Urgulya: Definit megoldásra nem jutottam. Ami a leginkább valószínűnek megmaradt az ötleteim közül az a szerb-horvát orgulja ’orgona (növény), Syringa vulgaris’ szó, mint névalap. A pest környéki szerb telepekről esetleg kiszakadhatott valaki Nógrádba. Ugyanennek szlovák variációja egy Urg-/Org- alapnévhez járuló -uľa kicsinyítő képző: az alapnév itt is a legvalószínűbben a szlk. orgován ’orgona (növény)’ rövidülése.
Dusbaba: Ilyen írásmóddal, amely s = /sz/ ejtést tükröz cseh és holland, német területről sikerült a jelenkorból adatolni. Cseh kontextusban van Duzbaba variánsa is.
Ami önkéntelenül felvetődik, az egy Gül Baba ’Rózsa atya’-féle török tiszteleti név. Török forrásokban Tavus (Tus) Baba > Tuzbaba adatra találtam (van ilyen személynek emelt türbe, azaz sírtemplom). Itt a Tus-szá összevonódott Tavus elem jelentése ’páva’.
A most valószínűnek tetsző forgatókönyv alapján ez vagy szó szerint, azaz ’Páva atya’ jelentésű tiszteleti névként, vagy (egy ilyen nevű helyről, esetleg türbe környékéről való származás miatt) képzőtlen lakosnévként lehetett egy török személy neve, aki aztán keresztyén környezetbe települt át és idővel keresztyén is lett. Talán német közvetítést tükröz a szó eleji t > d zöngésülés.
Balga: Nem a Balog *név* változata, hanem párhuzamos alakulat. Viszont a balga közszó a balog *közszó* -a kicsinyítő képzős származéka. Ma a balga közszó mentális jellegű nehézségre utal, de az elnevezés alapja vlsz. inkább a fizikai korlátozottság a balkezességtől a csonka, hiányzó vagy nehezen használható végtagokig.
Valakinek nincs meg véletlenül a Budapesti közlöny 1898, 1909, 1914 -es számai közül valamelyik? Vagy nem tud könnyen hozzájutni? Abban közölték a névváltoztatásokat, az érdekelne...
Tudja egyáltalán valaki, hogy melyik rovatban adták ezek a változtatásokat közre?
A Gergely: Gerci, Geci becézéséről nem hallottam (gondolom az időközben felvett erősen trágár jelentés miatt), pedig tényleg analóg a Marci, Ferci, Berci képzésével.
Hasonló eset a Mátyás - Matyi - matyizni szleng kifejezés kialakulása, itt azonban nem annyira trágár a kifejezés, hogy az eredeti jelentéstartalmat elnyomta volna...
Köszönöm szépen a választ, sok érdekességet tudtam meg a felmenőimmel kapcsolatban.
Még egy kérdésem lenne. A lakóhelyem 1794. évi lélekösszeírásában szerepel egy érdekes családnév: RENÁCSAI. Ezt kerestem a Kázmér M. könyvben, a Radixindexen és az országos telefonkönyvben is, de semmi. Erről tudnál valamit esetleg?
Megnéztem az online telefonkönyvet, az úr létezik (keresztneve János), tehát nem én írtam el. Ez persze nem zárja ki, hogy egyszer egy anyakönyvvezetőnek sikerült :-))
Ismételten csak köszönetemet tudom kifejezni a kimerítő válaszért.
A Hiczcel kapcsolatban viszont mindenképpen szlovák eredetből kellene kiindulni, mert ez tősgyökeres szarvasi (lehet, hogy valaki valamikor elírta, nem véletlenül kérdeztem a múltkor a Hriczre is).
Nagyon köszönöm a választ, különösen azt, hogy ilyen alaposan utánajártál. Nekem is az volt a tippem, hogy a Birizdó névben, az ó végződés az ov- nak lehet valami változata, csak persze én nem értek a nyelvészethez sajnos. A török korban elég sok ember jött-ment a Balkán és Magyarország között, gondolom, így keveredhetett a család valahogy ide.
