Nekem olyan, mintha most is fullon menne.1 órája a padló kört bekapcsoltam, végig egyformán ment a kazán.Ha majd eléri az alsó termosztát a beállított hömt. kikapcsol.A radiátoros kör is így működik.Nagyon ritkán lekapcsol az égőfej, csak szivattyú megy.Aztán vissza, és megy tovább.Mintha ez nem is modulálna semmit. A moduláció egyszerüen észrevehető?A láng magassága változik?
Őszinte leszek: halvány fogalmam sincs. :o) De talán ott van a kutya elásva, hogy a kondenzációsnál a kondenzációt hasznosítják, tehát nyilván az egész úgy van kitalálva, lényeges eltérés van a 2 féle kazán közt (nem csak a hőcserélő más).
Na pont emiatt érdekelne, hogy akkor a kondenzációs kazánoknak miért minimumon a nagyobb a hatásfoka.. (Ha egyátalán..)
Mert hogy alacsony visszatérő víz kell a kondenzációsnak a jó hatásfokhoz, az oké... De mitől annyira más a teljesítmény-hatásfok jellege, hogy a kondenzációsnál minimumra, sima kazánnál pedig maximum teljesítményre mondják a jó hatásfokot?
Mivel a gyártók szerint gazdaságosabb a full üzem, én 2 hónapja max-ra vettem. Legalább a felfűtés alatt menjen full-on, az üzem nagyrészét úgyis modulálva csinálja végig. Amúgy próbáltam lentebb venni, de akkor ha ment a padó is (le volt hűlve benne a víz) meg a radiátor is, alig bírt felmelegedni a víz. Most full-on indul, gyorsan felmelegszik a víz, aztán meg modulál magának.
Köszi a választ. És mi lenne, ha levenném a kazán teljesítményét ?(most 15kw, ez az SD alapja) Hosszabb ideig fűtene fel, rövidülnének az állással teli idők. Bár ez a csőtermosztátos dolog jó ötletnek tünik.
Hogy micsoda? Mindent lehet, csak ismerni kell a rendszer működését. Sajnos nem igazán vágom, hogy mit akkarsz a kazán szívattyú indításával, mert ebből nem lehet megérteni, de van egy tippem. Az a helyzet, hogy állandóan megy a kazán szívattyúja.? Ha igen, akkor be lehet kötni a kazánhoz és úgy csak akkor indul, mikor szükséges. Illetve ha van vegyestüzelésű kazán, akkor 2 lehetőség adott. Az egyszerűbb: A szívattyút be kell kötni a kazánhoz és egy csőtermosztáttal a vegyestüzelésűhöz. Vigyázni kell, hogy a szívattyú fázishelyesen kapja meg a feszültséget. Ill utánna kell járni, hogy a kazánnál lehet-e ilyen kötést csinálni? Vagyis mit csinál a kazán akkor, ha a szívattyú kapcsaira feszültséget kapcsolunk.
A másik megoldás, hogy relét húzatunk meg a kazánnal, majd a relé indítja a szívattyút. A vagyestűzelésű felől szintén csőtermosztát.
Más oknál fogva, de hasonló problémára keresek választ... a kazán szivattyúját lehet indítani kívülről is nem túl bonyolult módon, hogy a kazán azért ne károsodjon? Nézzétek el nekem, hogy tudatlan vagyok, de most szedegetem fel az infókat...
Bizos van olyan szerkezet, hogy amiután kikapcsoljuk x ideig menjen, de tuti, hogy egy pár ezer forint ezért szerintem a legjobb megoldás a csőtermosztát, mert ha elindul a kazán, mire megjelenik a melegvíz indúl a padlófűtéses szívattyú is, majd leállásnál kell vagy 10-20 perc mire lehűl a csőben a víz és ilyenkor meg kikapcsol a padlófűtéses szívattyú.
Nekem egy sima hőérzékelő is biztosítja az utókeringetést (mintahogy azt már írtam) !
10-20 perc attól függően hova állítod a hőmérsékletet a skáláján. Bekapcsolásra semmi hatása az mindig 2perc. (meredekebb a víz felmelegedése a csőben, mint a lehülése)
Vezérléshez biztos be lehet: egy kis doboz, amiben a padló szivattyúját át kellene kötni a radiátor termosztátjának az érintkezőihez. (Eredetileg a padló termosztátjához volt kötve, de onnan kiszedtük.) Leírni nehezebb, mint megcsinálni. :o) Akkor kondi, nem relé. Vagy fene tudja, hogy is hívják. A lényeg, hogy miután a vezérlő doboztól nem kap áramot, még menjen mondjuk fél órát.
Hogy hogyan van megcsinálva a vezérlés, azt nem tudhatom, de szerencsés esetben a vezérléshez be lehet kötni, bár a ralével nem tudom, hogy tudod megoldani az utókeringést, de egy csőtermosztáttal megvan oldva az utókeringés is. Mert mikor kikapcsol a kazán, akkor még utánna is meleg a cső valameddig.
