Nemtom hányban lehett ez, és hogy a szegedi Dóm térről volt-e szó, amit erősen remélek, de az 1970-es tanévben, az Apáthy Kollégium Dóm térről nyíló mellékutcáját mi is figyeltük gyakran a harmadik emeletről, és kívánságra bárkinek meg tudtuk adni az érkező és elmenő váltás, volkitolkis emberkék ruházatát. Pedig a Dóm téren akkor még télire is ottmaradt az az undorító vasszékes nézőtér.
Megfejtették a kódot, amelyet a színes lézerek nyomtatnak tudtunkon kívül a papírra.
<!--
document.write('');
//-->
A San Francisco-i Electronic Frontier Alapítvány (EFF) kutatói sikeresen visszafejtették azt a kódrendszert, amelyet bizonyos színes lézerprinterek használnak, hogy apró sárga pöttyök formájában – eddig ismeretlen tartalmú – azonosítóadatokat helyezzenek el a nyomtatványokban – a felhasználok túlnyomó többségének tudta nélkül.
Tavaly év végén derült ki, hogy több nyomtatógyártó a legnagyobb csendben megállapodást kötött az Egyesült Államok titkosszolgálatával arról, hogy nyomtatóik a jövőben minden egyes nyomtatványhoz hozzáadnak egy olyan kódot, amelyek a nyomtatványok eredetének visszakövetését segítik elő. Eddig azonban nem volt információnk arról, hogy a kód milyen természetű adatokat tartalmaz.
Ma kiderült, a kódolt információ alkalmas arra, hogy személyesen is azonosítsa a felhasználót, hiszen a "nyomkövető pöttyök" a nyomtatvány elkészítésének dátumán és idején kívül a printer sorozatszámát is rögzítik.
Az EFF szakértői egyelőre csak a Xerox DocuColor nyomtatók által használt algoritmust fejtették meg, de biztosak benne, hogy a többi gyártó is hasonló adatokat kapcsol a nyomtatványokhoz. A Xerox korábban is elismerte, hogy elegett tett a kormányzat kérésének, és nyomtatóiba beszerelte a nyomkövető rendszert. A titkosszolgálatok azt fűzték hozzá, hogy csakis bűnügyi nyomozásokban használnák fel a technológiát – persze nincs az a törvény, amely meggátolná, hogy egy kormány visszaéljen a személyes információkkal, ha lehetősége van megszerezni azokat.
"Még csak nem is a nyomtatványok nyomonkövetése a legnagyobb baj" – fűzte hozzá Lee Tien, az EFF jogásza, – "hanem az, hogy ez az eset világosan mutatja, hogyan kötnek csendes paktumot a kormánnyal a cégek a magánéletünkbe való beférkőzésre, azáltal, hogy mindennapi használati tárgyainkat piszkálják meg, mint amilyen a nyomtató. A következő logikus kérdés: vajon hány hasonló megegyezés született már és születik a jövőben még más eszközök esetében?"
A Magyar Nemzet úgy tudja, soha nem látott szigorításról van szó a társaság minden szintjén. A nagyvállalat képviselői elismerték, hogy az új munkatársak összeférhetetlenségének vizsgálatát egy külső biztonsági cég végezte el.
A lap szerint a vezetőség dolgozói arra gyanakodnak, hogy lehallgatták telefonbeszélgetéseiket, esetleg rejtett kamerás felvételeket készítettek róluk. A vasúti munkások pedig a vonatok bekamerázásáról számoltak be. Ezt a cég a munkafolyamatok ellenőrzésével indokolta. HírTV
Tolvajt kerestek, a megfigyelés módját vitatják Népszabadság; 2002. február 2., szombat; Engedély nélküli titkosszolgálati eszközzel, közpénzen végeztetett megfigyelést és magánnyomozást a Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a tárca vezetőinek irodáiban – állítja a tárca napokban elbocsátott osztályvezetője, aki feljelentést tett az ügyészségen. A minisztérium elismeri a megfigyelés tényét, de azt nem tartja törvénytelennek. Egy jogász szakértő szerint aggályos az eljárás. Különös megfigyelési ügyről tájékoztatta Harrach Péter szociális minisztert tavaly júniusban Szolóczki József, a Szociális és Családügyi Minisztérium szolgálati ügyek osztályának vezetője. A köztisztviselő azt követően kereste meg a tárca vezetőjét, hogy a biztonsági szolgálattól megtudta: a minisztérium épületében titkosszolgálati eszközökkel törvénytelen megfigyelést rendelt el Molnár Ilona közigazgatási államtitkár, hogy lefüleljenek egy házon belüli tolvajt. Az intézkedés kiterjedt a miniszteri tárgyalóra, két államtitkári és a kabinetfőnöki szobára, valamint az egyik főosztályvezető-helyettes irodájára.
