Az infót köszönöm. Mindenesetre a publikáció óta az eltelt 140 év miatt a lista szerintem aktualizálandó. Én pl. a Bege nevet áttenném a másik csoportba. Az –e végződés tudtommal nem denominális névképző az oszmán-törökben, így ha a bég szó korai oszmán-török átvétel is, a Bege név nem ilyen: hanem magyar alakulat. Ráadásul Eger visszavétele már a XVII. sz. vége, és nem vagyok meggyőződve, hogy ekkor még élő volt az –a / –e kicsinyítő képző használata. Én magam ezért a Bege név keletkezését eleve korábbra tenném. Ez még egy érv amellett, hogy az Eger visszafoglalása után itt maradó török nem a saját személynevét vitte tovább megkülönböztető névül, hanem egy már meglévő magyar nevet vett fel, mint ahogy pl. az, akinek a leszármazottai a Porkoláb családnevet viselik.
Már nem is emlékszem, hogy írtam-e valamikor ezzel kapcsolatban, de úgy rémlik, hogy igen. Viszont nem találom, tehát talán mégsem írtam le (vagy posztolás előtt "megette" a blogmotor). Szóval, abszolút nem vagyok egy szakértő, de szerintem a magyarba került "török" nevek illusztrálására jó példák az Eger 1687-es visszavételét követően itt maradó török személyek és családok nevei.
Van erről egy könyvecske. Az egész nagyon izgalmas, érdekes olvasmány, és szerencsére 2009 eleje óta már fent van a MEK oldalán is: http://mek.oszk.hu/06500/06593/06593.pdf
A nevekkel foglalkozó rész az 53. pdf oldaltól kezdődik. Csak a végéről másolok be ide egy bekezdést:
"A megkeresztelkedett törökök ugyan, amint már fölebb is megjegyeztük, a keresztség fölvétele után más családi neveket vettek fel, mint p. o. Bátori László, Pap Dávid, Noszvai Ferencz s a t. példája mutatják; de mindamellett többen közülök megtartották régi török neveiket, és több család él Egerben, melynek ily régi török neve van, mint p. o. Ali, Bajzath, Bassa, Bege (= Bég), Csaika, Csausz, Hamza, Hamzus, Hassán, Hatira (= Hatzsira), Imán, Janicsár, Kassán, Kavasz, sat. Már e nevek is mutatják, hogy e családok török eredetűek, melyek török őseiknek neveit megtartották. De ezeken kívül vannak oly családok, melyekről mindamellett, hogy régi török neveiket elhagyták vagy felcserélték, az anyakönyvi bejegyzések nyomán kimutathatni, hogy azok törökök vagy új-keresztények maradékai. Ilyenek p. o. Borbély, Csernei, Czifra, Deák, Egri, Farkas, Fekete, Hartyáni, Horváth, Kiss, Lakatos, Murányi, Pap, Porkoláb, Pusztai, Szécsen, Szinai, Török, Vajas, Váradi sat."
Barják: Elvileg lehetne az oszmán-török bayrak ’zászló’ szóból eredeztetni hangátvetéssel. De nem ezt gondolom. A RadixIndex.com a Barják mellett mutat Bariak ~ Bariák és Barák névalakokat is, amelyeket nehéz lenne egymástól elválasztani.
A magyar névkincsben is vannak Bar- + kicsinyítő képző alakú nevek, pl. Bara, Barcsa, Barkó, Baros. Ezek a Barnabás, ill. a Bertalan egyházi névből (az utóbbi esetén annak Batalom előformájából) rövidültek.
Ugyanez a helyzet a szlovák területen is, csak ott nyugaton az –ák, egyébként a –iak nagyító képző is hozzájárulhat a rövidült Barnabáš, ill. Bartolomej alapnévhez, létrehozva ezzel a Barák, ill. a Bariak személy-, majd családneveket. Az utóbbinak a magyaros ejtése Barják: ezzel minden alakformát sikerült megmagyaráznunk.
Hasonló névalakuláshoz vö. szlovák Spišák ~ Spišiak ’Szepesi’ > magyaros Szpisják.
