Azért a lakás szétverés nélkül is módja a termosztát áthelyezésének! Ma már szinte minden nagy gyártónak van rádiófrekvenciás termosztátja is. Itt a rég termosztát helyére kerül egy vevő, az adót meg oda rakod ahova akarod.
Nálam is ez volt a helyzet egyébként. A gépész berakta a nappaliba a termosztátot, majd jócskán túlméretezte a radiátorok teljesítményét, mondván sok az üvegfelület (tényleg nagy duplaszárnyú teraszajtók vannak)
Persze mi történt, a három hatalmas radiátor pikk-pakk felfűtötte a nappalit, de a hálók hidegek maradtak. Szerencsére én nagyobb meló nélkül át tudtam helyezni, mert volt a falban cső neki.
nekem kb 1 héten belül kell eldöntenem, hogy a most épülő könyűszerkezetes házban milyen fűtés legyen. 2db csemete, fázós lábak, tehát hajlom a padlófűtés felé. A szaki azt mondja, hogy nem is kéne más mellé, és akkor belefér egy kondenzációs kazán, ami pont ideális a padlófűtéshez.
Viszont félek kicsit a korábban említett rendszer tehetetlenségtől. Meg valahogy idegenkedem attól, hogy nincs radiátor... :-)
Jó ötlet esetleg feltenni néhány Nobo panelt a hálószobákba, ha netán gyorsan kell ráfűteni?
Köszönöm a linkeket, átolvasom. Ez az elosztós megoldás érdekesen hangzik. A jelenlegi fűtésrendszer már lassan 20 éves, tehát bármilyen formában nyúlnék bele valszeg át kellene előtte alakítani. Most azért is kérdezek itt sok hülyeséget -ezért elnézést is, ha esetleg túl nagy hülyeség-, mert tapogatózom milyen megoldás lenne a legmegfelelőbb az igényeinknek.
A termófejek egyértelmű, a gond az, hogy ha a szoba teljesen nyitott csapnál sem éri el a szükséges hőmérsékletet, akkor meg a termocsapok már sokat nem javítanak a dolgon. Sajnos eleve amikor kijelölték a helyét már akkor sem volt jó, viszont időközben a lakás szigetelését kicsit javítottuk, úgyhogy azóta ahol a termosztát van az lett a legmelegebb szoba.
Nem a túlfűtéssel van a gond, hanem azzal, hogy a kazán ahhoz képest eléggé sokat megy, és emellett mégis van olyan szoba ahol nincs az elvárt hőmérséklet. Egyelőre Enginer ötlete pont ezért tetszik, mert a víz hőmérséklete állandó és a termófejek szabályoznák be a szobákban egyénileg a hőmérsékletet. A termosztát áthelyezéséhez egy egész lakást szét kellene verni (akkor meg már inkább maradnék az eredeti gondolatomnál, hogy PC-vel vezérelném a fűtést, és minden szobába menne egy hőmérsékletmérő), amit meg azért annyira nem szeretnék. Szerintem reálisan egyszerűbb a fűtés ezen részét átalakítani. Puffer tartályt akkor úgyis nézek, meg gondolom egy plusz szivattyú sem ártana. :)
Hangsúlyozom egyelőre csak tapogatózom és olvaslak Titeket, gyűjtöm az ötleteket azzal kapcsolatban, hogy milyen megoldás lenne a legjobb és az említett megoldás így hirtelen felindulásból nagyon megtetszett. :)
igen, én nagyon meg vagyok vele elégedve. Nálam a köves helységekben a radiátor visszatérő védöcsöben le van tekerve a padlóba. Eddig mivel felnyomta jól a hőmérsékletet, aztán viszonylag lassan lehűlt, így a padlót sem tudta átmelegíteni tartósan.
Most viszont a padló is kellemes langyos, a hőmérsékelt meg egyenletes!
Ott sem emelik fel a két tonnás szekrényt a sok emberrel, mivel felül egy csigán át van vetve a kötél, és a másik végen meg egy akkora súly lóg, mint a szekrény plusz a terhelés fele.
Ekkor az emelés csak a terhelés felével lehet abszolut értékben egyenlő, max.
A szivattyúdon ha áll, a hidrosztatikai nyomáskülönbség nulla, mivel mindkét oldalán ugyanolyan magas víz van.Eztán elindul, és létrehozza a saját erejéne k megfelelő nyomáskülönbséget a két oldalán.DE ennek nem kell kitennie a teljes csőmagasságnak megfelelő nyomást (esetedben másfél atm-ot), mert amit kitol az egyik oldalon, visszakapja a másikon.
Csak forgatnia kell a vizet, nem megemelnie.
Egy kerti szivattyú ha áll egy 20 méteres kútban, máris 2 atm. nyomáskülönbséget kap.Ezt le kell küzdenie, hogy vizet adjon ki felül.
Szerintem nem jol ertetted. Ha a grundfoss keringetot rakotod egy csore, ami 8m magassagig er fel, akkor odaig felnyomja a vizet , tovabb nem. De ha zart a kor, akkor nem emelnie kell, csak megforditania
Akkor te most az előremenő vízhőfokról beszélsz ha jól értem. A kazánnak nagy baja nem lehet ettől a max-ra állítástól. A gázfogyasztásba kis mértékben belejátszhat. Egy előnye biztos van (vagy csak talán ?): így kapcsolgat legkevesebbet a kazán.