Harrach Péter a Nemzetbiztonsági Hivatal bevonásával vizsgálatot rendelt el, s egyúttal úgy rendelkezett: Szolóczki a kabinetfőnökkel együtt, Harrach nevében kérjen bocsánatot a Honvédelmi Minisztériumtól és az NBH-tól.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
Bánfai Tamara – Bencsik Réka Olyan állami középületben, ahol titkos anyagok is fellelhetők, bármilyen titkosszolgálati megfigyelést csak állami szakszolgálatok végezhetnek. … A bocsánatkérés azért szükséges, mert a jogszabályt megsértve magáncéget bízott meg a megfigyeléssel az államtitkár asszony, és ezt nem jelentette.
A Szociális és Családügyi Minisztérium részéről csak Rosdy Tamás sajtófőnök kívánt nyilatkozni. Érdeklődésünkre közölte: a rejtett kamerás megfigyelésre Molnár Ilona azért adott megbízást egy cégnek, mert a minisztérium egyik irodájában sorozatos lopások történtek. Előzetesen valóban nem tájékoztatta a megfigyelés elrendeléséről a minisztert, ám ez nem is kötelessége. A tárca álláspontja szerint ugyanakkor a közigazgatási államtitkár a minisztérium épületében elrendelhet megfigyelést. A vizsgálat végén - a sajtófőnök szerint - az NBH arról tájékoztatta a minisztériumot, hogy nem történt törvénysértés.
Tény, hogy az NBH nem talált kamerát egyik helyiségben sem. Azt viszont a nyomok alapján megállapította, hogy korábban valóban működött egyes szobákban titkosszolgálati megfigyelésre alkalmas eszköz. Szolóczki azonban úgy érezte: kötelessége, hogy a nyomozó hatóságokkal is kivizsgáltassa a történteket. Egy olyan állami középületben, ahol titkos anyagok is fellelhetők, bármilyen titkosszolgálati megfigyelést csak állami szolgálatok végezhetnek. Ezt a vélekedést Szolóczki elmondta Harrach Péternek is. A vélelmezett törvénysértés miatt végezetül feljelentést tett a Legfelsőbb Ügyészségen Molnár Ilona közigazgatási államtitkár és tettestársai ellen "a Szociális és Családügyi Minisztérium hivatali helyiségeiben engedély nélküli titkosszolgálati eszközzel, közpénzből végrehajtott megfigyelés és magánnyomozás" tárgyában.
Az ügyészség még vizsgálja Szolóczki feljelentését, azaz még nem tudni, hogy indul-e büntetőeljárás a "megfigyelési ügyben". Zamecsnik Péter ügyvéd mindenesetre úgy véli: még egy közigazgatási államtitkárnak sincs joga ahhoz, hogy olyan nyomozati cselekményt hajtasson végre, amelyre csak a törvényben felsorolt szervek jogosultak. Azaz, senki nem végezhet saját szakállára titkos megfigyelést, mert az egyrészt törvénybe ütközöik, ráadásul, ha így jut is valamiféle adatokhoz, azokat éppen a törvénytelen módszer miatt nem használhatja fel bizonyítékként. - Elég szomorú és elszomorító, ha egy köztisztségviselő azt gondolja, hogy joga van titkosszolgálati eszközöket alkamazni. Márpedig az adott személy tudtán kívüli lehallgatás, illetve a szobájában elhelyezett rejtett térfigyelő kamera a titkos megfigyelés körébe tartozik, amely mindenképpen aggályos. Az ügy részleteinek ismerete nélkül a megfigyelés felveti a hivatali visszaéllés alapos gyanúját. Egyértelmű ugyanis, hogy a közigazgatási államtitkár a fenti intézkedésével túllépte hivatali hatáskörét és jogtalan hátrányt okozott azoknak, akiket megfigyeltetett – fogalmazott Zemecsnik Péter.
