Az angol wikipédia szerint a Robinson kimondottan angliai eredetű név. A Robin a Robert becéző formája.
Az Egyesült Királyságban a 15. leggyakoribb keresztnév. Az USÁ-ban az 1990-es népszámlálás szerint a 20. leggyakoribb név volt, az akkori lakosság 0,23%-a viselte a nevet, ami durván 600 ezer embert tesz ki.
A sok Robinson közül valakik valamikor Magyarországra is elszármazhattak.
A Robinzon családnév érdekelne. Nem annyira a szigorúan vett jelentése, hiszen az egyértelmű, hanem inkább az, hogy vajon le lehet-e szűkíteni valamilyen etnikumra, földrajzi területre. (Kizárólag Albion jöhet számításba? Esetleg valamiféle elzászi családnév? Ír?)
Gondolom, hogy a z betűs írásmód már egy XX. századi elmagyarosodás eredménye, mert ahhoz képest, hogy nem magyar név, elég sok Robinsont ad ki a FamilySearch. Robinzont viszont egyet sem.
(A források leginkább a két háború közt egy Debrecenhez és egy Lentihez köthető Robinzon Gyuláról írnak, és egy TF-re járó, majd a Közgázon tanító Gyuláról a háború után -- talán ugyanaz a 3 személy --, de pl. egy Gyuláné '70-ben még Miskolcon tanított. Illetve volt még egy szintén Debrecenhez köthető Robinzon Fanny a két háború között, és egy Robinzon Hermanné Siófokon, szintén ekkor.)
Az lenne a kérdésem, hogy a "Harag" vezetéknév honnan ered pontosan? Csak mert a párom ezt a vezetéknevet viseli, s ahogy megfigyeltem, nem túl gyakori vezetéknévről van szó, de lehet hogy tévedek. Kérem segítsen valaki.
A Vahin nevet egy lépcsőházban láttam az ajtóra kiírva, elképzelhető, hogy keleti betelepülőről van szó, merthogy a Google semmilyen magyar keresztnévvel kombinálva semmit nem dob ki, viszont állítólag hindu keresztnév. Ugyanakkor találtam egy ukrajnai lakhellyel (Cherkasy) rendelkező Viacheslav Vahin grafikust, és innen a szomszédból már könnyen átszármazhatott a név. Persze lehet, hogy egyenesen Ukrajnából érkezett a Bp. IX. kerületi Vahin.
Laksz: > Bár a jelentése egyértelmű: a lakik ige 1. szám 2. személye, de talán mégis más az etimológiája
A személyragozott igealakokból csak igen speciális körülmények közt lesz családnév. Ilyenek elsősorban a szavajárási nevek és a mondatnevek. A Laksz esetén ezek nem jöhetnek számításba, hiszen ez a szóalak nem értékelhető sem jellegzetes szójárásként, sem sajátos szokást vagy jellegzetességet leíró kijelentésként.
Ellenben ismert a német Lachs ’lazac’ jelentésű közszó, amely német családnevet is adott (vö. No.). E név magyaros ejtését fonetikusan leírva éppen a Laksz alakot kapjuk.
Fonetikailag hasonló további német vezetéknevek: Dachs (’borz’), Fuchs (’róka’), Luchs (’hiúz’), Ochs (Ochse ’ökör). Valamint még Sachs (’szász’), Wachs (’viasz’).
> Talán ők tudják és családi történetekben fent maradhatott a családi néveredet...
Mivel te már eljutottál a XVII. sz.-ig, valószínűleg neked van a legvilágosabb képed erről. Én úgy vélem, a családokban (leszámítva az írásos hagyományokkal rendelkező nemes famíliákat) csak az utolsó egy-három generáció emlékei maradnak meg, és azok is egyre inkább mitologizálódnak (azaz a valóságot egyre inkább felülírja benne az utóbb kialakult családi önképből következő – gyakran téves – interpretáció). Ezt a saját családom példáján keresztül is mondom.
