Igen, köszönöm, hogy ezt ilyen korrektül leírtad! Ezen meditálok azóta is, csak nem akarom, hogy "kacagjanak" rajtam, pedig még mindig nem vagyok teljesen meggyőződve a teljes igazságról.
Az viszont biztos, hogy gyakorlati szemmel nézve secko-jedno, melyiken állítom az áramlást.
Sok érdekes dolgot olvashat az ember az elmúlt napokban az oldalon. Messze a legjobb a melegvíz torlódás ekkora baromságot a kavitációs kazán óta nem hallottam, olvastam. Szó szerint idézve, mert klasszikusokat csak úgy szabad:
(Torlódik a forróvíz a radiátorban, nem pedig átszalad rajta.)
Azért van még egy másik is ez nem olyan ütős, de hihetetlenül félrevezető:
A torló megnevezés valóban egy pongyola kifejezés, inkább mondhatni by-pass-nak.
A torló tényleg egy kicsit félrevezető, de ha már ezzel tisztában vagyunk-vagy csak ráhibáztuk- akkor ne mondjunk egy sokkal félreérthetőbb dolgot. A by-pass, ha csak a szótárt megnézzük akkor az látjuk, hogy egy megkerül, mellőz. Ez teljesen igaz is mert az épületgépészetben ez egy kerülő ág ami egy bizonyos berendezés megkerülésére, mellőzésére szolgál. Radiátor esetében nem igazából látom mit kerülne meg.
Kétségtelen, hogy van olyan radiátorszelep amiben van by-pass, de most nem erről a szeleptípusról szóltak a beírások.
Van szerencsém nap mint nap fűtési rendszerek hidraulikájával foglalkozni. Sok sok rendszer méreteztem már a WinWattal is, és még egy német programmal is, de az esetek nagy többségében ha a radiátoron termo fej van, akkor nem kell a torlót buzerálni, csak teljes nyitásban hagyni. Amikor a "torlót" fojtani kell az nem családi ház kategória, emlékeim szerint egy hatvanlakásos fűtési rendszer esetében még elegendő a termoszelepek adta fojtás. Azt azért meg kell jegyezni, ha tekergeted nagy kárt nem tudsz benne tenni.
Egy radiátoros fűtés olyan mint az igás ló. Mindent kibír, ha a radiátoron áthaladó víz mennyisége csak 50%-a az előírtnak akkor is a teljesítménye még 80%.
Gondolkozzunk, hogy mennyire kell elkqni a rendszer, hogy ne működjön? Ezért van az, hogy szinte büntetlenül tekerget hetünk mindet ész nélkül. De ne ez lebegjen a szemünk előtt amikor kezünkbe veszünk a radiátor szelep kézi kerekét.
Mivel a vizet osszenyomni nem lehet(keringetoszivattyuval) igy a zart rendszerben a nyomas a rendszer elmeletileg minden pontjan egyforma. Valamikor igy tanitottak.:) DE abban en is egyet ertek veled, hogy azert egy olyan torlonal, ahol jobban zarva van, a nyomas megsem egyforma elotte es utanna. Ha egyforma volna, akkor a hidraulikus ellenallast nem lehetne vele szabalyozni. Szerintem.
Szerintem nagyon jól értelmezed! Engem az zavart meg, amikor a két szelep funkcióját összevetettük, hogy a keringető felől nyomul a víz, és ha nem a bemenő oldalon hanem a kimenőnél szűkítem le az áramlást, akkor a bemenő felől ugyanolyan nyomásnak van kitéve. Ellenben ha a bemenőnél szűkítem, akkor ez a nyomás gyengül.
En mint laikus ugy ertelmezem a "" torlo"" megnevezest, mint egy olyan alkatreszt ami a futokorbe bekotott radiatorok hidraulikus ellenallasat hozza egyszintre a keringetoszivattyu reszere. Tehat a keringetoszivattyunak minden radiatorhoz es radiatorbol egyforma erovel kell tolnia es szivnia a vizet. A termofej viszont csak arra ugyel, hogy a beallitott homerseklet elerese utan lezarja a viz aramlasat a radiatorba. Lehet, hogy tevedek, akkor bocsi!
Igen, jól értetted, valóban ez áll mögötte! Csak én nem fejtettem ki, -mert akkor túl hosszúra nyúlt volna- hogy az "adott hely" alatt értem a helység méretét, szigeteltségét, és a kazántól való távolságot.
Viszont a fűtésrendszer "összehangolását" mint célt, már több írásomban is említettem, ezért nem akartam ismételni magamat.