A minisztériumi "megfigyelési ügy" Szolóczki részéről a feljelentéssel akár le is zárulhatott volna. De nem így történt. Előbb csak az általa vezetett osztály szűnt meg – erről szabadságáról visszatérve értesült június 16-án -, majd osztály nem lévén, Molnár Ilona visszavonta a vezetői megbízását is. Szolóczki ezt az eljárást a mai napig megtorlásnak tartja. Szerinte a közigazgatási államtitkár így állt bosszút rajta, amiértkiderítette, hogy közpénzből, engedély nélkül, egy magáncég által felszerelt titkosszolgálati eszközök működnek a minisztériumban. Személyes megtorlásra vonatkozó gyanúját egyébként már akkor jelezte a miniszternek, amikor Harrachot a megfigyelésről tájékoztatta.
Az ősz újabb meglepetést tartogatott Szolóczkinak. Október 30-án a szociális minisztérium levélben értesítette, hogy fegyelmi vizsgálat indul ellene. Történt mindez négy nappal azután, hogy az egykori osztályvezető Molnár Ilonát és Harrach Pétert a megfigyelési ügyben tett feljelentésének ténye mellett arról is tájékoztatta, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult az általa vezetett osztály megszüntetése, illetve saját beosztásának megváltoztatása miatt. (Szolóczki egyébként a köztisztviselői minősítése során a legmagasabb alkalmassági fokozatú "kiválóan alkalmas" besorolást kapta, és 1999-ben Harrach Péter miniszteri dicséretben részesítette.)
A fegyelmi bizottság - amelynek elnöke Szolóczki kifejezett kérése ellenére Molnár Ilona maradt - a köztisztségviselőt négy "vádponttal" szembesítette. Kifogásolta, hogy az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadással összefüggésben kezdeményezett intézkedéseiről nem tájékoztatta a közigazgatási államtitkárt, és az eljárást igazoló dokumentumokat pedig többszöri felhívásra sem mutatta be. Szolóczki ezzel szemben állította: az illetékesekel, köztük a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársaival konzultálva fokozott ellenőrzési rendszert alakított ki. Az intézkedésekről készített emlékeztetőket eljuttataták Molnár Ilonának is, aki nem regált azokra.
A fegyelmi bizottság felelősségre vonta azért is, hogy a miniszternek beszámolt a "megfigyelési ügyről". Azt sérelmezték, hogy közvetlen felettese (Molnár Ilona) megkerülésével valótlanul és szakszerűtlenül tájékoztata a "másik szervezeti egységet", vagyis a minisztert. Szolóczki József úgy vélte, joga volt ehhez. A polgári minisztériumok szolgálati rendje ugyanis nem tiltja, hogy az államtitkárt megkerülve a miniszterhez forduljon, különösen egy olyan ügyben, amelyben a döntést hozó személy érintett.
A terjedelmes vádpontok egyike pedig az volt, hogy "köztisztségviselőhöz méltatlan magatartást" tanúsított a közigazgatási államtitkárral folytatott levelezése és az őt érintő megnyilatkozásai során. Tette mindezt annak ellenére, hogy hivatalosan és azon kívül példamutatóan kell viselkednie. Ráadásul a közigazgatási államtitkárt tette felelőssé a minisztériumon belüli átszervezésekért, és ennek kapcsán szakmai és vezetői kompetenciáját is megkérdőjelezte. Molnár Ilona megkerülésével, és személyét lejáratásra alkalmas módon érintő megjegyzéseivel „elégtételt” keresett a számára sérelmezett munkáltatói intézkedésekért.
A vád alá vont köztisztségviselő belátta, hogy lépései kellemetlenséget okoztak az államtitkár asszonynak, valamint azt is, hogy levelezésében szigorú ítéletet és éles stílust használt. Nem tagadta, hogy a bírálatokat és az államtitkár asszony körüli vissszásságok feltárását a tényekre alapozva valóban szándékosan követte el. Erre kötelezi ugyanis a törvény.