Az általam megtalált és bescannelt születési anyakönyveken az általam ismert Palaszkó- magyaros formáját találtam leggyakrabban. Az egyéb lehetséges eltérésekre is rákerestem ,mert azt gondoltam, hogy a papok által vezetett anyakönyvekben csak hallomás alapján beírt nevekben sok lehet a tévedés. Ezért is tervezem, hogy a jelenleg élő leszármazottakkal felveszem a kapcsolatot. Talán ők tudják és családi történetekben fent maradhatott a családi néveredet...
Palaszkó: Vannak hasonló lengyel vezetéknevek, de azok a Palaszkó névnek nem forrásai, csak rokonai lehetnek. És akadnak köztük „hamis barátok” is, ezek közül kiemelném a Pałaszko* nevet. Fontos, hogy a lengyel sz kettős betű /s/ hangot jelöl, így az írásbeli azonosság nem jelent egyezést, sőt. A magyarban Palaszkó alakú nevet a lengyelben Palasko vagy Pałasko alakban kellene keresnünk (ilyet nem találtam). Illetve fordítva: a lengyel Pałaszko név a magyarban Palaskó alakban honosodna.
A kérdezett nevet én a szlovák Palacko vezetéknév magyarosodásának vélem. Ezt kihangsúlyozza, hogy ez a szlovák forma még ma is kimutatható a családtörténetben említett Gočovo (Gócs) településen. A /ck/ és az /szk/ hangkapcsolatok a magyarban könnyen átalakulhatnak egymásba.
Maga az etimológia problematikus. Úgy vélem, leginkább a szlovák palác (lengyel pałac) ’palota’ szó személynévképzői funkciójú -ko kicsinyítő (esetleg -sko nagyító) képzős származéka lehet. A második á megrövidülése talán a szomszédos szepesi szlovák nyelvjárások hatását mutatja. Bár ha az „oláh” (valójában vlach / valach) telepítők nyelvi sajátosságai a névadás koráig eltartottak, akkor az ezzel együtt járó keleti szláv, (kárpát-) ukrán fonetikát is beleláthatjuk ebbe a változásba.
A Palacko név ritka és egy centrumúnak tűnik, így vélhetően helyben (Gócson vagy a környékén) alakult ki. A motiváció talán az lehetett, hogy az elnevezett a földesúri kúriában („palotában”) dolgozott. Esetleg a saját házának volt olyan jellegzetessége (díszítés stb.), amely miatt azt a környezet palotának nevezte.
Vannak hasonló szlovák nevek, amelyek már lengyel megfelelőkkel is bírnak. Ezek közül lehet, hogy a gyakoribb szlovák Palacka esetén felvethető, hogy a kérdezett név ebből származik -ka > -ko képzőcserével. (Az ennek megfelelő lengyel Pałacka, Palacka gyakorisági alapon szlovák vagy morva-szlovák eredetűnek tűnik.)
* A lengyel Pałaszko nevet a magyar eredetű lengyel pałasz ’pallos’ szó személynévképzői funkciójú -ko kicsinyítő képzős származékának tartják.
> A legidősebb viszont 1666- ban született Alsóradosban (Radosovce) amiről fogalmam sincs , de érzésre inkább Palóc terület lehetett, mint ahogyan a Gömöri vidék is régen- a betelepített oláhok előtt -az volt állítólag.
A XVII. sz.-i etnikai viszonyokat nem ismerem, de a település első említése 1216-ból való Radichow alakban, amely szláv név, és így akkori ottani szláv etnikumra mutat.
Pogonyi: Ahogy Kaspar Herrenberger már jelezte, -i képzős magyar lakosnév, amely az elsőnek elnevezett Pogony nevű településről történt elszármazására, az oda való kapcsolatára, esetleg az ottani birtokára utal. A névadó település lehet az említett Nógrád megyei Szilaspogony, vagy az az ettől nem messze lévő Gömör megyei volt település, amely Pogony(i)puszta néven ma Serényfalva (korábban pedig Bánréve) része.
