Laurencz: Ilyen alakban német név, vö. Laurenz (Laurentz), amely frank területen gyakori. Ez valóban a latin Laurentius ’Laurentumból való férfi’ v. ’babérkoszorút viselő’ egyházi név folytatója, ilyenformán a magyar Lőrinc személynév megfelelője.
Hasonló lengyel vezetéknév akad Lawrenc formában, de ennek ejtése kissé más: /lavrenc/, ugyanakkor a német Laurenz névalak lengyelesedése lehet. A személynév lengyel formája egyébként Wawrzyniec /vavzsinyec/, esetleg Ławrzyniec /u̯avzsinyec/: lengyeles családnévformákat ebből várhatunk.
Irodenka: Ilyen alakban a jelenkorban csak Magyarországról és Romániából mutatható ki. Ez utóbbi is magyar eredetű a k betű használata miatt. A név korábbi alakja a szélesebb körben elterjedt ukrán Іроденко ~ orosz Ироденко ~ lengyel Irodenko alak lehet. A magyar nem engedi a szó végén a rövid –o hangot, így azt más hanggal kell helyettesíteni:ez újabban általában a hosszú –ó, de régebben, valamint a jelenkorban kisebb gyakorisággal az –a is lehet.
Az Irodenko alakilag nyilvánvalóan ukrán (ami alatt érthetünk kárpátukránt, avagy ruszint is), az –enko ugyanis erre e nyelvre jellemző apanévi toldalék, vö. Sevcsenko, Jevtusenko. Az apanévi funkcióból adódóan e toldalék előtt (régi) személynévnek, vagy személynévként használt köznévnek kell állnia (Jevtusenko <: Jevt[ihij] + -us kicsinyítő képző <: görög Eutükhiosz ’tkp. sikeres, szerencsés’; Sevcsenko <: svec , sevc- ’cipész, varga’).
Lengyel névlistákon sikerült az Irod családnevet adatolnom, amely a feltételezést megerősíti. Úgy vélem, hogy ez a név a bibliai görög Heródes személynév szláv formája, amely közszó is lett, és közszóból mint ragadványnév lett újra személynév, vö. orosz nyelvjárási ирод (irod) ’istentelen ember; fösvény személy’, ukrán ірод (jirod) ’nagyon kegyetlen, brutális ember; gazember, gonosztevő; hóhér; ördög’, fehérorosz ірад (irad) ’ördög’.
Ui. Az ukrán –enko fehérorosz megfelelője az –enka (vö. Lukasenka). Az Irodenka alakot azonban nem lehet közvetlenül a fehéroroszhoz kapcsolni, mivel egyrészt maga a név ezen a területen nem fordul elő, másrészt (és ez a lényegesebb) az a-zás ebben az esetben teljesebb lenne, a név fehérorosz alakjaként *Iradenka lenne várható.
Az irodalom szerint az utobbi megfejtes a megoldas a kfn hurt lehet fonott kosarra valo utalas vagy pedig egy fonott keritest (Hürde = Akkadaly) jelent.(Gottschald,Linnartz,Brechenmacher...)
Köszönöm. A Laurencz név is nagyon érdekelne, esetleg a Lőrinc keresztnév valamiféle osztrákosodott változata? A család Lengyelországból vándorolt dél felé, több generáción keresztül, mire a Balaton környékére értek.
Axel: Vö. német Axel családnév. A Duden szerint ez képzőtlen apanév az azonos személynévből, amely Absolon egyházi személynév köznapi Apsel alakjának módosulata. A jelenkori vezetéknév-elterjedésen nem látszik, de az Axel névváltozat végső soron dán, ill. svéd eredetű. Mint személynév a Hansa-korban juthatott el délebbre, és ott már belső fejlődéssel lehetett családnév.
Huerter: Vö. német Huerter családnév, amely a rajnai-moseli frank területen (Koblenz környéke) fordul elő ritka névként. Ez az elterjedés egybeesik a gyakoribb Hürter névével, így feltételezhető, hogy eltérően írt azonos nevekről van szó. (Amúgy a Huerter ejtése lehetne a/húrtər/ és a /huərtər/ is).
