Most nagyon feladtad nekem a leckét, mert a hőszivattyú+vizes felületfűtés megoldásnál a fűtési költségbe azt is bele kell számítani, hogy x év elteltével cserélni kell a hőszivattyút vagy a hőszivattyúként használt klímát. Így hiába jön ki nekem 22 ezres fűtésszámla egy évre, ha mondjuk ötévente cserélni kell a klímát vagy a hőszivattyút, mert ennek egy évre eső költsége magasabb, mint maga a tényleges fűtési költség (ami persze biztos nőni fog az áram áremelkedése miatt).
A nagy ismeretlen itt a hőszivattyú vagy klíma élettartama, figyelembe véve azt, hogy a fűtési üzemmód miatt jóval nagyobb terhelésnek van kitéve, mint ha csak a szokásos nyári hűtésre lenne használva. Pl. 0 fokos kinti hőmérsékletnél egy 3kW-os fűtőteljesítményű klímának napi 4-5 órát kellene járnia ahhoz, hogy megtermelje az egész napi fűtésre való melegvizet.
Tudom, hogy nem lehet korrekt választ adni, hatalmas a szórás és a bizonytalanság, de tapasztalatod szerint egy átlagos klíma (250 ezer körül) vagy egy kisebb víz-levegő hőszivattyú, pl. ebből a legkisebb, az MD10D:
Könnyen megeshet, hogy egy kis elektromos fűtés napelemmel sokkal gazdaságosabb és egyszerűbb a kivitelezése is mint a vizes rendszerrel tekeregni a falon födémben, padlóban.
Bruttó 80m2-t tervezek, válaszfalak nélkül kb. nettó 76m2. A falakat Porotherm 38K+20cm sima EPS-sel gondoltam, ez U=0.12, illetve kicsit több EPS kell, hogy kompenzáljam a dübeleket. Ennél többet nem érdemes, mert pl. 5 cm plusz EPS a fűtési megtakarításból kb. 80 év alatt hozná be az árát változatlan energiaáraknál (egyfajta law of diminishing returns).
"a határoló falak is jó hőtechnikai tulajdonságokkal bírnak, akkor a felületi hőmérsékletek is közel lesznek a belsőhöz"
Ha a levegő és a határoló fal belső felülete között 8W/(m2*K) hőátadási tényezővel számolok, akkor -10 fok napi külső átlaghőmérsékletnél és +20 fok belső hőmérsékletnél a fal 0.44 C fokkal lesz hűvösebb a levegőnél. De még 6W/(m2*K) esetén is csak 0.59 fok a különbség. Fűtési idényenként ált. nincs több 2-3 ilyen napnál.
A Balaton déli partjához közel lakunk, a házat is itt a közelben, kb. 2-3 km-re a parttól tervezzük építeni. Jól rémlik, hogy te Budapesten vagy?
Sziasztok olyan kérdésem lenne hogy hogyan lehet kitekerni a falikorongból a csaphosszabítót ami kenderrel lett tömítve.bontás nélkül lehetőleg. És az a baj hogy a hülye vizes purhabbal rögzítette a falikorongot ezáltal nem merem nagyon feszegetni mert kijöhet a csö a press idomból előre is köszi a választ.
Nem, ilyen összefüggés nincs. Az adott hőmérsékletű előremenőhöz és hőigényhez van egy tömegáram azt át kell tudni préselni a csövön. A vastagság nem függ a betonvastagságtól. Én amikor a sajátomat számolgattam egy mérettel felfelé kerekítettem.
Kiszámolod a nyomásveszteséget a 16-os és a 20-as csővel is a köreidre a szükséges tömegáramhoz ( ehhez vannak táblázatok a csőgyártóknál ) és a kapott értékhez keresel egy szivattyút. Ha nem találsz szivattyút a 16-os csőhöz kapott értékhez akkor növeled a csőátmérőt és ezzel csökkented a csőveszteséget amit a szivattyúnak le kell győznie.
Persze, azét kérdezem, mert nem az ár az elsődleges szempont, de ha találok jót, olcsón...
A "találtam" annyit tesz, hogy böngészek, de nem csak boltok oldalain, hanem apróhirdetésekben is, és ha szerencsém van, akkor nem kell sokat költenem a jóra.
