Kiss Lajos Garancspetrócot említi, ami valamiképpen a szláv granica 'határ' szóra megy vissza. Emellett Perbál és Piliscsaba között van a Garancsi tó, de vele nem foglalkozik Kiss Lajos.
Vereb - ez egy Fejér megyei község. Nevével kapcsolatban Kiss Lajos feltételzi, hogy személynévi eredetű, 1598-ból idéz egy Benedictus Vereb nevet.
A Csomor csomborral való összekapcsolása számomra elég valószínűtlennek tűnik, ugyanis 1. a csombor szláv eredetű szó, ahol is épp a nazális státusa volt bizonytalan, tehát a csombor : csobor váltakozás lenne a valószínűsíthetőbb (vö. blg. csubrica); 2. nagyon korai (1334-es) adata is van a Csomornak (a Csombor első adata 1420-as), ami a magyaron belüli erózió lehetőségét is lényegében teljesen kizárja. A Csomor mint családnév apanévi eredetű, az alapjául szolgáló személynév (~ utónév) eredete és etimologikus jelentése ismeretlen.
A Csomor egy régi magyar személynév, a jelentése és a pontos eredete ismeretlen. Én talán mondanám, hogy a Csombor névhez lehet köze, ami pedig egy növénynévből ered, de ehhez a verzióhoz LvT válaszára van szükség!
Csomor Tamás vagyok, dédnagyapám Rimaszombattól nem messze, Jánosiban született. Ez nem túl gyakori név, már többször próbáltam utánanézni, sikertelenül. Ez állítólag egy cseh szó, és vagy sárga virágot jelent, vagy egy sárga virágak a neve....nem tudom...
Interneten beírtam a čomor-t, de ott csak szlovákiai magyarok nevét dobta ki....
A plešovský a Plešovka helynévhez szabályos szlovák lakosnévi alakja. Mindazonáltal a Pilis nevünk délszláv (i-ző szerb-horvát) eredetű, így ezzel nincs közvetlen kapcsolatban. Ami talán elképzelhető, az a névtévesztés, amikor – talán az anyakönyvezést végző egyházfi ismeretei által befolyásolva – a hangzásban hasonló, de közelebbi és ezért ismerősebb pilišský ’pilisi’ lakosnévvel cserélődhetett fel.
Régen jártam erre, így mindenkinek most kívánok boldog új esztendőt!
Kedves LvT, a 2825-ös hozzászólásodat szeretném visszaigazolni:
"Talán nem járok messze az igazságtól, ha úgy vélem, hogy a Zsíros ős egyik felmenője is valamikor pl az alábbi nevek egyikéről magyarosított: Tuček, Tučík, Tučka (ebből esetleg Tuška), Tučný, Tučník; Tuka (< szlk. tuk ‘zsír’)."
A 18. század csabai anyakönyveit alaposabban átolvasva megleltem a Tusska bejegyzést, így biztosan ez az igaz magyarázatodban. Nem lennék meglepve, ha azt mondanád, hogy az imitt-amott feltünő Szappanos név abból az időből ugyanerre a családnévre utalna.
Kérdésem a korábban hosszasan elemzett Pilissky (Pilinszky) névvel kapcsolatban:
Miután a 18.sz. elsőfelében láttam a "Zibritowsky (bocsánat, nem találom a szlovák ékezeteket..) alias Pilissky" bejegyzést, s megtaláltam Zibritovka helységet is Kis-Hont megyében, azt kérdem, hogy lehetséges-e a családnév eredeti alakja: Plesovszky (Pless=Pilis, olvastam valamelyik középkori okiratban), s eredetében az azon a környéken található Plesovka=Pelsőcz helységnévre utalhat?
Ha véletlenül igazam lenne, akkor tudnék tovább haladni, mert az a családnév olyan formában nem található, egyelőre, viszont a Plesovszky igen, bár nem gyakran az adott anyakönyvben, ez azonban nem jelenti, hogy a környező (Szarvas, Komlós) könyveiben nem gyakori.
Boldog ujevet kivanok minden kedves tudosnak es olvasotarsnak ezen a forumon. Kulonosen Balazs. LvT, es milyennics nek tartozom koszonettel segitsegukert.
Mar regen nem voltam erre, de neha beolvasok a forumba.
Helyettesírve LvT-t, Kiss LAjos adataival tudlak megkínálni. Ezek szerint a Bükkben van egy Odor-hegy, Egertől északra. Ezen, az irodalmi adatok szerint, valaha vár is állt.
MAga az Odor szóelem KL szerint a német Ulrich névvel azonos.
Az 1859-es katonai felmérés alapján talán számításba jöhet, hogy az 'Udvar' elemet tartalmazó nevek román alakjában az Odor szó van (Odorhei - Udvarhely), és ugyanez a felmérés mutat egy Odorin adatot a Szepességből. Ez utóbbiak nem biztos, hogy összefüggésbe hozhatók a kérdéssel.
Bakay: Lakosnév egy Baka (1) vagy Bakó (2) nevű település után. Pl. (1) [Alsó/Felső]bakó (ma [Dolné/Horné] Devičany, Szlovákia), Baka (ma Baka, Szlovákia); (2) Bakó (ma Bacău, Románia), Bakópuszta (1721: Bakó; ma Csesztve része). Ezek a helynevek az azonos alakú régi magyar személynevekre mennek vissza. Ez utóbbiak etimológiája: (1) (a) ragadványnév: bak ’kecskebak’ + -a kicsinyítő képző, (b) foglalkozásnév: baka ’gyalogos katona’ [bár időrendi okok miatt ez a helynevek alapja nem lehet]; (2) (a) ragadványnév: bak ’kecskebak’ + -ó kicsinyítő képző; (b) foglalkozásnév: bakó ’mészáros; hóhér’.
Boniek: Ez egy tipikus lengyel név, amely egy Bon- alapnévből és -ek kicsinyítő képzőből áll. Az alapnév a hasonló magyar alapnévhez hasonlóan vlsz. a Bonifacy ’Bonifác’ (lat. < Bonifatius ’jó sorsot ígérő’) rövidülése.
Stojcskov: Ilyenformán – Стойчков (Stojčkov) – leginkább bulgár előfordulásai vannak. Etimológiája Stoj alapnév + -ъk (> -ъč) kicsinyítő (és személynév-) képző + -ov birtokos melléknévképző (itt: apanévképző). A Stoj alapnév a szl. statь ’áll’ ige tövével azonos. Ugyanerről az alapról való, de más képzővel a délszlávok közt gyakori Stojan személynév.
Nedved: Helyesen: Nedvěd, cseh név. A cs. Medvěd név, ill. medvěd ’medve’ közszó tájnyelvi, m : d > n : d hasonulásos formájából.
Grespik. Úgy látom a neten, hogy ilyen formában csak a közismert viselője által fordul elő. Gondolom cseh-szlovák-lengyel részen kell keresni az eredetét?
