"Látható tehát, hogy az egyszerű tekerős termosztáttal, illetve a hasonló működésű olcsó digitális termosztátokkal szemben az arányos-integráló szabályozási jellegű készülékek alkalmazása jelentős energiamegtakarítással jár. A hozzávetőlegesen 8-10-szeres ár egy fűtési szezon alatt megtérül. Igazoltuk tehát azt a feltételezést, hogy a szabályozás pontossága komoly hatással van a fűtési energiafelhasználásra és a jelenlegi árak mellett egyáltalán nem éri meg a szobatermosztáton spórolni."
Évek óta ezt írkálom itt, de hiába! :(
Ennél már csak az szebb, hogy ebben a topikban nem 1x és nem 1 ember javasolta már, hogy az öntanuló termosztátokban a ciklust úgy kell állitgatni, hogy ritkábban tudjon csak kapcsolgatni (lebutitani). :D
Na most elolvastam, érthetően ír a cikk, köszi a linket. Nekem a középső variáció van (Honeywell CM905) - "Arányos-integráló szabályzó, mely az arányos integráló jelleget a kazán kapcsolgatásával végzi el".
a tágulásid valószínű nem működik tele van vízzel, ha szerencséd van elég a pumpálás
leereszted a nyomást a rendszerről, a tágulási alján a fűtővízbekötéssel ellentétes oldalon van egy fekete kupak estleg csak szelepsapka, alatta egy motoszelep, autószelep, felpumpálod min 1 barra
elvben 1,5 az átlagos feltöltés a piros reflex tágulásiknál
piros mutatóval ne foglalkozz azt elvileg a szerelőnek kellene beállítani a hideg nyomásfeltöltéshatárra amit neked kell figyelni, hogy alatta ne fűts napokig...
Statikus nyomás: Abban az esetben, ha zárt rendszered van és mondjuk a cirkónak elő van írva 1 bár üzemi, mert az alatt nem megy, akkor a statikus nyomás 1 bár. Ha nyílt rendszered van és pl. a legmagasabb pont a kazántól mérve 5 méter akkor ha jól rémlik 0,5+0,2=0,7 bár.
Ha esetedben zárt rendszered van 1 bár statikus nyomással 70 liter vízzel 2,5 báros lefújóval (ez minden cirkóban van, de 2,5 és 3 a szabvány előfordulás) 60 fokos előremenővel nem igen értelmes számolni, maradjunk a 80 fokossal, akkor Neked:
min 19 literes tágulási az előfeszítés 1,49 bár minimum és 1,59 bár maximum.. Mindez 10 Celsius fokos feltöltő víznél. Érdemes digitális nyomásmérővel ellenőrizned a tágulásit, mert a sima obis kacatok csalnak de hatalmasat.
Az igaz, hogyha egy 20fokos 75%-os szobát felmelegítesz 25-re akkor alacsonyabb lesz a relatív páratartalma. Ha ekkor kiteregeted a mosott ruhát, és a relatív páratartalom 25foknál is felmegy 75%-ra.
A relatív páratartalom azt mondja meg, hogy az adott hőmérsékleten, nyomáson hány százalék víz van a levegőben ahoz képest mintha telített lenne (azaz már fixen elkezdőzik a kicsapódás a levegő hőmérsékletével megegyező felületen is).
ha nem 20fokos, hanem 30 fokos 60%-os relatív páratartalmú levegő van, akkor az nem 12 fokon fog kicsapódni, mégpedig azért nem, mert a 30fokos 60%-os levegő durván több vízgőzt tartalmaz mint a 20fokos 60%-os.
Igen, de én úgy gondolom, hogy minél melegebb a levegő, annál kisebb a páratartalma.
Nem azt jelenti a harmatpont, hogy az adott levegőből milyen hőmérsékleten kezdene el kicsapódni a pára? Azaz mikor éri el a páratartalom 100%-os telítettségét? Azaz akkor ott már elkezd kicsapódni a pára (harmat).
Ha van egy 20fokos szoba 60%-os páratartalommal, de az ablak üvegfelülete eléri a 12 fokot, akkor azon kicsapódik a pára.
Ha a páratartalom nem 60, hanem 80, akkor nyilván már hamaradd telítetté válik a levegő... ha nem 20fokos, hanem 30 fokos 60%-os relatív páratartalmú levegő van, akkor az nem 12 fokon fog kicsapódni, mégpedig azért nem, mert a 30fokos 60%-os levegő durván több vízgőzt tartalmaz mint a 20fokos 60%-os. (emiatt relatív a páratartalom).
Ja, és még a légköri nyomástól is függ (6000m-en később kezd (alacsonyabb hőmérsékleten) kicsapódni (párologni) a vízgőz, mint tengerszinten).
Lehet, hogy magyarországon nincsen akkora hőmérskleti differencia ami szükségessé tenné, hogy pl északon csak 1.5m alá lehet építeni a vízvezetéket a földbe, mert addig átfagy a télen, míg szegeden elég 60cm...
De különféle hőmérsékletű, páratartalmú levegővel megtöltött szobából már lehet egypár. Még ha a légnyomásban nem is nagyon különböznek, hacsak nem Szeged-Bánkút viszonylatban nem. :-)
Nézd, úgy hangzott el oktatáson, hpogy magyarországon 13 C fok a harmatpont értéke. Természetesen lehet, sőt kell is cifrázni, de szerintem ezt empírikus úton állapították meg, akár csak a fagyhatárt.
Kösz ezt a cikket majd kipihentem próbálom értelmezni. :)
Lehet egyszer én is rászánom magam, és két egymás után következő, időjárást tekintve egyformának tűnő napon megmérem (még hőmennyiségmérő is van a körben) hogy mi a jobb.
Amit a programozható termosztátok használatáról tudni lehet, az hogy sok tényezős a dolog.
Függ a lakás hőveszteségétől, a csökkentés idejétől, a hőfokkülönbségtől (kinti-benti) meg még ki tudja mitől.
Amikor én mértem számoltam, nekem akkor nem volt célszerű csökkentenem. De természetesen van racionális érv is, hiszen ha 2 napra elutazom akkor le lehet (kell ) venni a hőfokot.