Köszönöm a Vida és Zsarkó megfejtést is!
Még egy-két névvel merítenék a tudásodból:
Urgula. Ilyen alakban szerepel a legtöbbször, de úgy látszik a plébánosok bicskája néhányszor beletörött a névbe, mert a XVIII-XX század között még ezekben az alakokban is előfordult: Urgela, Vurgula, Gurgula; végül - az állami anyakönyvezés bevezetése után - Urgulya alakban állandósult. Nógrádi család.
Dusbaba. Zala megyében 1876-os születési anyakönyvben szerepel, az anya vezetékneve. Római katolikus. A férj tiroli származású, de nem tudom, hogy a házasságot még Ausztriában vagy már Magyarországon kötötték-e meg.
Balga. Szintén nógrádi család. Talán a Balog név egy változata?
Köszönöm szépen,hogy áldoztál az idődből és válaszoltál, nagyon kedves vagy! Rendkívül érdekes - számomra persze - ez a esetleges török eredet. (Egyébként tudomásom szerint családomban sváb és tót szál is van, a Deli név pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyéből jön.)
De nem is szaporítom tovább a szót, még egyszer nagyon KÖSZÖNÖM!
Ha netán még eszembe jut érdekes családi név, ugye még jöhetek ? DM
> Orenyovszki: Ezt passzolom. Valószínűleg annyira torzult az eredeti hangalakja, > hogy eddig nem tudtam olyan ötletes lenni, hogy magamban visszaállítsam.
Ráadásul ilyen nincs is, legalábbis se az ismeretségi körömben, se a telefonkönyvben. Valami elírás lehet.
> Talán elkerülte a figyelmedet, de a 3725-ös hsz-ban említettem, hogy egyetlen - ovszki végű névnek sem találtam meg az -ócki végű változatát a két település telefonkönyveiben, tehát ez végül is csak kiejtésbeli kérdés, írásban nem rögzült.
Nem kerülte el a figyelmemet, de én általánosságban, e két városon túlmenő hatállyal is válaszoltam.
> a szarvasiak közül a Komlovszki, Mitovszki és Pl(j)esovszki nevekhez nem sikerült települést találnom (a Sztrechovszkihoz jó lehet a Strekov?)
Az alföldi szlovák telepesek esetén a nevek gyakran a másodlagos betelepülést megelőző elsődleges telepre utalnak. Így a helységek lehetne a mai Mo. belsejében is. Ez elsősorban a Komlovszkira vonatkozik.
Komlovszki: Szerintem e mögött a magyar Komló helynév áll.
Mitovszki: Szlovákul a mýto szó jelentése ’vám’. És ahogy sok magyar Vámos helynév van, úgy ez a szlávságban is gyakori: <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=SK& city=myt>
Pl(j)esovszki: Ez egy ’kopár, csupasz (hely)’ jelentésű helynévre utal – a magyar Pilis etimológia rokona. Ilyen több is lehet, egészen kis „helyi érdekeltségű” kopasz hegyek, területek is, amelyek ma már nem adatolhatók. De a nagyobb települések közül ilyen pl. a szlovákiai Pelsőc (szlk. Plešivec) is.
Sztrechovszki: Nekem itt elsősorban a szlk. strecha ’tető, fedél’ szó ugrik be. Analógiaként megemlíteném a 3759es-ben említett n. Soller név ’tornác, pitvar, szénapadlás’ jelentésből eredő, a ház jellemző elemére utaló etimológiáját, de a strecha lehet egy közeli hegytető is. AH feltesszük, hogy a Sztrechovszki (Strechovský) magyaros elírás Sztrehovszki (Strehovský) helyett, akkor gondolható Alsó- és Felsősztregova szlovák [Dolná, Horná] Strehová nevére is.
> A berényiek esetében pedig az -ny végűekbe (Benyovszki, Drenyovszki és Orenyovszki) tört bele a bicskám
Benyovszki: Ha nem apanévnek adjuk, akkor talán az alábbi helynévi alapok egyikére gondolhatunk: Bény (ma Bíňa, Szlk.), Bénye (Pest m.), esetleg Benyék (ma Beniakovce, Szlk.), Benyusháza (ma Beňušovce, Szlk.), ill. hasonló ma már nem adatolható nevek.