- Szolóczki ellen nem a "háziszarka-ügy" miatt indult fegyelmi eljárás, hanem mert a közalkalmazotti törvényt több ponton megszegte – hangoztatta Rosdy Tamás, a minisztérium sajtófőnöke arra a felvetésre, jogszerű volt-e, hogy a fegyelmi tanács vezetője Molnár Ilona volt, kijelentette: a munkáltatói jogokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja, és minden fegyelmi tanács automatikusan az ő vezetésével áll össze. A törvény szerint nem léphet vissza e pozícióból akkor sem, ha a fegyelmi vétséggel vádolt munkavállaló ezt kéri. Eljárása így nem volt jogsértő. A fegyelmi eljárás a kösztiszségviselőkről szóló törvény szabályai szerint folyt le.
Szolóczki József az osztálya megszüntetése és a beosztása megváltoztatása miatt jogorvosletot a munkaügyi bíróságtól remél, ügyének tárgyalását áprilisra tűzték ki. Úgy véli, nem hibázott. Több mint két évtizedes szolgálata alatt fegyelmi vizsgálat nem volt ellene. A védelmi felkészítés és az országmozgósítás érdekében végzett kiemelkedő munkájáért 2001. július 26-án a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárától elismerést kapott. A Nemzetbiztonsági Hivatal az Amerikai Egyesült Államokat ért, 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények kapcsán a Szociális és Családügyi Minisztériumban megvalósított biztonsági intézkedéseket példaértékűnek minősítette.
A Szociális és Családügyi Minisztérium január 29-én hivatalvesztéssel sújtotta Szolóczki Józsefet és azonnali hatállyal felfüggesztette. A Molnár Ilona közigazgatási államtitkár vezette fegyelmi tanács egyhangúlag szabta ki ezzel a legsúlyosabb fegyelmi büntetést.
No hadd szóljak hozzá, langyos tavaszi vagy nyári (a fene se emlékszik már a dátumra, lehet hogy ősz volt) nap volt, ültünk a Dómtéren, előttünk sör, krigli mellett az akkoriban frissen kiadott 1984, de mi nem zavartattuk magunkat, mert fiatalok voltunk és nem érdekelt más minket azon a napon csak a lányok, és értük akár tűzbe is mentünk volna, de akkor csak hűsöltünk sörrel kezünkben az árnyas fák alatt, és moziba készültünk, és fittyet hánytunk a haldokló rendszernek, aztán a moziban a reklámblokk és a film közti szünetben egyszerre megszólalt egy vokitoki, "lapát jelentkezz", recsegett a készülék, nemhiába valami endéká gyártmány lehetett, no akkor kitört belőlünk a röhögés és rögtön a lebukásról kajabáltunk hülye vicceket, mert mi tudtuk, hogy nem minket figyelt az a vörös arcú úriember, aki kezében egy tömött centrumos szatyorral hagyta el a nézőteret, de ím azóta fejlődött a technika, és messze tűnt már a bumfordi vokitoki, és történelemmé vált maga az endéká is, csak a figyelő szemek és fülek maradtak, meg a tömött reklámszatyrok és a nyitott dossziék ...
Azt eddig is tudtuk, hogy az Adatvédelmi Biztos ajánlásait és a törvényi előírásokat is megsértve sok _MAGÁNCÉG_ is gyűjt is ki is ad adatokat valamennyiünkről. A telefontársaság évekre tárolja a híváslistádat. Az axcelero pontosan meg tudja mondani, hogy mikor, milyen telefoszámról léptél be egy azonosítóval. Az index közlemények rovatában látszik, hogy IP figyelés/rögzítés is folyik. Az autópályákon minden autó lényeges mozgását rögzítik a kamerák.
Most egy újabb ötlettel állt elő a "valaki". _mobilon_ fizesd a parkolási díjat. Tehát nyilván a cellrendszer azonosítja a hívás helyét. Viszont vannak fizetési zónahatárok. Ott nyilván a parkolás pontosabb helyét is meg kell adni.
Most nem beszélek a rendszer abszurditásairól (pl. 10 perces parkolásért 20-50 Ft helyett még a kétszeri csúcsidős mobil díjat is megfizettetik veled), csak az orwelli megfigyelésről. Erre épp a múlt heti hír szerint az erkölcsbajnok harag (sic) péter minisztériumában volt példa.
Biztos vagyok, hogy a VI. ker-ben támogatni fogják a kezdeményezést.
