tehát simán létezik 20asban, csak a kutya nem használja ezért nem tartja senki és lehet nem is nagyon gyártják. a 16os is csak maradék, ha elfogy soha nem lesz többet.
a radiátor idom 16-os csövet fogad, az a 15 centi az 16-os lesz mindenképpen. csak fehér, de ott lent senki nem nézi. és veszel mezei 20/16 könyököt meg T-t.
Eredetileg 20-as csővel akartam végigvinni a képen látható fűtést a lakásban, de kiderült, hogy bizonyos idomok (krómozott radiátorbekötő T-idom) csak 16-os csőhöz rendelhető ami a rajzon alul lévő 4 radiátorhoz kellene ami központi szelepes és nincs alatt helyem hajlítgatni a 20-as csövet.
Átrajzoltam a tervet aszerint, hogy egy bizonyos ponttól 16-os csővel mennék tovább, a képen ezt zölddel jelöltem.
A 20-as körbe tartozó 2 radiátor kicsi (1db 40cm-es és 1db törölköző szárítós) az a kérdésem, hogy a 16-os cső miatt veszít-e teljesítményt a 4 nagy radiátor ami a zöld körbe esik?
A teljes átkötés már túl költséges lenne, mert az idomok és csövek be vannak készítve az elágazásig, ha lehet ezt már nem cserélném, csak ha emiatt vesztek a fő fűtési hely teljesítményéből.
Ismét jelentkezek , pár nap várakozás után hasonló a tapasztalatom, a nyomás hideg állapotban egy nap alatt 1,5 barról lecsökken 0,7-re. Volt kazán szerelő ő nem látott semmit. ( kitisztította a kazánt , de semmi csöpögést nem látott ). Hívtam vízszerelőt, ő két radiátornál vett észre egy nagyon kicsi könnyezést alul, meghúzta a csatlakozókat. ( egyik csapot ki is cserélte ). Sajnos ugyan úgy csökken a nyomás egy-két nap alatt 1,5 ről 0,6-ra csökken. Mi lehet a gond ?? valaki tapasztalt már ilyet ? Hétvégén most is otthon voltunk , egész nap ment a kazán , fél óránként ránéztem semmi nyomáscsökkenés nincs.
levegőtartály is ellenőrizve volt 0,8 volt bent , fújtunk bele 1,2 -re.
Baxi luna 240 i gázkazánról van szó.
A vízcsövek a járólap alatt mennek, az egész fűtési rendszer 2 éve lett csináltatva.
Egyik szerelő arra gondol valahol a padló alatt szivárgás lehet , pl a csatlakozóknál.
de üzem közben, mikor nagyobb rajt egy kicsit a nyomás akkor nem csökken .
Az volt a javaslata lehet venni olyan folyadékot amit a radiátornál bele kell önteni és kisebb szivárgásnál alkalmazzák , mert levegő hatására megszilárdul.
Valakinek ilyennel tapasztalata ? Valóban létezik ilyen , ami hatásos lenne ??
Tervezem a padlástéri szobák száraz rendszerlemezes mennyezetfűtésének csőkiosztását és ezzel kapcsolatban lenne kérdésem.
A csőtávolság 10 cm a rendszerlemezből adódóan.
3-as és 2-es kisosztókat alkalmazva szeretném a köröket kialakítani.
A becsövezendő felület méretei: 5m x 4m
Hogyan kell meghatározni, hogy miként fektessem a csöveket? Van erre bevett szisztéma, vagy mindig az adott helyiség méretei szerint külön ki kell számolni, megrajzolni?
- Gondolom a szoba 5m-es oldalával párhuzamosan célszerű a csöveket elhelyezni.
- Ha a 3db csővel elindulok a 3-as kisosztótól, akkor hogyan kell a visszafordításokat csinálni, hogy mindegyik kör egyforma hosszú legyen? A 10-es csőnél 1 m differencia megengedett a 30m-es körök esetén?
- Kell/lehet arra figyelni, hogy előremenő ág mellett visszatérő ág legyen, mint a padlófűtésnél, vagy tök felesleges?
Egy kb 20 éves rendszer egyik csatlakozásánál szivárgásom van. Fémcsőről megy le egy műanyag cső a földbe a radiátorok felé. Mire számítsak ha megbontom? Hogyan vannak ezek tömítve? Félek, hogy a műanyag cső nem fogja bírni a zargatást. Mit gondoltok?
A padló/mennyezet fűtésnél nem az a jó, ha egy szeleppel csutkára lezárod majd ha hideg van kinyitod mert nagyokat fog lengeni. Tegyél be motoros keverőszelepet és az előremenő hőfokot szabályozd a termosztáttal, persze ehhez nem jó a hagyományos on/off rendszer. Esetleg olyan szelep ami nem csak on-off módban tud működni hanem képes a tömegáram módosítására.