Drenyovszki: Lehet „helyi érdekű” földrajzi névre, dűlőre, falurészre utaló név az alábbi szlovák szavak egyikéből: dreň ’bél, belső rész; csontvelő’, drieň ’som(fa)’. Nagyobb lehetséges helynévi alaphoz vö. Drienčany (Szlk., m. Derencsény), Drienov (Szlk., m. Somos).
Orenyovszki: Ezt passzolom. Valószínűleg annyira torzult az eredeti hangalakja, hogy eddig nem tudtam olyan ötletes lenni, hogy magamban visszaállítsam.
> Ja, meg persze a Sándorovszkiba, de az tényleg tanyanév lehet (elvégre Berényben magyarok is éltek)
Jut eszembe, nem lehet kizárni esetleg a Sándor tagot tartalmazó magyar helyneveket sem (pl. Pusztasándor, Sándorfalva).
> Vedd fel légyszi a listádra a Hicz nevet is, mert érdekelne mit jelent.
Hicz: Ebből német nevet rekonstruálok, szerintem a n. Hitz magyaros lejegyzéséről van szó. Ez a Hild- ’harc’ előtagot tartalmazó német nevet (pl. Hildebrand) rövidülése n. -(t)z kicsinyítő képzővel.
> P.S. Azóta beszéltem egy otthoni barátnőmmel, aki megerősítette, hogy amit írtam nem csak az én szubjektív véleményem, ezt ő "belülről" is így gondolja.
Szégyellem, de még nem is olvastam el teljesen az e-mailedet.
Sipiczki: Én kizárnám a direkt lengyel eredetet, hiszen a lengyel helyesírású megfelelőjének – Szypicki, Szipicki – nincs adata. Sőt a Szypecki~Szipecki-nek sincs (N.B. A lengyelek pont fordítva használják az s és sz betűket, mint a magyarok és náluk a cz ejtése is /cs/ nem /c/. Így a látszólag hasonló írásképek valójában teljesen eltérő neveket takarnak.)
Van ehelyett szlovák Šipický. Ez a gyakori szláv Šipek, Šipok, Šipak helynevek Šipik változatához tartozó lakosnév. A Šipik helynevet nem tudom a jelenkorban igazolni, de Kis Lajos a Földjazi nevek etimológiai szótárában említ egy ilyen szlovák helynevet. N.B. Ezek a helynevek a csipkebogyó szláv nevére mennek vissza (mint maga a csipke[bogyó] magyar szó is.)
P.S. Attól még a lengyel származás igaz lehet, hiszen a lengyelek és a szlovákok közt volt átjárás, éppen pl. az elzálogosított szepességi városok kapcsán.
Zölde: Én a te helyedbe meg lennék elégedve a vezetékneveddel, mert ez egy régi magyar személynév folytatója. Ez a személynévként is ismert zöld melléknév -e kicsinyítő képzős származéka (esetleg ebből -e < -é képzővel képzett apanév). A névadás motivációja nem teljesen tisztázott, lehet pl. az, hogy az illető jellemzően zöld viseletet használt.
Csüllög: Egyelőre arra gondolok, hogy itt csülleng ’Isatis tinctoria’ <http://www.terra.hu/haznov/htm/Isatis.tinctoria.html> növénynév alakváltozatáról van szó. Ennek teljes neve festőcsülleng, mivel festőnövényként kékfestésre használták <http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/07/474.html>. Így a név meglehet ruhafestőre utalhat.
Török eredetet nem találtam. A legközelebbi találtam szó a çulluk /csulluk/ ’erdei szalonka’, esetleg ennek magas hangrendbe csapott változatával számolhatunk. Ennek ellenére , lehet, hogy helytálló a török ’telepes’ etimológia, csak ez a szó a szótáraimba nem került bele, így igazolni nem tudtam. Mindenesetre feltűnő hogy se Çüllük, se Çüllüğ alakú mai török nevet nem sikerült adatolnom. Hogy az adatolható Çıllık-ből lehet-e a magyarban Csüllög, abban pedig kételkedem.
