélkül nem határoz meg sem felekezeti hovatartozást, sem származást - hacsak nem lakosnévről vagy foglalkozásnévről van szó - bár a névváltozások magyarországi történetében felismerhetőek bizonyos 'szokások', ezekre számos tanulmány olvasható a neten is.
Ilyen értelemben kérdésedre a válasz nem a nyelvészet, hanem a társadalomtudományok más szakterületeiről szerzett tapasztalat alapján lehet válaszolni.
Arra ugyanis, hogy hogyan milyen körülmények között alakultak ki a kettős nevek, mely társadalmi rétegekre, területekre, településtípusokra jellemző, s persze mely korokra. Mikor zajlott le, ill. történhetett meg az adott névvel.
Cinkelt lappal játszom, mivel
- egyrész magam is érintett vagyok egy hasonló, nevezetesen a Dudás Szabó névvel, így a kettős nevek előfordulásáról egy adott közösségben már szereztem tapasztalatokat,
- másrész tudom, hogy az Urbán Szabó, mint vezetéknév a Közép-Tiszavidéken alakult ki, találkoztam is a múlt század közepén is arrafelé e névvel s tudom, hogy ma is többségében arrafelé élnek (hogy pontosan hol, melyik településen alakult ki, no az lesz majd szép kiderítened).
Általában segít orientálódni az adott név ma élő használóinak felderítése. Erre legalkalmasabbak a telefonkönyvek, tudakozók. Ez persze nem reprezentatív minta.
A www.tudakozo.t-com.hu oldalán 32 telefonelőfizetőt jelenít meg, ezek közül (ha a 7 bp-it leszámítom, akik elszármazottak kell, hogy legyenek, akkor 25-ből) közép-tiszavidéki 17.
Az 1800-as években már nem emlékszem, hogy Jászalsószentgyörgy, vagy Besenyszög esetében találkoztam a névvel, s a telefonkönyv is azt mutatja, arra orientálódj. Az elszármazások az elmúlt durván 100 évben már nem tömegesek (ill. nem olyanok, hogy az egész nagycsalád áttelepült, elszármazások voltak persze, tömegesen, egyének-egyedek tömegeként, mint pl. a kivándorlás is, úgy, hogy a család nagyja még helyben maradt), okainak elmagyarázása itt már végképp off.
Az tág, hogy Közép-Tiszavidék, van annak pontos helye is, kideríthető egy kis családfakutatással. A név ugyanis olyan településen alakult ki, s lett a Szabóból megkülönböztetendő a többi Szabótól - Urbán Szabó. Maga az Urbán is sok mindenre utalhat, lehet pl.
- anyai ág családneve
- a család egy meghatározó, a közösségben ismert egyedének ún. ragadványneve
- foglalkozásnév (itt nem, de majd hozok példát másoknál)
- a faluközösség egy ismert tagjához - nem családhoz tartozó személyhez - való kötöttség alapján ennek neve. Ide példa pl., egy inquilinus vagy subinquilinus, (később zsellér, béres) gazdaneve, azon telkes gazda neve, kinek portáján éltek.
- s még annyi minden más.
Konkrét példa, hogy lásd mennyiféle van/lehet. Szentesen pusztán az 1869-1873-as rövid időszakban (csak 5 év !!, s akkor az 1840-es években talált egyéb neveket nem hozom), az alábbi ~ Szabóknak születtek gyermekeik (tehát az alábbi ~ Szabó családok éltek ott). S ez csak a református közösség.
Szoboszlai Szabó, Szijjártó Szabó, Zalán Szabó, Borsos Szabó, Kalpagos Szabó, Halász Szabó, Kürti Szabó, Balogh Szabó, Házverő Szabó, Sarkadi Szabó, s az enyimek, Dudás Szabó. Ez 11 megkülönböztettet Szabó család, s emellett voltak egyszerűen Szabók is (ők nem tudom, amúgy hány család eredetileg - mert egy-két családodt egy névvel egy ideig még megkülönböztet a közösség, azután merül fel a megkülönböztetési igény).