Ha lekapcsolod a földszintet/emeletet akkor, mivel csak a hőszipkádban van szivattyú megáll a keringés, lehűl a víz és amikor csutkára rányitod újra a rendszerre mert fűteni kéne nem fogja bírni a hőszipka a pillanatnyi teljesítményigényt.
-szerintem!-
PS.: Tehát mindig annyi és olyan hőmérsékletű víz kell ami a pillanatnyi hőigényt tökéletesen kielégíti és nem kapcsolgatni. De ezt egy szivattyúval nem fogod tudni rendesen megoldani!
Földszinten padlófűtés, tetőtéri szobákban padlófűtés és mennyezetfűtés (ez utóbbi a nyári hűtés miatt)
Vezérelni úgy szeretném, hogy a földszinten is és a felső szinten is lesz egy-egy termosztát és bármelyik szükségesnek látja, indítja a hőszivattyút. A hőszivattyúban lévő keringtető szivattyú ellátja a teljes rendszert, így nem lesz az osztókhoz külön-külön keringtető szivattyú.
Zónavezérlés az osztókon nem lesz.
Azt szeretném megoldani, hogy ha mondjuk a földszinten elég meleg van és ott éppen nem kell fűteni, de a padlástérben lévő termosztát elindítja a fűtést, akkor a földszinti osztó előtt a kört egy elektromos szeleppel elzárja a termosztát. Így nem menne mindkét szint fűtése.
Illetve ugyanez fordítva is.
Tudtok abban segíteni, hogy milyen szelepet kellene tennem az osztók elé, hogy a szobatermosztát kapcsolni tudja?
Padlófűtést terveztünk a most épülő házunkba, többek tanácsára nem keverjük radiátoros rendszerrel. Most egy ismerősünk szintén építeni fog, őt meggyőzték arról, hogy rakjon falfűtést is.
Kérdezném tőletek szakértőktől, hogy szükségét látjátok-e, megéri-e a padlófűtés mellé falfűtés? Mi nem terveztünk vele, nem nagyon van már erre keret, de ez olyan beruházás, amit később nem olyan egyszerű megoldani, ezért ilyenkor kellene még eldönteni.
Itt most nem az a kérdés, hogy azt az adott összeget, azaz a két kazán közti különbséget be kell fizetni vagy sem, hanem az a kérdés, hogy kinek a számlájára fizeted be?
Pontosabban megveszed a régi kazánt és folyamatosan fizetsz 20% nagyobb gázszámlát a kazán élete végéig a gázszolgáltatónak, vagy veszed a drágábbat és a feni 20% a zsebedben marad.
Ez a te döntésed!
Megjegyzem én is voltam olyan helyzetben, hogy tudtam, hogy ez a rossz választás, de nincs más lehetőségem, mert csóró:-) vagyok. Ez más kérdés, nem technikai, hanem mennyiségi!
Akkor ez azt jelenti, hogy engedélyezik még a sima kéményes (nem turbós/kondenzációs) kombi kazánt? Az egy más kérdés, hogy szakmai szemmel nem ajánlott. Valahol mélyen én is támogatom a modern technikát, a fejlesztéseket, de tudom, hogy a legújabb nem mindig a legmegbízhatóbb és a legjobb. Ha pedig figyelembe vesszük mondjuk csak a kazán árat min 100 e ft-tal, azaz 60 százalékal többe kerül, ami nekem már azt az összeget jelenti, ami elgondolkodtató.
Tegnap volt "szerencsém" megnézni három fűtési rendszert, ahol a kazán (kondenzációs) nem teljesít jól, és mindenütt a kazángyártókat átkozták, még a mester is aki olyan rendszert tett a kazánhoz, olyan rendszer volt kiépítve, hogy már előre lehetett látni a problémákat.
Lehet nem szimpatizálni a kondenzációs kazánnal, de szerintem nem szabad ma egy új készüléket venni amiről tudjuk, hogy nem sokára kivonják a forgalomból. Milyen lesz ennek az alkatrész ellátása? Az hogy az elavult kazánnal csak a gázfogyasztásom növelem, ezzel támogatva az ISIS-t már más kérdés :-)
Sajnos azt kell mondanom, hogy a kondenzációs technológiával kapcsolatban a szakma felkészültsége is meglehetősen silány. Olyan egyszerű dologban, hogy mikor kondenzál a kazán annyit sem tud a "szakik" fele, hogy 55C alatt, de ez nem az előremenőre vonatkozik, hanem a visszatérőre!
Még akkor sem hisz a szemének, amikor a kazán előremenő 65C és folyik a víz a cseppvíz elvezető vezetékből. Mondván az nem kondenzátum. Na ekkor hagytam el a terepet. Halkan megjegyzem a visszatérő 40 fokos volt. Ráadásul, ha a kéményben csapódik le a víz egy része az is hasznosul, hiszen koax égéstermék elvezetés volt, azaz a friss levegőt előmelegítette a távozó füstgáz.
