A nellékvízmérő ha lejár a 8 év,akkor nem hiteles. A Vízmű nem olvassa,ergo a főmírőbúl nem vonják ki a fogyasztást. A kukák mosása,a felmosás is a különbözetet növeli.
A közműves vízellátésról szóló 1995..törvény szerint,az elszámolás alapja a fővizmérő. A többi a ház belső elszámolása. Annak csak örülhetsz ha a Vízmű olvassa és számláz,és nem a ház felé kell fizetned.
Kicsit bonyolultabb. Van metrologia is + számlázási anomália is.
A metrológia 1db 100m3 /h mérő kevesebbet mutat mint 3db 30m3/h-hát még a 10m3/h-s!Ez sajna tény , megváltoztani nem lehet .(fizika )
A számlázás ? Nálunk a főóra 120...150m3/hó értéket mutat. A mellékvizmérők meg hol 80..100m3/hó , néha 180...200m3/hó értéket.
Mindig a nagyobbat fizettik ki !!!!!!! s vannak esetek amikor egyes fogyasztok -8m3/hó...vagy -40m3/hó "túlfizetési visszatéritést " kapnak.(a semmire )
Ezt 1 év alatt nyomonkövetni szinte lehetetlen .De a társasházi számlában simán megjelenik hiányként!
Az olyan lejárt mellékmérő miatti "túlfogyasztásról" nem is beszélve .
Ha lejárt a mellékmérő hitelessége akkor 21m3 "területi átalányt " számitanak fel .
De a főmérőn ez nem jelenik meg --csak félév múlva a számlán. Azután "helyesbitik"? De össze-vissza azaz + és - irányba többször.
A társasház a fővízóra alapján fizeti a fogyasztását, így vagy úgy. Ha vannak mellékvízmérők a lakásokban, akkor azokat levonják, és a maradékot kell kipengetni.
(A méretlen csepegések, fővízóra utáni elfolyások, manipulálások-csalások a vízműveket nem érdekli, az a ház belügye.)
A vízszolgáltató az utóbbi időben több számlát is kiküldött, mert a fővízmérő és az albetétek vízmérője között fogyasztás különbség van (lehet).
Korábben már egy 8eft-os különbség miatt kiküldtek 2, külön autós embert a vízórák és a mért állapotok ellenőrzésére.
Méretlen állapotot nem találtak, én a jogszabályra hivatkozva - minden állapot, hiteles mellékvízórával mérve/egyedi szerződések megtagadtam a számla kifizetést.
De most újra elkezdték a számlákat kiküldeni. Én újra nem kívánom ezeket kifizetni, vitatom azok jogosságát!
Nem derült ki, mindenhol volt-e vízóra leolvasás...vagy egyáltalán mi az alapja a felszámított vízdíjnak!
Kinek volt hasonló esete?
Mi a helyes, jogszályoknak megfelelő eljárás?
Fizessek, ne fizessek - tervezzek erre fedezetet...?
Az alapítót egyelőre még nem találta meg a ház, de egy régi társasházi tulajdonlapon egy hrsz-en szerepel a kisház a nagyházzal, csak mint B épület. Tehát valóban az is az összingatlan része.
Valahogy úgy kezdem látni a dolgot, mintha egy hatemeletes "bérház" szuterénszintjére az emeleti többség éveken át alig költött valamit, mondván azok kicsik, kevés kktg jön be utánuk és nem is laknak bennük. Miközben ugyanúgy az társasház részei, csak eddig senkit nem érdekelet.
A társasház alapító okiratában szerepel a házikó? A házikó tulaja fizeti a ráeső közös költséget? Ha mindkettőre igen a válasz akkor ugyanúgy kell karbantartani és felújítani mint a nagyházat. Amúgy ha nem fizetné rendesen akkor is kötelesek vagytok rendben tartani.
Általában pont fordítva szokott lenni. A különálló ház tulaja rendben tartja a kertrészét, költ a tetőre, a homokzatára és ezért nem akaródzik a nagyház költségeibe beszállni.
Sziasztok! Ezóttal egy érdekes kérdéssel jelentkezem.
Van egy soklakásos, nagykertes társasház, aminek osztatlan közös tulajdonú kertjében (telkén) áll egy egylakásos különálló kis házikó.