S ezek mellett Nagyok is, hasonlóképpen (Kanász Nagy, Sarkadi Nagy, stb), s a kedvencem: Szőke Török :)
Maga a kettős név, mint típus a társadalomnak abban a rétegében alakul ki, ahol, hasonló társadalmi helyzetben élő, hirtelen felduzzadt létszámú közösség a maga belső világa, jelrendszere alapján létrehoz megkülönböztetésként egy jelet (ez a mért pont Kalpagos?, vagy Urbán?-ra ad választ), amely, akár a ragadványnevek esetében onnnatól jellemzi az adott személyt. Tehát onnan már nem 'a Szabó', hanem 'az Urbánék Szabója', vagy - más kialakító ok miatt - 'az Urbán Szabó'.
Hasonló történik a névváltáskor is, ami nem önkényes, hanem az adott közösség részéről elöbb csak megkülönböztető jelzővel látja el a nevet, majd elhagyja az eredetit, s használja ezt a 'jelzőt', önálló, egyedi névként.
Van, hogy a kettős név megmarad, évszázadok múlva is, van, hogy lerövidül, mint pl. D.Szabó, vagy K.Szabó, S. Szabó (mondjuk az U.Szabóval ezt nem tudom elképzelni, de az előbbieket láttam leírva anyakönyvben is), de sokszor nem állandó, s van, hogy vagy az egyik, vagy a másik név előtérbe kerül, s a másik lekopik (többnyire akkor, ha már a kettősnevű családból is sokan vannak. Ez legalább 3-4 generáció után) Az én Dudás Szabó őseimmel történt, hogy az 1844-ben Dudás Szabó Juditként született és anyakönyvezett személyt 1894-ben férje elhunytakor már Dudás Juditként említik a halottiban.
Milyen vallású? A vezetéknevek kialakulásában a vallás nem számított, esetleg ama bizonyos jelző létrejöttében - s nem csak az Urbán Szabókra értve - lehetett némi szerepe, nagyobb szerepe volt a keresztnévadási szokásokban.
Hogy maguk az Urbán Szabók milyen vallásúak voltak. Vszeg olyanok, mint a maiak. Egyéni áttérés reverzálison kívül nem-igen volt szokásban, volt persze, hogy férj-feleség más-más vallású lévén egy harmadik vallásban élt tovább, de lehetett az egyéni felekezet-váltás áttérítés következménye is. Tömeges áttérések inkább a hódoltság utáni időkre voltak jellemzőek, nem tudom akkorra kialakult-e már az Urbán Szabó név.
Javaslom, ha családod története, őseid kiléte, az egyes történelmi események eleidre gyakorolt hatása komolyan érdekel, látogass át a Családfakutatás topikba, ahol módszertani segítséget kapsz e nagy élmény átéléséhez.
Az én Melchner őseim valószínű Erdélyből származnak. Úgy tudom az 1700-as évek közepén vagy végén telepedtek le és Tirolból jöttek. M.o.-n sajna nem találok belőlük senkit,valószínű a névmagyarosítás miatt. Jó kutatást! üdv.:melanik
OFF (és ezért mindenkitől max. elnézést, ígérem befejezem)
Kedves LvT!
A kérdés felkeltette az érdeklődésemet, de sajnos én is csak eddig jutottam. Ráadásul nekem nincs is senkim, aki emlékezhetne, mert a szüleim csak az ötvenes évek második felében kerültek Szarvasra (ja és mellesleg katolikusok).
Itt válaszolok, mert konkrétumot nem tudok. A családnak az a (hozzám képest nagyszülői) része, amely templomba járó volt, már kihalt, vagy nincs olyan szoros nexusom, hogy megkérdezhetném. Én személyesen nem érzékeltem a dolgot, bár lehet, hogy a család takarta el előlem gyerek elől, mert minkét gyülekezetben képviselve volt a tágabb család, ráadásul elég magas szinten (presbiter, ill. lelkész).
