Azzal kezdeném, hogy vízszerelői 'tudásom' addig terjed, hogy kicserélek egy csaptelepet, esetleg egy sarokszelepet, de fűtéscsövekhez még nem nyúltam.
A szuterénünk gépeszeti helyiségében így néz ki fűtés visszatérő vezetéke. Érdekes módon az egész csőrendszerből ez az egyetlen szakasz, ahol rozsdás a cső. Hogy mitől, azt nem tudom.
A fűtésrendszerünk idén, de legkésőbb jövőre fel lesz teljesen újítva.
Az lenne a kérdésem, hogy szerintetek ez már most életveszély, és mielőbbi csere, vagy elbírhat ez még egy szezont, de mindenképp kenjem le valami rozsdagátló festékkel, mondjuk hammerite-tal?
Ma eldurrant egy csaptelepnek a bekötőcsöve, így érdeklődnék, hogy létezik ebből olyan fajta, amelynél nem kell félni attól, hogy bár mikor eláztatja a lakást?
Illetve ha ilyen nem létezik, akkor melyik gyártmány a legjobban strapabíró a hagyományos, belül gumi kívül fémharisnyás kivitelből?
Én nem tenném! Mindenképpen külön tekerd, és max az osztónál kis ráhagyással egy-egy Y-elágazóval oldd meg. Így ha mégsem nyert könnyen szét tudod választani. Szerintem nem jó a két helyiség egybe tekerve.
Padlófűtés szerelés előtt állunk és szükségem lenne tanácsra. Azt tudom, hogy mekkora köröket és milyen módon lehet alap esetben letekerni.
Azonban lenne két kisebb kamra szerű helyiség, ahol csak ~ 5-5 m2 felületet szeretnék becsövezni. Ez kb. 100 m cső lenne, vagyis egy kör. Tehát a két egymás melletti helyiségbe összesen egy kör elég lenne.
Arra gondoltam, hogy egy körből oldom meg nem bontom ketté két 50m-esre. Mivel a hőigényük és a funkciójuk is hasonló, így ez nem fog gondot okozni a hőmérséklet szabályzásban sem.
Ilyenkor hogy kell a két helyiség között átvinni a csöveket és milyen módon kell fektetni. Hogy tudom mindegyikben kialakítani a két félkör nyomvonalát?
A kéményes konvektort én mindenképp megszüntetném, még akkor is ha bélelt a kéménye. Ez ugyanis nem zárt égésterű, tehát a szoba levegőjének az oxigénjét használja az égéshez, ráadásul a CO veszély is fenyeget, mert simán vissza áramolhat valami folytán az égéstermék a kéményből úgy, hogy észre sem veszed, főleg alvás közben... Egy CO riasztót mielőbb felraknék.
Kéményes Mika valóban nincs, viszont van turbós! Annak egy 60mm -es lyukat kell fúrni a homlokzati falon, koncentrikus füst csöve van. Nem kell hozzá engedély. Ellenben a gáz csövet oda kell vinni, ahhoz viszont kell terv. De maga a terv nem olyan nagy költség, hogy ne érje meg. Kivitelezésben, és tervben is tudok segíteni keress meg, ha érdekel. mikakazan kukac indamail pont hu.
Úgy kellene összehangolni a rendszered, hogy az összes radiátor kb egyszerre melegedjen át.
Az összes termoszelepet nyisd ki totál és a torlókkal hangold össze őket.(lehet 1-2 napos szórakozás, de megéri; lehet gyorsítani a beállításon pld. azzal, hogy feljebb veszed az előremenő hőfokot és a szobatermosztátot is)
A szobatermosztátos szobában remélem nincs termoszelep.
A kazán szivattyúja ha modulációs, akkor tudja kezelni a kevesebb vízmennyiséget is.
Az alapgondom az volt, hogy nem megy a 2 db törölközőszárítóm, Herz lándzsás szeleppel szerelve, míg az összes többi normál radiátor megy, új ház, új rendszer.