Györgydeák: A gyakori Deák vezetéknév arra utal, hogy első viselője – vagy annak felmenője – falusi jegyző (vagy egyéb latinul is értő írástudó) volt. A Györgydeák név úgy keletkezhetett, hogy a felmenőről való elnevezésre (ezt híjuk apanévnek) nem volt elég a deák foglalkozásnév, mert talán több deák őssel rendelkező család is volt az adott helyen. Ekkor az apanévi ragadványnév kiegészült az illető deák személynevével. Azaz a György deák családjáról van szó, nem a Miklós deákéról. Ezen kívül az is elképzelhető, hogy valaki az anyja vezetéknevét is megőrizte az apjáé mellett: az egyik György volt, a mások Deák, és ezek idővel összeforrtak.
A „ciki” vezetéknevek esetén a 3734-esbeli felosztással nagyjából egyet lehet érteni, de vannak kakukktojások, amelyek a név keletkezésekor egyáltalán nem voltak „cikik”.
Sőt, az Alpári esetén éppen fordított a hely, itt a falu nevének melléknévi alakja vált pejoratívvá; ennek okát az irodalom nem ismétli. Hasonló a mucsai ’Mucsára való’ > ’faragatlan’.
A Gecziről volt szó, itt az ondót nevezték el egy férfinévvel, ugyanígy lett egyébként a pete ’női ivarsejt’ (< Pete < Péter).
A buzi ’homoszexuális’ igen fiatal szó (XX. sz.-i), a Buzi vezetéknév a Bozi változata, ahely pedig egy Boz helyre utaló lakosnév. Ez szláv eredetű, és innen való a bodza (< bozza < boza) köznevünk is (amely egyben a jelentése).
Nem néztem utána, de tekintve, hogy a genya az én nyelvváltozatomban nemcsak ’aljas ember’, hanem ’gyenge’ jelentésű is, valószínűnek tartom, hogy ez a szó csak utólagosan színeződött át a geci jelentésével, eredetileg a girhes, girnyó családjában tartozhatott (melyeket a gerinc játszi származékainak tartanak, mivel, hogy a girhesnek kilátszik a gerince). Hogy a név ezzel összefügg-e azt nem tudom, de ha igen, akkor sem „ciki” girhesnek lenni, maxmimum igen kellemetlen. De lehet, hogy a Gergely név független származákáról van szó.
Az Ondó név -d képzővel kicsinyített alakjából lett Ondód község neve, amely már 1288-ból ismert. A névre két etimológiát is fektethetünk: az egyik szerint az András név And rövidülésének -ó kicsinyítő képzős Andó származéka változatáról van szó. A másik etimológia az ondó közszóra alapoz. Ez azonban régen nemcsak a férfi ivarnedvet jelentette, hanem mindenféle ’váladék’-ot, sőt ’(köles)korpa’-t, ’durvaliszt’-et. Ez utóbbi még a mai nyelvjárásokban is él, és ez az eredeti jelentése ennek a török nyelvekből származó szónak. Névként jelenthetett olyan szegény parasztot, akinek csak korpa jutott liszt helyett, vagy olyan molnárt, aki ilyet őrölt.
Stb.
Zollai: A ritkasága okán, valamint hogy Zolla települést nem sikerült felderítenem, speciális névalakulásra gondolhatunk. Például: – A Zolnai név változatára, amely egy Zolna településre utaló magyar lakosnév. Ilyen van a mai Szlovákiában ma Zolná néven. – Esetleg a n. Soller (vagy hasonló név) tudatos magyarítására (A Soller a régi németben jelentett ’tornác, pitvar, szénapadlás’-t, ami a lakóhely jellegzetességeként lehetett név, a Soll ugyanúgy ’tó(ka)’ jelentésű volt, így vízparton lakót is jelenthetett, valamint lehet a n. Soller, Solla településnevekből képzett lakosnév is.)
