Igen, a szk. runo 'gyapjú'-ból való eredeztetés igen valószínű. Már korábban láttuk (ha jól emlékszem) pl. a Hriczu körüli kutakodásban, hogy a szk. -o végű szavak, lévén -o nincs a magyarban, csak -ó, vagy -a-ként, vagy -u-ként vetetnek át. Itt, mint látjuk, -a-val.
Szia! Én Taszáron nőttem fel. A taszar.hu weboldalon rengeteg anyag van a település történetéről, illetve a somogy megyei levéltárban is érdemes elmenni.
Köszönöm, így már értem a kérdést. Klebersz Erzsébet nevét Rétén találtam a református temető egyik sírkövén, az Úrban boldogult ura Ns. Karátsony Mihály. Nem tudok róla többet. Nem a családfára tettem, hanem mellé, a többi egyelemű halmaz társaságába.
Hubert dédapámnál tovább nem látok, ő Rétén született, de 1904-ben már Budapesten élt. Őt próbálnám kapcsolni a réteiekhez, de eddig nem sikerült.
Azt hiszem, az Elefánthy-teórára kár több szót: ezen a fórumon épp Denis Pongracz érvel ellene, gondolom a ...de Réthe blog névtelenségbe burkolt szerzőjével vitatkozik.
A Nagy Ivánban nem szerepel a név, a Kempelenhez még nem volt szerencsém.
Sok válallkozás foglalkozik ilyesmivel, ajánlani nem akarok, de ha csak beletúr a témába (mondjuk begépeli a google-ba, hogy családfakutatás, vagy családfakutató, számos ilyen vállalkozás jön egyből elő, szép portálokkal.)
Javaslom előtte tájékozódjon, mert ugyanolyan piac ez, mint bármi más szolgáltatás.
Klebersz Erzsébettel azt akartam kérdezni, hogy hogyan került a családfára, mert mindenki fiatalabb nála, s vele egyidős ffi sehol. Azaz senkinek sem a testvére, de akkor hogyan kapcsolódik az első Klebersz nevú ffi-hoz a listáról?
Kell ott még néhány 'alak'nak lennie. Továbbra is kérdés, ki a legidősebb ősöd e néven? Meddig látsz vissza?
Ha a Kelepcsicsekből lett névváltással Klebersz, akkor pláne nincs közük a Nyitra vármegyei névadó településhez (mert, hogy Kelepcsicsek nem Nyitrában voltak/lehettek, hanem délszláv nyelvi közegben)
Nagy Ivánt, Kempelent nézted már? a wikin a nagy Iván szócikknél ott vannak az egyes kötetek on line, de abban nincs sem Kelepcsics, sem Klebersz.
Sajnos fogalmam sincs, mikor kapta a címert, de ha intéző volt Esterházynál, akkor nem túl valószínű, hogy az armális mellé az Elefántyakkal összemérhető birtokot kapott. :)
> Klebersz Erzsébet (sz:1806) testvérét nem látom a családfán.
Laikus (eufemizmus) családfafaragóként időnként elveszítek egy-egy őst. Most épp fogalmam sincs, honnan lehet tudni, hogy neki testvére volt?
> Harmadik megjegyzésem (igazán nem bántó éllel): A Kelepcsicsbe vizionálni az Elefánthyt nem vall jártasságra a témában.
Én is így sejtem, csak szeretnék mellé pár nyelvészeti érvet.
> (Pongracz D.
Mielőtt szegény Denis Pongraczra kennénk: én úgy látom, hogy ezt nem feltétlenül Pongracz írta, az írás szerzője csak hivatkozik Pongracz csoportjára.
> akárki is legyen)
Nem ismerem az illetőt, de ennek ő az egyik szerzője, ennek pedig ő az egyik szerkesztője.
Utóbbi link egyben lehet egy válasz katee1818 kérdésére. Ha .sk címet adott meg, akkor lehet, hogy ő is Felvidéken keresgél.
jo napot, nekem lenne egy olyan kerdesem, h nem e tudna nekem valaki segiteni abban, h hogyan is kell a csaladfat megrendelni...pontosabban hallottam, h vannak ezzel foglalkozo egyenek, akik ennek utanajarnak, megrajzoljak, s keszn atadjak. mennyibe kerul az ilyesmi? kit lehet erre megfogadni? valaszukat kerem szepen erre irjak: katee18@azet.sk. elore is koszonom
A családfámat építem. Az oldalágakon megjelentek "MATKÓ", "HIRKÓ" és "MARKÓ" családnevek. Szeretném tudni, hogy ezek milyen nyelvet, milyen népcsoportot reprezentálnak és mit jelentenek. Esetleg merre vannak elterjedve.