> Ja és aPozsár név is,amiről úgy tudom szlovákul pontyot jelent:)
A pozsár ’ponty’ magyar szó, bár ismeretlen eredetű, de végső soron lehet a ponty szó régi, továbbképzett alakváltozata, ahogy pl. a harmadik variáns is, a potyka.
A hasonló szlovák szó, a požiar (ejtsd: kb. pozsjar), nyugati szlovák požár ’tűz(vész)’ értelmű, régen a požári többes számának volt ’gőz(ölgés)’ és ’krematórium, hamvasztásos temetés’ jelentése is. A ponty neve szlovákul kapor, amely végső soron a hasonló szláv nevekkel (cseh kapr, lengyel karp, orosz карп) európai vándorszó, amely a vulgáris latinban (carpa) és a germánban (vö. német Karpfen) is megtalálható.
A fentiek értelmében a magyar Pozsár vezetéknév magyar eredetű. Miközben egy része természetesen más jelentésű fenti szláv név beolvadása is lehet.
Gaudí: Katalán családnév, amely a katalán –í (~ kasztíliai –in) kicsinyítő képzővel lett valamely, az ógermán *gautaz ’gaut’ törzsnévből alakult (vagy azt összetételi tagként tartalmazó) germán személynévből. A gaut törzsnév rokon a gót törzsnévvel, de nem azonos vele. A gautokról kapta a nevét a svédországi Götaland (tulajdonképpen ’Gautföld’), és közülük került ki Beowulf, és úgy tartják északi germánok voltak. Míg a gótok a keleti germánok közé tartoztak.
A gótok és a gautok névhasonlósága miatt felvetődött, hogy a gótok elvándorlása előtt egymás mellett élt a két csoport, és alkalmasint keveredtek is egymással: talán ezt jelezné a Jordanes által említett Gaut(i)gothi népnév. És ekként kerülhetett az Ibériai-félszigetre költöző keleti germánokkal ennek az északi germán csoportnak a neve mint személynév.
Gaudi: A név megtalálható az olasz névkincsben is (vö. itt). Etimológiája azonos a katalánéval, csak itt az olasz –i apanévképző járult a személynévként használt germán törzsnévhez.
Ui. Az írásban hasonlító francia Gautier személynév nem ide tartozik, hanem ez a német Walter-rel közös ősre megy vissza. Ennek a germán névnek az előtagja az ógermán *waldą ’hatalom, erő’, utótagja a *harjaz ’had, sereg’. A mai angol [w]-hez hasonló ejtésű ógermán *w hanggal kezdődő szavakat az újlatinok gu- [gw] kezdettel vették át, vö. angol war ’háború’ < ógermán werrō > vulgáris latin guerra > francia guerre, spanyol. olasz guerra. A franciában a gu- mély magánhangzó előtt is sima [g] hanggá vált, de a spanyolban és az olaszban nem. Így a francia Gautier név olasz megfelelőre a Gualtiero ~ Gualtieri, és ebből a Gualdo rövid forma fejlődött.
Gaudi: Ami a magyarországi Gaudi vezetéknevet illeti, történetileg a nyelvterület legkeletebbi részéhez látszik kötődni (vö. RadixIndex.com). Miközben nem lehet kizárni a fenti két névhez való kapcsolatot (illetve közülük az olasz jöhet szóba leginkább) pl. az újlatin kapcsolatok révén, de én mégis inkább azt vetném fel, hogy ez az erdélyi szászságban is dívó humanista névforma lehet: a latin gaudium ’örvendezés, öröm; élvezet, gyönyör’ szó gaudii birtokos esetéből.
A hétfalusi csángók földesura Brassó szász városa volt. A szász hatás megmutatkozik az ágostai evangélikus vallás átvételében, de talán a Gaudi név hétfalusi csángók közti megjelenése is ezúton magyarázható.
> A magyarba került oszmán-török vezetéknevekből ugyanoilyan készületlen vagyok, mint a spanyolokból.
