Az én olvasatomban az az oszlop nem a halál okának van szánva (olyan nincs ebben az anyakönyvben), hanem az utolsó kenet meglétének, vagy nemlétének (Sacramentis Provisus), bár a pap tényleg beleírta a halál okát is néhol.
Pl. ápr 8:
Omnibus
In Lenta febre
Mindennel [ellátva]
Lassú lázban [halt meg]
Az oszlopok:
Dies - a temetés napja
Sepeliens - az eltemető
Sepultus - az eltemetett
Aetas - életkora
Sacramentis Provisus - utolsó kenet
Conditio - [társadalmi] állapota
Locus - [temetés vagy lakhely] helye
Joannes Quaiser, káplár a Schnell.(?) lovas(?)ezredből nem kapta meg az utolsó kenetet, mivel megütötte a guta. Valami még van a megjegyzésnél május 2.-ára vonatkozólag, de nem tudom kiolvasni és nem elég jó a latinom a kisakkozásához.
Április 13-án József, aki egy jövevény/idegen (advena) volt a Berkó-tanyán v. gazdaságban (In Praedio Berko), szintén nem kapta meg az utolsó kenetet, mivel valamiféle baleseti halállal halt meg (de nem tudom pontosan kiolvasni/kitalálni a Cad... kezdetű szót - esetleg lezuhant?) -- "Improvisus nam Cad... morti obnoxius abs. notitia Parocho facta mortuus"
A herniplexia talán lehet hemiplexia is, akkor féloldali bénulás. Az "in variolis" = himlőben, és a többi, ahogyan előttem írták.
Az általad keresett illető agyvérzésben/strokeban halt meg (apoplexia tactus), alatta a herniplexia az lágyéksérv, ha jól tudom, a két kicsi gyermek himlőben (variolis), a Capitisdolor a latin szótár szerint fejfájás, itt a képen intenzív fejfájás, aminek a hátterében bármi lehetett.
Például az április 13-án elhunyt József nevű férfi története is érdekes lehet, ha már nem tudni a vezetéknevét... Kíváncsi lennék mi okozta a halálát, mert valami nem mindennapi lehetett.
Ja és ha már ennyire nincs téma - tudom nem annyira tartozik ide - akkor annak is igazán örülnék, ha valaki megmondaniá, hogy az odlaon említett elhalálozási okok magyarul mit takarnak. Ha jól tudom a febris-láz, de a többi rejtély...
Az a baj, hogy ugyanezen az oldalon nincs még egy ilyen betű, sőt, máshol sem találni. Ezért nem tettem fel az egészet. Viszont ha jól emlékszem már láttam ilyet, csak akkor másnak olvastam ki. Sajnos már nem tudom hol volt, ezért kértem segítséget. Ha az egész oldal feltöltése még így is segítene, akkor felteszem.
Én ezt Qvaiser Joannesnek olvasnám, és egyéb adat nélkül (sajnos, megint nem osztod meg velünk az egész oldalt) talán — talán — a Kaiser egy sajátos írásmódjának vélném.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy az "ungarndeutsche" oldal szerint a Kerecsendre történő német telepítések alapján Németországból származik az a név, hogy Szucsik (Szúcsik). Viszont zárójelben ők is csak egy ?-et tettek, mert nem tudják, hogy milyen német szónak az átírása mint pl. Jékli-Jeckl.
Nem lehet, hogy ez a Szúcsik a Kerecsendtől északra található Szúcs települést takarja? Persze a k betű nem tudom, hogy került oda.
> Sôt, van másik hibája is. Az -ius végû latin neveket a német nem csupán az -us, hanem a teljes -ius levágásával germanizálja
Ezért kavartam bele a 8914-esben a Duden nyomán az alemann nyelvjárást, mert itt az -i kicsinyítő képző, így elméletben a Sergius > *Serg-ből itt lehetne Sergi, ahogy a Rudolf, Rudiger stb.-ből Rudi lett.