Ha Klebers 1633-ban armalista, akkor nem birtokadományozással nyerte el a nemességet. (a címert is akkor kapta?) Így a második állításnak, azaz a "birtokok közötti jelentős területi egyezések vannak" megfogalmazásnak ellentmond. ill. nincs kapcsolat, mert a birtokszerzés, ha volt, később is történhetett (ezért érdekes a címerszerzés időpontja), ill. házasság útján is szerezhette, ha olyan lányt vett az Elefánthy családból, akinek nem voltak fiútestvérei.
Megjegyzem a Borovszky amellett, hogy részletesen többhelyütt tárgyalja az Elefánthycsaládot (másutt, más vármegyéknél az oda átszármazottakról is évszázadokkal később említést tesz),nememlíti semaKelepcsics,semaKleberczcsaládot,mintbirtokos,abbanazidőben,amikorkiadták.
Másik megjegyzésem : Klebersz Erzsébet (sz:1806) testvérét nem látom a családfán. Ki a legidősebb ősöd e néven, s milyen családi kapcsolatban áll nevezett Erzsébettel.
Érdekelne, a Kochnya,Koknya vezetéknév eredete,jelentése esetleg előfordulási helye,területileg.Illetve,miért alakulhatott át ez családnév Kochnyák-ra.Előre is kösz a segítséget!!!
Pár éve keresgéltem a Klebercz családnév eredetét. Annak idején LvT megszakértette a dolgot (az eredmény egy része itt olvasható), és ezzel részemről le is tudtam az ügyet.
Most azonban találtam egy új dolgot:
"A Klebercz de Rethe blog - egy angol nyelvű családtörténeti értekezés - többek közt azt állítja, hogy a Klebercz-címerben az elefánt az Elefánthy családdal való kapcsolatra utal. Fő érvei:
- Magyarországon csupán ennek a két családnak van elefánt a címerében (eltekintve három jóval későbbi és nyilvánvalóan osztrák eredetű elefántos címertől);
- Az Elefánthyak és a Kleberczek egykori birtokai között jelentős területi egyezések vannak;
- A szerző a Klebercz név egy régi változatában, a Kelepcsicsben, az Elephant nevet látja."
Erről a harmadik érvről szeretném megkérdezni a hozzáértőket. Beleillik ez a feltételezés a nyelvi változások rendjébe, vagy inkább csak véletlen egyezés lehet?
Utólag az jutott még eszembe, hogy a gerbálj szónak biztosan van valami etimológiai rokonsága a gereblye szavunk szláv eredetű ősével (gráblje). Legalábbis nekem, laikusként, logikusnak tűnik.
Érdekes, én Gerbali - Гербали - családnevet leginkább Ogyesszában (Odesszában) látok, valamint Tiraszpolban és Krasznojárszk környékén. Tiraszpol ugyebár viszonylag közel van Ogyesszához, Krasznojárszk meg Szibériában van, ahová Ukrajnából nem volt olyan nehéz "bekerülni" a XX. század során...
Van viszont három szláv morzsa, ami segíthet a pontosabb megoldásban:
1. Grbalj egy montenegrói vidék neve, méghozzá a Kotortól délre és Budvától nyugatra elterülő sáv. Dalmácia délkeleti vége.
2. Egy lengyel szöveg szerint Grbalj 1351-ben lett önálló kerületként (zsupa) elismerve (ha jól értem...): "W charakterze żupy Grbalj potwierdzony jest w 1351 r. (upu Gerbal'). "
3. Egy 1806-os orosz szöveg (V. G. Bronyevszkij: Egy tengerésztiszt feljegyzései) adja végső kulcsot a megoldáshoz, amikor Kotor történeténél megemlíti az alábbiakat:
"верхний и нижний Зупа (по-славянски Гербаль, т. е. равнина)"
Magyarul: "felső és alsó Zupa (szláv nyelven Gerbálj, vagyis síkság)"
Namármost. Én ezt a fordítást máshol nem találtam. Lehet, hogy ez egy archaikus szó, amit a szótárak nem említenek. Vagy az én szókincsem nem elég bő. Továbbá könnyen lehet, hogy se Dalmáciához, se Ukrajnához semmi köze a család eredetének. Csupán annyi valószínűsíthető, hogy a szláv nyelvekben tényleg van/volt egy síkság értelmű gerbálj/gerbal szó, amiből több helyen is kialakulhattak családnevek.