Kérdésem, hogy - élve a többségi tulajdoni hányadok adta szavazati joggal - megteheti-e a soklakásos főépület tulajonosi közössége, hogy a kisház körül nem gondozza a kertet? Megteheti-e hogy felújítási alap képzésének híján a kisház homlokzatának. tetőzetének karbantartására nem, vagy csak minimálisan költ? Mondván az abban kialakított lakás tulajdoni hányada és az az alapján beszedhető közös költség mértéke messze alatta van annak, amennyibe kerülne adott épület közös tulajdonú épületrészeinek (falak, közművek, tetőzet) felújítása és karbantartása?
Első blikkre azt gondolom, hogy sajnos igen, még ha elég méltánytalannak hat is.
Miután az érintett lakótárs ügyvédhez fordult a társasház képviseletét ellátó ügyvéd is bekapcsolódott az ügyintézésbe. Néhány levélváltás, társasházi közgyűlés, melynek során döntés született az érintett lakó részletfizetési kérelméről, illetve a felmerült költségek és a közös költség tartozás kamataival kapcsolatban, után közjegyző által kikbocsátott fizetési meghagyás tehet pontot a dolog végére. Az tartozás törlesztése a közgyűlésen elfogadott határozatban foglaltaknak megfeleleően megkezdődött, szóval talán már mondhatjuk, hogy megoldódott a dolog. Mindenkinek köszönöm a segítő támogatást.
"Az azért érdekes, hogy minden francot részletesen leszabályoznak jogszabályokban, pont a demokratikus szavazások lebonyolításának a részletei nincsnek általánosan törvénybe foglalva. Ott lehetne meghatározva az is, mi a helyzet az igen-nem mellett a tartózkodással, azt kell-e külön figyelni, dokumentálni, van-e olyan, hogy ott van, de nem vesz részt a szavazásban, de nem is "tartózkodik", és ilyesmi."
Jogos panasz. És a Társasházi törvény tele van hasonló rendezetlen szabályokkal. Például vannak kötelező elemek, pl. Közgyűlés kötelező megtartása május 31-ig, csak éppen semmi nincs a szankcióról, ha a közös képviselő elmulasztja. Nem lehet büntetni, bíróségra menni emiatt strapás stb.
És valóban nincs rendezve egyértelműen a határozatképesség kérdése. Én a következőt javasolnám a szavazásban részt nem vevő esetére:
1. Megismételt közgyűlés esetén egyszerűen nem venném figyelembe, és csak az összeszámolható szavazati arányt számolnám: Igen, Nem, Tartózkodás. A szavazásban résztvevők számát pedig nélküle számolnám.
2. Határozatképes közgyűlés esetén arra ez egy napirendi pontra vonatkozóan hasonlóan számolnék, mint az 1. pontban, annyi kiegészítéssel, hogy Igen, Nem, Tartózkodás és x% résztvevő nem vett részt a szavazásban. Ezért az adott napirendi pontról történő szavazás érvénytelen. Indoklásnak pedig azt mondanám, hogy a közgyűlés határozatképes, csak az adott napirendi pontban nem vett részt a szavazásban valamennyi jelenlévő tulajdonostárs.
"Tehát elsőre is a második közgyűlés lessz megtartva."
.
Emlékszem, a kilencvenes években erről is nagy viták mentek, tévében is, meg parlamentben is volt erről szó, hogy lehet-e a megismételt közgyűlést az első után félórával megtartani, és már eleve úgy kiírni hetekkel a közgyűlés előtt, a meghívóban...
Mert a legfőbb érv az volt ellene, hogy aki aznap nem ér rá az első közgyűlésre, az a félórával későbbre előre kiírtra sem fog ráérni, és ez vele szemben méltánytalan, stb. stb.
De végül győzött a gyakorlatiasság, a való élet (vagyis az, hogy az emberi beleszarás általános, a többség passzív és érdektelen), figyelembe vették a működőképesség követelményét (nem csak társasházakat érint ez, hanem mindenféle cégeket is), és engedték az ilyen megoldást.
Bár jogilag akkor is furán néz ki ez még ma is, ha az ember belegondol.
"Az idézetedből meg éppen az nem derült ki, ami a társasházi közgyűlések szerintem túlnyomó többségében érvényes, hogy megismételt közgyűlést tartanak, ezért nincs "szükséges részvételi arány""
.