Ui. Kiss Lajos szerint a Pogony településnévnek ha van is kapcsolata a magyar pagony ’fiatal, ritkás erdő’ szóval, akkor is inkább közvetett. A közszó ui. a magyarban írásban csak a XVIII. sz.-ban mutatható ki, így az ilyen helynevek inkább szláv névadásból származhatnak az ottani a szláv pogonъ ’hajtás, űzés’ szóból (amelyet a magyar pagony eredetének tartanak az 1803-ban adatolható magyar págony ’vadászok és hajtók által körülkerített terület’ köztes jelentésen keresztül).
Schiessler, Schüssler, Schießler, Schüßler: Kaspar Herrenberger a második körben végül is megadta a megoldást. A német Schüssel ’tál’ szó foglalkozásnévi származéka, azaz a magyar Tálas családnév értelmi egyenértékűje. A Duden szerint olyan finom-faesztergályosról van szó, aki elsősorban fatálakat, facsészéket készített. A magyar Tálas esetén a cseréptálat készítő ’fazekas’ foglalkozást is említik, és ezt a német név esetén sem lehet kizárni.
Az ü > ie változás, azaz az Entründung, a magánhangzó ajakkerekítésének elvesztése nyelvjárási jelenség, amely a délnémet területen (is) ismert.
Ui. A Schüssel szó a korábban említett Koch-hal egy rétegbe tartozik, ez is a kolostorokból kisugárzó étkezési kultúra miatt a középkori latinból származik, az eredete a latin scutula, scutella ’lapos tál, csésze, hosszúkás négyszög alakú tál’ szóra megy vissza, amely az azonos jelentésű latin scutra kicsinyítő képzős származéka.
Szilárdi: Én is úgy látom, hogy a Sziládi név íráshibás alakja lehet, megengedve, hogy a szervetlen r esetleg egyesek kiejtésében is megjelent. Ilyen szervetlen r alkalomszerűen betoldódhat (bár leginkább /s/ előtt, vö. német Fasching > farsang).
A Sziládi a Nyitra megyei Szilád (Siladice) községre utaló -i képzős magyar lakosnév, amely az elnevezett onnan történt elszármazására, az oda való kapcsolatokra, esetleg az ottani birtokra utalt.
Az a lehetőség is fennáll, hogy olyan magyar nyelvjárási környezetben, ahol az i hang előtti d ~ t meglágyul, a Sziládi alak a Szilágyi név hiperkorrekt formája is lehet. Így a név elviekben valamely Szilágy (pl. Szilágy, Baranya m.; Püspökszilágy, Pest m.)
Ui. Szilád és Szilágy nevét a magyar etimológiai irodalom a szil ’Ulmus spp’ fanév származékának tartja ’szilben gazdag hely’ jelentéssel. Mindenesetre a nyitrai Szilád esetén a szlovák alak korábban jelentkezik (1113: Saladizc), mint a magyar (1324: Zyli, 1393: Zylad), így lehet, hogy itt korai magyar népetimológiáról van szó.
Szilárdi: Én is úgy látom, hogy a Sziládi név íráshibás alakja lehet, megengedve, hogy a szervetlen r esetleg egyesek kiejtésében is megjelent. Ilyen szervetlen r alkalomszerűen betoldódhat (bár leginkább /s/ előtt, vö. német Fasching > farsang).
A Sziládi a Nyitra megyei Szilád (Siladice) községre utaló -i képzős magyar lakosnév, amely az elnevezett onnan történt elszármazására, az oda való kapcsolatokra, esetleg az ottani birtokra utalt.
