Igen, a réz egy régi bevált anyag. Már a Rómaiak is rezet használtak.
Nem is értem, mitől jó ez a műanyag-aluminium keverék cső. A hőt nem vezeti rendesen, a műanyag berepedezhet idővel, az aluminiumot meg ismerjük és nem szeretjük. Szerelni meg sokkal bonyolultabb, mert nem hagyja magát úgy mint a réz.
1. a 39215 hsz-ben írt tipped bejött, így elmaradt a szerviz automatikus panelcsere javaslata. (A hibajelenség az volt egy Quadriga Microsystem 21 RI típusú gázkazánnál, hogy bekapcsolás után ad szikrát, be is gyullad, de továbbra is folyamatosan szikrázik, majd pár másodperc múlva leáll.)
"Az ionizációs égésbiztosítással ellátott készülékekben egy hajlított drótdarabra hasonlító, porcelán foglalatú ionizációs elektróda van elhelyezve. Láng jelenléte esetén az égõ és az ionizációs elektróda között mikroamper nagyságú ionáram indul meg, amely megfelelõ elektronikus erõsítéssel mágnesszelepet tart nyitva. A láng kialvása esetén az ionáram megszûnik, a mágnesszelep lezár. Különösen porosabb levegõjû helyen, vagy rossz légellátású készülékek esetén gyakori az ionizációs elektródára egy kokszréteg ráégése, amely szigetelõ hatása miatt a készülék leállását okozza. Ha azt látjuk, hogy az ionizációs elektróda lángban lévõ részei néhány tized milliméterrel meg vannak vastagodva, az kokszosodásra utal. A kokszréteg finom csiszolópapírral óvatosan eltávolítható. Közben vigyázzunk, hogy az elektróda porcelán foglaltát ne repesszük meg, mert akkor csak a csere segít. Leginkább tavasszal egyes fák virágzásakor fordul elõ, hogy a levegõben úszó vattapamacsszerû termés bekerül a készülék vékony gyújtóláng csövébe, és az eldugul. Hazai vízmelegítõnél, cirkónál ezt könnyû kiemelni, és levegõvel átfújva a készülék máris mûködõképessé válik. Más a helyzet a gázkonvektorok ..."
bizony, szerintem is ez a donto szempont. vannak mesterek, akik egy 5000 forintos gazlampaval, gorgos vagoval meg egy csokefevel megoldjak a felszerszamozast, a megrendelo meg fizesse csak ki a rezet. masok meg elsomnak bo felmillat a presszerszamra, kaliberre, hajlito cuccokra.
magamnak en is rezbol csinalnam, ha nem lenne a csaladban szakember.
Rézzel vannak már (no nem hazai...) hosszab távú tapasztalatok, amik jók (a kötéseket kell pontosan a "használati utasítás" szerint megcsinálni). Az ötrétegű csövekkel kapcsolatban azért hosszú idejű tapasztalatok kevésbé állnak rendelkezésre, de ami van, az szintén biztató. Mindkét technológiának alfája és omegája a szerelésre vonatkozó előírások pontos betartása -- itt nem megy az, hogy "na akkor húzok még rajta eegy kicsit", egy forrasztott vagy roppantott kötés kétállapotú: vagy jó, vagy sem. A kettő közül minden szerelő az általa favorizáltat ajánlja, én ahol vizeskedni kellett, ott rézzel dolgoztam -- nem iparosként csinálom, így az eszközigényt is néztem.
"Akkor majdnem szomszédok vagyunk. De mivel tévesztett meg a topk cim ?
igaz néha csak úgy irogatok !!"
A fején találtad a szöget! Írogatsz... Ugyanis a topiccímtől függetlenül, nem kell feltalálni a melegvizet, vagyis ha megnézed, akkor gyakorlatilag megismételted egy óra elteltével azt, amit én írtam korábban. :)
Gebo flex 3/4-es vízcsőről kérdeznék. Azt írják a honlapon hogy legisebb r= d*2 Nekem ez azt jelenti hogy egy 2 cm átmérőjű csövet legkevesebb 4cm-es sugarú körben lehet meghajlítani. De hogy ez kívül, belül, vagy a cső közepén értendő nem tudom. Ehhez képest a honlapon beépítési példaként az alábbi fotók vannak. Itt ha jól néztem a hajlítási sugár (a legkisebb kanyarokban, "töréseknél") kb 1.5 cm.
