A RAdix kizárólag magyar nevek között adja meg a Zonitzer-t, ebből lehet arra következtetni, hogy a szó eleji z eledetileg s lehetett. A környezetben sok hasonlóképpen átírt név szereple: Zonitzer (1), Zonki (1), Zonnenfeld (1), Zonnenschein (1), Zonnensein (1), Zonnenstein (1), Zonner (4).
Nagyon köszönöm mindenkinek az információkat! Valami hasonló "dolgokat" feltételeztem, de sajna németül nem tudok, latinul meg csak a "király"-ig jutottam el a regálebérlőt illetően.Mégegyszer köszi, üdvözlettel:melanik
Mohacsek: Horvátok közt találtam sok Mohačeket (de eredetként végül is más környező szláv nyelv sem vethető el). Egyelőre arra gondolok, hogy ennek etimológiája: muha ’légy’ + -ak személynévképző + -ek kicsinyítő képző.
Kan(y)kó: Ezen még gondolkodom.
Borovszky: Általános szláv lakosnév egy Borov- kezdetű, ’fenyves’ jelentésű (szl. bor ’fenyő’) helynévből.
Maszár: Szláv foglalkozásnév ’hentes’ jelentéssel. Ugyanerről az alapról való a magyar mészáros szó (eredetileg csak mészár), ill. -ik kicsinyítő képzővel az ismert cseh Masaryk vezetéknév. Az, hogy az első magánhangzója -a- (és nem -e-), cseh, morva, esetleg nyugatszlovák eredetre utal.
A regálé maga a 'jövedelem', azaz az királyi felségjogon szedett kincstári bevétel. (hu.wikipedia.org/wiki/Regálé) Van ott egy szép lista, hogy a regálék mennyi mindenből illeték meg a királyt.
Ennek megfelelően a regálébérlő az a személy aki előre kifizette a kincstárnak ezt a bevételt (valószínűleg leszámítolva), majd 'bajlódott' annak tényleges behajtásával, erre őt felhatalmazó oklevél alapján.
Azaz nem a királyi tulajdon bérlője, hiszen ezek a jogok nem forgalomképesek, nem szabadon átruházhatóak, a király nem eladta, hanem egy jövőben őt megillető bevételt a jelenben pénzzé tett, úgy, hogy a továbbra is királyt, mint tulajdonost illető jog kedvezményezettje lett a regálébérlő.
Melchner: Valószínűnek tartom, hogy a Melchior ’Menyhért’ személynév Melch rövidülésének valamiféle német származékáról van szó. A lehetőségek:
– A személynévből keletkezett a Melchen helynév, amelyből való a Melchner lakosnév (’melcheni’ jelentéssel). Hasonló településnevek ma is vannak szerte No.-ban, pl. Melch-Graben, Melchen-Berg, Melchendorf, Melchersberg, Melchershof, Melchhof, Melchingen, Melchior, Melchiorsgrund, Melchiorshausen, Melchow (vö. <http://deutschland.onlinesuche.biz/M-53>) és régebben, a családnevek kialakulásának korábban még mások is lehettek.
– Van Melchen családnév is, amely szintén a fenti Melch < Melchior (gyenge genitívuszi) formája. Ebből közvetlenül is keletkezhetett egy Melcher apanév (a n. -er képzőnek akad kicsinyítő–apanévképzői szerepe is).
A délnémet adatok esetén feltehetnénk Melchior néven kívül a tejjel és a fejéssel (vö. Milch ’tej’, ill. melken ’fej [tehenet, kecskét stb.]’) kapcsolatos eredetet is, de mivel ilyen helynevek északnémet területek is vannak, ahol pedig ebben a szóban k van ch helyett, így ez az eredet kizárható.
Kitzner: Az alapszó a német Kitz ’gida, gödölye’. Ez a Melchnernél vázolt módon a Kitzen helynéven (vö. pl. Kitzen, Kitzen Pfuhl, Kitzendorf, Kitzenhaus, Kitzenhofen, Kitzenloch Graben, Kitzenried, Kitzenthal, <http://deutschland.onlinesuche.biz/K-87>) keresztül, vagy apanévi alakulatként keletkezett.