Azt azért teoretikusan el lehet mondani, hogy az oszmán-törököknél családnevek csak az erre vonatkozó 1934. évi törvény óta van. Tehát közvetlenül ilyen nem kerülhetett át a török uralom alatt. Közvetett dolgokra gondolhatunk: oszmán-török személynév (vagy közszó) lett magyar személynévvé, és abból már magyar vezetéknév-alkotással családnév.
De ha ilyet is keresünk, akkor rendszerint abba botlunk, mint a pl. Csicsman (Csicsmán) esetén, hogy lehetne ugyan oszmán-töröknek magyarázni, de voltaképpen korábbi török rétegekből való. Vagy mint a Demir esetén: lehet, hogy eredetileg oszmán, de a magyarba a délszlávból került.
Mégis lehet szemezgetni a korábbi, "oszmán" szót tartalmazó bejegyzésekben. Én itt egyelőre a vitát kiváltó Hanzsér(os)-t találtam: bár ezt is csak "félig" és kérdőjelesen.
Akkor mist előavazsálom magam Quagliarellává. Mert az igaz, hogy …
Bándoli: Magyar lakosnév a valahai Vas vármegyei Bándol településről, és ilyenformán az elsőnek elnevezett onnan töént elszármazását, oda való kapcsolatait, ottani birtokát stb. jelölheti.
… de ugyanakkor …
Bandoli: Olasz apanév (vö. itt), amely áll az ógermán *bandą ’szalag; zászló’ előtagú germán személynevek rövidüléséből, az olasz –olo kicsinyítő képzőből és az –i apanévképzőből.
Giró ['giro:, 'gi:ro:]: Magyar vezetéknévként képzőtlen apanév, amely az azonos régi személynévre megy vissza. Az pedig a régi magyar Girót személynév rövidülése –ó kicsinyítő képzővel. A Girolt~ Girót ~ Gyirót személynév, amely helynevet is adott (vö. itt), a német Gerolt (Gerold stb.) személynév magyarosodása, és a kéttagú germán nevek körébe tartozik az ógermán *gaizaz (> ófelnémet ger) ’dárda, lándzsa’, ill. *waldą (> ófelnémet walt) ’hatalom, erő’ szavak összetételeként.
Giró [ʒi'ro]: Katalán névként a kasztíliai Girón megfelelője.
Girón [xi'ron]: Spanyol apanév az azonos régi személynévből, amely a spanyol Giraldo személynév rövidülésének a továbbképzése –ón képzővel. A spanyol Giraldo név mögött ugyanaz a germán személynév áll, amelynek német megfelelőjét a magyar Giró név esetén fent említettem.
Giro ['dʒiro]: Olasz apanév az azonos régi személynévből, amely az olasz Giraldo személynév rövidülése az –o paradigmatikus végződéssel kiegészítve. Az olasz Giraldo név mögött ugyanaz a germán személynév áll, amelynek német megfelelőjét a magyar Giró név esetén fent említettem.
Jut eszembe,a törökök is itt boldogítottak benünnekt másfél évszázadig,olvastam is egyszer,hogy matadtak utánuk török vezetéknevek,de még nem jöttem rá,melyik lehet az.
Apropó, ennek a Vélez spanyol névnek a családjába tartozik a festő Velázquez (Velásquez) vezetékneve, csak ebben az esetben a Vela alapnév a korábbi rétegbe tartozó latin –(e)sco kicsinyítő-apanévképzőt kapott, majd az így kapott Velasco (Belasco) személy- (majd család-) név kapott további –ez apanévképzőt.
Ez a Velasco rövidült tovább a spanyol-portugál Vasco névvé (vö. Vasco da Gama), amelynek az irodalom szerint nincs köze a vasco ’baszk’ népnévhez. Ebből aztán tovább Vásquez ~ Vázquez apanév.
Tévedés ne essék: lehet, hogy a mai magyarországi Velez vezetéknév (vagy azok egyike-másika) spanyol eredetű. De mivel van magyar etimológiája is, ez általánosságban nem állapítható meg, hanem az adott családnál genealógiai kutatással kell belátni.