Deli: Végső etimológiája oszmán-török, vö. oszm.-tör. deli ’vad, heves’ melléknév. A magyarba a török megszállás alatt átkerülve először ’török katona’ volt a jelentése, majd a beszélők tudatában összekeveredett a dalia szóval és ennek hatására vette fel a ’délceg’ jelentést.
A fenti folyamat mindegyik fázisából lehetett magyar vezetéknév. Tehát lehetett egy török, akit eleve Delinek hívtak és a családja nevével együtt magyarrá lett, lehetett itt maradt török (délszláv vagy más nemzetiségű) katona, aki magyar foglalkozásnévként kapta ezt a nevet. És lehetett egy jó kiállású magyar ember, aki magyar ragadványnévként „jutott” a délceg jelzőhöz. Ebben már csak a személyre szabott genealógiai orientálhatna.
Birizdó: Mint írtam a 3747-esben, nem görög név. Sőt, kerestem a neten a megfelelő Μπιριζδο névre (és lehetséges írásváltozataira ι > η, ο > ω), és nem találtam semmit. Így a görög eredetet kizárhatjuk, még ha a család Mo.-ra Görögo.-ból került is át.
Amit én vélek az az, hogy egy Berezdov (Берездов)-szerű névvel van dolgunk. Ez ilyenformán keleti szláv alakú, de feltehetjük a bulgár változatát, amely átnyúlhat (a mai vagy a régi történeti) görög területre. E név mögött talán egy szláv ’nyír(fa)’ (pl. or. берёза, szlk. breza) szóra visszamenő személynév -ov birtokos apanévképzős származéka áll.
Vida: Mint regisztrálatlan írta, ez a szentnévként elterjedt latin(os) Vitus (vö. #3439, <http://latin.oszk.hu/cgi-bin3/index.cgi?function=index>) név délszláv Vid formájának magyarosodása -a kicsinyítő képzővel. Sőt, már ma is anyakönyvezhető keresztnév: <http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=1114>.
Zsarkó: Mint regisztrálatlan írta, ennek alapja is személynév, vö. szb-hv. Žarko (Жарко) utó- és családnév. Ez a szb.-hv. žar ’parázs, (átv.) hév, tűz’ szó -ko kicsinyítő képzős származéka.
(Bár a férjem jobb' szeretné, ha a Nass inkább a nassolással lenne összefüggésben, mert az lenne igazán jellemző rá ;))
üdv, hive
P.S. Azóta beszéltem egy otthoni barátnőmmel, aki megerősítette, hogy amit írtam nem csak az én szubjektív véleményem, ezt ő "belülről" is így gondolja.
> Martineje - Martinecz Hudeje - Hudecz Ugyanaz a személy, csak néha így, máskor úgy szerepel. Mi lehet az ok? Illetve mik ezeknek a vezetékneveknek az eredete?
Nem lehet, hogy az -eje inkább -ejc (ekkor magyaros[?] kettőshangzós ejtésre utalna), vagy -cje (ekkor -je egyfajta többesszám-jel [vagy birtokosrag?] lejegyzése lenne, amely előtt az -ec mozgó e-je kiesik) ? Egyelőre az -eje végződésnek semmi rációját nem látom. Mikori az adat?
Az -ecz végű variánsok etimológiája tiszta.
Hudecz: (már volt szó róla) Szlovák foglalkozásnév, vö. szlk. ny. hudec ’zenész’
Martinecz: Ez vagy -ec képzős lakosnév a Martin (? Turčiansky Svätý Marin ~ Túrócszentmárton) településnév után, vagy –ec funkciója itt kicsinyítő, és akkor a Martin ’márton’ személynév származékáról van szó.
Pusch: Német, közelebbről délnémet vagy sziléziai név, a köznémet Busch nyelvjárási alakja. Ez vagy a szerte a németségben gyakori Busch, Büsch, Pusch településnevek után vett lakosnév, vagy olyan lakosnévi jellegű ragadványnév, amelyet az illető arról kapott, hogy a falu bozótos, erdős részén lakott (vö. n. Busch ’bokor, bozót’ ez a településnevek végső etimológiája is).