Irodalmi forrást az etimológiájára nem találtam, de vélhetően az észak-rajna–vesztfáliai Hürth városnévhez képzett lakosnévről van szó (vagy a hasonló bajorországi, ma Treuchtlingen részét képező, ill. a stájerországi Halbenrainhoz tartozó stb. településhez). — Esetleg felvethető a mai német hurtig ’gyors, fürge, szapora’ melléknév előzménye, a francia eredetű* középfelnémet hurt(e) ’lökés, nekiütődés, (lovagi játékokon) egymás melletti elhaladás lándzsalökéssel egybe kötve’. Ez esetben az –er apanévképző lehetne. Erre utalhat, hogy van német Hurt, Hurth *** vezetéknév is.
A Hürter-hez hasonló elterjedést mutat a német Hörter vezetéknév is. Így lehet, hogy a kérdezett név ebből alakult ö > ü záródással (amely esetleg a gyakoribb ü > ö változás** visszahatása lehetne). A Duden a Hörter nevet a Horter változattal együtt kettős eredetűnek tartja: (1) ’gazdag, pénzéhes, fukar’ értelmű ragadványnév, vö. német Hort ’kincs’ szó; (2) Az észak-rajna–vesztfáliai (ma Velbert részét képező) Hordt, bajoroszági Hort stb. településnevekhez képzett lakosnév.
Az ü > i hangváltozás ellenhatásaként elvileg elképzelhető lenne, hogy a Hürter név a Hirter-ből származik. Ez utóbbi ’(tehén)pásztor’ értelmű foglalkozásnév. Mindazonáltal ezt a lehetőséget csak a teljesség kedvéért említem, a gyakorlatban ez az alakulás szerintem kizárható.
* Ugyanebből az ófrancia hurter (mai heurter) ’lök’ igéből való az angol hurt ’megsebesít’ ige is.
** Még az is lehet, hogy a Hörter név egy része származik a Hürter-ből.
*** A német Hurt(h) név esetleg elképzelhető a német Hort név változataként is. Ez a Hörter ~ Horter-nél fentebb említetteken kívül lehet még a lakóház jellegzetességére (középfelnémet hort ’fonadék, fonat’) utaló név is; illetve a > o változással kialakulhatott a német Hard(t) névből is.
Sajbán, Sajben; Sejben: Ezt a ma Strelníky-nek hívott szlovák Šajba (magyarul ma Sebő, régebben Sajba) településnévhez képzett főnévi lakosnévnek tartja az irodalom: Šajban, Šajbän, Šajben, ill. Šejben. Erre utal az elterjedése is, amely Besztercebánya környékére koncentrálódik.
A mongol hadvezért többnyire inkább Siban-nak nevezik, halha-mongolul is Шибан a névforma. Az orosz Wikipedia-cikk említ etimológiai lehetőségeket. Ezek közül az egyik ezt inkább titulusnak veszi az ótörök sebek /szebek / ~ seben /szeben/ ’szeretett, szerető, hűséges’ szóból, amely a keleti türköknél és a karlukoknál a ’század’ szinonimája is volt. Mások a mongol Cevang (Che-dbang ’az élet ura’) egyházi névből eredeztetik. — Ezt azért említem, mert úgy tűnik, hogy a Sejban ~ Sajban névalak már későbbi fejlemény, talán a perzsa nyelvi befolyásra (vö. a Sheybān[ī] alakú perzsa helyneveket). Így aa a magyar névkinccsel való interakciót nézzük, akkor nem ezeket, hanem a Siban-t kell figyelembe vennünk.
A Sajbán (esetleg Sejbán) felvidékről származó névnek lehet valami köze a 13. századi tatárjárás egyik fővezéréhez, Sejbánhoz? Én nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban, de a név megegyezik.... És ez furcsa. Köszi, ha van ötletetek!
Klaiban: A RadixIndex.com Klaibán alakban Kispestről mutatja ki. Ugyanide tartozhat az az itteni két világháború közti Kleiban írásmódú adat, amely egy Losoncról Salgótarjánba költözőről szól. A mai Szlovákiában Füleken és Romaszombaton fordul elő a Kleiban családnév. De orosz területen is kimutatható a továbbképzett Klejbanov vezetéknév.