Egy másik lehetőség az -i végződésre a Rudolf, Rudiger stb. nevek és az -ing apanévképző kapcsolatából kialakult Ruding az alsószász területen szintén Rudi-vá rövidülhetett. Az -ing azonban már régen nem produktív.
A harmadig lehetőség a visszalatinosított forma genitívuszának használata. Ehhez hozza a Duden a német Georgi csn.-et, amely a Georgii, azaz a n. Georg latinosított Georgius változata birtokos esetének a kontrakciója. De a latinosítás sem produktív régóta.
"Márpedig a német név etimológiája nem lehet német, mert a latin nemzetségnevet viselőSergius mártír (megh. 303) neve német területen nem adott olyan mértékben keresztnevet, hogy németesedett formája családnévvé váljon. Ez tehát későbbi újlatin, illetve keleti szláv import."
Sôt, van másik hibája is. Az -ius végû latin neveket a német nem csupán az -us, hanem a teljes -ius levágásával germanizálja: Vergil, Ovid. Tehát akkor Sergiusból is *Serg lenne. (Ez fonotaktikailag is ok, gondoljunk csak a Jörgre stb.).
Továbbra sem tudok többet írni, hogy milyen eredetű, azt már leírtam a a 218-as hozzászólásban: "A Barancs helynévből képzett magyar családnév". Azt, hogy az ilyen helynévből képzett ún. lakosnevek mit jelentenek, röviden nemrég vázoltam a Hunyadi kapcsán a 8847-esben.
Annyit lehetne talán még írni, hogy 2002 óta beszereztem Kázmér Miklós Régi magyar családnevek szótára (XIV-XVII. század) c. művét. Ebben őa XVI. sz. második felétől adatolja a Barancsi családnevet, ahog ynézem elsősorban ék-magyarországi források esetén. Ezért ő csak a mai szlovákiai (régi Zemplén vm.-i) Barancsot veszi számba, a mai szerbiai Barancsot nem. Én azért ez utóbbit sem zárnám ki teljesen abból, hogy valamelyik Barancsi család neve erre megy vissza.
> Ugyanakkor ezek nem egymástól függetlenül alakultak ki, hanem nagy valószínűséggel egy tőről "szaporodtak fel".
Szerintem itt a magyar felszaporodás és a német stagnálás kettőse a lényeg. Ez arra utal, hogy nagy időbeli távolság van a feltételezett szétágazás között. A korai német Sergi importot tartom kevéssé valószínűnek. Tehát nem abban látom a német, ill. az én adtam magyar etimológia különbségét, hogy egy- vagy többcentrumú-e. Hanem az, hogy melyikkel lehet időben hátrébb tolni a névadó őst, hogy elegendő idő legyen a "felszaporodáshoz".
Tehát szerintem több idő állt rendelkezésre a m. Zörgő > ... > Zergi "felszaporodására", mint a n. Sergi > m. Zergi-ére. Ezért amagyar etimológia valószínűbb.
> Esélyesebb a német, mint az egyházi szláv?
Ez a német Sergi név problémája,nem a magyar Zergi-e. Ha igaz a n. Sergi > m. Zergi, akkor a magyar név etimológiája német, akkor is, ha a német etimológiája szláv vagy újlatin (spanyol, olasz). Márpedig a német név etimológiája nem lehet német, mert a latin nemzetségnevet viselő Sergius mártír (megh. 303) neve német területen nem adott olyan mértékben keresztnevet, hogy németesedett formája családnévvé váljon. Ez tehát későbbi újlatin, illetve keleti szláv import.
Ugyanakkor ezek nem egymástól függetlenül alakultak ki, hanem nagy valószínűséggel egy tőről "szaporodtak fel". Amennyiben ez a tő Veszprém környékén volt, akkor az árnyalja ezt az elméletet? (Pl. esélyesebb a Zörgő - Zergő - Zergui átalakulás, vagy épp ellenkezőleg? Esélyesebb a német, mint az egyházi szláv? stb. Bár ez utóbbi már nem etimológiai kérdés.)
