Itt van a Magyar Néprajzi Lexikon szerinti definíciója. Fontos, hogy a pásztoroktól némileg eltérő volt a státusa. A számadó más feltételekkel szerződött vele, mint a pásztorokkal, s épp ebből ered a megnevezés önálló családnévként való szereplésének indokoltsága. Mert egy speciális társadalmi helyzetet rögzít (még a pásztortársadalomban is). Azaz nem Pásztor, hanem Lakos, máshol mások Talyigások.
A jászok, kunok megjegyzés annyiban helytálló, hogy náluk is, de nem csak náluk. Azaz nem kizárólagos jász-kun nyelvhasználati (néprajzi) jelenség. Az 1715. évi összeírrásban már számos Lakos nevű szerepel, teljesen más területeken.
Azért még sem olyan messze. Az én családomban vannak LAKOS nevűek. Őket azért nevezik így, mert a pásztorok közül egy, általában a fiatalabbak közül valamelyik vigyázott a szállásra azon a területen ami messze esett a tényleges lakóhelytől. Ezért nem készült szárnyék. Ezek általában a kunok és a jászok voltak. Például a Kiskunok elhajtották a nyájat, gulyát legeltetni Debrecen alá is. Míg a jászoknak Kiskunfélegyháza határában is volt legeltető területük nyáron. Nos itt kialakított ideiglenes szállást felügyelte a fiatalpásztor, mint lakos és vándorló pásztor.
Tudna nekem valaki tippet adni, hogy a Lakó név mit tükrözhet? Már gondoltam arra, hogy talán aki nem másik településről származott, így nem tudták azzal behelyettesíteni a nevét, valamint jelzőt sem tudtak ráaggatni. Így maradt az, hogy lakó. Vagy nagyon messze járok az igazságtól?
Igen, a szk. runo 'gyapjú'-ból való eredeztetés igen valószínű. Már korábban láttuk (ha jól emlékszem) pl. a Hriczu körüli kutakodásban, hogy a szk. -o végű szavak, lévén -o nincs a magyarban, csak -ó, vagy -a-ként, vagy -u-ként vetetnek át. Itt, mint látjuk, -a-val.
Szia! Én Taszáron nőttem fel. A taszar.hu weboldalon rengeteg anyag van a település történetéről, illetve a somogy megyei levéltárban is érdemes elmenni.
Köszönöm, így már értem a kérdést. Klebersz Erzsébet nevét Rétén találtam a református temető egyik sírkövén, az Úrban boldogult ura Ns. Karátsony Mihály. Nem tudok róla többet. Nem a családfára tettem, hanem mellé, a többi egyelemű halmaz társaságába.
Hubert dédapámnál tovább nem látok, ő Rétén született, de 1904-ben már Budapesten élt. Őt próbálnám kapcsolni a réteiekhez, de eddig nem sikerült.
Azt hiszem, az Elefánthy-teórára kár több szót: ezen a fórumon épp Denis Pongracz érvel ellene, gondolom a ...de Réthe blog névtelenségbe burkolt szerzőjével vitatkozik.
A Nagy Ivánban nem szerepel a név, a Kempelenhez még nem volt szerencsém.
Sok válallkozás foglalkozik ilyesmivel, ajánlani nem akarok, de ha csak beletúr a témába (mondjuk begépeli a google-ba, hogy családfakutatás, vagy családfakutató, számos ilyen vállalkozás jön egyből elő, szép portálokkal.)
Javaslom előtte tájékozódjon, mert ugyanolyan piac ez, mint bármi más szolgáltatás.
Klebersz Erzsébettel azt akartam kérdezni, hogy hogyan került a családfára, mert mindenki fiatalabb nála, s vele egyidős ffi sehol. Azaz senkinek sem a testvére, de akkor hogyan kapcsolódik az első Klebersz nevú ffi-hoz a listáról?
Kell ott még néhány 'alak'nak lennie. Továbbra is kérdés, ki a legidősebb ősöd e néven? Meddig látsz vissza?
Ha a Kelepcsicsekből lett névváltással Klebersz, akkor pláne nincs közük a Nyitra vármegyei névadó településhez (mert, hogy Kelepcsicsek nem Nyitrában voltak/lehettek, hanem délszláv nyelvi közegben)
Nagy Ivánt, Kempelent nézted már? a wikin a nagy Iván szócikknél ott vannak az egyes kötetek on line, de abban nincs sem Kelepcsics, sem Klebersz.
Sajnos fogalmam sincs, mikor kapta a címert, de ha intéző volt Esterházynál, akkor nem túl valószínű, hogy az armális mellé az Elefántyakkal összemérhető birtokot kapott. :)
> Klebersz Erzsébet (sz:1806) testvérét nem látom a családfán.
Laikus (eufemizmus) családfafaragóként időnként elveszítek egy-egy őst. Most épp fogalmam sincs, honnan lehet tudni, hogy neki testvére volt?
> Harmadik megjegyzésem (igazán nem bántó éllel): A Kelepcsicsbe vizionálni az Elefánthyt nem vall jártasságra a témában.
Én is így sejtem, csak szeretnék mellé pár nyelvészeti érvet.
> (Pongracz D.
Mielőtt szegény Denis Pongraczra kennénk: én úgy látom, hogy ezt nem feltétlenül Pongracz írta, az írás szerzője csak hivatkozik Pongracz csoportjára.
> akárki is legyen)
Nem ismerem az illetőt, de ennek ő az egyik szerzője, ennek pedig ő az egyik szerkesztője.
Utóbbi link egyben lehet egy válasz katee1818 kérdésére. Ha .sk címet adott meg, akkor lehet, hogy ő is Felvidéken keresgél.
jo napot, nekem lenne egy olyan kerdesem, h nem e tudna nekem valaki segiteni abban, h hogyan is kell a csaladfat megrendelni...pontosabban hallottam, h vannak ezzel foglalkozo egyenek, akik ennek utanajarnak, megrajzoljak, s keszn atadjak. mennyibe kerul az ilyesmi? kit lehet erre megfogadni? valaszukat kerem szepen erre irjak: katee18@azet.sk. elore is koszonom
A családfámat építem. Az oldalágakon megjelentek "MATKÓ", "HIRKÓ" és "MARKÓ" családnevek. Szeretném tudni, hogy ezek milyen nyelvet, milyen népcsoportot reprezentálnak és mit jelentenek. Esetleg merre vannak elterjedve.
Ha Klebers 1633-ban armalista, akkor nem birtokadományozással nyerte el a nemességet. (a címert is akkor kapta?) Így a második állításnak, azaz a "birtokok közötti jelentős területi egyezések vannak" megfogalmazásnak ellentmond. ill. nincs kapcsolat, mert a birtokszerzés, ha volt, később is történhetett (ezért érdekes a címerszerzés időpontja), ill. házasság útján is szerezhette, ha olyan lányt vett az Elefánthy családból, akinek nem voltak fiútestvérei.
Megjegyzem a Borovszky amellett, hogy részletesen többhelyütt tárgyalja az Elefánthycsaládot (másutt, más vármegyéknél az oda átszármazottakról is évszázadokkal később említést tesz),nememlíti semaKelepcsics,semaKleberczcsaládot,mintbirtokos,abbanazidőben,amikorkiadták.
Másik megjegyzésem : Klebersz Erzsébet (sz:1806) testvérét nem látom a családfán. Ki a legidősebb ősöd e néven, s milyen családi kapcsolatban áll nevezett Erzsébettel.