Az a lehetőség is fennáll, hogy olyan magyar nyelvjárási környezetben, ahol az i hang előtti d ~ t meglágyul, a Sziládi alak a Szilágyi név hiperkorrekt formája is lehet. Így a név elviekben valamely Szilágy (pl. Szilágy, Baranya m.; Püspökszilágy, Pest m.)
Ui. Szilád és Szilágy nevét a magyar etimológiai irodalom a szil ’Ulmus spp’ fanév származékának tartja ’szilben gazdag hely’ jelentéssel. Mindenesetre a nyitrai Szilád esetén a szlovák alak korábban jelentkezik (1113: Saladizc), mint a magyar (1324: Zyli, 1393: Zylad), így lehet, hogy itt korai magyar népetimológiáról van szó.
Az üknagyapám 1855-ben született Gócsfauban ( Gocovo ) ami a wiki szerint inkább Oláh település volt akkoriban. Az Ő apja 1819- ben Sajórédén (Rejdová) született ami szintúgy Oláh település volt. Az Ő szülei is ott születettek 3 generációval korábban 1789 és 1766 , 1709. A legidősebb viszont 1666- ban született Alsóradosban (Radosovce) amiről fogalmam sincs , de érzésre inkább Palóc terület lehetett, mint ahogyan a Gömöri vidék is régen- a betelepített oláhok előtt -az volt állítólag.
Lehet, hogy tévedek, de szerintem ez nem oláh név és nem is palóc. Minden esetre az időutazás folytatásához jó lenne ha kiderülne miért ennyire ritka név ez erre felé. Minek az elhallása lehet és hol az "Őshaza".
Köszönöm az infót ! Ezt nem tudtam. A dolog csak onnan jött, hogy egyszer egy Lengyel kollégával beszélgetve azt állította, hogy szerinte ez feléjük gyakori vezeték név... És hogy valami köze lehet a " palloshoz " szerinte. Ezzel nem tudtam vitatkozni szóval elhittem neki. Pusztán ezért gondoltam.
Bár a neved eredetét nem tudom megfejteni, és szerintem nem is különösebben lengyeles, de azt hadd jegyezzem meg, hogy a mai Lengyelország déli része (pl. Krakkó) a Monarchiához tartozott, azaz szép számmal éltek a Monarchián belül is lengyelek.
A Wiki szerint igen: Szilaspogony Nógrád vármegyében, a salgótarjáni járásban.
1954-ig egyszerűen Pogony volt a neve.
A Pogonyi név e szerint helynévi eredetű lehet, Pogony falu neve után.
Esetleg a Pogony falunév összefüggésben lehet a magyarban talán szláv eredetű pagony szóval, amelynek jelentése kb. fiatal, ritka erdő.
Vesd össze a Százholdas pagonnyal a Micimackó c. mesében :-)
A Szókincshálóról:
pagony‘fiatal, ritkás erdő’.
Bizonytalan eredetű szó. A szerb-horvát, szlovén pogon (‘hajtóvadászat’) szavaktól eredeztetni jelentéstani okokból nehéz. A ~nak csupán egyetlen késői és elszigetelt adat szerint volt a vadhajtáshoz kapcsolható értelme, a szlávságban pedig sehol sem lelünk ‘erdő’ jelentésre.
Tovább szőve a gondolatmenetet, a vandál népnév vélhetően a közép-svédországi, upplandi Vendel körzet nevéből származik, amelyről a viking kor előtti Vendel-korszakot is elnevezték a svéd történelemben.
Egyes vélemények szerint a vandálok végső soron ebből a térségből származtak és innen kapták a nevüket.
Egy másik elmélet - amely nem feltétlenül zárja ki az előzőt - az, hogy a vandál szó a germán "wand" - vándorol igéből származik és vándort jelent.
Ehhez kapcsolódóan felmerült, hogy egy Aurvandil - "hajnali vándor" nevű ógermán istenség nevéből származik a vandál népnév az Aur előtag elhagyásával.