Sikerült egy kis infó összegyűjtenem és valszeg a lándzsás szelep a ludas. Ha jól gondolkodom, akkor mivel a lándzsás szelep egy azaz egy radiátorcsatlakozáson keresztül vezeti be és ki is a fűtővizet, így a beáramló és kiáramló keresztmetszet is kb. a fele. Ez eleve rosszabb áramlás a többihez képest, ezért lehet, hogy inkább a nagyobb keresztmetszetű radiátorok felé áramlik a víz nagy része, a t.szárítókba pedig csak kevés. Ezt kiküszöbölendő a többi radiátor torlószelepét kellene lefojtanom. És úgy néz ki, működik is. Így mennek a t.szárítók.
Első kérdésem, hogy jól raktam-e így össze a dolgot, szabad-e így működtetni a rendszert?
Ha igen, akkor a második kérdésem, hogy hogyan lehet ezt pontosan belőni?
Úgy gondolom, hogy a lehető legnagyobb torlószelep keresztmetszeteken kellene elérnem az egyforma áramlást, figyelembe véve a radiátor méretét és a távolságot a kazántól. Szóval ez nem tűnik túl egzaktnak, hogy lehetne ezt jól beállítani?
Váltószelepes Mika jó volna a 6 kilowattjával mindenre. Maradhatna egy pici indirekt bojler, pikkpakk felfűtené. Sajnos nem láttam kéményesben (nekem olyan a konvektor és a szoba belső oldalára esik) és úgy tudom új parapetes szerelést nem engedélyeznek. De ha mégis, akkor is a gáz végpontot is mozgatni kellene a belső faltól az ablakos oldalra, az is plusz költség.
parapetes konvektorban volt kicsi tapasztalatom, hogy a régi fég az mondjuk 35 centi mély nagy szekrény, ami lett helyette az meg egy asszem 25cm mély lapos doboz, szinte mint egy radiátor. nem uralja a szobát, nem egy megkerülhetlen elem amihez kell a többi dolgot igazítani, hanem egy visszahúzódó, beleolvadó izé. asszem pelgrim volt.
Jó tudni hogy ilyen is van. Álmennyezet van felszerelve, így 250 a belmagasság. Viszont a meglévő bojler is belóg az álmennyezet fölötti térbe. Azt sem tudom mekkora ott a hely, az eladó szerint 320 a teljes magasság, de a mennyezetet nem ő építette, hanem még vmelyik korábbi tulaj. Szóval majd pontosabban fel kell mérnem a helyzetet, hogy hogyan is állunk a hellyel.
Hát, arra nem gondoltam hogy az nagyobb is lehet... Azt láttam, hogy pár tízezer forinttal drágább a hagyományos új készüléknél, gondoltam annyit megér a kandallós hangulat... A meglévő kívülről elég leharcoltnak tűnik, persze jobban még nem néztem meg. Lehet hogy egy kis hőálló festék, meg kis gondoskodás után akár pár ezresből is üzembiztosan meg lehet oldani a dolgot... egyelőre csak agyalok rajta, hogy mit lenne érdemes és hogyan.
az az egy tanácsom van, hogy a hellyel spórolj, és ésszel költs. mennyit fogod te nézegetni azt a látványkonvektort? cserébe mennyi helyet foglal, és azt a pénzt mi hasznosabbra tudnád fordítani?
Időközben meg is vettük a kecót. 34 nm2, két-három fő részére szeretném kényelmesen berendezni.
Arra jutottam, hogy a melegvíz ellátáshoz kicsi lesz a meglévő 50 literes bojler. Igaz nappali áramról megy, tehát ráfűt rögtön, de akkor is... (kádas fürdő van) Viszont a hely nem túl nagy, mi az a méret, ami átlagos felhasználás mellett már biztosan kényelmesen elég lehet? 80-100-120 liter?
A fűtés esetében szerintem megmarad a kéményes konvektor, viszont az ütött kopott régit kicseréljük egy Zeusz látványkonvektorra. Hogy a fürdő és a 10 nm2-es konyha legyen-e fűtve egyáltalán, és mivel... ?
Jelenleg szimpla on-off elektromos fűtések vannak benne, a tulaj szerint nem igazán használták, de sztem télen tuti, hogy hideg a konyha. Egyszerűbb megoldásként arra gondoltam, hogy tehetnék egy-egy modernebb, beépített termosztátos elektromos kütyüt. Ez biztosan komfortos megoldást adna , fogalmam sincs mennyit fogyasztana.