Az idézet nyilván a rendes közgyűlésre vonatkozott, de a végén ott volt az is, hogy:
.
37. § (1) Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani."
.
Azt meg, gondolom, mindenki tudja, mi vonatkozik a megismételt közgyűlésre? Pont azért, mert ez a gyakoribb. (Amikor is csak egyéb szabályozással külön meghatározott esetekre nem hozható ott érvényes döntés.)
Vigyázni akkor kell ezzel, ha véletlenül már az első közgyűlésre összejön az előírt részvételi arány.
Az idézett törvényi rész arra vonatkozik, hogy akkor minden szavazás előtt ellenőrizni kell a határozatképességet. (Meg talán azt is, hogy a hiányzók nem csak kint cigarettáznak-e, nehogy csak emiatt megismételt közgyűlésre térjenek át, feleslegesen.)
.
Nálunk is az évtizedek alatt, valóban, csak néhány alkalommal jött össze elsőre a határozatképesség, az alakulón, utána meg két nagy felújítás előtt (amikor ezekről kellett szavazni, és mindenkit érdekelt a dolog), meg talán még egyszer-kétszer, a fene tudja, hogy akkor miért, talán nem volt elég jó sorozat éppen a tévében a nyugdíjasoknak, és odakint sem volt túl jó idő, és így túl sokan unatkoztak, nem tudom...
.
Az azért érdekes, hogy minden francot részletesen leszabályoznak jogszabályokban, pont a demokratikus szavazások lebonyolításának a részletei nincsnek általánosan törvénybe foglalva. Ott lehetne megatározva az is, mi a helyzet az igen-nem mellett a tartózkodással, azt kell-e külön figyelni, dokumentálni, van-e olyan, hogy ott van, de nem vesz részt a szavazásban, de nem is "tartózkodik", és ilyesmi.
.
Én hallottam olyanról is, hogy egyik helyen (Alapító okiratban, Alapszabályban, vagy Működési szabályzatban?) még azt is meghatározták, hogy a szavazásoknál mit és hogyan kell csinálni, a szavazólapokat meddig kell megőrizni, mit és hogyan kell dokumentálni (jelölő bizottság, szavazatszámláló bizottság, stb.), talán még azt is meghatározták, hány fokban állhat el a szavazatszámláló bizottság tagjainak a füle...
De ez nyilván a legnagyobb ritkaság, talán inkább lakásszövetkezetnél fordul elő gyakrabban (?), társasházaknál mindenki örül már akkor is, ha egyáltalán valahogy működik a dolog.
Mint irtam; a 125 lakóból 10--15 szokott résztvenni.
Tehát elsőre is a második közgyűlés lessz megtartva.
Berekesztés még nem volt.
De; Egy ügyvédi felszólitó levél igen, hogy a közös költséget nem emelhetjük meg!?Ezt aláirta x ügyvéd meg 8 lakó. Megemeltük --menjenek biróságra . (de nem mentek )
Csak éppen te erre a szövegre kerestél igazolást: "Hiszen ha mondjuk elhúzódik az adott közgyűlés és egy adag embernek már menni kell, akkor van hogy a hátrasorolt pontoknál már nem lesz meg a szűkséges részvételi arány,"
Az idézetedből meg éppen az nem derült ki, ami a társasházi közgyűlések szerintem túlnyomó többségében érvényes, hogy megismételt közgyűlést tartanak, ezért nincs "szükséges részvételi arány", tehát nem válik határozatképtelenné a közgyűlés akkor sem, ha csak egyetlen tulajdonos marad mondjuk 5% tulajdonrésszel. Hacsak eltávozás előtt az ott lévő tulajdonosok úgy nem határoznak, hogy a kései órára tekintettel javasolják berekeszteni a közgyűlést.
Ha idézel, tessék pontosan idézni, ne csak az egyik felét:
36. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
(2) A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg.
37. § (1) Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani.
(2) A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos – a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó – napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti-működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik.
(3) A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol e törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható.
Az persze számomra nem derül ki, hogy a 37. § (2) pont alapján a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes közgyűlés hogyan válhat határozatképtelenné. Mert a 36. § (1) esetében még csak-csak el tudom képzelni.
"Hiszen ha mondjuk elhúzódik az adott közgyűlés és egy adag embernek már menni kell, akkor van hogy a hátrasorolt pontoknál már nem lesz meg a szűkséges részvételi arány,"
.