Ennek furcsa alakja azt veti fel, hogy egy német vezetéknév szlávos átértelmezése lehet. Az alapnév talán a német Kleibaum ~ Kleibohm (? < Kleinbaum ’kis-fa’) lehet. A kézenfekvő német *Kleiben nevet nem tudtam adatolni, amely a Kleibe ’anyag, vályog’személynévhez gyenge –en birtokos raggal alkotott apanév lehetne. A Kleiboden ’agyagtalaj’ és annak *Kleibohn összerántását névként nem tudtam kimutatni. — Más kiindulási névalap, mint a Kleibauer < Kleinbauer ’kisparaszt’, Kleiber ’csúszka (madár); vályogvető’ fonetikailag kevésbé valószínűek.
NB. Az –an szláv kicsinyítő képző, amely szláv vagy szlávosodott névhez járulhat. A német Kleibe név akár bekerülhetett volna az érintett szláv nyelvekbe, de egyrészt ennek nem sok nyomát találtam, másrészt, akkor a németes -ei- írásképet nem tartotta volna meg. Ezért gondolkodok abban, hogy hasonló hangzású német név értelmeződhetett át.
Lalátka: Ezt csak a mai Magyarország területéről sikerült adatolnom. Ezért, bár alakilag szláv név is lehet, egyelőre magyar névnek gondolom. De közelebbire nem jutottam.
Ferró (Fero): 1. Szerintem ez eredhet a Ferenc egyházi személynév becézőjeként előálló magyar Feró személynévből mint apanév.
2. A lengyel irodalom is számon tartja a Fero személynevet és az ebből lett apanévi családnevet, mint az ónémet Fero (> mai német Fehr vezetéknév) személynév, illetve a keleti szláv közvetítésű Ther- kezdetű görög egyházi személynevek (pl. Ферапонт /Ferapont/ < Θεράπων /Therapón/ ’kísérő, [baj]társ, harcos, szolga’) rövidülésének átvételeként – kiegészítve a kicsinyítő szerepű -o végződéssel.
3. Olasz vezetéknévként ismert a Ferro (ill. annak az apanévi Ferri formája). Ez a ferro ’vas’ köznévvelazonos. Családnévvé vagy metonimikusan vált (azaz ’erős mint a vas’, ’kemény mint a vas’), vagy foglalkozásnévi motiváción keresztül (’vaskovács’, ’vaskereskedő’).
Hollandi: A RadixIndex.com Losoncról és Ungvárról adatolja. Ugyanitt van Hollánda és Hollanda, amely alapvetően Erdélyben fordul elő, ugyanitt akad Hollandai és Hollanday is. Szerintem ez mind a német Holländer ~ Hollander név magyarosodása (románosodása). Az –a vég a német –er toldalék [ɐ] ejtését viheti át az írásképbe, az –i végű pedig értelemszerű fordítás, az –ai (–ay) pedig a kettő keveredése lehet.
A fenti előfordulások közelében élő német népesség neve „szász”, amely jelzi, hogy valóban a tulajdonképpeni Hollandia közelségéből származnak, így egyes családok a Magyarországra való település előtt származhattak onnan, de a név annyit is tehet, hogy csak kapcsolatuk volt a vidékkel (pl. ott árultak, vagy oda mentek áruért).
Ugyanakkor vannak hasonló nevű* települések Németországban, pl. Holland (Észak-Rajna–Vesztfália), Nord-Holland (ma Kassel része, Hessen), Preußisch Holland (Kelet-Poroszország; ma Pasłęk, Lengyelország), Hollande (Alsó-Szászország). A név lehet ezekre utaló lakosnév is.
* A Holland helynévértelme, amint ezt grófság a XIV. sz.-ig alkalmazott Holtland(t) írásnév is mutatja ’fa[-ban gazdag] föld’, az előtaghoz vö. holland hout (régi holt) ’fa (anyag)’, német Holz ’fa (anyag); erdő’, angol holt ’bozót, (sarj)erdő, berek, liget’. — Ilyenként nem ritka helynév nemcsak német(alföldi) területen, hanem a brit szigeteken is.