Most akkor mi a helyzet, mennyire lehet meghajlítani?
Nálam meg ez a helyzet (3. fotó), ahol átmegy görbületbe és van egy enyhe "törés" ott kb 3 cm a sugár. HA jól látom a "referencia" fotókhoz képest jóval enyhébb törés van a csőben, de a megadott min 4 cm-es sugárnál még így is kisebb.
Tehát a lényeg: Mennyire kell komolyan venni a min: 4 cm-es sugarat, mennyire gyengíti a csövet, csökkenti az élettartamot ha jobban meghajlítják, mondjuk addig amíg a borda összeér(kb mint a honlap fotóin). Van -e ennek jelentősége, vagy amíg enged szabad hajlítani.
Én is úgy olvastam, hogy a réz az jó. A műanyag nem tartós? Szerinted mennyiért cserélnék ki a régieket? Nem tudom, hogy a kádat ki kell-e kapni emiatt. Holnap jön valami vizes, a házunkhoz tartozik, nem gondnok, de valami ilyesmi. Most éppen a wc tartállyal van gond, mert ahogy a szomszéd kalapált (felújít) elmozdult a tartály és csöpög. Meg lett nézve, igazítva, de ugyanúgy csöpög:OOO Remélem nem mond a javításért horror árat, persze itt most csak a tartályt kell csinálni v cserélni:( Megérdeklődjük tőle a vezetékcsere árát, hátha mond valamit, meg h hol folyhat. Bár röntgen szeme ninncs:(
Az lemaradt, hogy az új cső lehet gyakorlatilag bármi, acél, réz, sima műanyag, ötrétegű cső... Ezek közül célszerűbb a réz vagy az ötrétegű cső felé tekintgetni, tartósak, nagyon kicsi az áramlási ellenállásuk (nem kell olyan nagy átmérőjűt berakni, bár a hőszigetelő burkolat miatt azért kell neki hely, de azt az acélról sem szabad (pláne a melegvíz esetén) lespórolni)
Akkor sima horganyzott acél csőre lehet számítani, meg az első generációsnál valamivel jobb műanyag lefolyókra, a vastag gyűjtőben esetleg eternitcsőre. Szerintem...
Először kell beszélni egy vízvezeték szerelővel, aki megmondja, hogy mennyiért vállalja. Tisztázni kell, hogy mi kell hozzá, az mennyibe kerül, azt ki veszi meg, ő vagy te, majd mennyi lesz a munkadíj.
Tehát:
- anyagköltség
- beszerzés költsége (esetleges)
- munkadíj
Kényeg, hogy tisztán lássad a végét.
Utána jön a vakolás és a burkolás. Ott ugyanez a szitu.
- anyag költség
- fuvardíj (itt biztosan jelentős, mert a csempék a homok meg a cement nehéz)
- Munkadíj négyzetméter áron
- sitt elszállítása (esetleges)
- festés
Kb, így néz ki a költségvetés.
A munkát lehet két ütemben is végezni.
Ha nincs rá elég pénzed, akkor is a vizes munkát meg kell csinálni és le kell betonozni ill. vakolni. A burkolás várhat, ha majd lesz pénzed megint.
Ha anyagi korlátok vannak, akkor tényleg nem úszod meg a dupla melót, bár ha ázik a fal egy része, akkor az mindenképp két körös munka szerintem... (először a csöveket rendberakni, majd utána, ha kiszáradt a fal leburkolni).
Értem, csak az a baj, hogy nem csak a wc mögött málik a festék, hanem a wc melletti falnál is. Ide csatlakozik a mosdó. Azon is gondolkoztam, hogy nem lehet a rossz szellőzés miatt? Bár ezt kétlem, mert a kisablak reggeltől estig nyitva van.
Mi sem szedtük ki a kádat, mert olyan jó beton alapzatra lett ültetve, hogy csak na. Különben sem volt semmi baja; ez még öntötvas kád, nem lemez. Csak ki kellett szépen sikálni és olyan lett mint újkorában.
Nagyon régen nem voltak ívek a lefolyóhoz, hanem a szerelő ragasztotta ezeket a helyszínen. Ezek a ragasztások sajnos nem örök életűek, szóval ahol elenged, ott vizesedik a fal vagy a padló.