Hert: A német Hart személynév variánsa, az utóbbi pedig a n. hart ’kemény, szilárd’ előtagot tartalmazó összetett germán személynevek (pl. Hartman, Hartlieb, Hartmut, Hartwig, Hartwin) rövidülése)
Melchner ügyben a következőt találtam: A Melchner meglehetősen ritka néz, a német telefonkönyvben mindössze 120 db van. A Melchner-családok száma kevesebb 10-nél. Elsősorban Dél- és Kelet-Németországban fordul elő. Egy feltételezett származási hely a gräfenwöhri katonai gyakolróterepen lehetett. Állítólag a 70-es években gyakran magyarázták a Melcher nevet, de a Melchner alig fordult elő
Üdvözletem mindenkinek!Szeretném tudni, hogy a "Melchner, Knitzner ,Hert" /német ?/neveknek mi a magyar jelentése. Érdekelne még , hogy a "regálebérlő" valójában mit is jelent? Köszönettel :M.A.
A hivatalos családnévviselés bevezetéséig (sőt: megszilárdulásáig) a képzőscserés névváltozatok akár egy személy esetén is előfordulhatnak. A válaszom tehát: igen, elképzelhető.
Nyikos: Régi személynév: a görög Niké 'győzelem' előtagra visszamenő nevek (pl. Nikolaosz ~ Miklós, Nikifor, Nikodémusz) -os/us kicsinyítő képzős rövidüléséből keletkezett. A szláv-magyar közös névkincs része (személynévként való magyarországi adat 1211-ből van), névtanilag közelebbit nem mondhatunk.
sziasztok tudnátok nekem segíteni egyik ismerősömet Nyikos-nak hívják.ez szerintetek milyen eredetű vezeték név lehet?minden segítséget előre is köszönök!
Poszpisil, Poszpisek: Cseh családnevek. A két név alapja ugyanaz, csak eltérő személynévképző elem jár hozzájuk (-il: régi folyamatos melléknévi igenév, -ek kicsinyítő képző). Az alap a cseh pospíit 'siet' ige, így a név jelentése kb. 'sietős, hamari'.
Azt szeretném megtudni, hogy a Poszpischil (Poszpischel) ill. a Poszpisek néveknek van-e valami közük egymáshoz. Illetve hogy a Poszpisek név honnan ered?
Zsédely: Így első ránázésre a német Schädel 'koponya, fej' köznévre visszamenő személynév korai (középfelnémet időszak alatti) átvételének tűnik. Vö. Schädel, Schedel, sőt Zschedel német vezetéknevek, ill. a hasonló m. zsindely < n. Schindel fejlődés.
Tauzin: Vlsz. azonos a Tauzin (további alakjai Tauzia, Tauziac, Tauzias, Tauziat, Tauziède, Tauzier, Tauziet, Tauzinet, Tauziolle, Tauziolles, Tauzy) gascogne-i családnévvel (itt az au kettőshangzónak ejtődik). A tausin, tauzin, taudin a ’pireneusi tölgy’ (Quercus pyrenaica) DNy-francia neve.
(A fenti nem feltétlenül jelent közvetlen DNy-francia eredetet, lehet, hogy környékbeli – pl. szláv – közvetítéssel jelent meg errefelé a név.)
> Még valami..az üregi nyúl hogy jön ide?Gondolom a névadáshoz nem sok köze lehet...
Éppen hogy sok köze lehet. A Králik esetén ezt a jelentést sem hagyhatjuk ki. Az országos vezetékes magyar telefonkönyvben csak Nyúl István(né)-ból van 44 (az összes nyúl vezetéknevű száma nem tudható, de több mint 500 Nyúl kezdetű név van). A német megfelelő 36 tételt ad a Peter Hase névre (a több mint 800 Hase kezdetűt ez sem adja fel). Az országos vezetékes szlovák telefonkönyvben pedig 654 Zajac(ová) tétel van, amely a másik nyúlfaj nevéből jő: zajac ’mezei nyúl’.
Köszönöm a helyesbítést, tulajdonképpen nem nekem szólt, de akkor is. Egyébként főleg azért kérdeztem, mert nincs szláv nyelvtudásom, d emikor láttam, hogy "királyi", én is sejtettem, hogy ahogy nálunk a kIrály, Bíró stb, magas rangot jelölő nevek, ez sem foglalkozásnévből, hanem pont hogy gúnynévből erednek. köszönöm a segítségeteket.Még valami..az üregi nyúl hogy jön ide?Gondolom a névadáshoz nem sok köze lehet...
Ez az "ecker", "egger" végződés inkább Ausztriában és Bajorországban gyakori végződés. Ez a német "Acker" szó alakja és ezért azt jelenti hogy "mezei, földi, stb".