De eszembe jutott azért egy bonyolultabb megoldás is :-), mert tulképpen a konvektor elbírna az egésszel, csak ugye a külön helyiségek, zárt ajtók miatt esetleg nem oszlik el a meleg eléggé. Mi volna,ha szerkesztenék a konvektorhoz illő hőcserélőt? Mondjuk 22-es lágy rézcsőből, vagy valami odaillő réz autóhűtőből?
Ha csőből, akkor kb. 4-5 méter csövet lehetne elhelyezni a burkolat alatt, a két másik helységben lehetne 1-1 nagyobb felületű radiátor, vagy más hőleadó. Tennék rá egy szivattyút és azt valahogyan meg kéne vezérelni, hogy amikor fűt a konvektor, akkor keringtesse a vizet is. (Esetleg azon kívül is alapjáraton) Arra gondoltam, hogy így viszonylag olcsón meg lehetne oldani, hogy az egy szem konvektorom biztosítsa a komfortot a többi helységben is. Ez hülyeség? Ha nem akkora hülyeség, akkor hogyan lehetne megoldani a vezérlést?
Jó estét! Mindenek előtt elnézést ha megbántottam volna bárkit is, és téves kép alakul ki a szituációról. Nem stílusom visszakiabálni, vagy visszaszólni, sajnos általában az interneten a fórumok és a hozzászólások zöme olyan hogy átmegy személyeskedésbe, amit én felettéb nem akarok. Digiumnak köszönöm a kimerítő választ, és csak egy megjegyzés a termo szeleppel kapcsolatban. A jelenlegi fűtésem nappali+ emelet ahol a hálók vannak radiátoros (ezt már korábban említettem) és a termosztát lent van a nappaliban. Na most szerencsére olyan jól működik, hogy ha ott 22 fokot állítok be, akkor mindenhol annyi van. A ház ytongból van, jó a hőszigetelés, + kömmerling műanyag ablakok. A ház 20 éves, de még nem látszik rajta az idő vasfoga. Na most mivel minden helyiségben egyenletes a hő,ezért eddig eszembe sem jutott a termo szelep. A ház alsó részét- ami jelenleg tároló és fél szuterén - akarom önálló lakrésszé alakítani. És itt jött a kétkörös ötlet, ugyanis egyszer az önálló lakrész lesz használva, máskor csak a ház. Az élet már csak ezt hozza. Na most én úgy gondolom ami ahoz kell hogy hogyan oldjam meg a kétkörös rendszert én mindent leírtam már a kezdetekben. Van aki ezt világosan megértette sajnos valaki nem. Digium köszönöm mégegyszer és persze a többieknek is. Szép napot.
Hagyd a fenébe. Arra nem képes 8 hozzászólásból, hogy lerajzolja a mostani rendszerét. Másoktól várja a rajzot. A negyedik hozzászólásából tudtuk meg, hogy őrlángos gázkazánja van plusz egy szivattyúval. A harmincadikra megtudjuk majd, hogy osztógyűjtős-e a rendszere. Lehet az ötvenedikre már azt is elárulja, hogy mi vezérli a plusz szivattyút.
Biztos az autószerelőhöz sem viszi el a kocsiját csak oldja meg látatlanban. Még azt se mondja meg, hogy mi a márka típus. Azt meg úgy sem tudod kiszedni belőle hogy benzin vagy dízel, hány köbcentis, meg mikori. Találja ki a szerelő, adjon alkatrészt hogy jó legyen és kész.
"Azért nem jó a termo szabályozó szelep a radiátorokra, mivel akkor nem tudom kivenni a rendszerből a többi radiátort. Ha maradunk az egy körnél, akkor ugye egy termosztát van, amivel az egész rendszert szabályozom. Tehát ha azokat a radiátorokat (helyiségeket) ahol nincs termo szelep akarom kivonni a rendszerből, akkor egyben kivonom azokat a radiátorokat is ahol termo szelepek vannak. Tehát nincs függetleníve a két rendszer egymástól, megmarad a függőségi viszony..."