Azóta már rájöttem, hol tévedtem, ill. mit írtam rosszul, függetlenül írásodtól.
De leírom a saját szavaimmal, talán így mindenki számára érthető lesz. Olyanoknak is mint én...
Tehát a radiátor kimenő végébe beépített un. torló szelep szerepe mindössze annyi, hogy a bemenő oldalon beépített állító szelep felső határértékét meghatározza. Erre -véleményem szerint- akkor lehet szükség, ha a radiátor túlméretezett az adott helyhez és nem kívánatos, hogy a felhasználó maximumom üzemeltesse.
Ugyanis a bemenő oldalit a felhasználó szabadon állíthatja kívánsága szerint, míg a torlószelepet a fűtésszerelő állítja "be" a fűtésrendszerhez igazítva.
Gyakorlatilag a torló szeleppel magának a radiátornak a működési tartományát lehet beállítani. Mivel a kettő ugyan azt a funkciót tölti be, hiszen sorba vannak kötve, indiferens, hogy melyiken állítok. Lehetne mindkét szelep pl. a bemenő oldalon is, de az furán nézne ki, miközben kínálkozik a hely a kimenő oldalon. Ennyi.
A torló megnevezés valóban egy pongyola kifejezés, inkább mondhatni by-pass-nak.
Sok jó véleményt olvastam ezzel kapcsolatban, nem sorolnám fel a nickeket, de köszönet nekik!
Én úgy látom, ez a torlószelep elenevezés téged csapott be a legjobban. Nem baj ez, nem értessz ehez. De vannak itt olyanok akik igen, és utat mutnak az ilyeneknek is mint te. Már csak az a kérdés, hogy öket követed-e, és a tudást választod? Vagy maradsz tovább a te kis világodba... ;)
a termofej megoldja a zavaro hatasokat. a helyiseg hoigenye nem fix, es a tobbihez kepesti hoigenye sem fix.
az alap az a besut a nap. nem tudod fixre beloni hogy napos meg borus idoben is jo legyen. ha besut a nap, hamarabb zar a termofej es kesz. ugyanilyen a fozes, a sok ember ul es sorozik, meg hasonlo zavaro hatasok.
add oda neki a hasznalati utasitast a szobatermosztatrol , telepitesi utasitasok, ha jol emlekszem szoktak emliteni a "a leghidegebb szobaba valo helyezeset"
Ha végigjátszod, illetve tudod, hogy mire állítsd be.
A DV szelepeknél ez sokkal könnyebb (egy osztás), illetve részterhelésnél sem változik a szelepen átáramló maximális térfogat (hiába fojt a többi radiátorszelep).
A DV szelepnél van egy minimális (10kPa) nyomásesés, ami a szelep megfelelő működéséhez szükséges.
Végülis egy 6-10 radiátoros fűtésnél nem feltétlenül szükséges.
Ráadásul én a beépített szelepes radiátorokat preferálom, ott meg még nincs ez a techika.
Sőt,ha olyan helység radiátorát kell szabályozni amiben a termosztát van ,abba a torlóval lehet beszabályozni a radiátortól elvárt hőmennyiséget.Ha véletlenül ezen a radiátoron termófej is lenne akkor azt teljesen ki kell nyitni és a torlóval szabályozni.
gyerekzáras termosztátot kerítel és azt rakod fix helyre.
vagy folytással kb belövöd a höfokot ,és fixen megy a rendszer ősztöl tavaszig és nincs nyúlkálás,
amúgy ismerős a téma, nem nálam hanem a kollegámnál szokott vita lenni- 23fok van a lakásban és reklamál a feleség hogy nem fűt a radiátor állandóan mert a szüleinél mindíg forró volt. na magyarázad hogy ha megvan a beállított hőfok akkor minek fűtsőn,
nem így az rossz javítsa meg- a kollega víz-fűtésszerelő ( gondolom más fáj a magyarázat neki )
Ne haragudj, vèletlenül se vedd személyeskedésnek de muszály a tudtodra adni hogy az a rohadt fizika nem változott általános iskola óta. A folyadékok nem összenyomhatóak, nem torlódik semmi, pláne nem a meleg, amit a folyadék hordoz.
Ha még sok ilyen marhaságot írsz a kereső sűrűbben fog rátalálni az írásaidra és szegény tudása szomjazó olvasók véletlenül elolvassák. Ebből lesznek a városi legendák, meg a lélegző falak...
Az alsóval beszabályozol, azaz annyira szűkíted az áramlást hogy a felső teljesen nyitott állásában a megfelelő tömegáram legyen. A felsőt meg elzárja marinéni vagy a termofej, ennyi.