Olvasgatva az egyáltalán elérhető on-line forrásokat, számomra úgy tűnik, bármi is történt 1953-ban, a dolog önfenntartó lett, és az utódok (értve itt mind a gyülekezetek újabb nemzedékét, mint az új lelkészeket) a gyülekezetbe lépve az elődök sértettségeit is átveszik és folytatják, nevelgetik.
Kérnélek érdeklődjél a családban a névírást illetően, mert gyakran előfordult, hogy a Melchner-t és a Melcher-t elírták.Ha van őseid között Melchner kérlek írjál nekem.Üdvözlettel:melanik
A szarvasi topikban (http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9129590) felmerült egy kérdés, amire ott úgy tűnik senki nem tudja a választ (socorro 36-38-as hozzászólásai). A te felmenőid emlékeiben nincs erre vonatkozóan valami használható infó?
Gémesi: Megkérném a topikot olvasókat, akiknek megvan a Kázmér (Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára), hogy nézzék meg ezt a nevet benne, és idézzék be, ha benne van. Mert nekem nem olyan egyértelmű.
Addig is míg a fenti válasz meglesz, leírom, mi merült fel bennem. A név alakilag csábítóan egy Gémes helynévről vett lakosnév. De ilyen helyet nem sikerült kimutatnom. Ugyanakkor lehet egy Gémes személynévhez tartozó apanév is. Mindkét teóriát alátámaszthatja, hogy a név -i képző nélkül is adatolható: Gémes. Ugyanakkor van adat mind az -i képzős, mind a képző nélküli névhez rendelhető rövid magánhangzós Gemes(ssy) formára: vélhetőleg ezek összetartoznak. Az 1891. évi iparosjegyzék nevei között van Gemeszky változat is Sáros megyében <http://www.radixindex.com/cgi-bin/ipvm.pl?q=Gemeszky>, amely lehet egy Gemes hn.-hez képzett szlovák lakosnév (tehát a m. Gemesi/Gemessy megfelelője): ez inkább a magyar névváltozat esetén is helynévi eredet valószínűségét növeli (de azért az apanévi eredetet sem zárja ki). Az 1800–1983 közötti családnév-változtatásokat összeíró adatbázisban <http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003006.shtml> két eset szerepel, ahol ez időszak alatt Gémesi névre változtattak – nem lévén itt előfizető, nem derül ki, hogy miről, de azt tudni, hogy Máslakon (ma Maşloc, Románia) és Nagyzsámon (n. Gross-Scham, ma Jamu Mare, Románia).
Ezek alapján az alábbiak vethetők fel:
– A Gémes(i) név a m. Gimes(i) név alakváltozata (esetleg szláv közvetítéssel). Ez utóbbi legnagyobb valószínűséggel a Nyitra környéki Gímes ~ rég. Ghymes (ma Jelenec [régen: Gýmeš], Szlovákia) helynévről vett lakosnév. – De nem zárható ki ezen kívül más hasonló helynév sem, így az erdélyi Gyimes (ma: Ghimeş, Románia) sem. Ezek e helynevek ’gímben gazdag hely’ jelentésűek < m. gím ’nőstény szarvas; őz, dámvad; rőtvad’.
– Egy, ma már eltűnt, a fentitől különböző magyar Gémes helynévről vett lakosnév. A helynév etimológiájához vö. gémes ’gémekben [gázlómadarakban] gazdag hely; esetleg gémeskút környéki hely’, ill. egy feltételezhető régi Gémes személynév (erről l. a következő bajuszt).
– Egy feltételezhető régi Gémes személynévről vett apanév. Ez a személynév lehet az adatolt m. Gém szn. -s kicsinyítő képzős származéka. Ez utóbbi név a gém ’gázlómadárféle’ közszóból ered. De lehet a lat. Geminianus ’iker’ személynév magyar G(y)emán alakjának G(y)em ~ G(y)ém rövidülésének szintén -s kicsinytő képzős származéka is.