> A Zergi forma nálunk a vezeték- és utónévként is adatolt német Sergi változatra megy vissza.
Nem zárom ki teljesen ezt a megoldást, de nem is tartom a magam részréről valószínűnek. Német csn.-ek nem végződnek -i-re, hacsak nem (1) alemann kicsinyítő képzőről van szó; vagy (2) latinizált, genitívuszban álló alakról; vagy (3) az eredetibb -ing apanévképző kopásáról. (A testesebb toldalékokat, mint -li, -ski, kivettem a listáról.)
A német Sergi esetén az utóbbi kettőt kizárhatónak tartom, mivel ehhez ennek a névnek már korán be kellett volna épülnie a német névkincsbe. Maradna az (1) eset. De vegyük a Duden itteni mintanevét és nézzük meg az előfordulásokat a http://www.verwandt.de/karten/ oldalon: az 58 Erni mellett van 1 Ernie és 171 Erny. A 30 Sergi mellett azonban másodlagos formákat nem találunk. Azonban van 10 Sergei, 56 Sergej, 7 Sergey, 12 Sergiy, 2 Serguei, 1 Serguej, 2 Serhiy, ill. 24 Sergio, 7 Serge, valamint 15 Serg (ha ez utóbbi ide tartozik).
Én ezek alapján a Sergi-t az orosz egyházi szláv Sergiy írásmódjának tartom inkább, semmint az alemann környezetbe régen beépült formának, amely aztán szintén régen átkerült a magyarba. A régi magyarbeli honosság nemcsak a magyaros írásmód magyarázatául kell, hanem amiatt is, mivel a magyar telefonkönyvben 35 Zergi van. Ez több, mint a német Sergi annak ellenére, hogy a népesség kevesebb, és a telefonkönyv is kevesebb adatot tartalmaz, mint a http://www.verwandt.de csn.-adatbázisa (a http://telefonbuch.t-online.de csak 10 Sergi-t hoz). Az ilyen mérvű „felszaporodáshoz” idő kell…
Ellenben Kázmér ismer Zörge, Zörgő, Zörög csn.-eket, amelyeket ’morgó, mérgelődő’ értelmű jellemnévnek tart. Én inkább ezek e-ző változatának tartanám a m. zergi nevet, azzal, hogy a szóvégi (-ó/ő >) -a/e > -i változás sem példátlan.
"Érdekességként névetimológiai magyarázat a Zergi név eredetére: A latin Sergius nemzetségnév folytatása. A Zergi forma nálunk a vezeték- és utónévként is adatolt német Sergi változatra megy vissza. (N.B. A német név esetén nem elsõsorban az orosz Szergej-re kell gondolni, hanem pl. a spanyol Sergio név Sergi változatára [is])."
> Az -ón a szlovákban milyen képző? Honnan jön a kifejezés?
Közben a szót megtaláltam horvát szótárban is: mađaron ’(tört) a magyarpárti’. A szlovákban az –ón nem képző. Azt tudom elképzelni, hogy a turbulens XIX. sz.-ban terjedt el ez a szó a Magyar Királyság szláv értelmisége közt. A Matica Slovenská névben sincs értelme szlovákul a matica szónak: ha lefordítanánk, akkor ’szlovák anyacsavar’ vagy ’szlovák mátrix’ jönne ki. Azonban ez a szerb Matica Srpska részfordításos adaptációja, ahol a matica ’anyaintézmény’ jelenésű is.
A gyanúm az, hogy a szó forrása a horvát lehet. Ezt csak arra alapozom, hogy az –on ~ –ón végződésnek nem találtam szláv etimológiáját, de alkalmas lenne az olasz –on(e) nagyító-rosszalló képző importjával magyarázni. És a horvátok, akiket délről-délnyugatról olasz hatás ért, akár kölcsönözhették is ezt a rosszalló elemet az olaszból, és alkothattak vele új képzést.