Az előtaggal együtt lakosnév:
Schwarzenegger - Schwarzeneck (Bajoro.) vagy Scharzenegg (Svájc) településnévből. Szó szerint kb: "feketemezei"
Fussenegger - jelenleg nem találok ilyen települést (talán megsemmisült), a jelentése talán: "lábasmezei", a hosszmértékegység lábból(?)
Kaldenecker - létezik Kaltenecker alakban is (az az eredeti) és úgy jelentése "hidegmezei", Bajorországban és Ausztriában is van sok ilyen település (Kalteneck)
Pecker viszont nem illik bele ebbe a sorba. A németben a zöngés (b,g,d) és a zöngétlen párjuk (p,k,t) sokszor következetlenül van használva. LvT el tudja magyarázni hogy miért én nem :) A lényeg hogy szóvégen és szó elején beszédben a zöngétlen alakot használják. Pl. Bauer helyett Pauer alakot lehet találni anyakönyvekben sokszor. Ugyanígy a Pecker is eredeti írásalakban Becker. Úgy pedig jelentése "pék", a német "backen" - "süt" szóból.
Sziasztok! Meg tudnátok mondani, hogy a német nevek végén gyakran előforduló -egger (-ekker) végződés mit jelent? (Schwarzenegger, Fussenegger, Kaldenecker, Pekker stb.)
> Ha emlékszel jómúltkor azt mondtad hogy a kérdezett Hobka nevem valami általad ismeretlen személynévből ered. Találtam ma a Hobbe és az ebből keletkezett Hobb(e)ke neveket, ami pedig a germán Hadebert névből ered. Ez lehet szerinted az alapja?
Lehet.
> Illetve a Pohrancz név. Én két lehetőséget találtam vagy szláv és akkor a pohranič- határőr szóból ered vagy a volt német-szláv határterületen lévő Pokrantz helységnévből (gondolom etimológiailag ez is ugyanazzal a jelentéssel bír). Szerinted?
Itt csak magyar vagy német névadásra gondolhatunk az említetted (vagy hasonló) helynév után. Ugyanis csak ez a két népcsoport alkot képzőtlen lakosnevet. A szláv megfelelőt meg is találjuk a std. képzővel Pohranický alakban.
Az alap szláv helynév a Pohraničie, melynek jelentése 'határmente', de hasonló alakot adhat idővel a Podhradnica 'tkp. váralja', vö. Nyitra melletti Pohranice (magyarul Pográny, Podhrágy, Szucsányváralja).
Ami a Pohranczot illeti ez leginkább német-szláv vegyes etnikumra utalhat, ui. a névalakot nyilvánvalóan befolyásolták német hangtani viszonyok (szl. -nice > n. -nitz > -n(t)z), de a csehes-szlovákos h megmaradt a hr hangkapcsolatban (holott ez a németben kr-ré lesz).
> Illetve a Dobák név. Én erre a Dobislav nevek gondolnám...
Továbbra sem tudok pontosabbat mondani, mint a 3028-asban. A Dobák ~ Dobislav esetén mindenestre a tyúk és a tojás problémájával van dolgunk. A Dobislav maga izolált a kételemű személynevek közt, nincs más ilyen előtagú. (Így hát nem is magyarázhatunk vele igazán más neveket.) Az előtagot az -i végződés miatt vagy -i tövű főnévnek kell gondolnunk (de ilyen nincs), vagy igének. Ez a 3028-asban említett két igéhez vezet vissza minket.
1) [paya5650 #3258] > A 'Král' szláv nyelveken 'király' jelentésű, az '-ik' meg valami képző, tehát vélhetően 'Királyos', 'Királyi', olyan valaki, aki valamelyik király udvarából érkezett egy szláv közösségbe.
Az -ik szlovák kicsinyítőképző. Szerepe azonban -- mint a névképző kicsinyítő képzők nagyobbbik részének -- itt nem a kicsinyítés-becézés, hanem hogy személynevet alkosson köznévből, ill. a leszármazott nevét az apáéból. A Král' egyébként gyakori szlovák vezetéknév (Janko Král' éppen a szlovák "Petőfi"), így itt inkább ez utóbbi a helyzet.
A szlk. Král', magyar Király névadás motivációja egyrészt level gúnynévi (a viselkedés alapján, vagy éppen a valóság szöges ellentéteként), másrészt a királyi birtokon dolgozó jobbágyt jelölt. (Sosem jelölt nemesembert!)
2) Szlovák králik 'házinyúl, üregi nyúl; Oryctolagus spp.'