Ha a henco jó, akkor megpróbálok hozzzájutni, köszi.
Mindent elmondtál a minőségről a találtam valami...
Hát itt nem is oly rég a toldáson ment a vita. Szerintem toldani nem bűn de szutyok csövet beépíteni az már igen.
Hencoban nem csalódhatsz, ne fillérezzél mert sokat veszítesz ha nem jön be. Mit nyerhetsz most, pár ezret? Mit veszthetsz? Pár százezret! Kétségtelen tény, hogy nagy kaland ha kilyukad a cső a padlóban.
Ez az 1500 W tulajdonképen semmi. Kérdés, hogy ez milyen felületre vonatkozik azaz mekkora a fűtött tér területe.
Ha minden felületet szeretnél fűteni az elég nagy költséget jelent, és igazából sok értelme sincs. Hihetetlen sok anyagot kell beépíteni, nagy szivattyút, nagyobb csőátmérővel kell számolni. Ha kicsi az előremenőd akkor a dt is kicsi ergó nagy a tömegáram. Ha a hőigény kicsi, az azt jelenti, hogy a határoló falak is jó hőtechnikai tulajdonságokkal bír, akkor a felületi hőmérsékletek is közel lesznek a belsőhöz, így nem lesz kellemetlen a közérzeted. Ráadásul, ha mindent be akarsz csövezni akkor a falak vakolása is többletköltséggel jár mivel a vakolat vastagsága legalább a kétszerese lesz. Szerintem elegendő a mennyezet vagy a falat, vagy a padlót megfűteni, de semmikép sem az egész külső felületet. Ha megteszed kiemelt üzleti partner leszel a csőgyártónál.
Nem tudom hol vagy vagy hol nem, de ha eljössz hozzám sokkal hatékonyabb és gyorsabb a kommunikáció, és még van néhány minta is amit a kezedbe lehet fogni és el tudod képzelni milyen nehézségekkel kell megküzdeni.
"Az alacsony hőmérséklet dicsérendő de azért csak óvatosan. Szerintem 35 alá nem kéne menni, mert így is nagy többségében huszonfokos előremenővel ki lehet fűteni a lakást és a felületek sem lesznek óriásiak."
Egyelőre még csak gondolkodom, és inkább kérdezek öt hülyeséget, amiről később belátom, hogy azok, mint hogy egyszer ne kérdezzek, és aztán már túl késő látom be, hogy hülyeség volt. Szóval bátran hülyézz le, ha megérdemlem: inkább vagyok hülye most, mintsem hogy később is az maradjak. :D
Abból indulok ki, hogy igazából a jó fűtésnek nem a helyiséget kell fűtenie, hanem a veszteségeket pótolnia lehetőleg ott, ahol azok fellépnek: határoló falak, padló, mennyezet - az ablakokat egyelőre hagyjuk. Mit szólsz egy olyan elképzeléshez, hogy az összes határoló felületet fűtöm, de csak annyira, hogy elérjék a kívánt belső levegőhőmérsékletet? Tehát ha 21 fokos levegőt akarok, akkor 21 fokosra fűtőm fel a határoló falakat, a mennyezetet és a padlót. Ehhez használhatnék egészen alacsony előremenőt, de az esetleg túl nagy tömegárammal járna, helyette lehetne-e a szokásos 10 cm-nél nagyobb térközökkel felrakni a csöveket? Vagy akkor már túl egyenetlen lenne a fal hőmérséklete?
Egyébként nincs szó nagy fűtőteljesítményről, -10 fok külső és 20 fok belső hőmérsékletnél 1500W-ra számoltam ki a hőigényt (transzmissziós és filtrációs együtt).
A kazánok korai kipusztulását a rossz kémény és/vagy túl alacsonyra állított teljesítmény szokta okozni. Ezért kell az új kazánokat miníg a szakszervízzel beüzemeltetni és beállítatni ahoz a nyomorult kéményhez.
Judit elég rutinos versenyzőnek tűnik gáz fronton. Figyeljük meg, milyen lazán, mintegy mellékesen veti oda, hogy volt már CO mérgezése is. Mondjuk azt nem értem, hogy miért nem egyből a márkaképviseletet hívta, megspórolt volna magának egy agyvérzést. De, ha már utólag[...] Bővebben!Tovább »