Szendi: Magyar lakosnév. A név alapjául szolgáló településnévhez, vö. a mai Komárom-Esztergom megyei Szákszend régebben önálló Szend része, ill. a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalaszend régebbi Alsó-, ill. Felsőszend részei. (N.B. A Szend településnevek képzőtlenül keletkeztek a régi magyar Szend ~ Szemd személynévből, amely a szem ’látószerv; mag’ szó -d képzővel kicsinyített származéka.)
Nass: Német, ragadványnévi eredetű vezetéknév, melynek ismert Naß írásformája is. Eredete kettős: egyrészt jelenthet ’ázott’-tat ideértve a konkrét értelmet („külsőleg” való elázás), de az részegséget is („belsőleg” való elázás”), vö. n. nass, naß ’nedves, vizes’ melléknév. De lehet a n. Nase vezetéknév változata is, ekkor ’nagyorrú’-t jelent, vö. n. Nase ’orr’ főnév.
Marmor: Nem találtam rá etimológiát, így valószínűleg direktben, ’márvány’ értelemben kell venni. Minthogy zsidó névről van szó, valószínűleg tudatosan felvett név, így a szokásos „természetes” névtani motivációkon kívül mások is szóba jöhetnek (pl. a jóhangzás). „Természetes” motivációként felvethető foglalkozásnévi eredet, mivel a szakma jellemző anyaga vagy eszköze kifejezheti a foglalkozást, esetünkben a márvány, amellyel a ’kőfaragó’ dolgozik. További motiváció lehet talán a márvány értékessége, így a drágakövekről vett nevek sorába is tartozhatna: ekkor a motiváció az ’értékes, megbecsülendő’ jelentésárnyalat átvitele az illető személyre.
Kandel: A fr. névtan a DNy-fr. Candel-t sem köti össze a fr. chandelle (< lat. candella) szóval, hanem egyrészt képzőtlen lakosnévként a hasonló (Candel, Candeil, Candeilh) helynevekre vezeti vissza. Ezek mögött a lat. canna ’nád’ szó származékait gyanítják ’nádas’ értelemben.
Német etimológiája is lehetséges, ez ekkor képzőtélen foglalkozásnév a középfelnémet kan(d)el ’cső; csurgó, barázda’ szóból és cint megmunkáló iparost (bádogos, kanna- és evőeszközkészítő) takarhat.
---
P.S. Az e-mailedet vettem, de sajnos még bennragadt a „stack”-ben.
Szmodics: E mögé a szb.-hv. Smodić, szln. Smodič nevet lehet rekonstruálni, amelyek egy Smod- alapnévhez képzett apanevek. A név alapját nem sikerült megtalálnom, vlsz. szb.-hv. történeti szótár kellene hozzá, de meglehet ugyanez a tő van a szb.-hv. smodnik ’puskapor’ származékban is.
Babec: Ez egy közszláv hangalakú szó, csak a szb-hv.-ot lehet kizárni (ott az alakja babac), de azt sem teljesen, mert egyes szlavóniai kaj-nyelvjárások nem a hanem e jermegfelelőt használnak. A név a szl. baba ’öregasszony, nagyanya, bába’ szó hímnemű -ec személynévképzős származéka. A jelentése többféle lehet, elsősorban ’anyámasszony katonája’, de ismert ’szívós öregasszony, szipirtyó’ stb. is.
Balló: Magyar név, a Balla „rokona”, csak nem -a, hanem -ó kicsinyítő képző van az alapnéven. A Ballához vö. <http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9056730&aq_ext=1&aq_text=balla>, a hozzászólásokban a Balló is előfordult [érdemes a keresőt is használni], #46, #48. Sőt, a balló ma is anyakönyvezhető keresztnév: <http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=163>
Nikolić: Szb.-hv. apanév a szb.-hv. Nikola ’Miklós’ személynévhez.