Nem véletlenül maradtam a „görbe” szónál és nem használtam az „eloszlás”-t. Eredetileg nem használtam a „platós” jelzőt, de aztán arra gondoltam, hogy belém köthetnek azzal, hogy biztos van-e pontszerű maximuma a „Somogyi” csn. sűrűségfüggvényének. Ezért került bele a „platós”, a „Gauss-görbe” pedig a szemléletessége[*] miatt maradt meg.
Amúgy nem is tudnám megnevezni a „felfutásával szimmetrikusan lefutó, átmeneti telítési görbe”-t, amire a „platós Gauss-görbével” kívántam utalni.
* Volt még eszembe, hogy az kb. olyan, mint amikor egy óriáskígyó lenyel egy elefántot: de annak is púpos a háta. Gondoltam tevére is, de annak meg lokális minimumpontja van a platón. Meg aztán nem tudom, hogy ki mennyire emlékszik a Kishercegre.
> Ugyanankkor ezek gyakori nevek a németben is: Weiß, Braun, Grün...
Persze. A Barna csn.-t szokás a hajszínnel magyarázni, ugyanakkor a Barnabás szn. rövidülése lehet. Az én elmélkedésem éppen a körül forgott, hogy mi, és milyen arányban állhat motivációként az angol Brown stb. mögött. Az angolban ható motivációk élők lehetnek a németben is, de lehet, hogy mások a hangsúlyok. A felszínen mindkét helyen lehet gyakori, de a források eltérhetnek.
Biológus voltod miatt (ha jól emlékszem), amit én a természettudományokhoz sorolok és tudom, hogy fontos eleme a statisztika, meglepődtem a "platós" Gauß-görbén. Lapos van. Ha platós, az akkor nem gaußi. (Attól még lehet más, szimmetrikus eloszlás).
Tudod, hogy nem téged támadlak, hanem csak népnevelek. :-)
:) Bárcsak minden kérdésemre ennyire "nem tudnának" válaszolni. Annyi biztos, hogy ezek után már nem maradt kérdésem ebben a témában, úgyhogy számomra ez mindenképpen válasz volt. Köszi. És másoknak is.
"akkor a ragadványnevek rögzülése után a magyar Nagy/Kis : Hentes névpárra szemben az angolban Nickson : Butcher található."
Ez érdekes felvetés, és részben választ ad arra, a korábbi kérdésre, hogy miért van más nyelvben sok "fi", míg a magyar ez a névképző viszonylag ritka.
"Ami ezek közül megtalálható, az színnév: pl. White, Brown. Kérdés, hogy ezek mennyire felelnek meg a megfelelő kontinentális motivációnak, mivel előkelő helyen van a Green is: ez hajszín megnevezésére nem alkalmas (bár arcszín esetleg lehetne)."
Ugyanankkor ezek gyakori nevek a németben is: Weiß, Braun, Grün...
Még az előbbihez, ezt nem vitának szántam, csak egyszerűen egy létező tényt közöltem. De hogy LvT is örüljön, Debrőd a török idők után Szegedről lett betelepítve (az ö-ző nyelvjárásukat is megőrizték), tehát lehet onnan hozták a nevet Somogyi formában, és itt később a szomszéd falu miatt a Somodi formát látták értelmesnek. De ez kevésbé valószinű.
Somodival szomszédos faluban Debrődön (kataszterileg határosak, országúton nem) fordulnak elő Somodi nevű családok. Somodiban egy ilyen van, de az Debrődről való benősülésel került oda. Más szomszéd faluban is előfordul, mind Debrődi származású.
(Ezt nem tudom lexikális forrásal bizonyítani, egyszerűen ismerem őket.)