Bitek: > … név jelentése lehet a cseh szótár szerint "harcol" szó?
Elviekben igen. Azonban ehhez képest a Bitek névalak szláv környezetben annyira ritka, hogy ez nem lehet életszerű. Úgy vélem, inkább a cseh-szlovák Vítek, lengyel Witek név személynév változata lehet, pl. a két ajakkal ejtett /β/ hangot sokáig megtartó délnémet nyelvjárások áttételével (vö. német Wagner ~ bajor-osztrák βǭgnɒ > magyar bognár). — Ez a Vitek ~ Witek személynév a latin Vitus egyházi név, ill. az ezzel egybeeső germán Wido (< ógermán *widuz ’erdő, fa’) világi név szláv változatának –ek kicsinyítő képzős alakjai, amelyek a jelenkorban is használatosak.
Off: > Kelet-európai kódkészletbe (szláv, román és magyar)
Jut eszembe, ebből a románok mostanában részben „kiiratkoztak”. A szabvány ugyanis a „farkas” ş és ţ betűiket rossz mütyürrel vette fel: cedillával, mint a francia ç esetén. Ezzel szemben a helyes ékezet a vesszővel azonos, 9-hez hasonló mellékjel: ș és ț. (Vö. a régebbi magyar problémát az ő ~ õ, ű ~ û helyettesítéssel.) — Az egyszerűség végett azonban én (a nem print munkákban) továbbra is a könnyebben leírható, de hibás formákat használom.
Folmeg: A RadixIndex.com szerint a Fohlmeck Csárváron, a Folmeg Csákberényben és Gánton és a Follmeg pedig Budaörsön adatolható. Ez felveti a német eredet lehetőségét. Ennek megfelelően van ritka németországi Folmeg, Follmeg családnév is.
Az etimológiáját nem látom tisztán: lehet talán összetett név a külön és létező Fohl (< német Fohlen ’csikó’) és Mecke (a Mark- ’határ’, ill. Macht- / Mecht- ’hatalom, erő’ előtagű összetett világi nevek önállósult becézője) nevek egybeforrásából.
Lehetne talán a német Völlmecke névhez hasonlóan a Vollmer < Volkmar (’nép’ + ’híres, tisztelt’) név –ke kicsinyítő képzős származéka is, lévén a névvégi –e lekophat, és az o > ö umlaut is elmaradhat. de ez ellen két érv szól: egyrészt a V- kezdetű alakok hiányzanak, másrészt a –ke kicsinyítő képző az észak-németekre jellemző, a csákberényi-budaörsi német telepesek azonban ennél délibb „svábok”.
A keresztnévben volt a nagyobb tévesztés: cseh Lucie /lucije/ vs. angol Lucie ~ Lucy /luszi/. Persze mindkettő a latin Lucia (< latin lux ’fény’ + -ia) névre meg vissza, de a kiejtés jelentősen eltér.
Kelet-európai kódkészletbe (szláv, román és magyar) tartozó mütyürös betűket segédeszköz nélkül is lehet írni Windwes alatt magyar billentyűkiosztással. Ha a normál számbillentyűket az Alt-tal együtt nyomjuk meg, akkor repülő ékezetet (mütyürt) viszünk be: ha ezután leütjük az alapbetűt is, akkor arra rákerül a mütyür (ár ha az így kapott jel része a kelet-európai kódkészletnek).
A č előállítása tehát: Alt-2 majd c. A nagy Č-é: Alt-2 majd nagy C.
Ui. Egyedül a szlovák ľ ~ Ľ nem vihető be így Alt-2 + L-ként, mert a Microsoft a már a Win95-ben (vagy még előtte) elrontotta itt a billentyűzettáblát és azóta nem javítja.
A név korrekt formája: Lucie Myslivečková ['lutsijε 'mislivεtʃkova:] /lucije miszlivecsková/. Az ő neve némileg más: a Mysliveček vezetéknév női alakjáról van szó. A Mysliveček a tárgyalt Myslivec név, ill. a megfelelő közszó –ek kicsinyítő képzős formája. Josef Mysliveček egyébként neves cseh zeneszerző volt: Mozart idősebb kortársa, sőt apjának a barátja.