Ezen most elgondolkodtam, két szintes, csak padlófűtéses házam van, semmi hőcserélő, a fűtési rendszer gyakorlatilag egy U alakú cső, amiből szintenként vannak az elosztók golyóscsapokkal, az U egyik felén kb 15m magasan a kiegyenlítő tartály, nyitott a rendszer.
A grundfos szivattyú a visszatérő ág legalján van, a kazán előtt. A kazán sima 15 éves atmoszférikus, semmi kondenzáció miegymás.
Akkor most -ahogy írtátok- nem is tudja a szivattyú felemelni a teljes vízmennyiséget? mekkora emelőmagasságú lehet? Hogyan ér fel akkor a meleg 1-2 perc alatt az emeletre? A kazán 40-45 fokos előremenőt ad (mivel nincs hőcserélő) fixen.
Auraton 2005 típusú termosztát. Napokban vásároltam én is, a lényeg, hogy aki fordította a használati útmutatót, az igen tréfás kedvében lehetett, mert a COOLING úgy fordította, hogy FŰTÉS, a HEATING-et meg HŰTÉS. Tehát a kis kapcsolót pont fordítva kell beállítani, azaz a legjobb, ha minhárom süllyesztett gomb lefelé áll (szerintem). Remélem segítettem.
Szerintem nincs sok kör rajta: - 3*80-100m-es padlókör külön szivattyún - 3 falkör 70-90m/kör, szintén külön.
Nincs tapasztalatom, hogy mennyinek kéne lennie az áramlásnak, csak az, hogy azt mondta az ember, ez hűtésre édeskevés lesz.
Ez a Wilo "B" kategóriás. ~28/38/48W fogyasztással. Fűtésre ez elég most. Falkörnél 40-45 fokos előremenőnél szépen kialakul a 40/30-as előremenő/visszatérő hőfok. Egy körnél nem, ahol padlóban megy előre, ez miatt durván hül, az a kör sokkal rugalmatlanabb. Pedig direkt rákérdeztem: - Nem kéne védőcsőben/ szigetelésben vinni a falig? - "Á nem kell, így szoktuk simán, jó ez így" És akkor csoda, ha megszűnik a bizalom...
Fal hűtés még nem volt idén, talán jövőre. Örültem, hogy van vizem a ciszternában. Már 1 éve várok, hogy rá lehessen kötni a meglévő, elkészült közművekre. Korrupt szar hely ez a Pécs, nem halad semmi, csak a zsebtömés. :(
A kazánon a radiátorba menő víz hőfokszabályozója majdnem a maximumon van,mert csak így van meleg..Ez nem árt a kazánnak,illetve a gáz fogyasztásra mennyiben hat? Üdv,Ben
Latom szorszalat hasogatsz. Itt nem arrol van szo, hogy melyik keringeto mit tud, hanem arrol, hogy ha nagy a hidraulikus ellenallas, akkor a keringeto alltal megmozgatott folyadek mennyisege lehet akar elmeleti 0 is. Azert javasoltam ,hogy olyan manometerrel ellatott szivattyuval helyettesitsek a keringetot, ami kepes magasabb nyomast is letrehozni. A visszatero agba is ha betesznek egy manometert, akkor lathatova valik a rendszer alltal letrehozott nyomaskulonbseg, ami aranyos a hidraulikus ellenallassal. Legyszi, legkozelebb olvasd vissza a temat indito beirasig a hozzaszolasokat!
a 8 az valójában 10 lenne (a veszteségek miatt 6-8 a gyakorlatban), de az csak a nyitott rendszereknél igaz: a légköri nyomásnál magasabbra ott nem tudsz szívni, hisz a szivattyú gyakoratilag ott "csak" vákuumot hoz létre a csőben, és a külső nyomás nyomja fel a közeget.
zárt rendszernél szerintem nincs ilyen határ, ott a szivattyú teljesítménye határozza meg az emelőmagasságot.
(vannak 12 m-es szivattyúk is, keringtetők, pl. gf magna32-120, vagy a wilonak is van 12-es stratos-a)
Egy keringetoszivattyu nem tud nagy nyomast csinalni, ha jol tudom 8m-ig hasznalhato magassagra. Mig pl. egy kerti ontozoszivattyu tud 7m-rol szivni es akar 42m-ig emelni.
Szerintem pont forditva van nálad, nem szűk a keresztmetszet, hanem túl sok kör van a szivattyún. Zárj el minden kört és csak egyet hagyj nyitva, hátha azt megtudja forgatni.
szerintem igen, hisz pont ezek tudják alacsony fogyasztás mellett fokozatmentesen szabályozni a fordulatszámukat.
(mennyinek kéne lennie a tömegáramnak?)
nálam a terv szerint egy 6,2 m emelőmagasságú szivattyú kellett volna, de a 6m-s után a legközelebbi az a 10-es volt, így azt vettem. amikor minden kör nyitva van, olyan 60-70%-on pörög a szivattyú, és ilyenkor az osztó áramlásmérőinek a pucukái olyan 1-1,5 l/min-nál mocorognak.
ha manuálisan max-ra kapcsolom a szivattyút, akkor is olyan 3 l/min a max. (nálam ez a szivattyú viszi az összes padló és falfűtést, meg 3 radiátort is)
szerelő "tervezte", vagy épületgépész tervező? ;-)
Szerintem gyorsan meglehetne tudni, hogy hol a gond. A keringetoszivattyu helyere ideiglenesen beiktatnak egy nyomo szivattyut manometerrel es a visszateroagra is tennek egy nyomasmerot. Beinditod es fogod latni a kulonbseget. Ha nagy a nyomas kulonbseg, hidraulikus ellenallas, akkor sajna szivattyucsere.