Ami a kérdésedet illeti, nem foglalkoztam ilyen hosszú távú népmozgalmi kérdésekkel, így nem kerültek elém a Magyarországra esetlegesen beköltözött spanyolok vezetéknevei. Tehát nem tudok válaszolni.
Velez: A XIV. sz. végén már előfordul magyarországi személynévként (Jacobi dicti vellez). Sőt száz évvel korábban már a mai Sajóvelezd neveként szerepel (Welez), és erről azt tartják, hogy személynévi eredetű. Tekintettel erre a korai időpontra sem valószínű a spanyol eredet. Az eredetét inkább Kiss Lajos a közeli szláv nyelvekben keresi: ilyen szláv nevek ugyanis ismertek, amelyek a szláv velьjь ’nagy’ származékai. Elsőbben is ilyen a Velesъ szláv istennév. — Családnévvé azonban már magyar személynévből válhatott képzőtlen apanévként.
Kázmér Miklós azonban a fentihez képest bizonytalanul képzőtlen foglalkozásnévnek tartja a magyar vezetéknevet, amelyet ő Velesz alakban hoz, de az általa említett XV–XVI. sz.-i adatok Velez, ill. Welez írásmódúak. A foglalkozásnévi motiváció alapját a velesz ’egy fajta pamutkelme, barhent’ szó jelentené. Ez a közszó (amelyet vándorszóként vett át a magyar) is a XIV. sz. végén adatolható először, így lehet, hogy a fenti régi személynév mögött is ez állhat (a szláv etimológia helyett vagy mellett).
Vélez: A spanyol családnév eredete bizonytalan. Mivel a spanyol –ez végződés apanévképző, ezért úgy vélik, hogy ebben az esetben is ez a helyzet. Az apanévképző előtt személynévnek kell állnia, ezt pedig ebben az esetben a Vela. Egyes feltételezések szerint ez baszk eredetű, és a baszk bele ’holló, varjú’ szó áll mögötte, amely határozott alakjának a régiségben volt vela írásmódja. Mások a latin vigilia ’virrasztás; őrség, őrállás; őr(szem)’ szó folytatásának tartják.
Még egyszer: (többek közt) a spanyol név képzett volta miatt nem lehet a korai magyar név alapja. Így a magyar vezetéknév független a spanyoltól. Bár az nem zárható ki, hogy az utóbbinak is van régi képviselője Magyarországon: ezt családról családra meg kell vizsgálni.
Az pedig, hogy „nem bírván az itteni klímát,nagy rézben kihaltak” bízvász bon mot, mert Puskin őse néger volt, mégsem haltak ki az orosz hidegben sem.
A Mirk-hez annyit még, hogy Meβkirch / Konstanz / Baden településről származnak, ahol eredeti nevük 1690 környékén Merckh / Merckht / Merck (gyakorisági sorrendben írom az alakokat), a XVII. század során túlnyomórészt a Merckh alakú a név, de 1610 környékén, és onnan visszább megjelenik a Maerckh alak. Az 1580-as 90-es évek környékén már csak ilyen névalak található az anyakönyvben.
Grieb: Ez formálisan egy harmadik név a Grupp-hoz és a Krupp-hoz képest. A Magyarországra való átköltözés és az itteni nyelvi keveredés okozhatja, hogy az egyébként nem délnémet Grupp vezetéknév a délnémet zöngétlenedés folytán átvált Krupp-pá (bár az eredeti helyükön nincs köztük etimológiai kapcsolat).
A Grieb-et viszont csak akkor lehetne bekapcsolni, ha a Grupp-ból előbb egy umlautos (*Grüpp >) Grüb alakot feltételezünk. Ez utóbbiból az „Entründung”-nak (magyarul illabializációnak) nevezett nyelvjárási jelenség kialakíthatná a Grieb-et. Viszont az /u/ > /ü/ umlautnak nem látom a lehetőségét. Így végül is, ha ugyanazok viselték a két vezetéknevet, akkor inkább névcserére alkalmas gondolni, semmint ugyanannak a névnek a változataira.
A Duden szerint a német Grieb vezetéknév: 1. Ragadványnév a német Griebe ’tepertő’, ill. tájjelleggel ’sömör’ szóból. 2. Északon ragadványnév vagy háznév a középalnémet grīp ’griff’ mitikus állatnévből.
