Sziasztok! Az Eschler, Brúz/Mrúz (ugyanaz a család, de minden anyakönyvi bejegyzésnél máshogy írják), Mitnik/Mitnyik, Retska/Recska, Szlátsik/Szlácsik/Szlácsek, illetve a Szvitek nevekre lennék kíváncsi. Felvidékiek, az első, németes nevet leszámítva kézenfekvő a szláv eredet, de szívesen veszem a részletes, szakszerű megfejtéseket. Köszönet értük előre is!
Én is Justin vagyok, mi s-sel írjuk még a nevünket.
Én is arra gondoltam, hogy talán vmi francia-vallon telepesek lehettek.
Édesapán Csongrádról jött, ő is említette, hogy ott nagyon sok Justin van és foglalkozások, egyéb dolgok alapján különböztették meg egymástól őket. PL. én nagyapám volt a vasutas Justin.
Egy Jusztin Péter nevű levéltáros kutatásai alapján a Jusztinok között nagyon sok molnár volt.
A források szerin a Jusztin/Justin családnév legkorábbi említése 1730-as évekből származik, egy Jusztin vagy Justin (már nem emlékszem) Albert nevű molnár.
Szia, feltehetöleg ez egy humanista nev egy latinizalo -us vegzödessel. Eredetileg tehat Kren vagy Krenn lehetett. Ez viszont vagy egy tormaval (kren) foglalkozo ember volt vagy egy fabol keszitett esöcsatorna gyarto (Krenn)
Szia, ha nemet eredetü akkor ket lehetöseg van 1. Egy keresztnev lehet az eredete egy BOD (Hirvivö) gyökerrel Mint Bodo Marbod pl. 2. Ha eszaknemet:Bot- egy idegen vagy kivülallo
Nagyapám vezetékneve fiatal korában Bajonó volt, amit a későbbi időkben magyarosítottak.
Mivel ő 1902-ben született és én a 80-as években, nem volt lehetőségem kifaggatni sajnos a családfáról, édesapámat meg nem foglalkoztatta a dolog igy ő nem tud segíteni.
Kérdésem a Bajonó név származása lenne.
Egy családi fotón megmaradt az aláírása is.
Segítségeteket és fáradozásotokat előre is köszönöm!
Duna-Tisza közi városi anyakönyvben a következő 18-19. századi változás figyelhető meg:
Kezdetben Boldizsár alak fordul elő, majd később a Bódizsár, még később pedig a Bodzsár. Bár nem ez(eke)t a családo(kat)t kutattam, így nem 100%, hogy egyenesági leszármazottakról van szó, de mindenesetre elgondolkodtató, hogy ez is egy lehetséges eredete ennek a névnek.
Szia, írod "az 1840-es évekig vannak születési anyakönyvi kivonatok".
Házassági van-e? Ott ugyanis megjelölik a házasulandók lakhelyét, azt is, ha az más település. Az első oda nősülő Androkity-nak - ha még nőtlenként érkezik - a származási területe abból olvasható ki. Ha családosan érkezett, akkor meg kell nézni, hogy az immár ott anyakönyvezett apa, mikor meghalt, miket írtak be a halottijába. Néha beírják a születési helyét, de a korát mindenképp, amiből az első ott született gyereke születésekori kora kiszámolható. Az, hogy kb. hány évesen költözött a településre. Ebből pedig az deríthető ki tovább, hogy ha túl fiatal volt, mondjuk a húszas éveiben, elején, akkor vszeg többedmagával költözött, ha már nem annyira, akkor sokadik település lehetett már. Megannyi lehetőség felmerül, erről már lehet tovább beszélgetni (némi kapaszkodót kell keresni). meg kell nézni kik voltak akkor birtokosok, voltak-e jobbágy telepítések.
Olyan is van, hogy ha egy nagyobb közösség települ be egy már működő egyházkerület területére, akkor arról tesznek megjegyzést az anyakönyvbe, hiszen a gyülekezetnek lettek immár tagjai.
Az, hogy, mint írod, "felbukkanása után 2 generációval" történik meg a latin írásmódról a magyaros hangzású - és szóképű - írásmódra váltás, az véletlen egybeesés (azaz nem feltétlen 2 emberöltő kell hozzá, hanem az, hogy pont az a generáció élt abban a korban, mikor ez más nevekkel is megtörtént. Nevezzük korszellemnek). A magyar nyelv használatáért folytatott küzdelem egyik állomása volt az 1840. évi VI. tv. (ill. előtte már az 1836. évi III tv. is), melynek hatása a közéletben, a nevek magyarosításában is jelentkezett.
Korábban LvT többször utalt azokra a hatásokra, fejleményekre, amelyek a német eredetű latin vezetékneveken lehetett nyomon követni (s ez egyben mutat ezen nevek származására, mint egy lehetséges kutatási irányra esetedben)
13984 hsz:
"A XVI–XVIII. sz.-ban az akkori humanista értelmiség körében gyakori volt az, hogy latin szövegkörnyezetben adaptálták a nevüket: vagy lefordították, vagy latinos végződéssel látták el. L. például Comenius, aki a Komenský ’Komňa településre való’ vezetéknevét latinosította; vagy Szenczi Molnár Albert apjának a családneve még Molitoris volt, amely a latin molitor foglalkozásnév birtokos esetű alakja, és jelentése az újkorban ’molnár’ (a klasszikus latinban pedig ’építő[mester], tervező’). — Ezt a latinosított formával aztán sokuk leváltotta az eredeti vezetéknevét. Ez a szokás nálunk a „szász” népesség körében kezdődött, de utóbb átterjedt a velük élő más nációkra is. Ez a korabeli globalizáció egyik jelensége volt, s mint ilyen az egyik célja is az volt, hogy a népi kötődés helyett az európai közműveltségbe emelje az illetőt, így éppen nem tudható, hogy a felmenő német, magyar, szlovák, román stb. volt-e."
Illetve utalt annak a jelenségnek az összefüggésére az evangélikus vallású felső-magyarországi vármegyékben élő humanisták által saját maguk nevével végbevitt gyakorlatára. Ennek későbbi fejleménye az a csonkolás, amiről Te is írsz.
Azaz német eredet, latinizálás, majd magyarosíítás (rövidítés).
Itt e topikban a 'latin', 'latinizált' szavakra rákeresve előjönnek az előzményei e témának.
Tisztelt fórumozók! Régóta kutatom Filérius nevű ősöm eredetét. Felbukkanása után 2 generációval már Filéri (később Filléri) maradt csak belőle. Egy-egy régi németalföldi könyvben felbukkant /néha Vilérius/ formában. A név ilyetén formája latinnak tűnik, melynek a képzését sajnos latin ismeretem hiányában nem tudom. Találkozott-e valaki ezzel a névvel esetleg? Köszönöm...
Tudna nekem valaki segíteni az Androkity név eredetével kapcsolatban? (esetleg horváth, szerb??) A családi elbeszélésekből annyit tudok,hogy Mária Terézia korában telepítették be őket a mai Baranya és Somogy megye területére. Buzsákon élt a család (somogy). Nagyjából az 1840 es évekig vannak születési anyakönyvi kivonatok de az az elötti idök is érdekelnének! Elöre is köszönöm :)