Mondjuk igaz, hogy erről a társasházi törvény is rendelkezik:
"36. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
(2) A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg.
37. § (1) * Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani."
Nem mondom, hogy társasházi környezetben túl gyakori lenne a TARTÓZKODÁS jelensége. De ezzel végülis meg lehet trollkodni egy közgyűlést. Mert úgy szavazhatják le általa az adott kérdést, hogy ők tulajdonképpen "nem ellenzik, csak épp nincs kellő információs alapjuk az ügy hátterét illetően, így nem szeretnének elhamarkodottan rossz döntés hozni" - hogy szépen fogalmazzak. Pedig ennél tiszább lenne, ha inkább konkrétan NEM-mel voksolnának.
Ami meg a szavazásonkénti létszámot illeti, én olvastam már olyat, ahol ezt minden napirendi pont előtt kötelezően ellenőrizték. És elvileg ellenőrizni is kell (még ha változatlanság esetén erre nem is térnek ki a jegyzőkönyvekben). Hiszen ha mondjuk elhúzódik az adott közgyűlés és egy adag embernek már menni kell, akkor van hogy a hátrasorolt pontoknál már nem lesz meg a szűkséges részvételi arány, így azokat kvázi kukázni kell aznapra. Miérte ne lehetne ezt menet közben is megtenni. Így nem megbukna az adott kérdés elfogadása, hanem - időszakos létszámhiány miatt - csak elnapolódna.
Mondom, ez nem annyira gyakori - sőt! Csak mint elvi kérdés jutott eszembe atéma kapcsán.
"Persze ez nem oldja meg az eredeti kérdést, hogy mit kezdjünk azzal, aki ott van, de nem szavaz. Mert az tényleg nem sorolható be a fenti 3 egyikébe sem. Hajlanék arra, hogy tekintsék a szavazásban részt nem vevőnek (mint amikor valaki kimegy kávézni a szavazás alatt), és ennél csak a szavazásban résztvevők szavazatainak eloszlását számítsák. "
.
Akkor szerintem minden szavazási fordulóhoz külön jelenléti ívet is kellene készíteni és csatolni.
Nem kell nem-ként értelmezni, csak éppen nem számítható az igenek közé. Az igen-nem-tartózkodás összegének azonosnak kell lennie a jelenlévők szavazatösszegével. Például van 38% Igen, 35% Nem, 27% Tartózkodás. Ekkor a 27% tartózkodó nem a Nem szavazatokat erősíti, csak éppen az Igen szavazatokat sem.
A végeredmény persze az, hogy ő sem fogadta el a javaslatot, hiszen ahhoz a jelenlévők 50%-ánál több szavazat kellene.
Persze ez nem oldja meg az eredeti kérdést, hogy mit kezdjünk azzal, aki ott van, de nem szavaz. Mert az tényleg nem sorolható be a fenti 3 egyikébe sem. Hajlanék arra, hogy tekintsék a szavazásban részt nem vevőnek (mint amikor valaki kimegy kávézni a szavazás alatt), és ennél csak a szavazásban résztvevők szavazatainak eloszlását számítsák.
Mert egy határozatnál, döntésnél az előírt elegendő "Igen"-re van szükség az elfogadáshoz. Aki a jelenléti íven szerepel, de nem szavaz Igen-nel (főleg, ha "Tartózkodik"), az nem támogatja a döntést, így rontja a támogatók százalékarányát.
A Parlamentben van olyan, hogy ott van, de az adott szavazáson nem vesz részt, de nem hiszem, hogy egy társashzi közgyűlésen bármi is indokolná, vagy jogszabállyal alátámasztaná, hogy bonyolítani kell a dolgot...
Ennél számomra érdekesebb kérdés, hogy a tartózkodást miért kell NEM-ként értelmezni? Miért nem "nulla" egy ilyen voks - mintha az adott napirendi pontnál ott se lenne a TARTÓZKODÁS-sal szavazó tulajdonostárs? És miért buktathatja meg kvázi adott esetben a minősített többséget, hiszen ő nem NEM-mel voksol, hanem - bár jelen van - nem tud/akar állást foglalni, így végülis sehogy sem szavaz. Míg a többiek így vagy úgy, de igen.