– Végezetül lehet felvett, magyarosított név is (akárcsak a szlovákos Gemeszkyről).
> Milyen vallásúak, nemzetiségűek használhatták?
A nemzetiség meghatározásához megválaszolandó kérdés, hogy névmagyarosítás eredménye-e (akárcsak a szlovákos Gemeszkyről), vagy „eredeti”. Ez utóbbi esetben magyar (legalábbis a névadás időpontjában), az előbbi esetben tudni kellene az eredeti nevet.
A vallásról még kevesebb deríthető ki a név alapján. Mindenesetre a RadixIndex adatbázisaiból lekérdezhető az ilyen nevűek lakhelye: <http://www.radixindex.com/cgi-bin/rixidxvn.cgi?act=searchsn&act2=&q=G%E9mesi&q2=&lan=hu> (célszerű a többi írásváltozattal is kipróbálni) . Az ottani települések vallási összetételét kikutatva közelíthető meg a válasz.
Horesta: A német telefonkönyvben <http://www.dastelefonbuch.de/> a szász-anhaltbeli Hettstedt településen van egy Horesta vezetéknevű tétel. Az észak-rajna–vesztfáliai Warendorfban pedig egy Horestadt akad. Ez utóbbiból a Google többet is kimutat, főleg, ha a vélhetően ezzel összevonható Horstadt formát is idevesszük.
A Horesta és a Hor(e)stadt összetartozása vélelmezhető, a szóvégi mássalhangzó hasonló elmaradása tapasztalható a n. Hochstadt ’felsőváros’ > m. nyj, hóstya ’városrész’ esetben.
Mivel a Stadt szó várost jelent, ebből adódik, hogy a Hor(e)sta(dt) vezetéknév egy település nevével azonos, ún. képzőtlen lakosnév. Az ilyen az adott településről való elszármazást jelöli az elnevezés keletkezési helyére.
A szóban forgó település a jelenlegi térképekről nem lokalizálható, nincs ilyen önálló német település. Azonban a rajna-pfalzi Kobern-Gondorf településen van egy In der Hohrstadt nevű utca. A szintén rajna-pfalzi Beuren település on-line vendégkönyvében az alábbi nyelvjárási szavakat bejegyzés található: „Wir grüßen : dat owastüffje, die hoorstadt, weckel, die adenauerallee, de hoof, dat innadorf, die schulstroß, die meistbewohnte straße - de römergraben- und die Neulinge Sonnenhang und Talblick!” — Mindkét esetben úgy tűnik, hogy településen belüli helynévről van szó. Emiatt lehet, hogy nem egy önálló településről vett lakosnévről van szó, hanem egy településrészre utal az elnevezés, vö. m. Felvégi ’a település felvég nevű részén lakó’ családnév. Ez a névadási típus sokkal gyakoribb a németben, mint a magyarban, külön német műszó is van rá: Wohnstättenname ’(szó szerint) lakhelynév’. Az ilyen „lakhelynevek” szerte a nyelvterületen egymástól függetlenül kialakulhatnak, így kialakulásuk helye nehezen azonosítható.
Bár a névadó helyet lokalizálni nem tudtam, végezetül úgy tűnik, hogy Rajna-vidéki (nyugati német) specifikumról lehet szó, odavaló nyelvjárást beszélők adhatták a névadó hely (településrész) nevét. A Magyarországra betelepedő korai német telepesek zömmel erről a vidékről származtak, őket nevezzük a magyarban „szász”-oknak, szemben a később betelepedő délnémet (bajor-osztrák) „sváb”-okkal.
Ez utóbbi miatt az is elképzelhető, hogy sváb falubeli ősöd nem is közvetlenül a Rajna-vidékről ered, hanem valamelyik magyarországi szász kolóniából. (De ez csak ötletszintű feltételezés.)