A Novikmetz kapcsán félreérthető voltam. Csak annyi volt benne új információ,
hogy míg a szóvégi -tz- s írásképű név csak Tőketerebes környékére korlátozódott,
addig a másik, akkor szokásos helyesírási móddal, a -cz - vel írt névalak már nagyobb területen volt fellelhető, de úgy is maradt a mai Szlovákia keleti részén.
A név két részének előforduló különírásával pedig csak arra utaltam, hogy volt
rá példa, -hogy érezték azt, hogy a név két elemből tevődött össze eredetileg, -
Krupp: 1. Foglalkozásnév a középalnémet krup ’(szarvas)marha’ szóból: így ilyet birtokló parasztot, vagy ilyennel kereskedő tőzsért jelenthet. 2. Ragadványnév a szintén közélalnémet krupen ’mászik, kúszik’ igéből. — Mivel a legdélebben ritka, így vélhetően nem a Grupp név zöngétlenedett formája, bár egyes családoknál ezt sem lehet kizárni (főleg, ha telepesként kevert nyelvjárásterületre érkeztek).
Grupp: 1. Legfőként a Groppe név sváb alakváltozata, ez pedig a ’géb’ hal (Cottus gobio) neve. Elsősorban külső hasonlóságra utaló ragadványnév lehet: a halnak a testéhez képest nagy a feje és a szája; de akár halászt is jelölhet. 2. A lakóhelyi név is lehet a lakóhely olyan jellegzetességéről véve, mint a középnémet grupe (mai német Grube) ’gödör, verem’m, vagy a középalnémet gruppe ’lefolyó, levezetőárok’.
Nick: Képzőtlen apanév a német Nikolaus ’Miklós’ egyházi személynév rövidüléséből.
Merk, Merck: A germán *markō ’határ’ előtagot tartalmazó német személynevek [pl. Markward(t), Markhard(t)] rövidülése, amely képzőtlen apanévként lett családnév.
Mirk: Erről a névről nem emlékezik meg a Duden, és igen ritka is. Én sem mondanék most semmit róla (azt sem, hogy mennyire lehet a Merk alkalmi vagy rendes alakváltozata).
Lunz: 2. Ragadványnév a középfelnémet lunz ’álmosság’, illetve lunzen ’szundít’ szavakból. 2. Tiroli eredet estén a lakóhely környezetére utal az ottani régi lunze ’hasadék, nyílás’ szóval jellemezhetően.
Vetter, Fetter. A mai értelmének megfelelő német közszóból lett családnév: Vetter ’unokafivér, unokatestvér; atyafi, rokon’, ill. ’apai nagybácsi’. Eredetileg a nagyobb családon belüli ragadványnév lehetett, amely a környezetben elterjedve szélesebb körben használatos lett, majd a ragadványnevek „szokásos” forgatókönyve szerint öröklődött, így vezetéknévvé lett. — A Vetter az etimologikus, a Fetter a fonetikus írásmód.
A szlovák kyseľ (nyugaton kysel) savanyú levest jelent. Ezt jelenti a magyar cibere is: ’gyümölcsből, korpából főtt savanyú leves’. (Más kérdés, hogy utóbb – különösen a gyümölcsös változata – megédesedett).
> A Fekete,Fehér,Vörös nevet adták "csak úgy" vagy mindenképpen fordítás eredménye idegen nyelvről?
Adták „csak úgy”. A Fekete és Fehér családnevekre előszeretettel magyarosítottak, de éppen azért, mert már előtte is magyarok voltak. A Vörös ~ Veres névre azonban ritka a XIX. sz.-ban a magyarosítás (és vélhetően később is, de arról nincs adat): így az ilyen nevűek szinte kizárólag „csak úgy” kapták.
A „csak úgy”-hoz azért hozzá tartozik, hogy ilyen színű hajuknak, bőrüknek (a Feketénél még szemüknek) is kellett lenni, vagy ilyen színű jellemző ruhájuk, házuk volt stb.