Majdnem debreceni, ebesi (már másfél éve :o)). Legegyszerűbb az első pontban írt megoldás lenne, a kazán alatt ott figyel a "vezérlés", a padló keringetőjét be kellene kötni a radiátor termosztátjára. Ez így eddig 0 ft. Hogy legyen utókeringetés, ahhoz kellene egy relé (?), az nem tudom, mi pénzbe kerülne. De azért nem felejtem el az ajánlatot, ha más nem lesz, elhívlak szalonnátsütni nyáron és összerakjuk. :o)
Ha már kész a fűtési rendszered, akkor szerintem a legegyszerűbb egy csőtermostátot rakni a hőcserélőhöz. Mégpedig a kazánból kilépő fűtési melegvíz és a hőcserélő közzé. Így mikor megy a hőcserélőbe a melegvíz, akkor kapcsol a csőtermosztát és indítja a szívattyút. Ha Debreceni vagy szívesen megcsinálom neked.
Nekem állandóan megy a padló szivattyúja, egyszerűen be van dugva a konektorba. Hibája, hogy így állandóan megy, akkor is, ha a fűtés már nem indult fél napja, azaz a lehűlt vizet keringeti. Ennél jobb lenne, ha úgy lenne összerakva, hogy akkor induljon, mikor inít a radiátoros termosztát, aztán ha az leáll, még menjen mondjuk fél órát. Lusta voltam eddig. A másik megoldás, amit itt lentebb írt valaki, hogy egy érzékelő indítaná-állítaná le a padló előremenő hőmérsékletének függvényében. Igen, a padló termosztátja kikötve. Nagy a hiszterézise, úgyhogy 20-22.5 fok közt ingadozott a hőmérséklet.
Irtad, hogy a padlófűtésköröd szivattyuja megy, ha a radiátoros kör beindul.Ezt kokrétan hogy oldodtad meg?Nekem is kellene, hogy állandóan meleg legyen a padló.A padlókör termosztátját ki is iktadtad?
A membrán épségét tudod nyomás alatt is ,ha megnyomod a szelepet és víz jön levegő helyett akkot lyukas. A helyes értéket csak akkor ha a rendszer nincs nyomás alatt , de a rendszert nem kell leengedni.
A tartaly meretezesehez foleg a rendszerben levo viz terfogata kell. Sajnos az altalad megadott adatok egyikenek sincs ehhez koze :-) (radiator, csovek anyaga, lakas alapterulete)
Azert egy ekkora lakashoz ha nem 30 eves tagos radiatorok vannak, eleg kellene legyen a beepitett tartaly. Nincs benne a membran kilyukadva? Fel van pumpalva?
Az sose baj, ha kicsi a nyomás különbség. Szerintem fog kelleni. De többet lehetne mondani, ha meg tudnád adni, hogy mekkora acéllemez radiátorokat raksz fel. Ill mekkora a víztérfogata. Mérd meg a zárt tágulási tartályban a levegő nyomását, mert szerintem nem kellene ekkora nyomáskülönbségnek lenni. Szóvalt vedd elő az autós szelepmérőt és hajrá. Üzemszerűen 1-1,2bar-nak kellene benne lennie, hogy a hideg víz nyomásával egyezzen meg.
Szeretnék valamilyen -akár közelítő- értéket/számítási módot arra vonatkozóan, hogy mekkora kiegyenlítő tartály szükséges egy fűtési rendszerhez.
A jelenlegi rendszer: 7db acéllemez lapradiátor, rézcsövek, kombicirkó beépített kiegyenlítő tartállyal, 70m2 alapterület, zárt rendszer.
Ez a rendszer bővülne 4db acéllemez lapradiátorral a tetőtérben, kb.: 60m2.
A kombicirkó fűtőteljesítménye alkalmas a bővítés kiszolgálására de az üzemi nyomásom jelenleg 1,2 és 2,2 bár között mozog a víz hőmérsékletének (20-75 fok) függvényében. A bővítés vízigénye gondolom növeli a nyomás ingadozást ami így valószínüleg túllépi az üzemre engedélyezett 1.2-2,5 bár értéket. Feltételezem, hogy egy kiegészítő kiegyenlítő tartály megoldja ezt a problémát.
Műszaki végzettségem elektromos területen szereztem ezért lehet, hogy a fennti elgondolásom hibás: minden kiigazítást vagy a tárgykörbe eső javaslatot szívesen vennék.
Nem tud valaki Debrecenben valamilyen munkát ill céget, ahova lehetnem menni dolgozni? Gondolok itt épület gépészet ill villamos dolgokra ja természetesen az automatizálás a szakterületem. A túlfeszültségben és a gépészeti rendszerekben is otthon vagyok a naokollektorokról nem is beszélve.
Hi remélem látszik, hogy hol van a probléma pirossal berajzoltam ott képes egy kicsit megcsúszni a csatlakozás.