Ebben az esetben, ha teljesen függetlenül akarod szabályozni akkor is elég egy kör és mindenhová termosztatikus szelep kivéve a két fali termosztátos helyet, mert bármelyik kér fűtést csak oda fog fűtővíz jutni, ahol szükséges is a fűtés a nyitott termoszelep miatt. Ahol nincs rá szükség nem fog túlfűteni. A fali termosztátos szobákba pedig a radiátorszelepre termoelektromos szelepmozgatót lehet tenni, ami csak akkor nyit, amikor az adott helyiség saját fali termosztátja kér fűtést, így nincs függőségi viszony a több fali termosztátos rész között se. Így akárhány virtuális kört kialakíthatsz. Fali termosztáttal és termosztatikus szelepekkel minden helyiség egyesével szabályozható lesz.
Amennyiben mégis független köröket szeretnél helyiségszabályozás nélkül, akkor a mostani előremenőt kettéosztod, rá két darab méretezett zónaszelep, rajta normál vagy termoelektromos szelepmozgatóval , melyeket a hozzá tartozó fali termosztátok vezérelnek. Segédrelével a két fali termosztát jelét vagy kapcsolattal a kazánba kötni. Ellenőrizni kell a kazán túláram szelepét. Ennyi.
Ha beépíted a puffert is, akkor a kazánköri szivattyú a puffert tölti, a másik szivattyúd viszi a pufferből a lakásköröket. A pufferben elhelyezett termosztát indítja a kazánt. A lakáskörök mint az előző bekezdésben, csak a termosztátok nem a kazánt, hanem a lakásköri szivattyút indítják. Olyan fali termosztátok kellenek, amik tudják a megfelelő szelepnyitás késleltetést, vagy kell még egy túláramszelep is.
Ha a pufferre körönként teszel szivattyút, akkor nem kell zónaszelep, segédrelé, minden fali termosztát a saját köri szivattyúját indítja.
Amennyiben mégis szétszeded körökre, attól még érdemes lehet megcsinálni a helyiségenkénti termoszelepeket, pénzt takaríthatsz meg a túlfűtés elkerülésével.
Egy normális radiátoros fűtésnél pont azért raknak minden helyiségbe termosztatikus radiátorszelepeket (egy kivételével, ami a leggyorsabban hűl és ott van a fali termosztát), hogy mindenhol egyszerűen lehessen állítani a kívánt hőmérsékletet.
Amennyiben elköltesz a mostani rendszeredre pár százezret, akkor eléred azt, hogy összesen 2 (termosztátos) helyiségnek pontosan tudod szabályozni a kívánt hőmérsékletét, mert a vele egy körön lévő helyiségek vagy alul vagy túlfűtöttek lesznek a további szabályozás hiánya miatt (benapozás, eltérő tájolás, ablaknyitogatás...).
A puffer jó ötlet, hogy a kazán azon hibáját kivedd a rendszerből, hogy nagyon magas a minimum teljesítménye. A puffer/két körös átalakítás/+1 szivattyú/+1 termosztát kombótól rengeteg pénzért még mindig elég rossz lesz a szabályozásod, sok megtakarítást ne várj tőle. Ha ezt a pénzt hőszigetelésre, esetleg minden radiátorra termoszelepre költöd (ahogy már az első kivitelezésnél kellett volna), attól várhatsz komfortnövekedést és megtakarítást is. Amennyiben a közeljövőben lecserélnéd egy modern kondenzációsra a kazánod, a termoszelepek akkor is jót tennének, míg az átalakítás + szivattyú + puffer szinte teljesen feleslegesen kidobott pénz. A fali termosztát maradhat párhuzamosan a még pontosabb szabályozhatóság miatt, de ennek előfeltétele, hogy olyan kazánod legyen ami minél jobban le tudjon modulálni a nagyon kevés egyidejű hőigény miatt.
Annyi mindent nem árulsz el a magadtól a rendszeredről és az átalkítástól elvártaktól, hogy ne várd egyetlen jóérzésű hozzáértőtől sem, hogy pont a neked tökéletes megoldást itt bárki felelősséggel le merné skiccelni látatlanban. Esetleg Gyurcsok úr vállal még ilyet...
Számold ki, hogy mennyibe kerülne a végleges és a félmegoldás megvalósítása.