Dravić: Szb.-hv. apanév egy régi szb.-hv. Drav- személynévhez. Ez utóbbi talán összefügg a régi m. daróc ’nyúzóvadász’ foglalkozásnév alapjául szolgáló szl. dravьcь ’ragadozó állat/madár’ szó alapjával, esetleg a n. Drawe ~ Drabe személynév folytatása, amelynek lehetséges eredetei: (a) a Trag ’fut v. bátor’ előtagot tartalmazó nevek (pl. Tragebod) rövidülése; (b) a draben ~ traben ’üget, sietve lovagol’ ige; (c) Drabant ~ Trabant ’csatlós, gyalogos katona’ név rövidülése. A német etimológiát valószínűsíti, hogy van szb.-hv. Drabić vezetéknév is.
Nitchoff: Ezt én angolul olvasom ki és melléteszem a német Nitschoff nevet. Ez utóbbiban felfedezni vélem a szláv befolyású keletközép-német Nitsch személy- és vezetéknevet, amely a Nikolaus ’Miklós’ becézője. Ehhez a névhez járulhatott egyrészt a n. Hof ’udvar, tanya’ szó, amely így egy ún. Wohnstättennamet ad, vagyis egy Nitsch-Hof ’Nitsch-tanya, tkp. ~Mikó-tanya’ nevű helyről vett „helyi érdekeltségű” lakosnév. De az is lehet, hogy a Nitsch itt egy szlávok (talán német területen élő szorbok, elbai szlávok, pomoránok) által (is) használt személynév, amelyhez az -ov birtokos apanévképző toldalék járult. Ez utóbbira mutat, hogy a n. Nitschow változat is kimutatható. Sőt ez utóbbi Mecklenburgban helynévnek is tűnik, így lehet, hogy a név egy képzőtlen lakosnév a szláv eredetű Nitschow ’Nitsché, tkp. ~Mikófalva’ helynévhez.
Oszucskó: Nem jellemzően bunyevác név, a hosszabb neveken a -ko végződés északi szláv (szlovák-ukrán-lengyel). A magyar -kó mögött állhatna még talán szláv -kov is, akkor viszont a bulgár-orosz eredet lenne valószínűsíthető.
Így vagy úgy, a fentiek szerint rekonstruálható szláv alakok a jelenkorból nem adatolhatók. Ha ragaszkodunk a szerb-horvát (bunyevác) etimológiához – mondván, hogy a név a forrásterületen kihalt, csak magyra folytatója maradt meg –, akkor talán szóba jöhetne alapként a szb.-hv. osuk ’elnyúlt menet, elhúzodott csoport’, ill. ennek osukati ’leteker’ igei alapja. Ehhez járult volna az ilyen tövek esetén a szb.-hv.-ban nem termékeny -ko kicsinyítő képző.
Az én ötletem viszont az, hogy az Osucskó névalak másodlagos az *Oszuskó-hoz képest, ez utóbbiból képződött a magyar nyelvi környezetben nem szokatlan affrikálódással. Az *Oszuskó mögé pedig odaállíthatjuk az adatolható cseh-szlovák Osuško családnevet. Ez lehet egyrészt a szlk. osúch ’lepény’ szóhoz -ko kicsinyítő képzővel képzett személynév, ill. származhat hasonló képzéssel ennek igei alapjából, az szlk. osušiť ’meg-, kiszárít’ igéből.
A bunyevác vonalhoz annyit, hogy a Vajdaságban együtt élnek bunyevácok és alföldi szlovákok, így a két csoport közt fennállhat a keveredés lehetősége.
Peágity: Alakilag bizonyos, hogy egy szerb-horvát név magyarosodásáról van szó. Az ea magánhangzó-torlódás ugyanakkor a szb.-hv.-ban atipikus, így az eredeti névalakot Pejagić (v. Pehagić) alakban rekonstruálhatjuk. A szb.-hv.-ban az -ić apanévképző, így a névből egy alapul szolgáló régi Pejag (Pehag) személynevet vonhatunk el. Ez utóbbi etimológiájáról nem tudtam semmit kideríteni, valószínűleg nem szláv (talán olasz?).