Azért nem jó a termo szabályozó szelep a radiátorokra, mivel akkor nem tudom kivenni a rendszerből a többi radiátort. Ha maradunk az egy körnél, akkor ugye egy termosztát van, amivel az egész rendszert szabályozom. Tehát ha azokat a radiátorokat (helyiségeket) ahol nincs termo szelep akarom kivonni a rendszerből, akkor egyben kivonom azokat a radiátorokat is ahol termo szelepek vannak. Tehát nincs függetleníve a két rendszer egymástól, megmarad a függőségi viszony. A puffer tartály jó ötletnek tűnik, kifejtenéd részletesebben? Köszönettel.
* Mert így a c*m*dT képletben csak az m lenne változó az ágakban, ami attól függ, hogy mennyi víz folyik át egy ágon, amit beállítok a folytással. Szerintem...
Sziasztok! Fűtési rendszer telepítése előtt állok, csövek már a betonban fekszenek, a húsz hőleadóhoz egy tizennégyes osztón át folyik a víz. A radiátorok Purmo radiátorok beépített szereppel és előbeállítási lehetőséggel (egytől hétig számozott zöld kerék). Kérdésem, hogy mi alapján tudom bejátszani a rendszert, hogy kiegyenlítsem az ágak különböző ellenállásait? Arra gondoltam, hogy a gyűjtő elé minden ágra teszek hőmérőt, és addig állítgatok, amíg minden visszatérő ág vízhőmérséklete kb egyenlő nem lesz (teljesen kinyitott termosztatkus fejek mellett). Mit gondoltok az ötletről?
Néztünk egy eladó lakást, ahol kéményes gázkonvektor üzemel, bélelt kéményben.
Csak a szobát fűti, a konyha és a fürdőszoba elektromos kisegítő fűtésekkel működik és
a meleg víz is villanybojlerről megy.
Ha mondjuk ezt később szeretném kicsit modernizálni (lehetőleg gazdaságosan), akkor milyen megoldást javasolnátok?
Ha a konvektor parapetes volna, akkor simán lehetne használni egy kombi Mika kazánt a fűtésre és a meleg vízre is, de amennyire látom abból nincs kéményes kivitel...
Másik ezzel kapcsolatos kérdés: az ablakok még a régiek. Ha valamikor kicserélnénk őket, akkor gondolom a nyílt égésterű készülék miatt a szellőzést külön meg kell oldani?
Szerintem is felesleges kétkörösre átalakítani a rendszert, itt elhangzottak egyéb megoldások (termoszelep, stb.) A nem elkötött pénzt inkább fektethetnéd majd pld. egy korszerű új kazánba is.
Ha mégis két kör:
1. Ki kell építeni a második független kört a kazánig/hidrováltóig. Ez járhat némi fúrás-faragással a lakásban is.
2. Ha elférne ott valahol egy puffer (ami egyben lenne a hidrováltó és nem is kéne szerintem túl nagy), akkor megoldódna a 80 fokos előremenő, ki-be kapcsolgatós probléma is, kazán csak a puffert töltené. Persze ez csak egy ötlet.
Ez a kazán anno 2 szintre lett tervezve. Jelenleg csak hétvégente vagyunk ott. Most csak 3 helységet szoktam fűteni, az 12,14,15 nm oda baromi nagy ez a kazán, tudom. 1200, 1320, 1400-as radiátorok. Nagy szoba 20 nm 1600 meg egy 600-as radiátor de az nincs fűtve. Lent az étkezőben egy 1600-as de az sincs fűtve, meg az nincs lezárva a lépcsőháztól jelenleg.
2 napra ezek szinte kifűthetetlenek.
Tudom, hogy nem alacsony hőfokos kazán, de eddigi tudásom alapján a legalacsonyabb előremenő vízhőfokkal érdemes fűteni, amivel a ház még éppen kifűthető. 75 fokos előremenővel nem próbáltam, de majd kíváncsiság képen lehet kipróbálom. Olvasgattam én anno, hogy ezek a kazánok a maximum teljesítmény környékén nyújtják a legjobb hatásfokot, de ezt hitelt érdemlően senki nem tudtam ITT mérésekkel alátámasztani, vagy legalábbis nem olvastam ( nem olvastam át az egész topik, kb lehetetlen ) így maradtam az alacsony hőfoknál.
